Tilos! Nem szabad! Kötelező! – a sztrájkkal kapcsolatban sok szigorúan hangzó kijelentésre ragadtatta magát több tankerületi vezető is. Nem árt, ha ismerjük a jogainkat, akár szülők, akár tiltakozó munkavállalók vagyunk. Összeszedtük az elmúlt pár nap leggyakoribb jogsértő utasításait.
Az október 14-i munkabeszüntetésre készülve (mindenképpen adjuk le a sztrájkkal kapcsolatos szándékunkat péntek 16:00 óráig!) nem árt, ha egyre jobban ki vagyunk képezve a jogsértő munkáltatói utasításokkal kapcsolatban. Az alábbiakra mindenképpen figyeljünk.
A LEGFONTOSABB TUDNIVALÓ: HA NEM JELENTJÜK LE A MUNKABESZÜNTETÉST, AZ NEM JELENIK MEG A SZÁMOK KÖZÖTT, ÍGY FELESLEGESEN VÁLLALUNK KOCKÁZATOT. A KORMÁNY EL TUDJA, ÉS EL IS FOGJA TITKOLNI A LEJELENTETLEN SZÁMOKAT! EZEN A LINKEN TALÁLOD A SZTRÁJKSZERVEZÉSRŐL SZÓLÓ RÖVID ÚTMUTATÓT, EZEN PEDIG A LEJELENTÉSRE SZOLGÁLÓ ŰRLAPOT!
Lehet egyik osztályban felügyeletet, a másikban tanítást elrendelni?
Miért fontos? Az, hogy a szülők támogassák erőfeszítéseinket, kimondottan fontos. Éppen ezért nem mindegy, hogy rendeli el a felügyeletet, tanítást a munkáltató.
Az intézményvezetőnek először is azt kell eldöntenie, hogy a sztrájkban részt nem vevő kollégákkal ellátható-e a sztrájk alatt valamennyi tanítási óra. Ha nem, és az intézményben van felügyelet és tanítás is elrendelve, akkor azok tanuláshoz való joga sérül, akiknek csak felügyelet van elrendelve. Nem áll ez fenn, ha egységesen van tanítás vagy ügyelet.
[promo title=”sztrajksegely”]
Hány nappal előtte lehet elrendelni, hogy helyettesítsen a pedagógus a sztrájk alatt?
Miért fontos? Mert bizonyos esetekben a munkavállalót a munkabérén felül, akár 50-100% extra díjazás illeti meg – ez pont az a helyzet, amikor gyakran előfordulhat ilyen.
Ha a pedagógusok beosztása a helyettesítés előtt négy napon belül történt, akkor a helyettesített órákat az Mt. 143. §-a alapján rendkívüli munkaidőként ki kell fizetni.
Az Mt. 97. § (4) bekezdése szerint a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja. Az ettől eltérő, tehát munkaidő-beosztáson kívüli munkavégzés az Mt. 107. § a) pontja szerint rendkívüli munkaidőnek minősül.
A Mt az alábbiak szerint rendelkezik a rendkívüli munkaidő díjazásáról:
143. § (1) A munkavállalót a (2)-(5) bekezdés szerinti ellenérték a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.
(2) A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár
a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
b) a munkaidőkereten felül vagy
c) az elszámolási időszakon felül
végzett munka esetén.
(3) A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.
(4) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.
Az (1) bekezdés szerint tehát a rendkívüli munkaidőre járó munkabéren felül kell bérpótlékot fizetni.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 85/A. § l) pontja szerint, ahol az Mt. munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat kell érteni. Ebből következik, hogy a rendkívüli munkaidőre járó illetmény esetében a teljes illetményt – beleértve a pótlékokat is – be kell számítani, és ezt kell megnövelni munkanapon történő rendkívüli munkaidő esetén ötven százalék, pihenőnapon száz százalék bérpótlékkal. A bérpótlék számítása az Mt. 139. §-a alapján történik. Eszerint a havi alapbért – közalkalmazott esetén ez a pótlékok nélküli alapilletmény – kell osztani 174-gyel.
Összefoglalva: a túlmunka kifizetésekor a többletmunka idejére járó bérnél a teljes illetmény időarányos részét kell figyelembe venni, és erre jön az 50%-os bérpótlék, amelynél az óradíj számításakor az alapbért kell 174-gyel osztani.
Tényleg a sztrájk napján kell minden tanóra 50%-át megtartani?
Miért fontos? Mert több helyen is ezt követelte meg az intézményvezetés, holott nekünk nagyon sokat számít a sztrájk láthatósága szempontjából, hogy aznap nem tartunk tanórákat. Annál is inkább, mert ha csak felügyelet van, a diáknak igazolnia sem kell a mulasztást, azaz a szülő sokkal könnyebben támogathatná az akciónkat, tehát a sztrájk is sikeresebb lehet.
A 2022. évi V. törvény nem határozza meg, hogy a tanórák 50%-át egészen pontosan mikor kell megtartani, ebből következik, hogy az más időpontra áttehető (pl. egy másik 50%-kal együtt megtartható egy későbbi időpontban).
Ha nincs legalább három óra megtartva, az tényleg nem számít egy tanítási napnak, és ezért tényleg pótlást kell előírni?
Miért fontos? Mert a pótlást retorzióként alkalmazva elveheti a kedvét a kollégáknak, szülőknek, diákoknak is a további akcióktól.
Ha nincs három óra megtartva, valóban nem számít egy nap tanítási napnak, ám annak jogkövetkezménye nincs! A pótlással kapcsolatban pedig az Nkt. 30. § (3) bekezdéséből kell kiindulni, amely csak arra az esetre ír elő pótlást, ha enélkül a követelmények teljesítése nem valósulna meg.
Egyébiránt, a 2022/2023. tanév rendjéről szóló 22/2022. (VII. 29.) BM rendelet 2. § (4) bekezdése szerint a kieső tanítási napok pótlása, az elmaradt tananyagok feldolgozása a 2023/2024. tanítási évben történhet. Mindez azért fontos, mert a szükségtelen pótlásra elrendelt tanórák arra alkalmasak, hogy ezt a pedagógusok és a tanulókat sztrájk miatti retorzióként éljék meg, hogy egy következő alkalommal ne csatlakozzanak az intézményben dolgozók a munkabeszüntetéshez.
Valóban kell igazolni a hiányzást akkor is, ha csak felügyelet volt az intézményben?
Miért fontos? Mert ha mindent nekik kell igazolniuk, a szülők egy idő után nem szívesen igazolnak napokat – azaz kevésbé lelkesen fogják támogatni az akcióinkat.
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (2) bekezdése kizárólag a tanítási óra és egyéb foglalkozás alóli távollét igazolását írja elő. Amennyiben az intézményvezető a sztrájkban való nagylétszámú részvétel miatt a sztrájk idejére felügyeletet rendel el, úgy nem kell a szülőnek a távollétet igazolni.
Több helyről is kaptunk ezzel a szabályozással ellentétes levelet, felszólítást. Az ilyen intézményvezetői levélből az a kifejezett szándék derül ki, hogy a sztrájk mind a pedagógusnak, mind a tanulónak és a szülőnek okozzon olyan kellemetlenséget, amely alkalmas arra, hogy a sztrájkban való részvételtől azok a foglalkoztatottak is elálljanak, akik a sztrájkkövetelésekkel egyetértenek, és ezt a munkabeszüntetéshez való csatlakozással kifejezésre akarták juttatni.
Az igazgatói intézkedések ezenkívül láthatóan azt is célozzák, hogy a nagylétszámú részvétellel folyó sztrájkot a külvilág számára és az adminisztrációt tekintetében láthatatlanná tegye, ezáltal az nem tud rendeltetésének megfelelni, ezért ilyen esetben az intézményvezető munkáltató jogait e tekintetben rendeltetésellenesen gyakorolja.
Tényleg nem lehet menet közben csatlakozni a sztrájkhoz?
Miért fontos? A sztrájkhoz bármikor lehet csatlakozni és abból ki lehet lépni. Ez egy történelmi vívmány, amit a sztrájktörvény is biztosít – továbbá lehetővé teszi, hogy a később eszmélő kollégák is nyugodtan csatlakozhassanak az akciónkhoz.
Arról kaptunk híreket, hogy ismét szóban utasítgatják az intézményvezetőket a tankerületek, hogy fenyegessék meg a sztrájkhoz később csatlakozókat, hogy ez már polgári engedetlenségnek minősül és azonnali hatályú kirúgás jár érte. Ez nyilvánvalóan jogellenes, mivel a 2022. évi V. törvény 14. § (17) bekezdése is azt írja, hogy a VÁRHATÓ létszámot és névsort kell leadni előre. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2200005.tv
Az rendben van, hogy rendkívüli szünetet rendelnek el a sztrájk időtartamára?
Miért fontos? Nem érdekünk, hogy egy rendkívüli szünettel észrevehetetlenné tegyék az akciónkat. A sztrájk egyik fontos eleme, hogy a helyi közösség értesülhessen róla.
Több helyről értesültünk egy másik trükkről: ahol nemcsak a sztrájkoló sok, hanem többen jelezték szülők, hogy nem kérnek felügyeletet sem, ott kiadták az intézményvezetőknek, hogy rendkívüli szünetet rendeljenek el.
Ez is jogsértő, mivel ezt a köznevelési törvény 30. § (5) bekezdése szabályozza, aszerint pedig az igazgató – és nem a tankerületi központ – rendelhet el rendkívüli szünetet, de csak meghatározott esetekben: rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges – márpedig ez nem elháríthatatlan ok.
[frame]
Csak akkor lehetünk erősek, ha összefogunk. Ha elegen vagyunk, senki sem állíthat meg bennünket! Nélküled nem megy: csak a te tagdíjaidból vagyunk képesek érdekedben elvégezni a munkát!
Miért különösen fontos, hogy most belépj a PDSZ-be?
Mert a sztrájk, az akciók szervezése, a cikkek, anyagok, a jogsegély rengeteg erőforrásunkat felemészti: a beadványainkat elő kell állítanunk, benneteket meg kell védenünk, híreinket meg kell írnunk, meg kell szerkesztenünk, el kell juttatnunk hozzátok. És a PDSZ CSAK a tagság befizetéseiből gazdálkodik! CSAK ti tudjátok bebiztosítani, hogy folytathassuk a harcunkat! NÉLKÜLETEK NEM MEGY! EZÉRT KÉRÜNK, HOGY MÉG MA CSATLAKOZZ, ÉS SZERVEZD MEG A CSOPORTODAT, HA NINCS ILYEN A MUNKAHELYEDEN! CSAK EGYÜTT GYŐZHETÜNK!
Ne feledd: a szakszervezeti tagság nem szotyiért és karácsonyi ajándékcsomagért fontos! Hanem azért, hogy a jogászaink megvédjenek, eljárjanak a nevedben, ha jogsértés ér. És azért, hogy a mindenkori kormánnyal szemben hatékonyan képviselhessük az érdekeidet! Ha nem vagyunk elegen, akkor sehol sem vagyunk!
Havi egy gyorséttermi menü árával bebiztosíthatod, hogy mindig legyen, aki kiáll az érdekeidért!
Támogasd a PDSZ-t!
Segítheted a munkánkat pénzbeli adománnyal átutalással, a közlemény rovatban a “Támogatás” feltüntetésével vagy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete számlaszámán: 11713005-20411756-00000000 (itt a sztrájkszervezéssel, a sztrájkolók támogatásával, kampányokkal, rendezvényekkel kapcsolatos bokros kiadásokat lehet támogatni), a sztrájkolókon kívül a polgári engedetlenségben résztvevők támogatására is, valamint az alapítvány közoktatási céljainak (http://pdsz.hu/pdsz/alapitvany) megvalósulására az Oktatással a Demokráciáért Alapítvány számlaszámán: 11707000-22230573-00000000 lehet támogatást küldeni.
[/frame]
