Kérjük az államelnököt: küldje alkotmánybírósági normakontrollra a sztrákjogfosztó törvényt!

Ahogy arról beszámoltunk, a kormánypárti képviselők egy, “a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről” szóló salátatörvény-javaslat módosítási javaslatába csempészve állandósítanák azt a helyzetet, amit nemrég a járványra hivatkozva egy rendeletben fogalmaztak meg: aminek kapcsán súlyosan és aránytalanul korlátozták az oktatásban dolgozók sztrájkhoz fűződő jogát.

A kormány végleg elvenné a sztrájkjogot az oktatásban dolgozóktól

Azóta a javaslatot elfogadták, arra vár, hogy Novák Katalin köztársasági elnök aláírja.

A fentiek miatt a PDSZ és a PSZ arra kéri a köztársasági elnököt, hogy a törvényt ne írja alá, hanem küldje normakontrollra az alkotmánybírósághoz.

Ezt a sztrájkbizottságot alkotó két szervezet több okból is kiemelkedően sürgősnek érzi – az ügyben a következő közleményt fogalmazták meg:

A sztrájkbizottság kéri az államfőt: küldje előzetes normakontrollra a pedagógusok sztrájkját korlátozó törvényt

Magyarország Alaptörvénye a köztársasági elnök számára lehetőséget ad előzetes normakontroll kezdeményezésére, amennyiben a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja. Ekkor a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak elküldi.

A pedagógusok sztrájkbizottságát alkotó Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ)

kéri Novák Katalin államfőt, hogy az Országgyűlés által 2022. május 24-én elfogadott Nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását ne írja alá! Azt küldje meg az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontroll eljárásra.

Véleményünk szerint már a köznevelési intézményeket érintő, egyes szabályokról szóló kormányrendelet [36/2022. (II.11.)] is korlátozta a pedagógusok sztrájkhoz való alapvető jogát, azonban e rendelet akkor „időbelileg” korlátozott volt a járványügyi veszélyhelyzet végéig. Erről az alapvető jogok biztosa is megfogalmazta véleményét.

Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa Dr. Szél Bernadett országgyűlési képviselőnek 2022. március 1-jén írt válaszában is arra alapozta véleményét a sztrájkot korlátozó rendeletről, hogy

az azért nem ellentétes az Alaptörvénnyel, mert az arányosság garanciája az intézkedés időbeliségében valósul meg a veszélyhelyzet idejére.

A korlátozás további fenntartását, törvényi szintre emelését ezért indokolatlannak tartjuk a járványügyi veszélyhelyzet megszűnésével. Azzal, hogy ezen rendelkezéseket a parlamenti képviselők a köznevelési törvénybe átemelték, az időbeliséget már határozatlan időre kell értenünk. Ez az időben állandósult korlátozás mennyiben áll összhangban az Alaptörvény rendelkezéseivel?

Mivel erre az alapvető kérdésre nincs válasz, kérjük a köztársasági elnököt, hogy forduljon Alkotmánybírósághoz, mert véleményünk szerint a sztrájk továbbra is alapjog, amelynek korlátozása súlyosan csorbítja a demokratikus értékeket!

A pedagógusok sztrájkbizottsága fenntartja korábbi álláspontját, miszerint a sztrájkjogot szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák a sztrájk alatti tanítás elrendelésénél. Egy esetleges sztrájk a munkáltató működésében legfeljebb minimális fennakadást okoz, a sztrájkban résztvevők külvilága számára érzékelhetetlen lesz, így a sztrájkjog nyomásgyakorló, ellenállási funkcióját nem tudja betölteni. A sztrájkot korlátozó rendelet törvénybe emelését kifejezetten diszkriminatív, retorziószerű, megfélemlítő szabálynak tekintjük.

Ezek az érvek is indokolják, hogy a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól!

Budapest, 2022. május 25.

Szabó Zsuzsa elnök s.k., Pedagógusok Szakszervezete                                          

Komjáthy Anna elnök s.k., Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmánya

A PDSZ és a PSZ közös levele Novák Katalin államfőhöz:

Parragh iparkamarai elnök szerint a pedagógus jutalma a hosszú vakáció

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is megnyilvánult a pedagógusok bérezésével kapcsolatban. Egy dolog nem világos a nyilatkozatával kapcsolatban: hogy valóban ennyire fogalmatlan-e az oktatás kérdéseivel kapcsolatban, avagy szándékosan terjeszt hazugságokat annak érdekében, hogy az oktatásban dolgozók ellen hangolja a közhangulatot.

Az iparkamarai elnök szerint ugyanis ezt nyilatkozta a Népszava tudósítása szerint:

„sokféle motiváció létezik: a tanároknak ott a szabad nyár, délután négykor hazamehetnek. Minden egyes szakmánál más és más. Egy tűzoltót motiválhat a társadalmi megbecsültség és az adrenalin-löket. A kassza persze mindenkinek egyformán csörög, így valamiféle egyensúlyt a kormánynak kell létrehoznia.”

Azaz a 11 és félmillió forintos karórában pompázó kamarai elnök szerint a pedagógus ne rugózzon a pénzen, amikor pénz helyett ott van neki a szünidő, meg a négyórás fájront (nyilván Parragh rajzfilmekből tájékozódik és fogalma sincs a mérhetetlen mennyiségű ingyenmunkáról, amit a pedagógusok végeznek). Ahogy a tűzoltóknak sem kellene nagyon nyafogni, hiszen ők meg az adrenalinért csinálják, örüljenek annak.

A pedagógusok élete pont nem erről szól, Parragh nincs tisztában a pedagógusok munkaidő-beosztásával sem, hiszen éppen hogy nem erről szól az életük, hogy 4-kor leteszik a lantot! A szabadságnapok száma pedig évi 21 munkanap alapszabadság és 25 munkanap pótszabadság, amelyből 15 napot felhasználhat a munkáltató a 326-os rendeletben meghatározott feladatokra! Emellett az eseti helyettesítéseket nem fizetik ki – és nem, a nyári szabadság sem azonos a tanulók vakációjával: később kezdődik és korábban fejeződik be, közben az egyéb, tanulókkal kapcsolatos apróságokról nem is beszélve, mint pl. táboroztatás – amelyért olyan bőkezű javadalmazásban is részesülhetnek, mint a 30 ezer forint értékű CBA-utalvány, amiről korábban írtunk.

A PDSZ visszautasítja a pedagógusok sértegetését, egyúttal javasolja a kamarai elnöknek, hogy legalább annyira részletesen tájékozódjon, mielőtt egy teljes ágazattal kapcsolatban fogalmaz meg határozott véleményeket, mint óravásárlást megelőzően. Ami láthatóan az ő motivációja.