Félrevezetéssel vádol, de valójában egyetlen kifogást sem cáfol közleményében a Központi Statisztikai Hivatal
A KSH oldalán megjelent közlemény címe “Félretájékoztatja a közvéleményt a PDSZ” – ehhez képest a PDSZ Országos Választmánya által megfogalmazott egyetlen kifogást sem sikerült megcáfolnia a hivatalnak.
Irreleváns kérdés, hogy a statisztikai hivatal milyen régóta végzi ugyanazon protokollok alapján a sztrájkstatisztikai adatgyűjtést, ez nem elegendő hivatkozási alap a kifogásaink félresöpréséhez. Ahogy annak sincs köze az általunk megfogalmazottaknak, hogy a KSH által végső formában összeállított adatközlések alkalmasak-e a nemzetközi szintű összehasonlításra.
Sajnos úgy tűnik, a valós gyakorlat és a statisztikai hivatal közleményében leírtak között feltűnő és lényegi különbségek vannak.
Míg a KSH közleménye szerint “fontos tényező, hogy a 10 fő részvételét nem egyidejűleg, hanem a teljes munkabeszüntetés időtartamára vonatkozóan kell figyelembe venni”, az intézményvezetők számára kiküldött kísérőlevelek már egyáltalán nem említenek ilyet – ezt a kísérőlevelet a PDSZ szóról-szóra közölte is korábban.
Visszás és további magyarázatot igényel a KSH közleményének az a része is, amely szerint
“a tankerületek és a szakképzési centrumok esetében az irányításuk alá tartozó intézményekre együttesen kell értelmezni. Például, ha egy tankerületi központhoz tartozó köznevelési intézményekben összességében legalább 10 fő részt vett a sztrájkban (akár úgy, hogy nem azonos időpontban és nem azonos köznevelési intézménynél, de a szóban forgó sztrájkesemény keretében), akkor a tankerületi központhoz tartozó összes köznevelési intézmény adatait figyelembe kell venni a kérdőív kitöltésénél, így azokat is, ahol 10 főnél kevesebben vettek részt a munkabeszüntetésben”.
Csakhogy a PDSZ által idézett adatkéréseket nem tankerületi központhoz tartozó intézményektől, hanem magánintézmények vezetőitől kaptuk meg, esetükben pedig az adatkérést kísérő levél világosan úgy rendelkezett, hogy
“Amennyiben az intézményből nem csatlakozott a munkabeszüntetéshez legalább 10 fő, a kérdőívet nemlegesen kérjük beküldeni (ld. „Nemlegesítés gomb”).”
Ezt az ellentmondást a KSH-nak kellene feloldania – hogy került a saját felmérésük kísérő levelébe ez a mondat, különösen, hogy a nyilatkozata szerint tankerületi, szakképzési centrumonkénti szintről beszél.
Itt kell ismét megjegyeznünk, hogy sok olyan munkáltató akad az ágazatban, ahol a munkavállalók száma 10 körüli, és esetenként akár el sem éri azt, ilyenek pl. a kisebb települések óvodái. Ezek fel nem tüntetését nem lehet “az adatszolgáltatói terhek ésszerű szinten tartásával” indokolni.
A KSH nyilatkozatának fontos része az, ami hiányzik belőle, amire nem reagál: egyetlen szót sem szól arról, hogy
milyen felhatalmazás alapján gondolja kivitelezhetőnek azt, hogy az intézményvezetők, fenntartók arról nyilatkoztassák a munkavállalókat, hogy azok részesültek-e sztrájksegélyben?
Ahogy erről korábban nyilatkoztunk, a sztrájksegély felvételéről semmilyen módon nem köteles a munkáltató tájékoztatni a munkaadót, őt a munkaadó erről semmilyen körülmének között nem faggathatja, pláne nem nyilatkoztathatja. Ezt a kérdést is a KSH-nak kellene tudnia megválaszolni.
Végezetül arra sem ad választ a KSH nyilatkozata, hogy miért nyilvánítja a két órát el nem érő időtartamú sztrájkot minden esetben “figyelmeztető” sztrájknak? A sztrájktörvény szerint a figyelmeztető sztrájk valóban két órát nem haladhatja meg, ám ettől még nem minden, két óránál kevesebb ideig tartó sztrájk figyelmeztető sztrájk. Figyelmeztető sztrájk az a két órát meg nem haladó sztrájk, amelyet – legfeljebb egy alkalommal – már a sztrájktárgyalások kezdetétől meg lehet tartani, nem kell vele öt napot várni. A KSH nem jogalkotó, ezért véleményünk szerint nem definálhatja másképpen a figyelmeztető sztrájkot, ill. ha megteszi, azzal nem a valóságnak megfelelő adatokat közöl.
Kérjük a KSH-t, hogy a fenti kérdéseket alapos mérlegelés után tisztázzák, mert a korrekt sztrájkstatisztika kialakítása társadalmi érdek.
A KSH közleményének teljes szövege (a KSH oldaláról – lementve: 2022. május 11., 12:32)
Félretájékoztatja a közvéleményt a PDSZ
Tényszerűen a KSH sztrájkstatisztikai adatgyűjtéséről
Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a napokban megjelent, és több sajtótermék által szemlézett közleményében szakmaiatlansággal vádolja a Központi Statisztikai Hivatalt (KSH) sztrájkstatisztikai adatgyűjtése kapcsán, valójában a KSH 1991 óta változatlan formában, az ENSZ szakosodott munkaügyi szervezete ajánlásának megfelelően vizsgálja a különböző sztrájkeseményeket.
A Központi Statisztikai Hivatal sztrájkeseményekre vonatkozó megfigyelése 1990-ben került kidolgozásra, és 1991 óta része a KSH munkaügystatisztikai rendszerének. A sztrájkstatisztikai adatgyűjtés összhangban van az ENSZ szakosodott munkaügyi szervezetének (ILO) ajánlásaival, így az abból készült adatközlések alkalmasak nemzetközi szintű összehasonlításra is. A PDSZ sztrájkját felmérő kérdőív és adatfelvételi módszertan szintén megfelel ennek.
Az adatgyűjtés a legalább tíz főt érintő sztrájkeseményekre terjed ki, és célja, hogy képet adjon a sztrájkeseményekről, a sztrájkban résztvevő munkavállalók számáról, a kieső munkaidőről és a sztrájkeseménnyel kapcsolatos egyéb tényezőkről, úgymint a sztrájk jellege, célja, eredményessége. A megfigyelési méretkorlát célja az adatszolgáltatói terhek ésszerű szinten tartása. Alkalmazása a nemzetközi ajánlásokkal összhangban történik. Az is fontos tényező, hogy a 10 fő részvételét nem egyidejűleg, hanem a teljes munkabeszüntetés időtartamára vonatkozóan kell figyelembe venni, valamint a tankerületek és a szakképzési centrumok esetében az irányításuk alá tartozó intézményekre együttesen kell értelmezni. Például, ha egy tankerületi központhoz tartozó köznevelési intézményekben összességében legalább 10 fő részt vett a sztrájkban (akár úgy, hogy nem azonos időpontban és nem azonos köznevelési intézménynél, de a szóban forgó sztrájkesemény keretében), akkor a tankerületi központhoz tartozó összes köznevelési intézmény adatait figyelembe kell venni a kérdőív kitöltésénél, így azokat is, ahol 10 főnél kevesebben vettek részt a munkabeszüntetésben.
A sztrájktörvény értelmében a munkabeszüntetés előtti „egyeztetés ideje alatt is egy alkalommal sztrájk tartható, azonban ennek az időtartama a két órát nem haladhatja meg” – ezt statisztikai szempontból figyelmeztető sztrájkként vesszük számításba. Az adatközlések a figyelmeztető sztrájkokra is kiterjednek, adatvesztés nem történik, csak a számbavétel módjában van különbség. A sztrájkban résztvevők, valamint a kieső munkaórák számát a figyelmeztető sztrájk adataival együtt, összevontan publikáljuk – akármilyen hosszan vett részt valaki a sztrájkban, bekerül a mérésbe. Azok, akiknek a munkabeszüntetése nem érte el a két órát, a fenti feltételek mellett szintén a résztvevők körébe sorolandók.
A sztrájk előzményeire, tehát az azt megelőző tárgyalásokra és a sztrájk céljaira vonatkozóan általános kérdéseket tesz fel a Hivatal, hiszen a sajtóhírekből nem minden sztrájkeseményről derülnek ki a pontos követelések, ezek alaposabb megismerését szolgálja a kérdéssor.
Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) kötelező adatszolgáltatásairól szóló 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján az adatszolgáltatás a kijelölt szervezetek számára kötelező, ugyanakkor a sztrájkalapból történő juttatásra vonatkozó kérdés megválaszolása opcionális, amennyiben az adatszolgáltató erre vonatkozóan nem rendelkezik információval, a válaszadás nem kötelező.
A sztrájkstatisztikai adatszolgáltatást sztrájkeseményenként kell teljesíteniük az érintett munkáltató szervezeteknek. A beküldési határidő az adatszolgáltatásra való felkéréstől számított három hét. A statisztikai gyakorlatban, ha két sztrájk között legalább két hónap eltelik, akkor a második már új sztrájkeseménynek minősül. Ebben az esetben az adatszolgáltatók új kérdőív kitöltésére fognak felkérést kapni.
Központi Statisztikai Hivatal
Közben mi is felmérést készítünk! Arra vagyunk kíváncsiak, hogy alakul az intézményekben a korfa, hányan tartoznak az egyes korcsoportokban az ott dolgozók közül, illetve hogy tapasztaltak-e tartós hiányt a munkatársak szakképesítést igénylő munkatársakból, mint például pedagógusokból. Arra kérünk, töltsd ki az alábbi felmérésünket, hogy ezzel segítsd munkánkat és a követelésink ügyét!
Sztrájkoló, polgári engedetlenkedő vagy? Így igényelhetsz sztrájksegélyt!
Ha munkabeszünetésben, polgári engedetlenségben vettél részt és a levonások miatt nehéz helyzetbe kerültél, az ebben a cikkben leírt módon fordulhatsz sztrájksegélyért a PDSZ-hez. Ha szerinted méltánytalan mennyiségű pénzt vontak le tőled, akkor ebben a cikkben elhelyezett űrlapon keresztül kérhetsz segítséget tőlünk!
Több visszajelzés érkezett, hogy a PDSZ jelzéseire végre visszaállítottak jogosulatlanul megszakított biztosítási jogviszonyt és utaltak vissza jogosulatlanul levont béreket. Fontos tudni, hogy mi senkit nem hagyunk a út szélén: minden PDSZ-tag igénylő segélyt, nem tag igénylő vagy polgári engedetlenségben részt vett kolléga alapítványi támogatást kap!
Miben segítheted te is a sztrájkolókat?
1 Oktatásban dolgozók, szülők, diákok, és minden jóérzésű ember: írjuk alá és osszuk meg az aHangon indított petíciót!
2 Oktatásban dolgozók: csatlakozzunk a sztrájk-riadólánchoz! Ezen keresztül értesülhetünk a legfrissebb információkról, amikor éppen időszerűekké válnak. Nem gyakran spammelünk, a legfontosabb tudnivalókat kapod meg, hírlevél formájában:
3 Csatlakozzunk a PDSZ-hez: ez a lépés segít bennünket abban, hogy tovább tudjuk finanszírozni a kampányokat, segítsük a kollégákat jogsegéllyel, stb. Bárki lehet tag, nem elvárás, hogy aktív oktatásban dolgozók legyünk:
4 Osszunk meg minden információt, amit a PDSZ és a Ne dolgozz ingyen! oldalain látunk! Az információk terjesztése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy küzdjünk a kormány dezinformációs kampányai ellen.
5 Ti is küldjetek fotókat, csoport- és egyéni képeket, támogató akciókat, egyéb kreatív támogató ötleteket a Nedolgozz vagy a PDSZ Facebook-oldalára, vagy a pdszvalasz@gmail.com címre! A most futó akciónkban arra vagyunk kíváncsiak, hányan tartoznak a különböző korosztályokba a munkaközösségekben: itt olvashatod el a részleteket.
6 Pénzbeli adománnyal átutalással, a közlemény rovatban a “Támogatás” feltüntetésével vagy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete számlaszámán: 11713005-20411756-00000000 (itt a sztrájkszervezéssel, a sztrájkolók támogatásával, kampányokkal, rendezvényekkel kapcsolatos bokros kiadásokat lehet támogatni), a sztrájkolókon kívül a polgári engedetlenségben résztvevők támogatására is, valamint az alapítvány közoktatási céljainak (http://pdsz.hu/pdsz/alapitvany) megvalósulására az Oktatással a Demokráciáért Alapítvány számlaszámán: 11707000-22230573-00000000 lehet támogatást küldeni.