Félrevezetéssel vádol, de valójában egyetlen kifogást sem cáfol közleményében a Központi Statisztikai Hivatal

A KSH oldalán megjelent közlemény címe “Félretájékoztatja a közvéleményt a PDSZ” – ehhez képest a PDSZ Országos Választmánya által megfogalmazott egyetlen kifogást sem sikerült megcáfolnia a hivatalnak. 

Irreleváns kérdés, hogy a statisztikai hivatal milyen régóta végzi ugyanazon protokollok alapján a sztrájkstatisztikai adatgyűjtést, ez nem elegendő hivatkozási alap a kifogásaink félresöpréséhez. Ahogy annak sincs köze az általunk megfogalmazottaknak, hogy a KSH által végső formában összeállított adatközlések alkalmasak-e a nemzetközi szintű összehasonlításra. 

Sajnos úgy tűnik, a valós gyakorlat és a statisztikai hivatal közleményében leírtak között feltűnő és lényegi különbségek vannak.

Míg a KSH közleménye szerint “fontos tényező, hogy a 10 fő részvételét nem egyidejűleg, hanem a teljes munkabeszüntetés időtartamára vonatkozóan kell figyelembe venni”, az intézményvezetők számára kiküldött kísérőlevelek már egyáltalán nem említenek ilyet – ezt a kísérőlevelet a PDSZ szóról-szóra közölte is korábban.

Visszás és további magyarázatot igényel a KSH közleményének az a része is, amely szerint

“a tankerületek és a szakképzési centrumok esetében az irányításuk alá tartozó intézményekre együttesen kell értelmezni. Például, ha egy tankerületi központhoz tartozó köznevelési intézményekben összességében legalább 10 fő részt vett a sztrájkban (akár úgy, hogy nem azonos időpontban és nem azonos köznevelési intézménynél, de a szóban forgó sztrájkesemény keretében), akkor a tankerületi központhoz tartozó összes köznevelési intézmény adatait figyelembe kell venni a kérdőív kitöltésénél, így azokat is, ahol 10 főnél kevesebben vettek részt a munkabeszüntetésben”.

Csakhogy a PDSZ által idézett adatkéréseket nem tankerületi központhoz tartozó intézményektől, hanem magánintézmények vezetőitől kaptuk meg, esetükben pedig az adatkérést kísérő levél világosan úgy rendelkezett, hogy 

Amennyiben az intézményből nem csatlakozott a munkabeszüntetéshez legalább 10 fő, a kérdőívet nemlegesen kérjük beküldeni (ld. „Nemlegesítés gomb”).”

Ezt az ellentmondást a KSH-nak kellene feloldania – hogy került a saját felmérésük kísérő levelébe ez a mondat, különösen, hogy a nyilatkozata szerint tankerületi, szakképzési centrumonkénti szintről beszél.

Itt kell ismét megjegyeznünk, hogy sok olyan munkáltató akad az ágazatban, ahol a munkavállalók száma 10 körüli, és esetenként akár el sem éri azt, ilyenek pl. a kisebb települések óvodái. Ezek fel nem tüntetését nem lehet “az adatszolgáltatói terhek ésszerű szinten tartásával” indokolni.

A KSH nyilatkozatának fontos része az, ami hiányzik belőle, amire nem reagál: egyetlen szót sem szól arról, hogy

milyen felhatalmazás alapján gondolja kivitelezhetőnek azt, hogy az intézményvezetők, fenntartók arról nyilatkoztassák a munkavállalókat, hogy azok részesültek-e sztrájksegélyben?

Ahogy erről korábban nyilatkoztunk, a sztrájksegély felvételéről semmilyen módon nem köteles a munkáltató tájékoztatni a munkaadót, őt a munkaadó erről semmilyen körülmének között nem faggathatja, pláne nem nyilatkoztathatja. Ezt a kérdést is a KSH-nak kellene tudnia megválaszolni.

Végezetül arra sem ad választ a KSH nyilatkozata, hogy miért nyilvánítja a két órát el nem érő időtartamú sztrájkot minden esetben “figyelmeztető” sztrájknak? A sztrájktörvény szerint a figyelmeztető sztrájk valóban két órát nem haladhatja meg, ám ettől még nem minden, két óránál kevesebb ideig tartó sztrájk figyelmeztető sztrájk. Figyelmeztető sztrájk az a két órát meg nem haladó sztrájk, amelyet – legfeljebb egy alkalommal – már a sztrájktárgyalások kezdetétől meg lehet tartani, nem kell vele öt napot várni. A KSH nem jogalkotó, ezért véleményünk szerint nem definálhatja másképpen a figyelmeztető sztrájkot, ill. ha megteszi, azzal nem a valóságnak megfelelő adatokat közöl. 

Kérjük a KSH-t, hogy a fenti kérdéseket alapos mérlegelés után tisztázzák, mert a korrekt sztrájkstatisztika kialakítása társadalmi érdek. 

[frame]

A KSH közleményének teljes szövege (a KSH oldaláról – lementve: 2022. május 11., 12:32)

Félretájékoztatja a közvéleményt a PDSZ

Tényszerűen a KSH sztrájkstatisztikai adatgyűjtéséről

Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a napokban megjelent, és több sajtótermék által szemlézett közleményében szakmaiatlansággal vádolja a Központi Statisztikai Hivatalt (KSH) sztrájkstatisztikai adatgyűjtése kapcsán, valójában a KSH 1991 óta változatlan formában, az ENSZ szakosodott munkaügyi szervezete ajánlásának megfelelően vizsgálja a különböző sztrájkeseményeket.

A Központi Statisztikai Hivatal sztrájkeseményekre vonatkozó megfigyelése 1990-ben került kidolgozásra, és 1991 óta része a KSH munkaügystatisztikai rendszerének. A sztrájkstatisztikai adatgyűjtés összhangban van az ENSZ szakosodott munkaügyi szervezetének (ILO) ajánlásaival, így az abból készült adatközlések alkalmasak nemzetközi szintű összehasonlításra is. A PDSZ sztrájkját felmérő kérdőív és adatfelvételi módszertan szintén megfelel ennek.

Az adatgyűjtés a legalább tíz főt érintő sztrájkeseményekre terjed ki, és célja, hogy képet adjon a sztrájkeseményekről, a sztrájkban résztvevő munkavállalók számáról, a kieső munkaidőről és a sztrájkeseménnyel kapcsolatos egyéb tényezőkről, úgymint a sztrájk jellege, célja, eredményessége. A megfigyelési méretkorlát célja az adatszolgáltatói terhek ésszerű szinten tartása. Alkalmazása a nemzetközi ajánlásokkal összhangban történik. Az is fontos tényező, hogy a 10 fő részvételét nem egyidejűleg, hanem a teljes munkabeszüntetés időtartamára vonatkozóan kell figyelembe venni, valamint a tankerületek és a szakképzési centrumok esetében az irányításuk alá tartozó intézményekre együttesen kell értelmezni. Például, ha egy tankerületi központhoz tartozó köznevelési intézményekben összességében legalább 10 fő részt vett a sztrájkban (akár úgy, hogy nem azonos időpontban és nem azonos köznevelési intézménynél, de a szóban forgó sztrájkesemény keretében), akkor a tankerületi központhoz tartozó összes köznevelési intézmény adatait figyelembe kell venni a kérdőív kitöltésénél, így azokat is, ahol 10 főnél kevesebben vettek részt a munkabeszüntetésben.

A sztrájktörvény értelmében a munkabeszüntetés előtti „egyeztetés ideje alatt is egy alkalommal sztrájk tartható, azonban ennek az időtartama a két órát nem haladhatja meg” – ezt statisztikai szempontból figyelmeztető sztrájkként vesszük számításba. Az adatközlések a figyelmeztető sztrájkokra is kiterjednek, adatvesztés nem történik, csak a számbavétel módjában van különbség. A sztrájkban résztvevők, valamint a kieső munkaórák számát a figyelmeztető sztrájk adataival együtt, összevontan publikáljuk – akármilyen hosszan vett részt valaki a sztrájkban, bekerül a mérésbe. Azok, akiknek a munkabeszüntetése nem érte el a két órát, a fenti feltételek mellett szintén a résztvevők körébe sorolandók.

A sztrájk előzményeire, tehát az azt megelőző tárgyalásokra és a sztrájk céljaira vonatkozóan általános kérdéseket tesz fel a Hivatal, hiszen a sajtóhírekből nem minden sztrájkeseményről derülnek ki a pontos követelések, ezek alaposabb megismerését szolgálja a kérdéssor.

Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) kötelező adatszolgáltatásairól szóló 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján az adatszolgáltatás a kijelölt szervezetek számára kötelező, ugyanakkor a sztrájkalapból történő juttatásra vonatkozó kérdés megválaszolása opcionális, amennyiben az adatszolgáltató erre vonatkozóan nem rendelkezik információval, a válaszadás nem kötelező.

A sztrájkstatisztikai adatszolgáltatást sztrájkeseményenként kell teljesíteniük az érintett munkáltató szervezeteknek. A beküldési határidő az adatszolgáltatásra való felkéréstől számított három hét. A statisztikai gyakorlatban, ha két sztrájk között legalább két hónap eltelik, akkor a második már új sztrájkeseménynek minősül. Ebben az esetben az adatszolgáltatók új kérdőív kitöltésére fognak felkérést kapni.

Központi Statisztikai Hivatal

[/frame]

Közben mi is felmérést készítünk! Arra vagyunk kíváncsiak, hogy alakul az intézményekben a korfa, hányan tartoznak az egyes korcsoportokban az ott dolgozók közül, illetve hogy tapasztaltak-e tartós hiányt a munkatársak szakképesítést igénylő munkatársakból, mint például pedagógusokból. Arra kérünk, töltsd ki az alábbi felmérésünket, hogy ezzel segítsd munkánkat és a követelésink ügyét!

[frame]

Sztrájkoló, polgári engedetlenkedő vagy? Így igényelhetsz sztrájksegélyt!

Ha munkabeszünetésben, polgári engedetlenségben vettél részt és a levonások miatt nehéz helyzetbe kerültél, az ebben a cikkben leírt módon fordulhatsz sztrájksegélyért a PDSZ-hez. Ha szerinted méltánytalan mennyiségű pénzt vontak le tőled, akkor ebben a cikkben elhelyezett űrlapon keresztül kérhetsz segítséget tőlünk!

Több visszajelzés érkezett, hogy a PDSZ jelzéseire végre visszaállítottak jogosulatlanul megszakított biztosítási jogviszonyt és utaltak vissza jogosulatlanul levont béreket. Fontos tudni, hogy mi senkit nem hagyunk a út szélén: minden PDSZ-tag igénylő segélyt, nem tag igénylő vagy polgári engedetlenségben részt vett kolléga alapítványi támogatást kap!

Miben segítheted te is a sztrájkolókat?

1 Oktatásban dolgozók, szülők, diákok, és minden jóérzésű ember: írjuk alá és osszuk meg az aHangon indított petíciót!

2 Oktatásban dolgozók: csatlakozzunk a sztrájk-riadólánchoz! Ezen keresztül értesülhetünk a legfrissebb információkról, amikor éppen időszerűekké válnak. Nem gyakran spammelünk, a legfontosabb tudnivalókat kapod meg, hírlevél formájában:

3 Csatlakozzunk a PDSZ-hez: ez a lépés segít bennünket abban, hogy tovább tudjuk finanszírozni a kampányokat, segítsük a kollégákat jogsegéllyel, stb. Bárki lehet tag, nem elvárás, hogy aktív oktatásban dolgozók legyünk:

4 Osszunk meg minden információt, amit a PDSZ és a Ne dolgozz ingyen! oldalain látunk! Az információk terjesztése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy küzdjünk a kormány dezinformációs kampányai ellen.

5 Ti is küldjetek fotókat, csoport- és egyéni képeket, támogató akciókat, egyéb kreatív támogató ötleteket a Nedolgozz vagy a PDSZ Facebook-oldalára, vagy a [email protected] címre! A most futó akciónkban arra vagyunk kíváncsiak, hányan tartoznak a különböző korosztályokba a munkaközösségekben: itt olvashatod el a részleteket.

6 Pénzbeli adománnyal átutalással, a közlemény rovatban a “Támogatás” feltüntetésével vagy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete számlaszámán: 11713005-20411756-00000000 (itt a sztrájkszervezéssel, a sztrájkolók támogatásával, kampányokkal, rendezvényekkel kapcsolatos bokros kiadásokat lehet támogatni), a sztrájkolókon kívül a polgári engedetlenségben résztvevők támogatására is, valamint az alapítvány közoktatási céljainak (http://pdsz.hu/pdsz/alapitvany) megvalósulására az Oktatással a Demokráciáért Alapítvány számlaszámán: 11707000-22230573-00000000 lehet támogatást küldeni.

[/frame]

Hasonló cikkek

Aki nem lép egyszerre…

nemcsak, hogy nem kap rétest estére, de könnyen találja magát partvonalon kívül. Mialatt nem hajlandóak a tankerületi központok felvenni szakképzett pedagógusokat, mert annak idején úgy

Tovább olvasom »

Sehogy sem jön ki a matek

A sztrájktörvény alapján kezdeményezett egyeztetés után pár héttel, 2024. május 23-án az EFOP PLUSZ Oktatási Albizottság ülésén, amelynek a PDSZ képviselője is tagja, ismét meghallgattuk

Tovább olvasom »