Sztrájk! Mik a sztrájk előtti teendőink?

A folytatódó, őszi sztrájkok előkészítésével kapcsolatos teendőkkel kapcsolatban az előző cikket is érdemes elolvasni:

Így készítsétek elő a sztrájk folytatását

Intézményvezetés, munkarend, listák, szülők tájékoztatása

A 2022. évi V. törvény szerint a tervezett sztrájkot megelőző ötödik munkanapon legkésőbb 16 óráig kell tájékoztatni az intézményvezetőt arról, hogy melyik napon akartok sztrájkolni, majd legkésőbb a tervezett sztrájk napját megelőző harmadik munkanapon 16 óráig kell írásban lejelenteni a sztrájkban várhatóan résztvevő közalkalmazottak és egyéb munkavállalók létszámát és névsorát a köznevelési intézmény vezetőjének.

Figyelem! Természetesen utólag is lehet csatlakozni a sztrájkhoz, sőt a sztrájk alatt is, tehát ez a névsor nem kell, hogy végleges legyen!

Az intézményvezető a tervezett sztrájkot megelőző napon legkésőbb 16 óráig közli a sztrájk első napjára érvényes munkaidő-beosztást a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében; a sztrájk esetleges további napjai tekintetében szintén előző nap 16 óráig tájékoztatja a helyi sztrájkbizottságot arról, hogy a sztrájk időtartama alatt a sztrájkkal érintett óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi csoportban, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben, illetve a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben várhatóan hány fő gyermek, tanuló lesz jelen a tervezett sztrájk időtartama alatt.

Az intézményvezető tehát köteles tájékoztatni a szülőket a várható sztrájkról, és felmérni, hogy hányan lesznek jelen. Nem lehet letagadni a sztrájkot, ha előzetesen bejelentik a dolgozók, hogy sztrájkba kívánnak lépni.

A törvény szerint a sztrájk időtartamáról, a sztrájkban részt vevők várható létszámáról, a sztrájknak a gyermekek, tanulók nevelése, felügyelete kapcsán releváns részleteiről az intézményvezető legkésőbb a sztrájkot megelőző második munkanapon 16 óráig tájékoztatja az érintett gyermekek, tanulók szüleit.

Kötelezhető-e a sztrájkoló munkavégzésre a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében?

Az intézményvezető a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében, tehát csak akkor, ha ennek hiányában a felügyelet és a sztrájk alatt elrendelt tanítás nem valósulhatna meg, a sztrájkoló közalkalmazottat, munkavállalót munkavégzési kötelezettség teljesítésére kötelezheti. A még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében munkavégzésre utasított közalkalmazott, munkavállaló erre az időszakra arányos illetményére, munkabérére jogosult.

A sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásról viszont azt kell tudni, hogy amennyiben nincs járványhelyzet, összevont gyermekfelügyeletet is lehet szervezni, amelyben csak a törvényben előírt maximális létszámok határozzák meg a keretet.

Ezt azért fontos kiemelni, mert arra kell törekedni, hogy a sztrájk alatt lehetőleg ne osszanak be munkavégzésre sztrájkolókat. A törvény szövegéből az következik, hogy kizárólag a még elégséges szolgáltatás teljesítése érdekében kötelezhető a sztrájkoló munkavégzésre, ellenkező esetben a sztrájkról szóló törvényben foglalt sztrájkhoz való jog megsértéséről van szó, ami jogellenes, mi több, alaptörvényellenes.

A még elégséges szolgáltatások tartalma

A 2022. évi V. törvény alapján a sztrájk alatt meg kell tartani a tanítási órák 50%-át, az érettségiző középiskolai osztályok tanulói számára a kötelező érettségi tantárgyak esetében a felkészítési óraszám 100%-át.

Továbbra is lehet szabadon ütemezni, hogy mikor tartjuk meg ezeket az órákat, tehát lehetőség van arra, hogy egyik héten nincs egyáltalán tanóra, tehát pl. a következő héten együtt van megtartva az előző heti tanóra 50%-a az adott hét tanóráinak 50%-ával, az érettségi előtti felkészítési órákat is lehet egyik hétről a másikra áttenni, ha a testület egy adott héten a külvilág számára is érzékelhető sztrájkot kíván szervezni. (A sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás jelenlegi szabályai miatt két jogi eljárás is folyamatban van, az egyik a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál, a másik az Alkotmánybíróságnál tart.)

Az SNI tanulókkal foglalkozók csak akkor tudnak sztrájkolni, ha a szülők a sztrájk napján nem viszik be a tanulókat az iskolába.

Mire hivatkozhatunk vita esetén?

A fenti kérdésekben egyáltalán nem ritka, hogy vita alakul ki az intézményvezetéssel, fenntartóval. Fontos, hogy a sztrájkolók képesek legyenek érvelni a fentiek mellett – éppen ezért az alábbiakban úgy tesszük közzé a 2022. évi V. törvényt, hogy a lényeges részeket félkövérrel kiemeljük, illetve dőlt betűvel szedve hozzáfűzzük a magyarázatokat is, hogy vita esetén kétséget kizáró módon bizonyíthassuk igazunkat, a megfelelő jogszabályhely megemlítésével.

2022. évi V. törvény – a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről

A nemzeti közneveléssel összefüggő kiegészítő szabályok

14. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézmények tekintetében a sztrájkról szóló törvény szerinti még elégséges szolgáltatás körébe – a sztrájkkal érintett köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló gyermek, tanuló vonatkozásában – az e §-ban meghatározott szolgáltatások tartoznak.  

(2) A gyermek, tanuló felügyeletét a sztrájkkal érintett munkanapon

a) óvoda esetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (6) bekezdése szerint,

b) általános iskola esetében reggel 7 órától 17 óráig,

c) egyéb iskola esetében reggel 7 órától 16 óráig

szükséges biztosítani.

(3) A gyermek, tanuló felügyelete abban a köznevelési intézményben biztosítandó, ahol a gyermek, tanuló a jogviszonyánál fogva nevelésben, oktatásban részesül.

(4) Járványügyi készültség, járvány, egészségügyi válsághelyzet vagy veszélyhelyzet esetén a felügyelet biztosítása során a gyermek, tanuló azon társával tartózkodhat egy helyiségben, akivel a sztrájkot megelőzően a tanórák, a foglalkozások során együtt tartózkodott.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben a különböző csoportba, osztályba tartozó gyermekek, tanulók keveredését a sztrájk alatt el kell kerülni.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben a felügyeletet abban a helyiségben kell biztosítani, ahol a gyermek, tanuló a sztrájkot megelőzően a foglalkozások, tanórák során tartózkodott.

(7) Járványügyi készültség, járvány, egészségügyi válsághelyzet vagy veszélyhelyzet esetén jogszabály vagy államigazgatási szerv határozata egyéb kötelezettséget is megállapíthat. Nem kötelező a sztrájkolókkal elláttatni a feladatot, és összevont felügyelet is lehet – kivéve járvány alatt.

(8) Abban a csoportban, osztályban, ahol a felügyeletet biztosítják, legalább egy

a) szakképesítéssel rendelkező óvodapedagógus,

b) pedagógus,

c) gyógypedagógus,

d) kollégiumi nevelő, oktató vagy

e) pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztens

rendelkezésre állása biztosítandó. Sok esetben sztrájkon kívül sem tudják ezt biztosítani az intézmények.

(9) A felügyelet időtartama alatt, ha az időjárási körülmények megengedik, délelőtt és délután is egy-egy óra szabad levegőn tartózkodást szükséges biztosítani a gyermek, tanuló számára.

(10) A sztrájkkal érintett köznevelési intézményben a felügyelet ideje alatt biztosítandó a gyermek, tanuló számára az étkeztetés a sztrájk előtti időszakra jellemző, megszokott helyen, módon, alkalommal és időpontban.

(11) Az óvodai foglalkozások megtartása – az iskolakezdés előtt álló gyermekek felkészítése kivételével – a sztrájk ideje alatt nem kötelező.

(12) Az érettségiző középiskolai osztály tanulója számára a kötelező érettségi tantárgy tekintetében az érettségi vizsgáról szóló jogszabályban meghatározott felkészítési óraszám 100%-a megtartandó.

(13) A (12) bekezdés hatálya alá nem tartozó tanuló számára valamennyi tantárgyra vonatkozóan megtartandó a tanítási órák 50%-a. Továbbra is lehet szabadon ütemezni, hogy mikor tartják meg a tanórák 50%-át, tehát lehetőség van arra, hogy egyik héten nincs egyáltalán tanóra, tehát pl. a következő héten együtt van megtartva az előző heti tanóra 50%-a az adott hét tanóráinak 50%-ával, ezt el lehet játszani érettségire felkészítő órákkal is úgy, hogy az egyik hétről áttesszük az órákat a másik hétre, vagy másik napra, amikor nincs az intézményben sztrájk.

(14) A kollégiumi ellátás során a tanuló a sztrájkot megelőző elhelyezése szerinti kollégiumban részesül – a sztrájkot megelőzően nyújtott szolgáltatással egyező mértékben – lakhatásban, felügyeletben és étkeztetésben.

(15) A sajátos nevelési igényű vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló életének, testi és lelki épségének megóvása érdekében biztosítandó a sztrájkot megelőzően fennállt körülmények között és helyszínen a szakmai szabályoknak megfelelő, változatlan személyek által nyújtott ellátás, ideértve valamennyi foglalkozást, fejlesztést és felzárkóztatást. Továbbra is lehetetlenné teszik az SNI gyerekkel foglalkozók sztrájkjogának gyakorlását. Ők csak akkor sztrájkolhatnak, ha az SNI tanulók nem jelennek meg az intézményben a sztrájk alatt.

(16) Az esedékes, jogszabályon alapuló fogászati, szemészeti vagy általános szűrővizsgálaton a gyermek, tanuló részvételét biztosítani kell.

(17) A sztrájkban érintett köznevelési intézményben sztrájkot szervező helyi sztrájkbizottság, ennek hiányában a helyi sztrájkszervező (a továbbiakban együtt: helyi sztrájkbizottság) a tervezett sztrájkot megelőző ötödik munkanapon legkésőbb 16 óráig tájékoztatja a köznevelési intézmény vezetőjét a sztrájk szándékról, majd legkésőbb a tervezett sztrájk napját megelőző harmadik munkanapon 16 óráig a sztrájkban várhatóan résztvevő közalkalmazottak és egyéb munkavállalók létszámáról és személyéről. Tehát nem kötelező mindenkit bejelenteni, lehet utólag is csatlakozni.

(18) Az intézményvezető a tervezett sztrájkot megelőző napon legkésőbb 16 óráig közli a sztrájk első napjára érvényes munkaidő-beosztást a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében; a sztrájk esetleges további napjai tekintetében szintén előző nap 16 óráig tájékoztatja a helyi sztrájkbizottságot arról, hogy a sztrájk időtartama alatt a sztrájkkal érintett óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi csoportban, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben, illetve a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben várhatóan hány fő gyermek, tanuló lesz jelen a tervezett sztrájk időtartama alatt. Az intézményvezető tehát köteles tájékoztatni a szülőket a várható sztrájkról, és felmérni, hogy hányan lesznek jelen. Nem lehet letagadni a sztrájkot, ha előzetesen bejelentik a dolgozók, hogy sztrájkba kívánnak lépni!

(19) A sztrájk időtartamáról, a sztrájkban részt vevők várható létszámáról, a sztrájknak a gyermekek, tanulók nevelése, felügyelete kapcsán releváns részleteiről az intézményvezető legkésőbb a sztrájkot megelőző második munkanapon 16 óráig tájékoztatja az érintett gyermekek, tanulók szüleit.

(20) Az intézményvezető a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében a sztrájkoló közalkalmazottat, munkavállalót munkavégzési kötelezettség teljesítésére kötelezheti. A még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében munkavégzésre utasított közalkalmazott, munkavállaló erre az időszakra arányos illetményére, munkabérére jogosult.

15. § A nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben foglalkoztatott, a munkavégzési kötelezettségének egyébként eleget nem tevő közalkalmazottal, munkavállalóval szemben a munkáltató a kötelezettségszegéstől számított nyolc napon belül a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 56. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezményt alkalmazhatja. Fontos: ebben nincs benne a rendkívüli felmentés vagy az azonnali hatályú munkaviszony-megszüntetés!