Így készül a KSH félrevezető sztrájkstatisztikája

Teljesen érthetetlen kérésről kaptunk hírt több intézményből is: a Központi Statisztikai Hivatal megkeresésében egy olyan – elvileg a sztrájkot felmérni szándékozó – statisztikai kérdőív kitöltésére kéri az intézmények vezetőit, ami teljesen félrevezető, a valós számokat, a sztrájkolói részvételt erősen torzítja.

A realitásokat, de gyakran még a vonatkozó jogszabályokat is teljesen figyelmen kívül hagyva összeállított kérdéssor tökéletesen alkalmatlan arra, hogy bármilyen következtetést is le lehessen vonni az oktatásban történő sztrájkeseményekkel kapcsolatban.

Érthetetlen pontatlanság

A kérdőív, amit az intézményvezetők és a fenntartók kapnak meg a napokban már a legelső kérdéstől kezdve érthetetlen módon pontatlan. Olyan feltételezéseket fogalmaz meg a sztrájkkal kapcsolatban, amit semmi sem támaszt alá. Érthetetlen például,

miért gondolja a kérdőív szerkesztője, hogy a sztrájk attól válik “figyelmeztető sztrájkká”, ha az nem haladja meg a két órát?

A figyelmeztető sztrájkot ugyanis a sztrájkbizottság 2022. január 31-ére hirdette meg, ami valóban két órás időtartamra szólt – ettől azonban még az a valaki, aki március 16-tól két órára szállt csak be a sztrájkba, nem figyelmeztető sztrájkban vett részt, hanem a sztrájkban – még ha csak két órában is. Az alábbi kérdést semmiféle jogi definíció nem támasztja alá – a kollégákat a sztrájkolók létszámához kellene hozzáadni.

Ez teljes mértékben méltánytalan, mivel sok munkaterületen egyszerűen nem tudtak a kollégák hosszabban sztrájkolni. Ilyen volt a helyzet sok szakszolgálati munkatársunknál, gyógypedagógus kollégáknál, ahol például különleges nevelési igényű gyermekeket nem tudtak hosszasan magukra hagyni a sztrájk kedvéért.

Velük szemben különösen megalázó a KSH légből kapott meghatározásokon alapuló eljárása.

És akkor lecsapnánk még néhány tízezer embert a statisztikából…

A statisztikai hivatal eljárása azonban hajmeresztő módon a végleges számokat is (lefelé) módosítja: az intézményvezetőkhöz intézett kísérő levélben ugyanis nem csak a fenti, érthetetlen, kétórás nem létező szabálynak köszönhetően “faragják le” a valós sztrájkolói számokat. Amellett, hogy a polgári engedetlenkedésben részt vevő tízezreket is figyelmen kívül hagyják, a kísérő levél arra is felszólít, hogy

“Amennyiben az intézményből nem csatlakozott a munkabeszüntetéshez legalább 10 fő, a kérdőívet nemlegesen kérjük beküldeni /…/”

Azaz a Központi Statisztikai Hivatal sztrájkolói statisztikáiban nem fognak megjelenni azok a munkavállalók sem, ahol mondjuk csak kilenc fő sztrájkolt egy adott napon!

Ez a teljesen érthetetlenül diszkriminatív előírás kimondottan súlyosan érinti azokat a kisebb nevelőtestületeket, munkahelyeket, ahol a munkatársak száma amúgy is alacsony – és ilyenből igen sok található országszerte. Egyes óvodák teljes munkavállalói testülete alig több, mint 10 fő!

A intézményeknek, fenntartóknak írt levél

Tisztelt Adatszolgáltató Partnerünk!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy az Ön által vezetett intézményt kijelöltük az OSAP 1119-es számú „Sztrájkstatisztikai jelentés” című adatgyűjtésre. A jelentés kitöltése valamennyi sztrájk eseményben érintett szervezet számára kötelező az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján. Az adatszolgáltatás feltétele, hogy az adott szervezetnél a munkabeszüntetés folyamán legalább 10 fő csatlakozzon a sztrájkhoz. A polgári engedetlenségben való részvétel nem minősül sztrájknak, ezért az erre vonatkozó információkat ne vegye figyelembe a kitöltés során. Amennyiben az intézményből nem csatlakozott a munkabeszüntetéshez legalább 10 fő, a kérdőívet nemlegesen kérjük beküldeni (ld. „Nemlegesítés gomb”). Amennyiben a pedagógus sztrájkot megelőző 2022. január 31-i figyelmeztető sztrájkban is részt vettek a munkavállalók, akkor kérjük a jelenlegi munkabeszüntetést sztrájkként jelölje, és a 2. kérdésnél jelezze a megelőző figyelmeztető sztrájkot, ill. a 3. kérdésnél adja meg a jellemzőit, majd a kérdőív további kérdéseit már a március 16-tól kezdődő sztrájkra vonatkozóan töltse ki. Ha a munkavállalók csak a figyelmeztető sztrájkhoz csatlakoztak, és a további sztrájkban nem vettek részt, akkor a kérdőív egészét a figyelmeztető sztrájkra vonatkozóan töltse ki, és ez esetben az előzményeknél ne jelölje a figyelmeztető sztrájkot. Tankerületek esetében az irányításuk alá tartozó intézményekre együttesen kérjük az adatokat megadni. A kérdőív beküldésének határideje: 2022. május 25.

Előzmény? Tárgyalás?

Teljesen érthetetlen a kérdőív második kérdése is.

A sztrájk országos sztrájk volt, a kormánnyal a sztrájkot meghirdető sztrájkbizottságot alkotó szakszervezetek 2020 óta egyeztetnek, a konkrét sztrájkkövetelésekről pedig 2021 októbere óta folynak a sztrájktárgyalások. Mit érthet azon a KSH munkatársa, hogy megelőzte-e tárgyalás a sztrájkot? A sztrájktörvény alapján nem is lehetne úgy sztrájkolni, ha nem előzte volna meg ilyen a sztrájkot – de amúgy is érthetetlen, hogy miért gondolja, hogy ezek a kérdések a helyi intézményvezetőkre, fenntartókra tartoznának? Miért tudnának pont ők erre kielégítő választ adni?

Ugyanez érvényes egyébként figyelmeztető sztrájkkal kapcsolatos további kérdésekre is.

Nem irigyeljük azokat az intézményvezetőket sem, akiknek a célokkal kapcsolatos rovatokat kell kitölteniük. A sztrájkbizottság világos kéréseket fogalmazott meg a kormány felé – ezek egy fél gépelt oldalt tesznek ki.

Kis zsebbenturkálás

A kérdőív szintén igen érdekes része egy olyan szakasz, ami aztán abszolút nem tartozik az intézményvezetőre, sem a fenntartóra. De még a Központi Statisztikai Hivatalra sem. Mégpedig az, hogy kapott-e kifizetést a munkavállaló a sztrájkalapból.

Az a tény, hogy lett sztrájkalap, nem az államnak köszönhető, nem valamiféle központi költségvetésből kapták a sztrájkoló kollégák a kifizetéseket, hanem széleskörű társadalmi összefogásnak köszönhetően keletkezett.

Ebből tudtunk kifizetéseket eszközölni a rászoruló, sztrájkalapra igénylést benyújtó munkatársainknak.

A KSH nagyon rosszul képzeli, ha azt gondolja, a sztrájkalapból kapott támogatásról a munkavállaló bármilyen formában is köteles lenne tájékoztatni az intézményvezetőjét, a fenntartóját!

Ehhez neki ugyanis semmi köze. Sem arról nem köteles a sztrájkoló informálni, hogy igényelt, sem arról, hogy nem igényelt segélyt a sztrájkalapból. Arról pedig pláne nem, hogy mennyi pénzt kapott onnan. A statisztikai hivatal nem írhatja elő, hogy a munkavállalók ezeket a minősített adatokat adják át az ellenérdekű munkáltatóiknak. Ennek megfelelően ez a kérdés kimondottan aggályos.

Sajnos, a KSH a jogszabályban előírt határidőkkel is hadilábon áll. Az is problémás, ahogy az adatszolgáltatót hibásan adatszolgáltatási kötelezettségére ugyan figyelmeztetik a kérdőíven,

miközben gondosan elhallgatja a statisztikai hivatal munkatársa, hogy az adatközlés kötelezettsége csak a sztrájkot követő harmadik hétig áll fenn!

Azaz az adatkérés sehogy sem tűnik jogszerűnek: ha a statisztikai hivatal úgy gondolja, hogy a sztrájkok már véget értek (amire semmilyen értelmes indokuk nincs, hiszen a sztrájkot felfüggesztettük, nem pedig leállítottuk), akkor már elkésett az adatkéréssel, ha pedig úgy gondolja, hogy még zajlik a sztrájkfolyamat (ahogy pedig igen), úgy az adatkérés még nem aktuális. Ahogy az is teljesen értelmezhetetlen, hogy miért gondolja a KSH, hogy az intézmények vezetői “gazdasági szervezetek” – a jogszabály szerint ugyanis nekik van válaszadási kötelezettségük.

A KSH felmérése súlyosan torzítja a valóságot

Hazánk állami statisztikai hivatalának eljárása kimondottan aggályos. Egyrészt azért, mert – ahogy azt láttuk – a kérdőíve nem tükrözi sem a realitásokat, de még a törvényi előírásokat sem (nincs olyan jogszabály, ami előírná, hogy a 2 órát meg nem haladó sztrájkot “csak” figyelmeztető sztrájknak kellene tekinteni).

A kérdőívvel kapcsolatos hibák miatt pedig jó okunk van feltételezni, hogy a KSH adatközlése, amit az Eurostat – azaz az Európai Unió statisztikai hivatala felé – ad le a sztrájkunkkal kapcsolatban, a valós képet komolyan torzítani fogja.

Azaz fontos már most kijelenteni, hogy a KSH az Eurostatnak továbbított adatai nem lesznek majd irányadónak tekinthetőek a kérdésben, hiszen felmérésük teljesen torz képet ad majd a sztrájkfolyamatról.

A KSH felmérése – akár szándékosan, akár egyszerű nemtörődömségből – aktívan rejti el a közvélemény elől a több tízezer sztrájkoló kolléga egy jelentős részét, és ez megengedhetetlen.

Akkor is az, ha nem konkrét politikai érdek, szándékosság áll a jelenség mögött, és ha csak arról van szó, hogy a kérdőív összeállítói nem vették a fáradságot, hogy alaposabban utána nézzenek az ágazat speciális jellemzőinek, aminek felméréséhez éppen nekiláttak. A PDSZ természetesen megkeresi a KSH-t és magyarázatot kér a felmérés módszertani problémáira.

MI TÖRTÉNIK A SZTRÁJKFOLYAMATTAL MOST? Miután a választásokon győztes Fidesz új kormánya még nem alakult meg, a sztrájktárgyalásokat a sztrájkbizottság nem tudja az ügyvezető kormánnyal lefolytatni – márpedig a törvény előírja a sztrájkoló félnek az egyeztetési kötelezettséget. A fenti okokból egyelőre fel van függesztve a sztrájk – a sztrájkbizottság azonban nem oszlott fel, nem szűnt meg. A kormány megalakulását követően azonnal egyeztetést kezdeményezünk az új kormánnyal. Ha ez nem vezet eredményre, a sztrájkbizottság folytatja a sztrájkot.

Sztrájkoló, polgári engedetlenkedő vagy? Így igényelhetsz sztrájksegélyt!

Ha munkabeszünetésben, polgári engedetlenségben vettél részt és a levonások miatt nehéz helyzetbe kerültél, az ebben a cikkben leírt módon fordulhatsz sztrájksegélyért a PDSZ-hez. Ha szerinted méltánytalan mennyiségű pénzt vontak le tőled, akkor ebben a cikkben elhelyezett űrlapon keresztül kérhetsz segítséget tőlünk!

Több visszajelzés érkezett, hogy a PDSZ jelzéseire végre visszaállítottak jogosulatlanul megszakított biztosítási jogviszonyt és utaltak vissza jogosulatlanul levont béreket. Fontos tudni, hogy mi senkit nem hagyunk a út szélén: minden PDSZ-tag igénylő segélyt, nem tag igénylő vagy polgári engedetlenségben részt vett kolléga alapítványi támogatást kap!

Miben segítheted te is a sztrájkolókat?

1 Oktatásban dolgozók, szülők, diákok, és minden jóérzésű ember: írjuk alá és osszuk meg az aHangon indított petíciót!

2 Oktatásban dolgozók: csatlakozzunk a sztrájk-riadólánchoz! Ezen keresztül értesülhetünk a legfrissebb információkról, amikor éppen időszerűekké válnak. Nem gyakran spammelünk, a legfontosabb tudnivalókat kapod meg, hírlevél formájában:

3 Csatlakozzunk a PDSZ-hez: ez a lépés segít bennünket abban, hogy tovább tudjuk finanszírozni a kampányokat, segítsük a kollégákat jogsegéllyel, stb. Bárki lehet tag, nem elvárás, hogy aktív oktatásban dolgozók legyünk:

4 Osszunk meg minden információt, amit a PDSZ és a Ne dolgozz ingyen! oldalain látunk! Az információk terjesztése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy küzdjünk a kormány dezinformációs kampányai ellen.

5 Ti is küldjetek fotókat, csoport- és egyéni képeket, támogató akciókat, egyéb kreatív támogató ötleteket a Nedolgozz vagy a PDSZ Facebook-oldalára, vagy a pdszvalasz@gmail.com címre! A most futó akciónkban arra vagyunk kíváncsiak, hányan tartoznak a különböző korosztályokba a munkaközösségekben: itt olvashatod el a részleteket.

6 Pénzbeli adománnyal átutalással, a közlemény rovatban a “Támogatás” feltüntetésével vagy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete számlaszámán: 11713005-20411756-00000000 (itt a sztrájkszervezéssel, a sztrájkolók támogatásával, kampányokkal, rendezvényekkel kapcsolatos bokros kiadásokat lehet támogatni), a sztrájkolókon kívül a polgári engedetlenségben résztvevők támogatására is, valamint az alapítvány közoktatási céljainak (http://pdsz.hu/pdsz/alapitvany) megvalósulására az Oktatással a Demokráciáért Alapítvány számlaszámán: 11707000-22230573-00000000 lehet támogatást küldeni.