Bíróság: jogtalanul rúgták ki a PDSZ tisztségviselőjét

Hatalmas győzelmet aratott, bár hosszú évei mentek rá: Vályogosné Váradi Zsuzsanna kálváriája azzal kezdődött, hogy PDSZ-csoportvezetőként megvédte kollégáit a nyíregyházi Tündérkert Keleti Óvoda Kikelet Tagintézményében a koronavírus-járvány alatt. Kirúgták, meghurcolták, de kitartó küzdelme után győzött az igazság.

A koronavírus-járvány kezdetével számos munkavállalói jogokat sértő intézkedés történt országszerte az óvodai ellátásban is. Vályogosné Váradi Zsuzsanna bűne az volt, hogy tisztában volt a jogszabályokkal, és hogy felemelte a szavát annak érdekében, hogy ne érhesse érdeksérelem a kollégáit. A PDSZ helyi csoportjának vezetőjeként az intézményben tapasztalt hiányosságok miatt (a szabadság jogellenes kiadása, a cafateria visszatartása, a bérjegyzékek visszatartása, jogellenes bérpótlék-megvonás, a munkaközösség-vezetői cím visszavonása) egyre gyakoribbak lettek a konfliktusok az intézményvezetéssel – ez a végül ott ért véget, hogy Zsuzsának azonnali hatállyal megszüntették a jogviszonyát 2020. szeptember 28-án, hétfőn.

Ezt megelőzően már megpróbálták eltávolítani az intézményből a “problémás” szakszervezeti vezetőt: augusztus 13-án szóban közölték vele, hogy egyoldalúan áthelyezik az intézményből – amit ő természetesen nem fogadott el. Augusztus 26-án ismét megkísérelték eltávolítani, ekkor már többen ültek vele szemben az asztal túlsó oldalán – ez alkalommal 44 napra próbálták áthelyezni abból az óvodából, ahol már több mint 17 éve dolgozott.

Zsuzsa egyébként igyekezett megoldani ezt a helyzetet: egyedül, és a PDSZ vezető tisztségviselőivel közösen mediáltatva is kereste az illetékes nyíregyházi önkormányzatot, ahol egyébként októberben személyes egyeztetésre is sor került az ügyben. Azaz az alábbi események az önkormányzat tudtával zajlottak.

Szeptember 28-án hétfőn már a bejárati ajtónál fogadták: a teremben négyen várták. A nagy fehér borítékban található rendkívüli felmentés már meg volt írva ekkor.

A felmentés után Zsuzsa és családja hosszas kálváriája következett, míg megszületett az a másodfokú ítélet, ami teljes egészében neki ad igazat: a rendkívüli felmentés jogtalan volt, a vele szembeni eljárás pedig súlyosan méltánytalan. A hosszas, szövevényes eljárás során védelmét a PDSZ jogásza, dr. Nyitrai Károly látta el.

A bíróság először is azt vizsgálta meg, mi volt a felmentés oka, illetve hogy a munkáltató egyáltalán ilyen okot világosan közölt-e Zsuzsával. Ez azért is fontos kérdés, mert az írásban közölt felmentésből a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, enélkül a bíróság megállapítja a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét.

A bíróság végül megállapította, hogy a felmentés okának a munkáltató a következőket jelölte meg – érdemes úgy végigolvasni a terjedelmes listát, hogy elgondolkozzunk azon, vajon a felsorolt “vádak” bármelyike is miért indokolna egy kirúgást – különösen egy szakszervezeti képviselő esetében, akinek jórészt feladata az, hogy bizonyos ügyekben kritikát fogalmazzon meg, eljárjon? A következő rész az ítéletből származik (kiemelések tőlünk):

“/…/ a felperes a munkáltatót nyilvánosan kritizálja, a munkahelyi közösséget folyamatosan bomlasztja, a saját intézménye és hivatása rossz hírét kelti, nem működik együtt a munkatársaival. Ezen túlmenően a felmentés indoka konkrétumokat tartalmaz, nevezetesen, hogy az Őzike csoportban nevelt gyermekeket bejelentés nélkül az óvodából külső helyszínre vitte, a 2020. június 29-i nevelőtestületi értekezleten nehezményezte a csoport összevonást és a kialakuló gyermeklétszámot és többször hangsúlyozta, hogy nem hajlandó a másik csoport gyermekeire vigyázni, aláírást gyűjtött maga mellett a szülők körében az óvoda épülete előtt, 2020. márciusának közepétől folyamatosan megtagadta a tagintézményvezető intézkedéseit, megkérdőjelezte a vezetői és szakmai alkalmasságát, a tagintézményvezető munkáját ellehetetlenítette, valótlan és a munkáltatóra sértő, jóhírnevét csorbító tartalmú tényállításokat fogalmazott meg a pedagógus jogsegély vonalon. Munkáltatóját több alkalommal megfenyegette azzal, hogy az intézmény ügyeit a sajtó nyilvánossága elé tárja, a dokumentumok átvételének aláírását több alkalommal megtagadta és munkatársaival szemben folyamatosan megengedhetetlen hangnemet használt. Az előző tagintézményvezetőre nyilvánosan tett sértő kijelentéseket és folyamatosan a konfliktust keresi. /…/”

Mint a bevezetőből kiderült, a fenti lista legtöbb eleme arról szól, hogy Zsuzsa a munkáját végzi (kifogásokat emel, közösséget szervez, stb.), míg a lényegi kifogások jórészt pontosan arról szólnak, hogy nem hajlandó átvenni a jogellenes áthelyezéséről szóló dokumentumokat. Nehezményezik, hogy kijelentéseit nyilvánosan fogalmazza meg, és valamiért a sajtó nyilvánosságát is olyan oknak képzeli a munkáltató, amiért ki lehet rúgni valakit.

A másodfokú bíróság azt is kimondta, hogy az, hogy valaki megtagadja a felmentésének átvételét, nem lehet a felmentésének az oka – ezt az érvelést ugyanis az elsőfokú bíróság még elfogadta. A bíróság szintén nem tudta elfogadni azt az érvelést sem, hogy Zsuzsa “folyamatosan megtagadta a tagintézményvezető intézkedéseit“, mert az túl általános – ráadásul ebben a helyzetben nem helytálló, mivel az akkor merülhet fel, ha “a munkavállaló olyan cselekményt követ el, amely hosszabb időn át húzódik, így például, nem jelenik meg a munkahelyén, nem igazolja a távollétét.”

Azt is leírta a bíróság, hogy a hivatkozott kötelezettségszegések egyedi esetek (gyermekek kivétele bejelentés nélkül, csoportösszevonás nehezményezése, aláírásgyűjtésben részvétel, dokumentumok átvételének megtagadása, jóhírnév sérelme), “nem voltak sem folyamatosak, sem hasonló kötelezettségszegésnek tekinthetők“.

Az előcitált esetek nagy részével kapcsolatban a bíróság azt állapította meg, hogy nem vizsgálhatók, mint felmentési indokok, hiszen azok akkor lettek volna megalapozottak, ha ezen ügyekben 15 napon belül indítanak azonnali hatályú felmentést. Ilyesmi azonban ezekben az esetekben nem merült fel.

“A fennmaradó felmentési indokok kapcsán a fellebbezési eljárásban már nem volt vitatott, hogy

valótlan a felmentés azon indoka, hogy a felperes az alperest több alkalommal megfenyegette, hogy az intézmény ügyeit a sajtó nyilvánossága elé tárja.

Az alperes konkrét tényállítást sem tett ezen indok mibenlétéről, ezért az nem is volt vizsgálható” – fogalmaz az ítélet.

Nem sérti a jó hírnevet az aláírásgyűjtés

Ahogy a bevezetőben is írtuk, a munkáltató először azt próbálta elérni, hogy eltávolítsa Zsuzsát az intézményből. Ezt jogellenesen, egyoldalú áthelyezéssel próbálta elérni – ennek a jogellenességét az ítélet is megállapítja.

Az eltávolítási szándék hírére Zsuzsa csoportjában a szülők petíciót indítottak és írtak alá, annak érdekében, hogy ne távolítsák el Zsuzsát a csoportból. A felmentés egyik oka az volt, hogy ezzel a petícióval az intézmény jó hírnevét megsértették. Ezt a bíróság szintén nem találta megalapozottnak, hiszen a petíció szövege semmiféle olyan állítást nem tartalmazott, ami ezt megalapozná – “annak lényege mindösszesen az volt, hogy a szülők kérték, hogy a felperes továbbra is ezen óvoda ezen csoportjában lásson el nevelői feladatokat, mivel a felperesre a gyermekek pótanyaként tekintenek és személyének távozása nagy törést okozna értelmi és érzelmi fejlődésükben“.

A bíróság szerint Zsuzsa abban hibázott, hogy – pár alkalommal – ő adta át a petíciót a szülőknek aláírásra, amit egyes szülők akár nyomásgyakorlásként is értelmezhettek volna, ugyanakkor “ez nem tekinthető sem lényeges, sem jelentős mértékű kötelezettségszegésnek, értékelni kellett továbbá, hogy ennek előzményeként az alperes jogellenes egyoldalú kinevezés módosítással kívánta a felperes munkavégzési helyét módosítan” – olvasható az ítéletben.

Elmérgesedett helyzet

“Azt valamennyi tanú megerősítette és a peradatokból is megállapítható, hogy elmérgesedett, konfliktussal terhelt helyzet alakult ki az óvodában” – fogalmaz a bíróság.

Az ítélet kifejti, hogy a felperes, azaz Zsuzsa, “több munkajogi problémát kifogásolt, melyek őt magát is érintették, de más munkavállalók képviseletében is fellépett. Helytállóan hivatkozott a felperes arra, hogy az intézményben az óvodapedagógusok hiánya miatt feszültség, konfliktus keletkezett, melyet a koronavírus járvány miatti intézkedések még tovább fokoztak. Nemcsak a felperes, de a többi munkavállaló is kifogásolta a szabadságok kiadását.

Ezt a helyzetet különösen elmérgesítette Zsuzsa azon megállapítása egy 2020. januári nevelőtestületi ülésen, hogy a pedagógushiány miatt nem tudják folytatni a megfelelő munkát. Ezt a vezető támadásként élte meg. Pedig az ítélet is megállapítja, hogy a “2020. május 27-i alkalmazotti értekezlet jegyzőkönyvéhez mellékelt hozzászólások igazolják, hogy „Az óvodapedagógus hiány miatt fokozottak a munkahelyi konfliktusok. A helyettesítések száma szükségszerűen megnőtt”.” Azaz az intézményvezetés tisztában volt ezzel a problémával.

Szakszervezeti tisztségviselő!

Fontos kérdés volt, hogy a munkáltató nem volt hajlandó elismerni, hogy Zsuzsa szakszervezeti tisztségviselőként járt el ezekben az ügyekben. Ennek megítélése az eljárás egyik fontos pontja volt, hiszen az ilyen értelemben tett kijelentéseit, eljárásait a munkaviszonyától külön kell értékelni. “Ugyan a szakszervezeti tisztségviselő is együttműködésre köteles, de feladatából kifolyólag érdekvédelmi feladatokat lát el, mely természetszerűen konfliktust szül a munkáltatóval, ami miatt konfrontáció alakulhat ki.” – írja erről az ítélet.

Konfliktust okozott, hogy az intézményben – sok más hasonló óvodához hasonlóan – a koronavírus-járvány alatt igyekeztek jogellenesen szabadságra “küldeni” az alkalmazottakat. Zsuzsa “az intézményvezetőnek május 18-án a PDSZ csoport képviselőjeként írt levelet, melyben többek között a jogellenesen kiadott szabadságokat, a rendkívüli munkavégzést, a védőfelszerelések hiányát, a meg nem kapott bérjegyzékeket kifogásolta“. Ezeket a PDSZ csoportképviselőjeként jegyezte. Csakúgy, mint azt a két panaszbeadványt, amit már az új tagintézmény-vezetőnek adott le, szeptemberben.

A bíróság kimondta: Zsuzsa szakszervezeti tisztségviselőként nem munkaköri feladatait teljesítette, illetve szegte meg, amikor munkaügyi kérdésekben fellépett. A felperes szakszervezeti tisztségviselőként teljesített cselekedeteit nem lehet közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettségszegésként értékelni. A következetesen érvényesülő bírói gyakorlat szerint a szakszervezeti tisztségviselőnek érdekképviseleti tevékenysége során tett nyilatkozata a munkaviszonyban tanúsított magatartásától elhatárolandó.

“Az alperes a perben nem bizonyított olyan tényeket és körülményeket, amelyek alapján a felperes a szakszervezeti tisztségviselőtől elvárható együttműködési kötelezettséget oly mértékben sértette volna meg, ami a közalkalmazotti jogviszony objektív lehetetlenülését vont volna maga után. A felperes szakszervezeti érdekvédelmi tevékenysége során az általa tapasztalt munkaügyi anomáliákkal szemben lépett fel, melyek valós és releváns munkajogi kérdések kapcsán merültek fel. A felperes írásbeli beadványait kizárólag az intézkedésre jogosult intézményvezetőnek, tagintézményvezetőnek, polgármesternek címezte, azok tárgyilagos hangvételűek voltak, azok személyeskedő, jóhírnevet, becsületet sértő megnyilvánulásokat nem tartalmaztak. Az, hogy a felperes érdekérvényesítése során határozottan lépett fel, és egyértelmű kéréseket fogalmazott meg az alperes irányába, jogellenesnek nem tekinthető. Az alperes működésének kritikája az érdekképviseleti munka szükségszerű velejárója, ennek kereseteit a felperes nem lépte túl.”

Azt pedig, hogy Zsuzsa kommunikációja kívánnivalókat hagyott volna maga után, egyáltalán nem említették meg sehol: “az alperes a felperest nem figyelmeztette a felmentést megelőzően a megfelelő kommunikációra, mely a szándékosság, súlyos gondatlanság hiánya körében értékelendő.”

Vályogosné Váradi Zsuzsanna pere kapcsán a bíróság megvédte a szakszervezeti tisztségviselőket, továbbá igazságot szolgáltatott egy feladatát végző személlyel szemben. Ez az ügy intő példa lehet mindazon intézmények, fenntartók számára, akik a munkajogi kötelezettségeiket súlyosan elhanyagolják.

Zsuzsa ügye jócskán túlmutat saját személyes sérelmén.

“Amikor úgy döntöttem, hogy a végsőkig harcolni fogok, akkor minden óvodapedagógus és minden munkavállaló jogaiért és méltóságáért akartam kiállni. Nyíregyháza szlogene az, hogy “Nyíregyháza többet ad”…. Ezek után gondolkozzon el ezen mindenki.”

Csak akkor lehetünk erősek, ha összefogunk. Ha elegen vagyunk, senki sem állíthat meg bennünket! Nélküled nem megy: csak a te tagdíjaidból vagyunk képesek érdekedben elvégezni a munkát!

Miért különösen fontos, hogy most belépj a PDSZ-be?

Mert a sztrájk, az akciók szervezése, a cikkek, anyagok, a jogsegély rengeteg erőforrásunkat felemészti: a beadványainkat elő kell állítanunk, benneteket meg kell védenünk, híreinket meg kell írnunk, meg kell szerkesztenünk, el kell juttatnunk hozzátok. És a PDSZ CSAK a tagság befizetéseiből gazdálkodik! CSAK ti tudjátok bebiztosítani, hogy folytathassuk a harcunkat! NÉLKÜLETEK NEM MEGY! EZÉRT KÉRÜNK, HOGY MÉG MA CSATLAKOZZ, ÉS SZERVEZD MEG A CSOPORTODAT, HA NINCS ILYEN A MUNKAHELYEDEN! CSAK EGYÜTT GYŐZHETÜNK!

[frame]

Ne feledd: a szakszervezeti tagság nem szotyiért és karácsonyi ajándékcsomagért fontos! Hanem azért, hogy a jogászaink megvédjenek, eljárjanak a nevedben, ha jogsértés ér. És azért, hogy a mindenkori kormánnyal szemben hatékonyan képviselhessük az érdekeidet! Ha nem vagyunk elegen, akkor sehol sem vagyunk!

Havi egy gyorséttermi menü árával bebiztosíthatod, hogy mindig legyen, aki kiáll az érdekeidért!

Támogasd a PDSZ-t!

Segítheted a munkánkat pénzbeli adománnyal átutalással, a közlemény rovatban a “Támogatás” feltüntetésével vagy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete számlaszámán: 11713005-20411756-00000000 (itt a sztrájkszervezéssel, a sztrájkolók támogatásával, kampányokkal, rendezvényekkel kapcsolatos bokros kiadásokat lehet támogatni), a sztrájkolókon kívül a polgári engedetlenségben résztvevők támogatására is, valamint az alapítvány közoktatási céljainak (http://pdsz.hu/pdsz/alapitvany) megvalósulására az Oktatással a Demokráciáért Alapítvány számlaszámán: 11707000-22230573-00000000 lehet támogatást küldeni.

[/frame]