Több helyen a sztrájk előtti napon vagy a sztrájk napján rendkívüli szüntetet rendeltetett el a tankerületi központ, „mert kevés lenne a gyerek”. Ez teljesen jogszerűtlen, ne hagyjuk, értesítsük a PDSZ-t, ha ezt tapasztaljuk.
Igen merész megoldással élt több tankerületi vezető és intézményvezető is: látva, hogy a szülők, akik támogatják a pedagógusokat, nem küldték be az intézménybe a gyerekeiket, váratlanul
jogellenesen rendkívüli szünetet rendeltek el.
Ez egyszerűen joggal való visszaélés és nem rendeltetésszerű joggyakorlat, ne engedjük, értesítsétek a PDSZ-t (mondjuk a [email protected] címen), ha ilyesmit tapasztaltok!
Míg az intézményvezető valóban a sztrájk előtti nap 16:00 óráig dönthet a másnapi munkarendről, semmi esetre sem teheti meg, hogy váratlanul rendkívüli szünetet rendel el. Természetesen nem teheti ezt aznap sem!
Ha azt tapasztalja, kevés diák jelenik meg az intézményben, akkor felügyeletet rendelhet el. Ezt nyilván azért nem szeretné, mert a felügyeletet nem kell igazolnia a szülőnek, emellett kicsit büntetné is a támogató szülőket és a résztvevő pedagógusokat azzal, hogy emellett majd esetleg – szintén jogszabályellenesen – a tanítási nap pótlásáról dönt. Az alábbiakban a PDSZ jogászának, Nyitrai Károlynak segítségével leírjuk, mi ezzel a pontos helyzet.
RENDKÍVÜLI SZÜNETEK UTÓLAGOS ELRENDELÉSE
Számos intézményből érkezett olyan jelzés, hogy a március 16-17-18-i sztrájkkal érintett napokra utólag rendkívüli szünetet rendelt el az intézményvezető vagy legalábbis szóban ezt a tájékoztatást tette. Egyes esetekben a rendkívüli szünet nem a teljes intézmény, hanem csak bizonyos osztályok vonatkozásában került elrendelésre.
Ebben a körben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 30. § (5) bekezdése egyértelműen, világosan és ellentmondást nem tűrően fogalmaz:
„Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges,
a) az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető,
b) a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző a fenntartó egyidejű értesítése mellett,
c) a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a hivatal
rendkívüli szünetet rendel el.
Azaz az intézményvezető kizárólag az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetén kizárólag az egész intézmény tekintetében rendelhet el rendkívüli szünetet.
Rendkívüli szünet elrendelése kizárólag az intézmény egy része – egyes osztályok – tekintetében az Nkt. 30. § (5) a) pontjába ütközik és jogellenes.
A hivatkozott jogszabályhely alapján az is egyértelmű, hogy megelőző este, aznap, vagy akár utólag, rendkívüli szünet elrendelésére nincs lehetőség. Elrendelni egy rendkívüli szünetet a jövő tekintetében lehet, a múltra, aznapra vonatkozóan nem. Tehát a rendkívüli szünet azonnali és visszamenőleges hatályú elrendelése szintén az Nkt. 30. § (5) bekezdésébe ütközik és jogellenes.
MUNKAVÉGZÉS ELRENDELÉSE TANÍTÁS NÉLKÜLI MUNKANAPRA
Ha a jogellenesen elrendelt rendkívüli szünet miatt egyes intézményekben a tanév rendjében tanítás nélküli munkanapra munkavégzést rendelnének el, azzal szintén komoly problémák merülnek fel.
Ennek az elrendelésnek nem csupán az a jogszabályi akadálya, hogy a rendkívüli szünet elrendelésére is jogellenesen került sor. Az Nkt. ugyanis a tanítás nélküli munkanapokra tanítás elrendelését nem szabályozza, azt nem teszi lehetővé.
Az Nkt. 30. § (3) bek. alapos indokkal és a fenntartó egyetértésével az igazgató a hat tanítási napból álló munkahét megszervezésére keríthet sort, amennyiben a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés tehát egyfelől nem a tanítás nélküli munkanapon tanítás elrendelésének feltételeit szabályozza, hanem a hat tanítási nap megszervezésének feltételeit határozza meg.
Másrészt amennyiben ezt a jogszabályhelyet lehetne erre az esetre alkalmazni, akkor sem áll fenn a feltételek közül sem az alapos indok, sem az előírt követelmények átadásának megoldhatatlansága. Megjegyzem, hogy egyébként a 20/2021. (V.8.) EMMI rendelet 2. § (4) bek. értelmében amennyiben egy intézmény a rendkívüli szünet miatt kieső tanítási napokat a tanév folyamán nem tudja pótolni, az a tanév lezárásának, a tanulók minősítésének és a magasabb évfolyamba való lépésnek nem akadálya. Ilyen esetben ha az indokolt, az iskola gondoskodik az elmaradt tananyag 2023/2024-as tanévben való feldolgozásáról.
Amennyiben ennek ellenére a munkáltató a jogellenesen elrendelt tanításra vonatkozó utasítását – akár szóban – fenntartja, úgy minden érintett pedagógus részére az alábbi levél legalább elektronikusan az intézményvezető részére történő elküldését:
[frame]
Tisztelt Munkáltató!
Kérem, hogy azon szóbeli utasítását, miszerint a 2022. április 13-i tanítás nélküli munkanapra tanítást rendel el, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: „Mt.”) 22. § (1) bekezdése alapján írásban is elrendelni szíveskedjék.
Egyidejűleg tájékoztatom arról, hogy a tanítás nélküli munkanapon tanítás elrendelése jogilag kizárt, illetve jelen esetben a hatnapos tanítási hét megszervezésének Nkt. 30. § (3) bek. szerinti konjunktív feltételei sem állnak fenn.
Az Mt. 54. § (2) bek. értelmében a munkavállaló megtagadhatja a munkáltató utasítását, amennyiben az munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Mivel az Nkt. 30. § (3) bek. jogszabály, így az az Mt. 13. § értelmében munkaviszonyra vonatkozó szabálynak minősül.
Tájékoztatom, hogy fenntartom a jogomat a jogellenes, munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütköző munkáltatói utasítás megtagadására!”
[/frame]
Az sem egy elhanyagolható szempont, hogy a munkavállalóknak a kijelölt extra tanítási napon a rendkívüli munkaidővel kapcsolatos módon kell kifizetni a járandóságukat – azaz a tankerületeknek mélyen zsebbe kell nyúlniuk, akár 100 százalékos pótlék is járhat az ilyen elrendelésért. Az Mt. 143. § a) pontja rendelkezik a rendkívüli munkaidő díjazásáról, a következő módon:
2) A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár
a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
b) a munkaidőkereten felül vagy
c) az elszámolási időszakon felül
végzett munka esetén.
(3) A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.
(4) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.
Az (1) bekezdés szerint tehát a rendkívüli munkaidőre járó munkabéren felül kell bérpótlékot fizetni.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 85/A. § l) pontja szerint, ahol az Mt. munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat kell érteni. Ebből következik, hogy a rendkívüli munkaidőre járó illetmény esetében a teljes illetményt – beleértve a pótlékokat is – be kell számítani, és ezt kell megnövelni munkanapon történő rendkívüli munkaidő esetén ötven százalék, pihenőnapon száz százalék bérpótlékkal. A bérpótlék számítása az Mt. 139. §-a alapján történik. Eszerint a havi alapbért – közalkalmazott esetén ez a pótlékok nélküli alapilletmény – kell osztani 174-gyel.
Összefoglalva: a túlmunka kifizetésekor a többletmunka idejére járó bérnél a teljes illetmény időarányos részét kell figyelembe venni, és erre jön az 50%-os bérpótlék, amelynél az óradíj számításakor az alapbért kell 174-gyel osztani.
[frame]
Dr. Nyitrai Károly ez ügyben írt állásfoglalása ide kattintva letölthető:
[/frame]
[frame]
Csak akkor lehetünk erősek, ha összefogunk. Ha elegen vagyunk, senki sem állíthat meg bennünket! Nélküled nem megy: csak a te tagdíjaidból vagyunk képesek érdekedben elvégezni a munkát!
Miért különösen fontos, hogy most belépj a PDSZ-be?
Mert a sztrájk, az akciók szervezése, a cikkek, anyagok, a jogsegély rengeteg erőforrásunkat felemészti: a beadványainkat elő kell állítanunk, benneteket meg kell védenünk, híreinket meg kell írnunk, meg kell szerkesztenünk, el kell juttatnunk hozzátok. És a PDSZ CSAK a tagság befizetéseiből gazdálkodik! CSAK ti tudjátok bebiztosítani, hogy folytathassuk a harcunkat! NÉLKÜLETEK NEM MEGY! EZÉRT KÉRÜNK, HOGY MÉG MA CSATLAKOZZ, ÉS SZERVEZD MEG A CSOPORTODAT, HA NINCS ILYEN A MUNKAHELYEDEN! CSAK EGYÜTT GYŐZHETÜNK!
Ne feledd: a szakszervezeti tagság nem szotyiért és karácsonyi ajándékcsomagért fontos! Hanem azért, hogy a jogászaink megvédjenek, eljárjanak a nevedben, ha jogsértés ér. És azért, hogy a mindenkori kormánnyal szemben hatékonyan képviselhessük az érdekeidet! Ha nem vagyunk elegen, akkor sehol sem vagyunk!
Havi egy gyorséttermi menü árával bebiztosíthatod, hogy mindig legyen, aki kiáll az érdekeidért!
Támogasd a PDSZ-t!
Segítheted a munkánkat pénzbeli adománnyal átutalással, a közlemény rovatban a “Támogatás” feltüntetésével vagy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete számlaszámán: 11713005-20411756-00000000 (itt a sztrájkszervezéssel, a sztrájkolók támogatásával, kampányokkal, rendezvényekkel kapcsolatos bokros kiadásokat lehet támogatni), a sztrájkolókon kívül a polgári engedetlenségben résztvevők támogatására is, valamint az alapítvány közoktatási céljainak (http://pdsz.hu/pdsz/alapitvany) megvalósulására az Oktatással a Demokráciáért Alapítvány számlaszámán: 11707000-22230573-00000000 lehet támogatást küldeni.
[/frame]
