Aki követi a közoktatás éves ritmusát, az tudja, hogy nyár elejére már minden évben megjelenik a tanév rendjéről szóló rendelet. A tanév részleteit szabályozó jogszabály azonban csak nem akart megszületni, a tervezettel kapcsolatban pedig komoly kérdések merülnek fel. CIKKÜNK FRISSÜLT!
Pár hét múlva elkezdődik az óvodákban a nevelési év, az iskolákban a tanév. Éppen ezért meglehetősen fontos, hogy a munkavállalók képben legyenek azzal kapcsolatban, mik az elkövetkező tanév alapvető paraméterei: mikor kezdődik, mikor végződik, milyen feladatok, mikor kerülnek sorra. Annál is inkább fontos, hogy ez a rendelet megjelenjen, mivel az intézményekben augusztus 20-át követően már tervezik a tanév teendőit a nevelőtestületek.
A rendelet helyett eddig csak egy hozzánk eljutott tervezetet tudunk megvizsgálni, ebben több változás is szerepel az előző évihez képest. A sok apró, nem lényeges különbség közül négy olyan lényegi változtatást találtunk, amelyekkel kapcsolatban a belügyminisztériumhoz fordultunk magyarázatért.
Miért lett a tavalyinál is hosszabb a tanév az általános iskolákban, miközben csökkennek a szabadon felhasználható napok?
A rendelettervezet szerint a szakgimnáziumokban 179, a gimnáziumokban 180 nap hosszú a tanév, ezzel szemben a többi intézményben 184 napot írnak elő. Ez azt jelenti, hogy például az általános iskolákban egy teljes héttel tovább tart a tanév, mint a szakgimnáziumokban. Ez azért furcsa, mert az előző tanévvel kapcsolatos rendelethez képest a tanítási napok számát két nappal növelték (lásd áthúzva az előző évi rendelet szövege):
„A tanítási napok száma –– ha e rendelet másképp nem rendelkezik – száznyolcvanegy– száznyolcvanhárom nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő szakgimnáziumban százhetvenkilenc, gimnáziumban és szakiskolában száznyolcvan nap a tanítási napok száma.”
Annál is inkább érthetetlen ez, mivel az idei rendelet tervezete az általános iskolában, a fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolában és az alapfokú művészeti iskolában a tanév helyi rendjében meghatározott célokra szabadon felhasználható eddigi hat napját valamiért négyre csökkenti. Ehhez a döntéshez sem tartozik indoklás – holott a hat szabadon felhasználható tanítási napot bőven fel tudták használni az intézmények a különböző pedagógiai célokat támogatandó.
Miért kell külön ellenőrizni a mindennapos testnevelést?
Újdonság a rendelettervezetben, hogy a köznevelési törvénybe foglalt mindennapos testneveléssel kapcsolatos előírásokat külön is ellenőrizni kívánja a belügyminiszter. A rendelet szerint a „mindennapos testnevelés legalább napi egy testnevelés óra keretében történő megszervezését és annak legfeljebb heti két órával történő kiváltásának módjait és dokumentálását” az Oktatási Hivatal által kiválasztott intézményekben fogják külön ellenőrizni.
Ez a rendelkezés teljesen értelmetlen, hiszen minden érdekelt, a minisztériumi szinttől a tankerületeken és az intézményeken át a diákokig pontosan tudja, hogy a mindennapos testnevelésnek semmilyen feltétele nem adott az intézmények túlnyomó többségében. A legtöbb intézmény nem rendelkezik a megfelelő tárgyi-intézményi feltételekkel a törvényi elvárás teljesítéséhez, ahogy természetesen a legtöbb helyen a személyi feltételek sem adottak. Ha már a mindennapi testnevelés ténylegesen felülvizsgálandó szabályával foglalkoznak, hát azt kellene inkább felmérni, hogy milyen szinten nincsenek meg ennek a feltételei.
Ilyen körülmények mellett a mindennapos testnevelés lebonyolításának, dokumentálásának ellenőrzése egy dühítő bürokratikus fogás, amiben jó eséllyel megint csak nem a feladatokat a szükséges feltételek biztosítása nélkül előíró döntéshozó áll majd pellengérre, hanem az eszköztelen intézmény, végső soron esetleg a pedagógus. Amit viszont kimondottan jó és hasznos lenne ellenőrizni az az, hogy egyáltalán fennállnak-e a mindennapos testnevelés feltételei az adott intézményekben: erre kellene koncentrálni a mindennapi testnevelést kiváltó módok és a dokumentáció ellenőrzése helyett.
Kísérleti ellenőrzés?
Nagy visszhangot váltott ki annak idején Pintér Sándor közoktatásért felelős belügyminiszter kijelentése, amelyben kilátásba helyezte, hogy mostantól „mérni fogják” az intézmények teljesítményét. Ezt annak ellenére tette a miniszter, hogy mérések bőven vannak a rendszerben, egészen jól szervezett felmérések is rendelkezésre állnának – sajnálatos módon azonban a kompetencamérések tekintetében megalapozott a gyanú, hogy azokat a gyengébb diákok kizárásával manipulálják központilag. Erről egy korábbi cikkünkben írtunk Nahalka István oktatáskutató megjegyzéseire alapján.
A fentiek kapcsán talán már nem meglepő, hogy a tanév rendjéről szóló rendelet országos mérésekről, értékelésről, szakmai ellenőrzésről szóló része egy új ponttal egészült ki, ami a 4.-5. évfolyamokban egy „kísérleti bemeneti és kimeneti mérést” helyez kilátásba. Ez matematika és szövegértés kompetenciákat mérne fel, helyesebben az e kompetenciákat „vizsgáló tesztek bevezetését készíti elő„, akármit is jelentsen ez. Ezzel kapcsolatban egyáltalán nem világos, hogy a belügyminisztérium folytatott-e bármiféle szakmai konzultációt, hogy kik vettek részt a kísérletek kidolgozásában, ahogy az sem világos, hogy voltak-e ezeknek a felméréseknek szakmai előzményei, és ha igen, mik voltak azok.
[frame]
A tavalyi rendelet és az idei tervezet összevetése innen letölthető (Word fájl):
[/frame]
A PDSZ a fenti kérdésekkel kapcsolatban az alábbi levélben kért magyarázatot a belügyminisztériumtól.
A PDSZ levele
Tisztelt Államtitkár Úr!
2022. 07. 29-én még mindig nem hirdették ki a következő tanév rendjéről szóló rendeletet. Kérjük, adjon magyarázatot a késedelem okára, valamint arra, hogy mi az indoka annak, hogy még a rendelet tervezetét sem küldték meg részünkre, ill. tudomásunk szerint más szervezeteknek sem! Egy rendelet-tervezetre hasonlító írásos anyag eljutott hozzánk.
Amennyiben valóban ez lenne a jogszabály előterjesztése, úgy kérjük, szíveskedjék válaszolni arra a kérdésre, hogy miért csökkentenék két nappal az intézmények számára szabadon felhasználható tanítási napokat annak ellenére is, hogy az általános iskolákban növelnék a tanítási napok számát? Miért nem csak a mindennapos testnevelés feltételeit vizsgálják az iskolákban, a mindennapos testnevelés kiváltása módjainak és dokumentálásának ellenőrzése helyett? Kérjük továbbá, hogy tájékoztasson bennünket arról, hogy a tervezetben feltüntetett „kísérleti” bemeneti és kimeneti mérés, valamint a mérések tervezetben feltüntetett átalakítása milyen előzetes szakmai egyeztetésen ment keresztül! Kik és mikor vettek részt a kísérlet kidolgozásában, milyen, a mérések átalakításával kapcsolatos szakmai előzmények történtek?
Válaszát várva, üdvözlettel:
Nagy Erzsébet, a PDSZ Országos Választmánya nevében
Frissítés
Július végére megjelent a Magyar Közlönyben a 2022/2023. tanév rendjéről szóló 22/2022. (VII. 29.) számú belügyminiszteri rendelet. Az általunk elfogott és elemzett tervezethez képest változás természetesen nem történt. Nézzük meg táblázatba foglalva, hogy a rendeletben előírt mérések a gyakorlatban milyen terheket rónak a tanulókra és az intézményekre!
Csak akkor lehetünk erősek, ha összefogunk. Ha elegen vagyunk, senki sem állíthat meg bennünket! Nélküled nem megy: csak a te tagdíjaidból vagyunk képesek érdekedben elvégezni a munkát!
Miért különösen fontos, hogy most belépj a PDSZ-be?
Mert a sztrájk, az akciók szervezése, a cikkek, anyagok, a jogsegély rengeteg erőforrásunkat felemészti: a beadványainkat elő kell állítanunk, benneteket meg kell védenünk, híreinket meg kell írnunk, meg kell szerkesztenünk, el kell juttatnunk hozzátok. És a PDSZ CSAK a tagság befizetéseiből gazdálkodik! CSAK ti tudjátok bebiztosítani, hogy folytathassuk a harcunkat! NÉLKÜLETEK NEM MEGY! EZÉRT KÉRÜNK, HOGY MÉG MA CSATLAKOZZ, ÉS SZERVEZD MEG A CSOPORTODAT, HA NINCS ILYEN A MUNKAHELYEDEN! CSAK EGYÜTT GYŐZHETÜNK!
[frame]
[/frame]
Ne feledd: a szakszervezeti tagság nem szotyiért és karácsonyi ajándékcsomagért fontos! Hanem azért, hogy a jogászaink megvédjenek, eljárjanak a nevedben, ha jogsértés ér. És azért, hogy a mindenkori kormánnyal szemben hatékonyan képviselhessük az érdekeidet! Ha nem vagyunk elegen, akkor sehol sem vagyunk!
Havi egy gyorséttermi menü árával bebiztosíthatod, hogy mindig legyen, aki kiáll az érdekeidért!
Támogasd a PDSZ-t!
Segítheted a munkánkat pénzbeli adománnyal átutalással, a közlemény rovatban a “Támogatás” feltüntetésével vagy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete számlaszámán: 11713005-20411756-00000000 (itt a sztrájkszervezéssel, a sztrájkolók támogatásával, kampányokkal, rendezvényekkel kapcsolatos bokros kiadásokat lehet támogatni), a sztrájkolókon kívül a polgári engedetlenségben résztvevők támogatására is, valamint az alapítvány közoktatási céljainak (http://pdsz.hu/pdsz/alapitvany) megvalósulására az Oktatással a Demokráciáért Alapítvány számlaszámán: 11707000-22230573-00000000 lehet támogatást küldeni.
