Végre közalkalmazotti jogviszony mellett is igénybe vehető a nyugdíj

Ugyan nem verte nagy dobra a kormány, de a Magyar Közlönyben megjelent rendeletek alapján a közoktatásban, a szakképzésben, a szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltató intézményekben igénybe vehető a nyugdíj közalkalmazotti jogviszony mellett is.

A kormány ezzel az intézkedésével elismerte, hogy óriási pedagógushiány van, így kénytelen végre hozzányúlni a nyugdíjjogosultságot elérő közalkalmazottakat és az önkormányzati és állami intézményeket sújtó jogszabályokhoz.

A PDSZ évek óta kérte,

hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról 1997. évi LXXXI. törvény  (Tny.) 83/C. § (1) bekezdésében lévő rendelkezést helyezzék hatályon kívül, tehát ne kelljen megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt, a közalkalmazott nyugdíjasként dolgozhasson eredeti munkahelyén tovább úgy, hogy a nyugdíja folyósítását ne kelljen szüneteltetnie.

Kértük azt is, hogy az értelmetlen és káros 1700/2012-es kormányhatározatot is vonják vissza, amely előírta, hogy aki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt és nyugdíjra vált jogosulttá, annak meg kell szüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát, és csak miniszteri engedéllyel dolgozhat tovább, álláshelyét nem lehet betölteni. Most ezeket az előírásokat egy évre rendeletileg felülírták.

Már ez is nagy eredmény, de jó lett volna nem a felhatalmazási törvény alapján, és nem csak egy évre szóló döntést hozni, hanem törvényből a közalkalmazotti jogviszony alatti nyugdíj folyósítást tiltó rendelkezést kivenni és a kormányhatározatot egyszer s mindenkorra visszavonni. 

[frame]

Mi is ez az egész a nyugdíjasok munkavállalásával? A lényeg röviden.

Ahogy fent is írtuk, régi követelés teljesült végre azzal, hogy lehet közalkalmazotti jogviszony mellett is nyugdíjat felvenni. Ezt eddig nem engedélyezték az állami intézményekben – csak egyházi fenntartású és magánintézményben munkaviszony keretében foglalkoztatottak tehették meg. Ez azt jelentette, hogy aki nyugdíjasan dolgozni szeretett volna egy állami fenntartású intézményben, ott a nyugdíját szüneteltetnie kellett, ugyanakkor a nyugdíjalapja nem nőtt már tovább a nyugdíja alatt folytatott munkavégzés miatt. Ugyanezt egy egyházi vagy magánintézményben a nyugdíj szüneteltetése nélkül meg lehetett tenni, azaz az ott dolgozó nyugdíjas a munkáért járó illetménye mellett a nyugdíjához is hozzájutott.

Ez eddig is diszkrimináció volt mind az állami-önkormányzati intézményekkel, mind pedig a közalkalmazotti jogviszonyban dolgozókkal szemben.

Érthetetlen, és a szándékos diszkrimináció gyanúját erősíti, hogy ez az önkormányzati-állami intézmények terheit legalább minimálisan enyhíteni tudó intézkedés csak átmeneti: a tanév rendjéről szóló rendelet ugyanis csupán egy egy évre hozott rendelkezés – mindemellett elismerése annak, hogy óriási a szakemberhiány. Egyértelmű, hogy pusztán emiatt történt mindez – és persze, megint átgondolatlanul.

[/rame]

Kiemeljük a rendeletekből a lényeges elemeket, a jogszabály teljes szövegét itt találod:

A Kormány 268/2022. (VII. 29.) Korm. rendelete

az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól

1. § (1) A közfeladatok folyamatos ellátásának biztosítása érdekében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi

LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/C. §-ától, valamint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a  korhatár előtti ellátásról és a  szolgálati járandóságról szóló 2011.  évi CLXVII.  törvény (a  továbbiakban:Kenyt.) 11/A.  §-ától eltérően – a  (2) és (4)  bekezdésben foglaltak kivételével – 2022. szeptember 1-jétől 2023.  augusztus 31-éig nem szüneteltethető azon személy öregségi nyugdíjának, korhatár előtti ellátásának, szolgálati járandóságának, átmeneti bányászjáradékának, illetve táncművészeti életjáradékának (a  továbbiakban együtt: ellátás) a folyósítása, aki

a) közalkalmazotti jogviszonyban,

b) egészségügyi szolgálati jogviszonyban,

c) rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,

d) honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,

e) kormányzati szolgálati jogviszonyban,

f) adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban,

g) politikai szolgálati jogviszonyban,

h) biztosi jogviszonyban,

i) köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,

j) bírói szolgálati viszonyban,

k) igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,

l) ügyészségi szolgálati viszonyban,

m) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény

szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy

n) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonyban

áll.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a (4) bekezdés szerinti rendeletben foglalt kivétellel –

a) az (1) bekezdésben meghatározott jogviszony létesítésének időpontját követő 12. hónap utolsó napjáig nem szüneteltethető az ellátás folyósítása, ha az ellátásra jogosult (1) bekezdés szerinti jogviszonya 2022. augusztus 31. napját követően jön létre,

b) az ellátás kezdő időpontját követő 12. hónap utolsó napjáig nem szüneteltethető az ellátás folyósítása, ha az (1) bekezdés szerinti jogviszonyban álló személy ellátását 2022. augusztus 31. napját követő kezdő időponttól állapítják meg.

(3) A jogviszonyra irányadó jogszabályban foglaltaktól eltérően a Kormány hozzájárulása, illetve engedélye nélkül foglalkoztatható 2022. szeptember 1. napjától 2023. augusztus 31. napjáig az  (1)  bekezdés szerinti jogviszonyban az  a  személy, aki az  öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az  öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, feltéve, hogy a  jogviszonyra irányadó jogszabály a  nyugdíjasként történő foglalkoztatást lehetővé teszi.

(4) A Kormány rendeletben meghatározhatja az (1) bekezdés szerinti jogviszonyok vonatkozásában azokat az eseteket, amelyek tekintetében az (1)–(3) bekezdés nem alkalmazandó (megj. tehát egy csiki-csuki rendeletről van szó, de lejjebb írjuk, hogy miért vonatkozik ránk)

(5) Az  ellátásra jogosult – az  (1)  bekezdés szerinti jogviszonyban álló – személy a  foglalkoztatója nyilatkozatával igazolhatja, hogy az  ellátása e  rendelet alapján folyósítható. A  foglalkoztató nyilatkozatának tartalmaznia kell az (1) bekezdés szerinti jogviszony fennállására és keletkezésének időpontjára vonatkozó adatokat, valamint azokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy nem állnak fenn a (4) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott kivételek.

2. § (1) Ha az ellátás folyósítása 2022. augusztus 31-én szünetel, az 1. § (4) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott kivétellel a nyugdíjfolyósító szerv kérelemre dönt az ellátás – 2022. szeptember 1-jétől történő – újbóli folyósításáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell a foglalkoztatónak az 1. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatát.

3. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 4. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

4. § (1) A  Kormány e  rendelet hatályát a  szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022.  évi VI.  törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

(2) Ez a rendelet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.

Kapcsolódó intézkedések

A fenti, csiki-csuki rendelethez kapcsolódik a 269/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 268/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet alkalmazása alóli kivételekről. Eszerint

1. § Az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a  nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 268/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) nem alkalmazandó abban az esetben, ha az R. 1. § (1) bekezdésében meghatározott jogviszony nem

a) szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál vagy

b) köznevelési vagy szakképző intézményben

áll fenn. (tehát ezekben az intézményekben alkalmazandó).

2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 3. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

3. § (1) A  Kormány e  rendelet hatályát a  szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius

katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig

meghosszabbítja.

(2) Ez a rendelet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.

Az 1700-as rendelettel pedig ez történt:

A Kormány 1374/2022. (VII. 29.) Korm. határozata a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat alkalmazásának eltérő szabályairól

1. A Kormány egyetért azzal, hogy a  közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozatban foglaltaktól eltérően a  Kormány véleményének kikérése nélkül foglalkoztatható 2022. szeptember 1. napjától 2023. augusztus 31. napjáig az a személy, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, ha a foglalkoztatásra a) szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál vagy b) köznevelési vagy szakképző intézményben kerül sor.

2. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.


Csak akkor lehetünk erősek, ha összefogunk. Ha elegen vagyunk, senki sem állíthat meg bennünket! Nélküled nem megy: csak a te tagdíjaidból vagyunk képesek érdekedben elvégezni a munkát!

Miért különösen fontos, hogy most belépj a PDSZ-be?

Mert a sztrájk, az akciók szervezése, a cikkek, anyagok, a jogsegély rengeteg erőforrásunkat felemészti: a beadványainkat elő kell állítanunk, benneteket meg kell védenünk, híreinket meg kell írnunk, meg kell szerkesztenünk, el kell juttatnunk hozzátok. És a PDSZ CSAK a tagság befizetéseiből gazdálkodik! CSAK ti tudjátok bebiztosítani, hogy folytathassuk a harcunkat! NÉLKÜLETEK NEM MEGY! EZÉRT KÉRÜNK, HOGY MÉG MA CSATLAKOZZ, ÉS SZERVEZD MEG A CSOPORTODAT, HA NINCS ILYEN A MUNKAHELYEDEN! CSAK EGYÜTT GYŐZHETÜNK!

[frame]

[/frame]

Ne feledd: a szakszervezeti tagság nem szotyiért és karácsonyi ajándékcsomagért fontos! Hanem azért, hogy a jogászaink megvédjenek, eljárjanak a nevedben, ha jogsértés ér. És azért, hogy a mindenkori kormánnyal szemben hatékonyan képviselhessük az érdekeidet! Ha nem vagyunk elegen, akkor sehol sem vagyunk!

Havi egy gyorséttermi menü árával bebiztosíthatod, hogy mindig legyen, aki kiáll az érdekeidért!

Támogasd a PDSZ-t!

Segítheted a munkánkat pénzbeli adománnyal átutalással, a közlemény rovatban a “Támogatás” feltüntetésével vagy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete számlaszámán: 11713005-20411756-00000000 (itt a sztrájkszervezéssel, a sztrájkolók támogatásával, kampányokkal, rendezvényekkel kapcsolatos bokros kiadásokat lehet támogatni), a sztrájkolókon kívül a polgári engedetlenségben résztvevők támogatására is, valamint az alapítvány közoktatási céljainak (http://pdsz.hu/pdsz/alapitvany) megvalósulására az Oktatással a Demokráciáért Alapítvány számlaszámán: 11707000-22230573-00000000 lehet támogatást küldeni.

Hasonló cikkek