Minden fontos kérdés és válasz a sztrájkkal kapcsolatban – egy helyen.
Első látásra bonyolultnak tűnhet a sztrájk megszervezése, de valójában nem az. Először is érdemes megbeszélni, hogy hányan és hogyan sztrájkolnátok. A legegyszerűbb, ha pl. szerdán, csütörtökön és pénteken sztrájkoltok úgy, hogy nem tartotok órákat, akkor a következő sztrájknapok jövő héten szerdán, csütörtökön és pénteken vannak. Ezeken a napokon rendes tanítást tartotok, mert ekkor tartjátok meg az előző héten elmaradt órák felét, így jön ki a teljes óraszám. Mivel azokon a napokon és órákban, amikor munkát végeztek, fizetést kell adni, ez a második heti sztrájknap olyan, hogy csak névleg sztrájknap, valójában fizetett munkanap, de utána megint be lehet iktatni teljes sztrájknapokat.
Ha nem mindenki vesz részt a sztrájkban, az intézményvezetőnek elsősorban a sztrájkban részt nem vevőket kell beosztani a tanórák ötven százalékának megtartására. Szakszerű helyettesítést a rendelet nem ír elő. Ebben az esetben nem kell tanórákat átcsoportosítani, de a sztrájkolónak meg sem kell tartani órát. Arra ügyeljünk tehát, hogy nem a pedagógusok óraszámának 50 százalékát kell megtartani, hanem a tanulók óráinak ötven százalékát! Ez nagy különbség.
Amikor megbeszélitek, hogyan sztrájkoltok, megalakítjátok a sztrájkbizottságot, vagy valaki elvállalja a sztrájkszervezést – ekkor érdemes felmérni és a kérdőíven feltüntetni a sztrájkban várhatóan résztvevők létszámát https://forms.gle/wVNF9AG54SuEfLLJ9 vagy megírni ugyanezt a pdsz@t-online-hu -ra – és felvenni az intézményvezetővel a kapcsolatot. Vele meg lehet beszélni a részleteket, kezdve a szülők tájékoztatásától egészen a sztrájk alatti személy- és vagyonvédelemig. Ezekhez, és az egész folyamathoz találtok segédleteket, nyomtatványokat a www.nedolgozzingyen.hu -n és a pdsz.hu -n. Az intézményvezető megoldja a felügyeletet – lehet segíteni neki azzal, hogy megkérjük a szülőket, hogy azzal támogassanak bennünket, hogy nem küldik az intézménybe a sztrájknapokon a gyermekeiket – , és március 16-án közvetlenül a sztrájk előtt leadjátok a nyomtatványok a sztrájkolók listáját, és követlenül a sztrájk után is megteszitek ezt. A szakszervezetet elegendő a https://forms.gle/3c3V98E7sHJAyDoP7 kérdőív kitöltésével tájékoztatni (figyelem, ezt minden sztrájknapon tegyétek meg). Arra kell ügyelni, hogy ne egész munkanap essen ki a sztrájk miatt és ezt dokumentáljátok is, azaz nyilatkozzatok az intézményvezetőnek arról, hogy a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő fölött munkaköri feladatokat láttatok el (a biztosítási jogviszony folytonossága miatt érdekes ez).
A leggyakoribb kérdéseket és válaszokat itt olvashatjátok.
[frame]
De előrebocsátunk néhány nagyon fontos infót.
Figyelem, figyelem: nem határozhat meg a tankerületi központ igazgatója semmiféle határidőt!
A rendeletet kell betartani, és abban ilyen nincs. Az igazgató köteles együttműködni a sztrájkbizottsággal, következésképpen jogsértést követ el, ha nem a sztrájkbizottsággal egyeztetve jár el a sztrájk szervezésével összefüggő tájékoztatásban és adatközlésben. A szülőket pedig a pedagógus, az osztályfőnök is tájékoztathatja, és a sztrájkbizottság is, még akkor is, ha ezt megtiltják neki, mert ezt megtiltani jogszerűen nem lehet, ha nem az intézmény nevében megy ki a tájékoztatás. Hamarosan jövünk elő a gyakori kérdésekkel és válaszokkal.
Tegyünk még néhány dolgot tisztába azok közül, amelyeket a PDSZ-hez érkezett visszajelzések szerint a tankerületi központokban igazgatói értekezleteken mondanak az igazgatóknak!
Arról írtunk, hogy az intézményvezető, vagy a tankerületi központ igazgatója nem határozhat meg semmiféle határidőt! A rendeletet kell betartani, és abban határidők nincsenek, tehát a sztrájkhoz bármikor lehet csatlakozni, és bármikor ki is lehet abból lépni. Bérlevonás csak a sztrájkban töltött időre jogszerű, és nem az egész munkanapra!
Az igazgató köteles együttműködni a sztrájkbizottsággal, következésképpen jogsértést követ el, ha nem a sztrájkbizottsággal egyeztetve jár el a sztrájk szervezésével összefüggő tájékoztatásnál és adatközléskor. A szülőket pedig a pedagógus, az osztályfőnök is tájékoztathatja, de a sztrájkbizottság is, ezt nekik megtiltani jogszerűen nem lehet. Viszont fontos, hogy ne az intézmény nevében menjen ki a tájékoztatás, hanem a sztrájkbizottság, osztályfőnök, stb. nevében.
Az SNI gyerekekkel foglalkozók is sztrájkolhatnak, ha a gyerekeket a szülők nem hozzák be az intézménybe. Az ő sztrájkjoguk korlátozása különösen súlyos, amely nyomatékosítja annak indokát, hogy a sztrájkjog gyakorlása érdekében minden létező jogorvoslati lehetőséget ki kell merítenünk.
A tankerületi központ nem vezethet jelenléti ívet, azt csak az intézményvezető teheti meg, de arról, hogy ki meddig sztrájkol, a sztrájkoló nyilatkozik. Minden esetben, ha valaki munkát végez, akár azért, mert nem sztrájkol, akár azért, mert sztrájkoló, de ennek ellenére beosztották munkára, a munkavégzés idejére munkabért, ill. illetményt kell kapnia. Ugyancsak jár az illetmény a délutáni, kötetlen munkaidőben végzett feladatokért is, valamint minden, tanórán kívül, de kötött munkaidőben végzett munkáért (pl. adminisztráció, szülőkkel, tanulókkal kapcsolattartás, felkészülés, dolgozatjavítás), tehát ilyet kijelenteni, hogy amikor a munkavállaló sztrájkolt, arra az egész napra nem jár bér, jogellenes.
A tanórán kívüli munkavégzésről érdemes nyilatkozni is a tankerületi hozzáállás „függvényében”. Íme egy példa:
„Alulírott, nyilatkozom, hogy a sztrájk napján a következő feladatokat láttam el a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében:
1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése,
2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,
3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése,
4. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, adminisztratív feladatok ellátása”.
A fenti nyilatkozathoz készítettünk egy sablont is, word fájlban, amit innen letölthetsz:
A tanév rendjét miniszteri rendelet szabályozza. E rendelet ugyan meghatároz tanítási napokat, ám a jogszabályi hierarchiában egy magasabb szintű jogszabály, a köznevelési törvény alapján csak akkor kell pótolni a kiesett órákat, ha enélkül a követelmények teljesítése nem lehetséges, és még egy apróság: a később megtartott pluszórákat a munka törvénykönyv rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályai szerint ki kell fizetni, egy órára az óradíj 150%-ával (illetmény+ 50% bérpótlék). De az egyik hétről a másikra áthelyezett tanórák nem minősülnek pótlásnak, tehát azok nem tartoznak a rendkívüli munkaidőbe, azokért rendes illetmény vagy munkabér jár. A tanév rendjéről szóló 20/2021. (VI. 8.) EMMI rendelet 2. § (4) bekezdése szerint: A tanítási év lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 30. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2022/2023. tanítási évben történő feldolgozásáról.
Az egyik hétről a másikra áthelyezett tanórák nem minősülnek pótlásnak, tehát azok nem tartoznak a rendkívüli munkaidőbe, azokért csak rendes illetmény vagy munkabér jár. A sztrájktörvény 6. § (3) bekezdése szerint „a sztrájk miatt kiesett munkaidőre – eltérő megállapodás hiányában – a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg.”
[/frame]
Hogyan használd ezt a dokumentumot?
Ez egy nagyon hosszú dokumentum, azokat a fontos kérdéseket tartalmazza, amelyeket a sztrájkkal kapcsolatban válaszolunk meg. A legegyszerűbb, ha rákeresünk a kérdésünk kulcsszavaira a Ctrl+F gombbal.
„Gördülő” sztrájknapokkal kapcsolatos kérdések
Hogyan nyilatkozzunk arról, hogy át kívánjuk helyezni a megtartandó óránk, foglalkozásunk 50%-át a következő hétre?
Erre a célra készítettünk egy, az intézményvezető számára leadandó nyilatkozatot. Ezzel a dokumentummal nyilatkozhatunk arról, hogy tanóránk/foglalkozásunk 50%-át, amennyiben annak megtartását másnak nem rendeli el, a következő héten ugyanebben az időpontban ugyanebben az osztályban/csoportban tartandó tanóránk/foglalkozásom időtartama alatt fogjuk megtartani, az a heti, ugyanekkor tartandó óráinkkal, foglalkozásainkkal együtt (azaz teljes tanórát/foglalkozást tartunk, amely az előző hétről áttett óra és a tárgyheti óra 50-50%-ának minősül).
Ha szerdától péntekig sztrájkolunk, majd következő héten is szerdától péntekig úgy, hogy megtartjuk az előző heti órákat (és ez ugyan sztrájknap, de ki kell fizetni), akkor a hétfő, kedd milyen nap?
A hétfő és a kedd akkor rendes munkanap, mivel meg lehet szakítani a sztrájkot.
Van értelme a tanóraáthelyezésnek, ha nem mindenki sztrájkol? Mert akkor a tanítási órák 50%-át meg tudják tartani azok, akik nem sztrájkolnak.
A tanórák következő hétre történő áttétele arra vonatkozna valóban, ha mindenki vagy nagyon sokan sztrájkba lépnek. Ha nem, akkor valóban a nem sztrájkolóknak el lehet rendelni a tanítási órák felének megtartását, és akkor nem kell utólag semmit megtartani.
A „munkanap” a letanítandó időszakot jelenti az adott napon egy-egy kollégánál vagy beleszámít a délutáni felkészülési idő, javítás stb is? Mi is azt szeretnénk, hogy az első 3 napon ne tanítsunk, de így az ütemezés, a bármikor be- és kilépés ennek ellentmond, és nehezen követhetővé teheti az adott napon sztrájkolókat, éppen kilépőket stb. Hogy értelmezzük ezeket az ajánlásokat?
A munkanapba kötött munkaidő és kötetlen munkaidő egyaránt beszámít. Az a lényeg, hogy minden sztrájkban töltött napon nyilatkozzatok arról, hogy a sztrájkon kívül munkát is végeztetek, a kötött vagy a kötetlen munkaidő terhére. Ha átütemezésben gondolkodtok, akkor is van a napnak olyan része, amikor nem sztrájkoltok. Ez lehet a tanórák utáni időszak, amikor pl. felkészültök következő tanítási órákra, vagy adminisztráltok. Ekkor tehát kiléptek a sztrájkból.
Megtartjuk az órák 50 %-át, ami az első 3 órát jelenti. Utána, a negyedik óra kezdetével 10:40-től sztrájkolnánk. A kérdéseim ezzel kapcsolatosak. Aki sztrájkol, kötelező-e aznap fél8-ra az iskolában lennie, vagy elég csak 10:00 körül megérkeznie? A sztrájkolók létszámát aznap fél8 előtt kell leadnom, vagy elegendő tíz óra körül? 22 fős tantestületünkből csak 3 kolléga nem sztrájkol, így negyedik órától csak felügyeletet tartunk iskolánkban. Elég-e, ha a sztrájkoló kolléga csak addig tartózkodik az iskolában, amíg amúgy is órája lenne?
Nem kötelező aznap fél 8-ra az intézményben lenni. Mindenki addigra menjen be, amikor sztrájkba lép vagy dolgozni fog. Nem kell órákkal előtte leadni a sztrájkban résztvevők névsorát, minden mindenki akkor lép sztrájkba, amikor csak akar. Addig kell a dolgozómnak az intézményben lenni, amíg a sztrájkol, vagy amíg dolgozik, tovább nem.
Mi 16-án és 23-án tervezünk sztrájkolni. 16-án nem tartanánk órákat, 23-án pedig igen. Mi van a ha egy kolléga 16-án jelen volt, de 23-ára pl. lebetegszik? Akkor ő nem teljesíti az 50%-ot, de a diákjai sem, mert szinte biztos, hogy nem lehet minden aznapi órájára szakszerű helyettesítést kiírni.
Nem a pedagógusnak, hanem a diáknak kell meglennie a tanórái 50%-ának, és a rendelet nem írja elő a szakszerű megtartást, ahogy máskor is előfordul, hogy nem szakszerű a helyettesítés.
Sztrájkolhat-e?
Az igazgatónk nem engedi a technikai dolgozóinkat sztrájkolni. Azt mondja nekik nem lehet, csak szolidalitálhatnak. Igaz ez? Ők is tankerületi dolgozók mint a tanárok, NOKS-osok. A nedolgozzingyen oldalon csak azt találtam, hogy akkor nem sztrájkolhatnak, ha önkormányzati dolgozók. Nálunk nem ez van.
Akik nem az intézmény alkalmazottjai, nem vehetnek részt a sztrájkban. Ők akkor valóban csak szoldárisak lehetnek. Ha alkalmazottak, ugyanúgy sztrájkolhatnak, mint a többiek.
Az óraadók sztrájkolhatnak-e?
Nem, csak foglalkozási jogviszonyban állók, tehát munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban állók sztrájkolhatnak. Ők szolidaritási nyilatkozatot írhatnak alá.
Aki nem tud sztrájkolni, az milyen szolidaritási nyilatkozatot írhat alá?
Ha valamilyen okból nem tudunk sztrájkolni, ha gyes, gyed, tartós távollét, stb. áll fenn, vagy akár az, hogy megfélemlítettek bennünket (ez esetben egyébként ezt érdemes jelezni a szakszervezeteknek), még mindig marad a szolidaritási nyilatkozat, mint eszköz. Ezt megteheted elektronikusan ezen az űrlapon: https://forms.gle/yiaywLkMTmUheSFd8 , illetve kitöltheted ezt a formanyomtatványt is:
Igazgató vagy helyettes sztrájkolhat?
A munkáltatói jogkör gyakorlója, ill. az intézményvezető ne vegyen részt a sztrájkban, mert neki a személy és vagyonvédelem a feladata a sztrájk alatt, illetve most, a figyelmeztető sztrájk alatt a felügyelet megszervezése is.
Helyettes, munkaközösségvezető sztrájkolhat.
Sztrájkolhatnak-e egyházi intézményekben foglalkoztatottak? Csatlakozhatnak-e a PDSZ és PSZ által szervezett sztrájkhoz?
A sztrájktv. 2. § (2) bekezdése szerint sztrájk kezdeményezhető, ha amennyiben a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg, a Kormány öt napon belül kijelöli az egyeztető eljárásban résztvevő képviselőjét.
Mivel mi jogszabálymódosítást szeretnénk elérni, olyat, ami fenntartótól függetlenül minden közoktatási intézményben dolgozóra érvényes (nemzeti köznevelésről szóló törvény és kapcsolódó kormányrendeletek), ezért a kormánnyal kell tárgyalnunk, és a követelések többsége érinti az egyházi fenntartó alá tartozó intézményekben foglalkoztatottakat, és természetesen a fenntartót is.
Arról pedig jogerős bírósági végzésünk van, hogy akivel a követeléseket tárgyaljuk, ugyanazzal a tárgyalópartnerrel kell a még elégséges szolgáltatást is tárgyalni, tehát a kormánnyal kell erről megállapodni. Megállapodás hiányában a bíróság hoz erről végzést.
Amennyiben a fenntartó vagy az igazgató akadályozza a sztrájk szervezését, alapjog gyakorlását sérti meg.
A sztrájk jogszerűségét egyedül bíróság jogosult elbírálni, a munkáltató vagy a fenntartó nem, tehát ők ebben nem illetékesek, viszont ha ilyen jogot maguknak vindikálnak, jogsértést követnek el. Egy szakszervezet eldöntheti, hogy csatlakozik-e egy másik szakszervezet által szervezett sztrájkhoz vagy sem, de tagjait és a nem szervezett dolgozókat ebben nem befolyásolhatja, mert a sztrájkjog ráadásul szakszervezeti tagságtól független munkavállalói jog. Egyedül a szolidaritási sztrájk kezdeményezése kizárólagos szakszervezeti jog (de abban is részt vehetnek nem szakszervezeti tagok).
Hogyan tud az a kolléga csatlakozni a sztrájkhoz, akinek a megadott időben nincs munkaideje? Például aznap nincs órája?
Úgy tud sztrájkolni, hogy bemegy reggel sztrájkolni a kötetlen munkaideje terhére, ekkor ő is ugyanúgy sztrájkolónak minősül, csak ezt fel kell tüntetni a sztrájkolók névsoránál. Megteheti azt is, hogy nem jön be sztrájkolni, hanem szolidaritási nyilatkozatot ír alá. Erről fogunk közzétenni mintát az NDI-n és a honlapunkon.
Eddig csak ketten lennénk aki felvenné a sztrájkot. Mi mindenképp sztrájkolnánk. Lehetséges lenne ebben a létszám is ? Engedélyezhető? Van valamilyen akadály?
Igen, ennek semmi akadálya. Akkor ketten üljetek le az intézményvezetővel megállapodni a lebonyolítás részleteiről.
Aki betegszabadságon van, vagy karanténban, sztrájkolhat-e? És/vagy részt vehet-e a sztrájk szervezésében névvel vállalva a szervezést?
Aki nem tud, vagy nem szeretne sztrájkolni, szolidaritási nyilatkozatot lehet, amennyiben a sztrájkkövetelésekkel egyetért, és szeretné ezzel támogatni a sztrájkolókat.
Mi van azokkal a technikai dolgozókkal, akik önkormányzat, önkormányzati cég, vagy külsős cég alkalmazottai? Ők tudnak-e sztrájkolni vagy csak támogatni?
Rájuk nem vonatkozik a folyamat sajnos, ezért ők csak szolidaritási nyilatkozattal tudják támogatni a sztrájkot és azzal, hogy aláírják az aHang által kiadott petíciót és azt terjesztik. Ez is nagy segítség.
Az utazó gyógypedagógus esetében mi a helyzet? Ő tud valahogyan sztrájkolni? Mindenféleképpen be kell mennie abba a suliba, ahol állományban van?
Az intézményvezetőnek jelezze írásban, hogy sztrájkolni fog, és ott sztrájkoljon, ahol utána dolgozni fog. De ezt előre jelezze az igazgatónak.
Azt hallotta az igazgató, hogy a szakképzésben nem lehet sztrájkolni, mert nem pedagógusok, hanem oktatók. Igaz ez?
A szakképzésben dolgozóknak a PDSZ szolidaritási sztrájkot kezdeményezett. Erről szól a következő cikk:
Mi van, ha egyedül akarok sztrájkolni?
Aki egyedül van, szintén jelezze a sztrájkban való részvételi szándékot írásban az intézményvezetőnek, és kezdjen róla egyeztetést az igazgatóval. (aki gondoskodjon a helyettesítéséről).
Nappali tagozatos egyetemisták, akik gyakorlatukat az intézménybe végzik, sztrájkolhatnak-e?
Nem, csak munkavállalók sztrájkolhatnak.
Nyugdíjasok sztrájkolhatnak-e?
Abban az esetben, ha munkaviszonyban állnak. Ha megbízási szerződéssel foglalkoztatják őket, akkor nem.
Aki nem tud valamiért részt venni a sztrájkban, de szeretett volna, mit csinálhat?
Ő kitöltheti a szolidaritási nyilatkozatot, amit a sztrájkfelhívásban megtalál.
NOKS dolgozók is sztrájkolhatnak? Náluk egyértelmű, hogy a munkaidejükben sztrájkolnak, nem kell külön nyilatkozni?
Igen, NOKS-dolgozók is sztrájkolhatnak, de vigyázzanak, hogy ne teljes munkaidőben tegyék.
Alapfokú művészi iskola pedagógusa, ahol a zenei tantárgyosok diákjai mind külön fizetősek, sztrájkolhat-e?
Igen.
Értekezletösszehívás, sztrájkbizottság, előkészítő lépések
Érdeklődni szeretnék, hogy milyen formában kell nyilatkoznunk az igazgatónak, hogy a sztrájk napjain csak a kötött munkaidőnkben nem vesszük fel a munkát?
A tanórán kívüli munkavégzésről egyébként érdemes lehet nyilatkozni is a tankerületi hozzáállás „függvényében”. Íme egy példa, ilyen nyilatkozatot írjatok:
„Alulírott, nyilatkozom, hogy a sztrájk napján a következő feladatokat láttam el a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében:
1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése,
2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,
3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése,
4. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, adminisztratív feladatok ellátása.
Település, dátum, aláírások.”
Erre készítettünk egy word sablont is, amit innen letölthetsz:
XY vagyok, gyógypedagógus egy pedagógiai szakszolgálatnál. A kollégáim nagy része szeretne részt venni a sztrájkban 16-án, ám nem találtunk arról információt, hogy az elégséges szolgáltatás a mi esetünkben hogyan értelmezendő.
A 36/2022. (II. 11.) (6) kifejezetten tanórákról beszél, tehát a pedagógiai szakszolgálatokra ez nem vonatkozik, VISZONT felügyeletet kell nyújtani, továbbá a (8), alapján az SNI-seknek ugyanúgy meg kell tartani a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben a gyógypedagógiai/fejlesztőpedagógiai/gyógypedagógiai/pszichológiai ellátásokat vagy a vizsgálataikat.
Az összdolgozói értekezlet összehívása milyen fórumon történhet? Jogszerű erre az iskola tanári levelezőlistáját használni? Jogilag szükségünk van ehhez az iskolavezetés engedélyére? A nem pedagógus dolgozókat milyen módon tájékoztathatjuk?
A nevelőtestületi értekezletet a nevelőtestület egyharmada összehívhatja a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117. § (2) bek. b) pontja alapján. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200020.emm A nevelőtestület döntheti a NOKS- és technikai dolgozók meghívásáról. Mivel a sztrájkjog gyakorlása munkavállalói jog és a sztrájk munkáltatónál történik, nem beszélve arról, hogy a nevelőtesTület összehívása a fentiek szerinti nevelőtestületi jog, az igazgató nem tagadhatja meg a belső levelezőrendszer használatát. Ilyenkor mindig azt szoktuk tanácsolni, hogy az igazgató mutasson rá arra a jogszabályhelyre, amely alapján úgy gondolja, hogy ezt megteheti. A házirend ilyen tartalmú módosításához nem kell a fenntartó jóváhagyása, mivel nem jár többletkötelezettséggel.
Kötelező össztantestületi értekezletet összehívni?
Nem kötelező, ez csak egy ajánlás, ahogy egyébként a közzétett menetrendben lévő összes dátum is. Kivétel a sztrájk dátuma, és az, hogy előzetesen le kell adni a sztrájkolók nevét. A többinek az idejét, hogy mikor és milyen formában értesíti az intézmény a szülőket, kér információt a felügyeletről, ill. hogyan történik az esetleges étkeztetés, ha akkor éppen ilyen van az intézményben, stb., helyben kell meghatározni és megegyezni róla. Az sem előírás, hogy háromtagú legyen a helyi sztrájkbizottság, akár egy ember is intézkedhet. Tehát ezek csak ajánlások.
A sztrájkbizottságot újra kell alakítani, ha már a figyelmeztető sztrájknál megalakult?
Igen.
A sztrájkbizottságban hivatalosan is bárki részt vehet, mint bizottsági tag?
A sztrájktörvény szerint bármely munkavállaló sztrájkolhat. A szakszervezet által meghirdetett rendes sztrájk is ilyen. Az igazgató nem szólhat bele a sztrájk szervezésébe, nem irányíthatja és nem befolyásolhatja azt. A sztrájk jogszerűségét vagy jogellenességét egyedül bíróság jogosult megállapítani. A sztrájkbizottságban az vesz részt, akik a munkavállalók felkérnek. Ha nincs ilyen, akkor bárki a munkavállalók közül nekiállhat a sztrájk szervezésének.
A sztrájbizottságnak hány tagúnak kell lennie? Van-e rá valamilyen szabály?
Nincs, ezt ti határozzátok meg. Csak ajánlásokat írtunk az anyagba.
Mi a határideje a helyi sztrájkbizottság megalakulásának?
Nincs határideje. Akár a sztrájk alatt is bármikor megalakíthatják a dolgozók. A sztrájkhoz is bármikor lehet csatlakozni.
Intézményenként kell helyi sztrájkbizottságot létrehozni, nem tagintézményenként?
Intézményit kell létrehozni, de ha úgy könnyebb helyben szervezni a sztrájk alatti életet, akkor látre lehet hozni tagintézményit is.
Ha két telephelyünk van, egy óvoda és egy iskola. Akkor az óvodai dolgozóknak is a székhely intézménybe kell sztrájkolni igaz, vagy ott is maradhatnak a másik telephelye? Nekik külön sztrájkbizottságot nem kell alakítani, ha az intézményen belül már egy alakult?
Nem kell külön sztrájkbizottság, és meg lehet beszélni helyben a vezetővel, hogy ki hol sztrájkol
Intézményünkben nincs közalkalmazotti tanács és semmilyen érdekvédelmi szervezet. Ha gondolkodunk a sztrájkban való részvételről, sztrájkbizottság alakulhat a fentiek nélkül is?
Igen. A helyi sztrájkbizottság tagjait a dolgozók választják, nem szükséges hozzá sem a közalkalmazotti tanács, sem a szakszervezeti csoport.
Én két zeneiskolában tanítok(ami két különböző tankerülethez tartozik). Ebben az esetben kezdeményezhetem mindkét helyen a sztrájkbizottság felállítását? Mindegy, hogy melyik iskolába töltöm el a 8- tól 10- ig tartó időszakot?
Igen, és be kell jelenteni, hogy melyik munkavégzési helyen vagy a sztrájk alatt.
Elküldhetem mailben is a tájékoztatót a fenntartónak, polgármesternek, egyebeknek?
Igen, minden információ, levél e-mailben is küldhető, nem szükséges postai levélben küldeni. Csak az óvodák esetében érdemes a fenntartót értesíteni, mert ha támogató, és nem von le bért, az nagyon fontos. Erre volt már példa a figyelmeztető sztrájk alatt is.
Minden adatot, információt és levelet meg kell küldeni a tankerületi központnak?
Nem szükséges semmit megküldeni.
A dokumentummintákat változatlan formában kell felhasználni, vagy lehet rajtuk változtatni?
Lehet rajtuk változtatni, ezek csak ajánlások.
Ha egy intézmény több tagintézményéből sztrájkolnak, elég, ha a többi tagintézményben sztrájkoló csak bemondja a sztrájkbizottságnak, hogy az ő tagintézményükben mennyien voltak és a bizottság ez alapján kitölti a dokumentumot?
Igen. Így van, mert nem jelenléti ívet, hanem névsort kell leadni, és mellé írni a sztrájkban való részvétel időtartamát (-tól, -ig).
Van-e határideje az igazgató és a tanker értesítésének?
Nincs, a sztrájkban várhatóan résztvevők száma legyen leadva az igazgatónak, a tankert nem kell értesíteni, azt megteszi úgyis az igazgató.
A szakszervezet bekéri a sztrájkolók névsorát?
Nem kérjük be a névsort, a sztrájkolók száma kell. Kérjük, hogy a nyomtatványon lévő kérdőív-linkre kattints, és a kérdőívet töltsd ki!
Sztrájk alatti munka, felügyelet, illetmények, átirányítás, munkára kötelezés
Ha a sztrájk alatt tervezetten dolgozunk (pl. a 2. 3 napban) így teljesítve a rendelet által előírt 50%-ot – arra fizetnek, vagy az a sztrájk alatt végzett ingyenmunka? Vagyis a példában szereplő 6 nap esetében 3 vagy 6 napot vonnak le majd a fizetésből?
Ha az első három napon nem tartod meg az óráidat, akkor azért nem fizetnek. A következő héten tartod meg az első hét kiesett fél tanóráját a másik féllel együtt, tehát egész órákat. Ezek ugyan sztrájknapok, de ezekért teljes bér jár, mivel munkavégzés van. Munkavégzés esetén a sztrájkolónak is jár bér, mivel a munka törvénykönyve előírja munkavégzés esetén a bérfizetést
Hogyan kell adminisztrálni a Krétában?
A Krétában úgy kell mindent adminisztrálni, ami az órán vagy az óra helyett történt. Ha meg volt tartva az óra, akkor be kell írni, akár a szaktanár tartotta, akár a helyettes, függetlenül attól, hogy szakszerű vagy nem szakszerű helyettesítés volt (ezt a két fogalmat a munkajog nem is ismeri, csak helyettesítés van). Ha csak felügyelet volt, akkor az óra elmaradt órának minősül vagy törölni kell az órát. Ha az egyik heti óra 50%-át megtartjuk az adott napon az óra 50%-ával együtt, azaz 100%-ban tanítunk, akkor az a Krétában rendes órának minősül, a pedagógus pedig sztrájkolónak, de mivel munkát végez, tőle erre az időre bért levonni nem lehet.
Ha valakinek 8-12-ig van órája és akkor sztrájkol, délután viszont nem lenne órája, berendelhető hogy helyettesítse azokat, akik délután sztrájkolnak?
Igen, berendelhető, viszont a helyettesítést ki kell fizetni, mégpedig a munka törvénykönyve 143. §-a alapján az illetményen felül 50%-os óradíjjal, azaz összesen 150%-os óradíjjal.
Akinek 7 órája van, az 7 órán sztrájkolhat, vagy csak a 8 óra 50%-án, vagyis csak 4 órát? Lehet-e úgy feliratkozni a sztrájkra, hogy 8-11 óráig, majd 12-14-ig? (Mert, h 11-12-ig lyukas órája lenne)
Nincs 8 óra. Nekünk nem napi 8 óra a munkaidőnk, hanem kötött és kötetlen munkaidőnk van, amelyből a hét egyes napjaira különböző időpontok esnek. Az 50% nem a pedagógus, hanem a tanuló óraszámának 50%-a. Mindenki attól az időponttól és addig sztrájkol, ameddig akar.
A tankerületi központ állítása szerint, a sztrájkunk csak akkor lehet törvényes, ha a sztrájk napján, tartjuk meg az óráink 50%-át, de a bérünk 100%-ban elvonásra kerül így is. Nem tömbösíthető, tehát a kreatív megoldásként megosztott ötlet, miszerint 16-17-18-án nem dolgozunk, 23-24-25-én teljes napon dolgozunk, törvénytelenné teszi a sztrájkunkat. Állításuk alapján, a PDSz aláírta a napi 50% ingyen elvárt munkát! Ez igaz?
A rendeletben nincs benne, hogy az 50%-ot az adott tanítási napon kell teljesíteni. De igenis tömbösíthető, és amennyiben a sztrájkoló munkát végez, akkor azt az időt neki is ki kell fizetni. Ezért fontos megőrzini a sztrájk időpontjával együtt összeírt névsort.
A PDSZ semmiféle ingyenmunkát nem írt alá, ez alávaló hazugság!
Más munkahelyre át lehet irányítani és munkavégzésre kötelezni sztrájkolót?
A kirendelés problémás műfaj, és teljesen védhető, mivel, amikor ilyet rendelnek el a sztrájk alatt, akkor az alapjog gyakorlásának megakadályozásáról van szó. Az alapjog gyakorlásában nem lehet akadályozni a sztrájkolót, csak abban az esetben, ha a munkáltatónál nem lehetséges a még elégséges szolgáltatás megvalósítása — akkor lehet csak a még elégséges szolgáltatást a sztrájkolókkal megoldani.
Mi az a tiszta sztrájknap az első héten, tehát 16-ától?
A tiszta sztrájknap az, amikor nem tartunk egyetlen órát sem, és ha ezt a következő héten ugyanazon a napon megtartjuk, tehát az előző heti 50%-ot és a következő hét 50%-át, akkor 100%-ban tanítunk, és az is sztrájknap, ennek ellenére, mivel van munkavégzés, erre a napra teljes fizetés jár.
Ha hétfőn és kedden nem sztrájkolunk, azzal nem ér véget a sztrájk? Nem kell mindent elölről csinálni?
Nem, nem szakad meg. Minden olyan napon, mikor sztrájk van az intézményben, le kell adni a sztrájk előtt a sztrájkoló nevét és azt, hogy mettől meddig sztrájkol. Ez lehet különböző kezdőidőpont, tehát akár több ilyen lista is az intézményvezetőhöz kerülhet. A sztrájk végén is le kell adni a névsort és, hogy mettől meddig történt meg ténylegesen a sztrájk – ez utóbbi doksin lehet együtt az aznapi összes sztrájkoló tól-ig időpontokkal.
Csoportot lehet összevonni – ezt a rendelet ugyanis megengedi. Korábban ezt írtátok egy kérdésre. Egy óvodában viszont bizonytalanok, mert szerintük nem lehet a rendelet szerint, mi alapján lehet? Egyébként ma vagy tegnap nevelési értekezlet miatt 15 csoportot vontak össze. A súlyos járványhelyzet alatt is simán ment a dolog. De nem adminisztrálják sehol, hogy így volt. Mire hivatkozhatnak a sztrájkolók, hogy jogszerű az összevonás?
Pont azért lehet összevonni, mert máskor is összevontak már, és tanúk pedig vannak erre akkor is, ha nem adminisztrálták. 1. § (2) bek. c) a járványhelyzetre tekintettel oly módon, hogy minden gyermek, tanuló csak azokkal a társaival tartózkodhat egy helyiségben a felügyelet biztosítása során, akikkel a sztrájkot megelőzően is a járványügyi intézkedések betartásával együtt lehet: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2200036.KOR&celpara=&searchUrl=/jogszabaly-kereso%3Fevszam%3D%26sorszam%3D%26para%3D%26tipus%3Dnincs%26kif%3D%26searchfor%3Don%26pagenum%3D11
A sztrájk alatt megtartott 50%, illetve érettségizőknek 100% órák idejére jár bér? Mert ugye akkor sztrájkol, csak a rendeletben előírt elégséges szolgáltatást nyújtja.
Ha munkavégzés van, akkor arra az időre jár a bér, ha sztrájkba lépett valaki, ha nem. És nem akkor sztrájkol valaki, ha a még elégséges szolgáltatást ő nyújtja, hanem a sztrájk idején ezt kell biztosítani – elsősorban a nem sztrájkolókkal.
Ha vki a nem kötött munkaidejében (tehát nem a kontaktórái alatt) sztrájkol, akkor is bent kell lenni az intézményben?
Nem: mert csak azokat a feladatokat kell a munkahelyen ellátni, amelyeket így rendelt el az igazgató. Olyan jogszabály nincs, hogy más időben is ott kéne lenni, mivel számos feladatunkat otthon látunk el már csak azért is, mert a munkavégzés feltételei egyébként a munkahelyen nem adottak (pl. felkészülés) lásd még: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rend. 17. § (3) bek.
Igaz-e, hogy bent kell lenni az intézményben mindenkinek 8-16 óráig sztrájknapokon?
Nem igaz.
Ma az intézményvezető a következő tájékoztatást kapta a Szekszárdi Tankerületnél: „Kedves Kollégák! Megkérdezem a tankerület jogászát, az órákat meg kell tartani, fizetni viszont nem fizetnek érte.” Akkor most ki nem tudja jól? A kollégák ezért nem fognak sztrájkolni. Van aki az órái 3/4-ét meg kell tartsa, de fizetés nem lesz és igazi, érezhető munkabeszüntetés sem.
Jogellenes, ha munkavégzésért nem fizetnek. Ha sztrájkol valaki, ha nem, ha munkavégzést rendelnek el, azt ki kell fizetni.
A nem sztrájkoló kolléga tarthat-e rendes tanórát a saját tanulóinak a sztrájk ideje alatt?
Nem tarthat saját elhatározásából. Az igazgató dönt. Ha van tanítás, akkor nem lehet olyan, hogy egyik osztályban van tanítás, a másikban nincs, tehát vagy benne vannak az órák a krétában, és akkor mindenkit, aki sztrájkol, helyettesíteni kell, ekkor a szülőnek a hiányzást igazolni kell, vagy felügyelet van mindenütt, tehát az órákat törölni kell, és a szülőknek nem kell igazolni a hiányzást.
A teljes szülői közösséget kérjük, hogy ne jöjjenek a gyermekeik az adott időszakban, függetlenül attól, hogy részt vesz-e a sztrájkban az osztályt tanító pedagógus? A NEM sztrájkoló kollégák mit csinálnak ez idő alatt? Ők sem tanítanak , ugye? Felügyelnek? Az ő munkaidejükkel így mi lesz?
Minden szülőt kérjetek meg, hogy ne küldjék gyermeküket.
A sztrájk időtartama alatt a nem sztrájkolók gyermekfelügyeletre oszthatók be.
A gyerekeket azért nem lehet előre kiválogatni, hogy melyik tanító gyerekeit ne küldjék be, melyiket nem, mert a sztrájkhoz bármikor lehet csatlakozni (és lecsatlakozni is), és ezzel az előzetes felméréssel, hogy ki sztrájkol, ki nem, nem lehet korlátozni a sztrájkban való részvételt, ha a pedagógus meggondolja közben magát, és csatlakozna a sztrájkhoz.
Amennyiben előre tudható, hogy az intézményben a pedagógusok többsége az adott napon sztrájkolni fog, az intézményvezető felelőssége, ha a tanulókat berendeli, és nem lesz elegendő nem sztrájkoló, akivel megoldhatná a felügyeletet. Ha előre látható, hogy a helyzet, és erről az intézményvezető nem vesz tudomást, ezt részéről súlyos felelőtlenség.
Ezek szerint minden esetben kell gyermekfelügyeletet biztosítani?
Igen, a rendelet ezt előírja.
Ki felügyel, ha mindenki részt vesz a sztrájkban?
A sztrájk előtti időszakban pl. 8 órától sztrájkolót is be lehet osztani ügyeletre. A sztrájk alatt a nem sztrájkolókat kell beosztani felügyeletre, ha ilyenek nincsenek, a még elégséges szolgáltatásról szóló ajánlatban van a válasz. Ha nincs olyan személy, aki nem sztrájkol, és el kell látni a felügyeletet, mert annak ellenére, hogy az intézmény tájékoztatta a szülőket, hogy csak felügyelet lesz, a sztrájkot szervezők kérték a szülőket, hogy ne hozzák be gyermekeiket az sztrájk idejére az intézménybe, mégis szükségessé válik a felügyelet, úgy az intézményvezető végső esetben kijelölhet sztrájkolni szándékozókat a felügyeletre, de nekik akkor illetmény jár, tőlük pénzt levonni nem lehet.
A sztrájk alatt mindenképpen az iskola épületén belül kell biztosítani az elégséges szolgáltatást (felügyeletet) vagy lehet pl. az udvaron is, mondjuk a járványhelyzetre hivatkozva, hogy nem akarunk összevonni csoportokat?
Nem, kint is lehetnek az udvaron a felügyelet alatt, nem szükséges az intézmény falain belül lenni.
Muszáj személy szerint nekem felügyelni a saját csoportomra? Ha átküldhetem más kollégához, szóljak neki, hogy úgy készüljön? Mi erre a szabály, hogy ne lehessen belekötni abba, amit csinálok?
Az igazgatónak kell gondoskodni a gyermekfelügyeletről, és azokkal kell elsősorban megoldani, akik nem sztrájkolnak.
Mivel a tantestület minden tagja részt vesz a sztrájkban, az elégséges szolgáltatást mi fogjuk elvégezni?
Ha a sztrájkban részt nem vevőkkel és az intézményvezetés bevonásával nem oldható meg a felügyelet, akkor sztrájkolók is is kijelölhetők felügyeletre, de tőlük nem lehet vonni akkor bért.
Akkor mégis csak korlátozhatnak a sztrájkjog gyakorlásában? Hány főt jelölhetnek ki gyermekmegőrzésre? Hány gyerekre kell 1 fő felügyelő?
Csak nagyon szélsőséges esetben lehet a sztrájkjogot korlátozni, ha az intézményben lévő személyek biztonságáról másképpen gondoskodni nem lehet. Ezalatt itt nyilván a gyermekfelügyeletet kell érteni.
A sztrájkról szóló rendelet megkísérli korlátozni ezeket a jogainkat – ez ügyben számos eljárás van folyamatban, és nem kétséges, hogy európai bírósághoz is eljut majd az ügy. A rendelet jelenleg az alábbiakat írja elő: reggel 7 és 17 óra között iskolák, 7 és 18 óra között óvodák esetében kell biztosítani a felügyeletet abban az intézményben, ahova a diák, gyerek jár. Csoportot lehet összevonni – ezt a rendelet ugyanis megengedi. (Összevont) csoportonként legalább egy, szakképesítéssel rendelkező óvodapedagógusnak, pedagógusnak, gyógypedagógusnak, kollégiumi nevelőnek, oktatónak vagy (gyógy)pedagógiai asszisztensnek rendelkezésre kell állnia. Az étkeztetést biztosítani kell felügyelet alatt is.
Ha jól értem, aki sztrájkol( óvodában) az a csoportjában van és felügyeli a gyermekeket, tehát nem a tornateremben ücsörög és ott “sztrájkol.”
Nem. Aki felügyel, az nem sztrájkol. Aki felügyel, az vagy nem sztrájkoló, vagy sztrájkoló, de mivel nem volt más, beosztották felügyelni, viszont akkor ezért neki munkabér jár.
Megteheti-e nem sztrájkoló pedagógus, hogy berendeli a sztrájk alatt a tanítványait, és órát tart nekik?
Nem teheti meg. A sztrájk alatt is az intézményvezető jogosult a munkaidő-beosztást meghatározni, tehát csak akkor van tanítás és csak úgy, ahogy az intézményvezető elrendeli. Ha az intézmény a sztrájk időtartama alatt gyermekfelügyeletet tart, eleve nem beszélhetünk tanításról. A sztrájkban részt nem vevő pedagógusnak az intézményvezető rendelhet el tanítást, ha olyan döntés születik helyben, hogy részleges a sztrájk, mert pl. kevés a sztrájkban résztvevő pedagógusok száma, de a nem sztrájkoló pedagógus saját szakállára nem rendelheti be a diákokat, hogy számukra órát tartson. Vonatkozik ez az online tartott órákra is. Egyébként ezek a sztrájk alatt tanító kollégák klasszikus értelemben a sztrájktörők. Most nem kétórás figyelmeztető sztrájk van, tehát nem mondhatjuk azt, hogy kizárólag felügyelet lehet, ha sztrájk van az intézményben.
Mi a helyzet a sajátos nevelési igényű tanulókkal?
Felügyelni kell az SNI tanulókra, ha jelen vannak. Akkor lehet csak sztrájkolni, ha a szülő nem hozza be a gyermekét, és erre meg is lehet kérni, ill. mondani neki, hogy ezzel támogatja a sztrájkot, valamint lehet sztrájkolni – de igazából csak szimbolikusan, egy-két órára érdemes – a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt feletti munkaidő terhére. Szolidaritási nyilatkozatot lehet még kitölteni, ill, ami nagyon fontos, részt venni a március 19-ére 15 órától, a Parlamenthez szervezett, kockácinges tüntetésen.
Hogyan számolják a munkabért és a tb-t? Egész napra, vagy – h pl. nem egész nap sztrájkolunk – időarányosan?
A munkabér, ill. illetmény elosztható a havi munkaidővel és percre ki lehet számítani az adott időre eső illetményt a havi illetmény osztva havi munkaidővel. Nem alkalmazható az Mt. 139. §-ának számítási módja, mert az a pótlékalap kiszámítására vonatkozik.
A határozatlan idejű sztrájk alatt az eddig másodállásként levő vállalkozásom lenne a főállásom és fizetni kellene magam után a járulékokat?
Nem, mivel, ha már aznap bármennyit is dolgozol, akár egy órát, akkor nem szünetel a biztosítási jogviszonyod.
Ha valaki a kötetlen munkaidejének terhére sztrájkol, tőle is levonják a bért?
Ha úgy nyilatkozik, hogy a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje feletti munkaidőben sztrájkol, akkor levonhatják érte a bért.
Ha a sztrájk alatt mégis kénytelenek vagyunk munkát végezni, mert a még elégséges szolgáltatást, gyermekfelügyeletet csak így lehet biztosítani, le lehet tőlünk mint sztrájkolóktól vonni a bért?
Ha valaki sztrájk alatt munkát végez, tőle a munkavégzés időtartama alatti időre bért nem lehet levonni.
Pedagógiai szakszolgálatokban is meg kell tartani az órák 50%-át?
Nem, a 36/2022. (II. 11.) (6) kifejezetten tanórákról beszél, tehát a pedagógiai szakszolgálatokban nem vonatkozik sem a nevelési tanácsadás sem az ún. szakértői bizottsági szakfeladat ellátására. Felügyeletet nem kell nyújtani (azt abban a köznevelési intézményben kell nyújtani, amivel jogviszonya van a gyermeknek), továbbá a (8), alapján az SNI-seknek ugyanúgy meg kell tartani a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben a gyógypedagógiai/fejlesztőpedagógiai/gyógypedagógiai/pszichológiai ellátásokat vagy a vizsgálataikat (utóbbit csak megyei/fővárosi szinten).
Pedagógiai szakszolgálatban szakértői bizottsági vizsgálat maradhat el sztrájk miatt?
Az fővárosi/megyei szakértői bizottsági tevékenység során sajátos nevelési igény megállapítására vagy felülvizsgálatára irányuló vizsgálatok folynak, ezeket a 36/2022. (II. 11.) (8) alapján meg kell tartani. Járási szintű, tehát beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség megállapítására vagy felülvizsgálatára így ez nem vonatkozik: a szülőket értesíteni kell arról a lehetőségről, hogy sztrájk miatt elmaradhatnak a vizsgálatok.
Sztrájk alatt kell-e szakértői véleményt írni? A határozatlan idejű sztrájk miatt a szakszolgálatok kicsúszhatnak a törvényi határidőből.
Aki sztrájkol, nem dolgozik ebben az időben, ha mégis írna véleményt, az így fizetés nélküli munkavégzés volna! A sztrájk nem akadályozható erre hivatkozva. A 15/2013. (II. 26.)-ben megjelölt határidők nem olyan szolgáltatás biztosítására vonatkoznak, mint pl. az áramszolgáltatás. Az EMMI-rendelet szerint: „a szakértői vizsgálat időpontját – első vizsgálat esetében – a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belüli időpontra kell kitűzni”, az nem a helyi sztrájkszervező bizottság felelőssége, ha munkaerőhiány vagy egyéb hatások miatti késésekre még a sztrájk is rájön. Ugyanez igaz a vélemények megírásával kapcsolatban (vö. „A szakértői véleményt, az e bekezdésben foglalt kivétellel – a vizsgálat lezárását követő huszonegy napon belül – kézbesíteni kell a szülőnek””).”
Szülők, igazolások, mulasztások, „órák bepótlása” stb.
Számonkérte ma az intézményvezető, hogy honnan tudnak a szülők a sztrájkról: Válasz az volt a kollégától, hogy kérdezték tőlük ( délelőttös és napközis pár) Hogy sztrájkolnak-e s mondták hogy igen . Szülők úgy döntöttek a aját csoportjukban, hogy akkor 16-án nem engedik be a gyerekeket aznap-egész osztály 2. évfolyam. Ez így rendben? Kérdés 2: Az int. vez. azt mondta, hogy a tankerből azt az infót kapta, hogy ha így lesz, hogy egyetlen gyerek se megy be az osztályból, akkor törlik az osztály részére a számozott tanítási napot ( csak ennek az osztálynak) s a későbbiekben ezt pótolniuk kell, mint kimaradt napot. Javaslata az volt, hogy 2-3 gyerek inkább menjen be, s akkor valakivel helyettesítik, mint tanórát, s akkor nem kell pótolni. Jogszerű ez így?
1. A szülő simán tudhat a sztrájkról, mert mindenki beszélhet mindenkivel, ezt megtiltani nem lehet.
2. törölhetik a napot, de nem kell pótolni, erről írtunk ebben a dokumentumba is több helyen.
A gyermek, tanuló, ha nem megy be az intézménybe, az hiányzásnak (mulasztásnak) minősül?
Nem minősül mulasztásnak, ha az intézmény csak ügyeletet tart. Pedagógus nem rendelhet be senkit tanításra – ez intézményvezetői hatáskör. Ha előzetesen jelzik, hogy várhatóan többen sztrájkolnak az intézményben, és az intézményvezető tanítást rendel el, ezáltal nem veszi figyelembe a sztrájkot, azzal a sztrájkjog gyakorlását megsérti, amely alaptörvényben lefektetett jog. Ha olyan kevesen sztrájkolnak, hogy az intézményvezető a nem sztrájkolókkal meg tudja szervezni a tanítást, az is aggályos, mivel a sztrájkhoz bárki bármikor csatlakozhat. Ezért szolgálja az intézményvezető érdekét is, hogy csak felügyeletet szervezzen a sztrájk idejére. Mivel azonban elhúzódó sztrájk van, nyilván megszervezi a tanítást akkor és ahol, amikor meg tudja.
Megtörténhet-e, hogy az igazgató kihirdeti, hogy lesz ugyan sztrájk, de az elmaradt órákat be kell pótolni, akár úgy, hogy délutánonként, hétvégén, nyáron pótolnak a gyerekek?
A köznevelési törvény szerint csak akkor kell pótolni a sztrájk miatt kiesett órákat, ha enélkül a követelmények teljesítése nem lehetséges, és még egy apróság: a később megtartott pluszórákat a munka törvénykönyv rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályai szerint ki kell fizetni, egy órára az óradíj 150%-ával (illetmény+ 50% bérpótlék). Nem kell kifizetni a „tiszta” sztrájknap miatt kiesett és máskor megtartott órákat.
Nyáron viszont egyértelműen nem lehet „pótoltatni”. A tanév rendjéről szóló 20/2021. (VI. 8.) EMMI rendelet 2. § (4) bekezdése szerint: „A tanítási év lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 30. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2022/2023. tanítási évben történő feldolgozásáról.”
Berendheti-e a gyerekeket felügyelet alatt az igazgató?
Felügyeletre nem rendelhet be az igazgató tanulókat, mert az nem iskolai program. Javasoljuk, hogy kérdezzen vissza a sztrájkbizottság, hog milyen jogszabályi hivatkozással hívnák be felügyeletre a tanulókat.
Szülői oldalról megközelítve, ha a gyermeket tanító pedagógusok sztrájkolnak és szülőként nem vinnem be a gyermeket, az igazolt hiányzásnak minősül-e?
Ha a sztrájk időtartama alatt felügyelet lesz, akkor nem kell igazolás. Ha ezalatt az iskola tanítást rendel el, magyarán nem is értesíti a szülőket, hogy felügyelet lesz, akkor a hiányzást igazolni kell.
A sztrájkbizottság tájékoztathatja-e a szülőket?
Igen, a szülőket a sztrájkbizottság is, az osztályfőnök, a szaktanár, a tanító is tájékoztathatja, az a lényeg, hogy ne az intézmény nevében tegye, hanem pl. úgy, hogy az X iskolában működő sztrájkbizottság, vagy mint of, stb.
Ha valakinek 8-12-ig van órája és akkor sztrájkol, délután viszont nem lenne órája, berendelhető hogy helyettesítse azokat, akik délután sztrájkolnak?
Igen, de ekkor fizetni kell ezeket az órákat a rendkívüli munkaidő szabályai szerint.
Sztrájkot akadályozó lépések, nehézségek, sztrájktörés, egyebek
Fenyegetnek, megpróbálnak megfélemlíteni bennünket. Van valamilyen hivatalos papír, amit használhatunk, amikor ilyesmi történik?
Igen! A minap részletesen írtunk a leggyakoribb ilyen esetekről, és mellékeltük a PDSZ jogászának ügyvédi levelét, amit kinyomtatva akár át is adhattok a jogsértően viselkedő vezetőnek. Az alábbi cikkben találjátok:
Az lenne a kérdésem, hogy március 16,17,18-án hány órától hány óráig kell bent tartózkodjunk az intézményben? A kérdésem teljes és részmunkaidősre is kiterjed.
Annyi időre kell benntartózkodni, amennyi ideig sztrájkolsz vagy munkát végzel.
Óvodánkban szerveznénk a sztrájkot. Készen állnak a levelek a kiküldésre. Előtte megkerestük a vezetőt egy szóbeli tájékoztatásra és egyeztetésre. A vezető közölte délután kb. 14.30-kor, lekéstünk, már be kellet volna jelentenünk 12.00 óráig. Lekéstünk valóban mindenről?
Nincs a rendeletben semmiféle határidő, tehát semmit nem lehetett lekésni. Aki ilyen módon akadályozza meg a sztrájkot, joggal való visszaélést követ el! Sztrájkoljatok nyugodtan!
Kérheti előre, előző napra, az intézményvezető a sztrájkban résztvevők névsorát?
A sztrájknapon, reggel kaphatja meg, mivel bárki addig le- és felcsatlakozhat – sőt a nap során is be lehet csatlakozni a sztrájkba.
Ezek szerint óvodában semmi értelme sincsen a sztrájknak. /…/ Ha felügyeletet kell biztosítani, minden kisgyermekes szülő nyugodtan mehet és menni is fog dolgozni. Semmit nem fognak megérezni belőle!
Dehogy nincs értelme. A sztrájk a kormánynak figyelmeztetés, nem a szülőnek. A kormány tart a sztrájktól, még ettől is, és minden eszközzel gátolni akarja. Ezzel mutatjuk meg az összefogást, ezért is van értelme, no meg azért is, mert számos szülői szervezet is kinyilvánította már egyetértését és támogatását. Ha ez az akció nincs, ez az összefogás sem mutatkozik meg láthatóan. Eddig elég sok óvodából jelezték csatlakozási szándékukat. A csoportokat össze lehet vonni, mivel máskor sor kerül erre, nemcsak sztrájk idején, és az 50%-os szabály se vonatkozik az óvodákra.
Ha az óvodában a közvetlen kollégám nem akar sztrájkolni, azt mondta, hogy ő megtartja a foglalkozásokat csakazért is. Ezt megteheti? (Amennyiben a szülők hozzák a gyermeküket. Akár csak páran is.)
Mindig az intézményvezető dönt arról, hogy mi történik az adott csoportban, nem a pedagógus.
16-ára kiadták, hogy nevelőtestületi értekezlet lesz, és nem lehet más napra áttenni. Igaz ez, hogy ekkor vagyunk kötelesek értekezletet tartani? Kitől függ ez?
Az éves munkatervet a nevelőtestület fogadta el, és a nevelőtestület is módosíthatja, tehát nem az igazgató, és nem a tankerületi központ vagy más fenntartó. Értekezlet elrendelése a tantestület akarata nélkül jogellenes.
Az igazgató nem hajlandó/engedi a szülőket értesíteni. Kinek a felelőssége, a szervezőké vagy az igazgatóé?
Az igazgatóé ez esetben a felelősség, ő akadályozza a sztrájk előkészítését. Írásban kell közölni, hogy felszólította őt a sztrájkbizottság a szülők értesítésére. Ha erre nem hajlandó, akkor a pedagógusok tegyék ezt meg, és kérjék, hogy a szülők is segítsenek az információ továbbításában.
Ha 30 napot meghaladóan sztrájkolunk, akkor az hogyan befolyásolja a majdani babaváró hitel felvételét (amihez folyamatos tb kell)?
Semmiképpen sem szabad hagyni, hogy 30 napot meghaladó legyen a tb-jogviszony szünetelése. Erre fogunk vigyázni, és még azzal védhető ki a dolog, hogy a határozatlan idejű sztájknál naponta nem teljes munkaidőben sztrájkol az érintett, hanem pl. 7 óra hosszat. Ekkor nem szünetel a biztosítási jogviszony.
Tegyük fel, hogy az iskolában csak 1-2 sztrájkoló tanár van, a többség nem sztrájkol. Ebben az esetben az intézményvezető elrendelheti-e, hogy a nem sztrájkoló tanárok órái meg legyenek tartva, és a szülőket úgy értesíti, hogy csak bizonyos osztályok bizonyos óráiban lesz sztrájk, míg a többi órában nem lesz sztrájk?
Elvileg megteheti az igazgató, hogy úgy tájékoztatja a szülőket, hogy az intézményben csak részlegesen van sztrájk, de gyakorlatilag azért aggályos ez, mert a sztrájkhoz bárki bármikor csatlakozhat. És az igazgató honnan tudja, hogy a tanító nem fogja esetleg meggondolni magát. Ezért helyesebb, ha a sztrájk idejére felügyeletet szervez minden csoportban vagy osztályban.
Az óraadó mindenféleképpen meg akarja tartani az óráját az amúgy sztrájkoló suliban, mert kell neki a pénz. Megteheti?
Nem teheti meg. Ha felügyelet van, akkor nincs tanítás, és az óraadó később pótolhatja az óra megtartását. Az igazgató dönti el, hogy felügyelet van, vagy tanítás, nem az óraadó, és az igazgató nem dönthet úgy, hogy egyik gyereknek tanítás van, a másiknak nem, mert a gyerek Alaptörvényben foglalt joga sérül különben.
Elképzelhető hogy koronavírus miatt az iskolában digitális oktatást rendelnek el. Ilyen esetben lehet sztrájkolni?
Igen, nem kell digitális órát tartani.
Sztrájkolni szándékozó kérdezi: Délelőttös és délutános-, mint én is- kolléga sztrájkol. De azt mondták, ha be kell küldeni vkit a gyerekekre felügyelni, akkor nem a délelőttös kolléga lesz, hanem a délutános. Miért? A délelőttösnek amúgy is órája lenne, a délutánosnek pedig nem.
A délutános is sztrájkolhat délelőtt, akkor eleve aggályos beküldeni délelőtt felügyelni. Ha nem sztrájkol, akkor simán be lehet küldeni, de az Mt. 143. §-a szerinti rendkívüli munkavégzésért járó 150%-os óradíj (illetmény+bérpótlék) jár neki.
Elfogadható, ha egy jelenlevő diákhoz is 1 pedagógust oszt be a sztájk idejére? (Bizonyára a járványhelyzetre hivatkozva.)
Nem. Csak akkor, ha máskor is ezt teszi, mikor ügyelet van.
Megakadályozhatja (ha igen, mire hivatkozva) az intézményvezető az iskola kerítésére/ablakába kirakott sztrájkfeliratot, kockás inget?
Vajon mire hivatkozva tehetné ezt meg? Erre kérdezzetek rá.
A tankerületi értekezlet után kaptunk az igazgatótól tájékoztatást. Itt azt közölte, hogy a gyerekenek jönni kell iskolába, csak ő kommunikálhat a szülőkkel. Mi is tájékoztathatjuk őket, ugye? Amennyiben nem lesz elég kolléga a felügyeletre, akkor nekünk, sztrájkolóknak is elrendelhet munkavégzést. Kötelező-e ellátnunk a gyerekek felügyeletét? Ha ezt megtagadjuk, akkor ezt jelentenie kell az igazgatónak a tankerület felé. A felügyelet megtagadásának a sztrájk alatt milyen következményei lehetnek ránk nézve?
Igen, a pedagógusok is tájékoztathatják a szülőket, kérhetik, hogy ne hozzák be a gyerekeket. A felügyeletet amúgy el lehet rendelni, és azt el kell látni, de az intézményvezetőnek a sztrájkbizottsággal együtt kell működni, ami azt is jelenti, hogy pl. megbeszélik, hogy összevont felügyelet lesz, mivel ez sztrájkon kívül is elő szokott fordulni, és akkor kevesebb sztrájkoló esik ki. A munkamegtagadás amúgy a polgári engedetleség eszköztárába tartozik, az már nem sztrájk. Amúgy a polgári engedetlenség és a sztrájk egymás mellett tud működni, csak ezket el kell egymástól az adminisztrációban különíteni. Tehát külön listát kell róla vezetni. Ha az igazgató nem sztrájkolókkal nem tudja ellátni a feladatot, sztrájkolókat is bevonhat, de részükre munkabért kell fizetni. Ha az igazgató nem sztrájkolókkal nem tudja ellátni a feladatot, sztrájkolókat is bevonhat, de részükre munkabért kell fizetni.
Szeretnék érdeklődni, hogy iskolánk vezetése ezen kiírást juttatták el hozzánk, sztrájkoló pedagógusokhoz. „Tisztelt Kartársak! A sztrájk a munkaidő egészére vonatkozik, azaz 8-tól 16 óráig. Ez idő alatt a sztrájkoló kartársakat kérem, hogy a tanáriban tartózkodjanak. A sztrájk ideje alatt a gyerekekkel való kapcsolattartást kérem mellőzni az óraközi szünetekben is.” Kérdésem a fentebb foglaltakra vonatkozik. Mely jogszerűtlen, s mely aggályos ezen pontok közül. Különösen érdekelne, hogy mikortól kell elkezdeni a sztrájkot (óra) és nap közben meddig tart. Valóban 16:00-ig kell bent lenni?
Nem igaz az, hogy a munkaidő egészére vonatkozik a sztrájk. A sztrájk addig tart, ameddig a sztrájkoló sztrájkol. Nem kell 16 óráig bent lenni. Sztrájk alatt munkavégzés nincs, de némasági fogadalmat se kell kötni, tehát igenis lehet beszélgetni a tanulókkal, ezt semmilyen jogszabály nem tiltja.
Tarthat-e ügyeletet 8.00 és 12.00 között az óvodai csoportban egyedül, a pedagógiai asszisztens míg az óvónő sztrájkol? Vagy a köznevelési törvény áll ekkor is?
A köznevelési törvényt be kell tartani, de ha máskor előfordul, hogy a pedagógiai asszisztens egyedül van a csoportban, akkor sztrájk alatt is lehet.
