Itt a közoktatás nemzeti konzultációja: szájba adott válaszokkal, a valódi kérdéseket gondosan kerülő felmérést indít a BM

A közoktatás új gazdája, a Belügyminisztérium olyan felmérést indított a pedagógusok körében, ami nem csak szakmai alapvetéseket hagy teljesen figyelmen kívül, de közben súlyosan tendenciózus is: szó sincs a bérekről, ellenben az iskolaőröknek borítékolható, hogy átütő sikerük lesz.

Vajon tényleg az a közoktatás legfőbb problémája, hogy hiányzik a “valós, értékelésen alapuló teljesítmény elismerése, és az ennek mentén történő differenciálás”? Vagy hogy hiányzik a feltöltődésre alkalmas pihenőtér? Mert ezek a kérdések is szerepelnek a Belügyminisztérium által a pedagógusok számára indított felmérésben. Nem csigázzuk az olvasót:

a fizetésekről, a napi megélhetésről, a lakhatási körülményekről, a másod- és harmadállási kényszerről egyetlen kérdés nem szól a BM felmérésében.

Ezzel szemben rengeteg olyan kérdés hangzik el, amelyben a fizetés helyett apró gesztusok jelentőségét nagyítja fel a kérdező: segítene-e, ha ingyen kaphatná a válaszadó a szakkönyveket? Milyen lenne, ha lennének ingyenes továbbképzési lehetőségek (önmagában morbid kérdés)? Segítene-e egy szép, elegáns pedagógusigazolvány, amit ha felvillant a tulajdonos, sok helyen kedvezményt kap? Sőt: segítene-e, ha hitelei törlesztéséhez “segítséget” kapna?

Kimondottan bizarr, hogy míg mindannyian tudjuk, a bérminimum szintjéről történő elszakadás segítene leginkább, addig a felmérés a differenciálással van elfoglalva, de – természetesen – egy gondolat erejéig sem foglalkozik a kényes dolgokkal.

Minden problémára gyógyír: az iskolaőr

A nemzeti konzultációk előre megválaszolt kérdéseire hajaznak például az iskolaőrséggel kapcsolatos kérdések, amelyekre lehetetlen úgy választ adni, hogy az szakmailag bármennyire kerek legyen.

A tendenciózusságra kitűnő példa például az, hogy szakmai alapvetéseket igyekszik megválaszoltatni, csak azért, hogy a kérdéssorral “rávezesse” a válaszadót a “helyes” megoldásra. Hiszen ki ne válaszolna igennel az első három kérdésre?

A biztonság minden ember alapvető igénye és valóban nagyon fontos az iskolákban is. Azonban a megfélemlítésen alapuló rend nem tekinthető biztonságnak. Ezért nagyon nem mindegy, hogyan kívánja a fenntartó ezt megteremteni. A fenti kérdésekben az a megdöbbentő, hogy csak az iskolaőrségre kérdeznek rá, más lehetőségeket fel sem villantanak.

Ezzel szemben ordítóan hiányoznak innen a prevenciós programok, az oktatási rendszer problémáit rendszerszinten megközelítő kérdések. A szakmai egyeztetések, a hozzáértő szakemberek bevonása érthetetlen módon teljes mértékben kimaradt. Mintha nem is létezne más megoldás, csak az iskolaőr.

Az a tény, hogy valamennyi szakmailag elfogadott módszertan teljes mértékben kimarad egy ilyen kérdőívből akár arra is utalhat, hogy a kérdőív esetleg az iskolaőrprogram kiszélesítését készíti elő – azaz megint csak olyan “álfeladatok” megoldására jut majd pénz, amelyek “megoldása” csak egy-két ember jól felfogott érdeke. Ha tényleg érdekelné a kérdőív összeállítóit ez a probléma, a szakmai megoldásokat nyilván nem hagyták volna ki belőle. A közoktatás jelenlegi helyzetében mindez több, mint gyomorforgató: kvázi hullarablás.

Spórolós kérdések

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkatársakról szóló kérdések jó része is végtelenül tendenciózus. Ki mondana nemet például az alábbi kérdésre?

Vagy erre:

Ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, miről beszélünk: ha a fenti kérdésekre – logikusan – igennel válaszolunk, fog-e a Belügyminisztérium erre hivatkozni, amikor NOKS-os munkavállalókra hárít majd olyan feladatokat, amelyeket mindeddig pedagógusokkal kellett megoldani?

Komplex ellenőrzés és minősítés után újabb ellenőrzés?

A kérdőív talán legálságosabb része a pedagógusteljesítmény-értékelésről szól. Ahogy a kérdőív legtöbb része, ez sem nélkülözi a tendenciózusságot, mert olyan kérdéseket tesz fel, amelyekre lehetetlen nemmel válaszolni.

Csakhogy a kérdőív összeállítója látványosan “elfeledkezett” valamiről, aminek a kifejtéséhez ezen a kérdőíven lehetőségünk sincs: bevezették a minősítési rendszert, majd most, legutóbb, évi egymillárdból a komplex ellenőrzést is. Ezek után valóban újabb ellenőrzéseket szeretnének bevezetni?

Tényleg ez a legnagyobb probléma a közoktatásban? Nincs elég ellenőrzés?

Figyelemre méltó az a szakasz is, ami az ellenőrzés szempontjairól szól:

Nehéz nem arra gondolni, hogy a BM most egy újabb ellenőrzési rendszer bevezetésén mélázik: a kérdések jó része erről szól. Holott számtalanszor bebizonyosodott, hogy

az agyonszabályzott, forrásnélküli közoktatásnak az ellenőrzések nem hogy segítettek volna, de a velük járó adminisztrációs terhek egyenesen elmélyítik a problémákat.

A BM közoktatási nemzeti konzultációja

Végtelenül körmönfont, hogy a BM felmérésében mely kérdéseknél kötelező a válaszadás. Egy normális felmérésnél jellemzően azoknál a kérdéseknél szoktuk köztelezővé tenni a válaszadást, amelyek egy-egy, a felmérés szempontjából létfontosságú adatot igyekeznek feltárni (például életkori csoportba tartozás egy olyan típusú felmérésnél), vagy azokat, ahol egy-egy kérdéssor több ágra válik: ezeken a pontokon túl a különböző választ adóknak más-más kérdéseket teszünk fel a felmérésünk további részén. Egy korrekt felmérésben fel sem merülne, hogy kötelezővé tegyünk szakmailag kényes kérdéseket, hiszen az, amikor nem ad választ a többség, szintén fontos információ a kérdést összeállítók számára. Például rávilágíthat arra, hogy a kérdésfeltevésünk nem pontos.

A BM kérdőíve ebből a szempontból teljesen leleplezi önmagát. Nem kötelező kérdések ugyanis a NOKS-os munkatársak heti óraszámára, a hiányzó “infrastrukturális elemekre” vonatkozó kérdések, minden más azonban kötelező. Azaz nem tehetjük meg, hogy ne adjunk választ az iskolaőrséggel kapcsolatos kérdésekre, hiszen a rendelkezésre álló válaszokból gondosan kihagyták valamennyi szakmailag alátámasztott megoldást – így pedig gyakorlatilag a meggyőződésünkkel ellentétes válaszokat kell adnunk a kérdőív kérdéseire.

Ez is arra mutat rá, hogy a kérdőívnek célja van: ezzel támasztják majd alá a következő időszak szakmailag védhetetlen döntéseit. Hiszen mi akartuk.

A kérdőívből egy dolog azonban könnyen kiolvasható: hogy mik aktuálisan a BM elképzelései:

  • új ellenőrzési rendszer bevezetése a munkavállalók megregulázása érdekében,
  • a jelenleg rendelkezésre álló bértömeg további differenciálása,
  • a iskolaőrség valamilyen átszervezése (további erősítése, kiszervezése),
  • a pedagógus-feladatellátás egy részének leosztása NOKS-os irányba.

Azonban ezek egyike sem oldja meg a közoktatás súlyos problémáit. Pintér Sándor vetette fel, hogy a “pedagógusi szakmának” presztizsnövekedésre van szüksége. Nos, a fentiek egyike sem éri el ezt a célt, és ezen az sem segíthet, ha a szépen kidolgozott pedagógusigazolvánnyal 7% kedvezmény jár majd a benzinkúton, vagy 9,5% egyes ruhaboltokban.

A pedagógusok presztizsén, és a közoktatás túlélésén az segítene, ha egyszer valóban megkérdeznék a munkavállalókat, és nem kvázi előre kitöltött kérdőíveket küldenének nekik “kitöltésre”.

Sztrájkoló, polgári engedetlenkedő vagy? Így igényelhetsz sztrájksegélyt!

Ha munkabeszünetésben, polgári engedetlenségben vettél részt és a levonások miatt nehéz helyzetbe kerültél, az ebben a cikkben leírt módon fordulhatsz sztrájksegélyért a PDSZ-hez. Ha szerinted méltánytalan mennyiségű pénzt vontak le tőled, akkor ebben a cikkben elhelyezett űrlapon keresztül kérhetsz segítséget tőlünk!

Több visszajelzés érkezett, hogy a PDSZ jelzéseire végre visszaállítottak jogosulatlanul megszakított biztosítási jogviszonyt és utaltak vissza jogosulatlanul levont béreket. Fontos tudni, hogy mi senkit nem hagyunk a út szélén: minden PDSZ-tag igénylő segélyt, nem tag igénylő vagy polgári engedetlenségben részt vett kolléga alapítványi támogatást kap!

Miben segítheted te is a sztrájkolókat?

1 Oktatásban dolgozók, szülők, diákok, és minden jóérzésű ember: írjuk alá és osszuk meg az aHangon indított petíciót!

2 Oktatásban dolgozók: csatlakozzunk a sztrájk-riadólánchoz! Ezen keresztül értesülhetünk a legfrissebb információkról, amikor éppen időszerűekké válnak. Nem gyakran spammelünk, a legfontosabb tudnivalókat kapod meg, hírlevél formájában:

3 Csatlakozzunk a PDSZ-hez: ez a lépés segít bennünket abban, hogy tovább tudjuk finanszírozni a kampányokat, segítsük a kollégákat jogsegéllyel, stb. Bárki lehet tag, nem elvárás, hogy aktív oktatásban dolgozók legyünk:

4 Osszunk meg minden információt, amit a PDSZ és a Ne dolgozz ingyen! oldalain látunk! Az információk terjesztése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy küzdjünk a kormány dezinformációs kampányai ellen.

5 Ti is küldjetek fotókat, csoport- és egyéni képeket, támogató akciókat, egyéb kreatív támogató ötleteket a Nedolgozz vagy a PDSZ Facebook-oldalára, vagy a pdszvalasz@gmail.com címre! A most futó akciónkban arra vagyunk kíváncsiak, hányan tartoznak a különböző korosztályokba a munkaközösségekben: itt olvashatod el a részleteket.

6 Pénzbeli adománnyal átutalással, a közlemény rovatban a “Támogatás” feltüntetésével vagy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete számlaszámán: 11713005-20411756-00000000 (itt a sztrájkszervezéssel, a sztrájkolók támogatásával, kampányokkal, rendezvényekkel kapcsolatos bokros kiadásokat lehet támogatni), a sztrájkolókon kívül a polgári engedetlenségben résztvevők támogatására is, valamint az alapítvány közoktatási céljainak (http://pdsz.hu/pdsz/alapitvany) megvalósulására az Oktatással a Demokráciáért Alapítvány számlaszámán: 11707000-22230573-00000000 lehet támogatást küldeni.