Régóta húzódó per végére került pont a Fővárosi Ítélőtábla előtt: a PDSZ jogásza által képviselt pedagógus ügyében olyan jogerős döntés született, amelynek köszönhetően megszűnhet a túlórákkal való visszaélések nagyobb része a közoktatásban.
(Nagy Erzsébet, ügyvivő írása)
November 17-én született, de most kaptuk végre írásban:
mostantól jogerős ítéletünk van arról, hogy a kifizetetlen túlórázás nem jogszerű: kezdjük el mindannyian összeírni az elmúlt években összehozott rengeteg túlórát!
Kit érint a pernyerés?
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete valamennyi közoktatásban működő munkáltató számára nagyon fontos, mert ebben mindenki érintett. Azaz egyaránt vonatkozik a tankerületi, és az egyházi, alapítványi és önkormányzati fenntartású intézményekre is.
Évekkel ezelőtt indítottuk a www.nedolgozzingyen.hu – oldalunkat, amely eredetileg egy kampányoldal volt annak érdekében, hogy együtt küzdjünk azért, hogy fizessék ki az összes túlmunkát, beleértve a helyettesítéseket, a kirándulásokat, és minden, intézményen kívüli programban való részvételt.
2013. szeptember 1. óta, az új előmeneteli rendszer bevezetése óta megváltozott a pedagógusok munkaidő-beosztása. Megszűnt a beosztott pedagógusok esetében a törvényben előírt kötelező óraszám, és lett helyette – teljes heti munkaidő foglalkoztatás esetén – heti 32 óra kötött munkaidő, heti nyolc óra kötetlen munkaidő, és a kötött munkaidőn belül heti 22-26 óra ún. neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, amelyre óvodai foglalkozás, iskolai tanóra, kollégiumi óra és egyéb foglalkozás rendelhető el (az egyéb foglalkozásokat a 326/2013. Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése sorolja fel, ilyenek pl. a szakkör, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozás, a napközi, tanulószoba).
A kötött munkaidőnek a heti 22-26 óra neveléssel, oktatással nem kötött részében többek között eseti helyettesítés is elrendelhető [326/213. Korm. rendelet 17. § (1) bek. 8) pontja]. A fenti rendelet 17. § (4) bekezdése szerint eseti helyettesítés akkor rendelhető el, ha
a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,
b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy
c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.
A 17. § (5) bekezdése szerint eseti helyettesítésként egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások, pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. Heti 26 óra felett eseti helyettesítés tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra rendelhető el. Eddig sem volt kérdés, hogy a 26 óra fölött elrendelt eseti helyettesítéseket ki kell fizetni. Erre erősített rá az ítélet is: “az Mt. 107. §-án túl a közoktatás keretein belül rendkívüli munkavégzésnek még a heti 32 órát meghaladó, valamint az említett napi, heti és évi helyettesítési korlát feletti munkavégzés minősülhet.”
Azonban a munkáltató eddig úgy értelmezte, hogy a napi 2, heti 6 órát nem meghaladó, és a maximális óraszámot 30 tanítási napon túl nem lépő eseti helyettesítést külön díjazás nélküli, ingyenmunkaként rendelheti el, mondván, ha valami a kötött munkaidő terhére elrendelhető, akkor azért alapjáraton nem fizetendő pluszpénz.
Mit mondott ki másodfokon a Fővárosi ítélőtábla?
A jogerős ítéletben a bíróság azt mondta ki, hogy a pedagógusnak elrendelhető munkavégzés – így az eseti helyettesítés – esetében is be kell tartani a munka törvénykönyvének munkaidő-beosztásra, illetve munkaidő-nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseit. Ez pedig azt jelenti, hogy a munkaidő-beosztást legalább egy héttel előre kell közölni, és azt az elrendelt munkavégzés előtt legfeljebb négy nappal lehet módosítani. Ha ezt a szabályt – amit a munka törvénykönyvének (Mt.) 97. § (5) bekezdése tartalmaz – a munkáltató nem tartja be, a munkavégzés munkaidő-beosztástól eltérő munkaidőnek, azaz az Mt. 107. § a) pontja alapján rendkívüli munkaidőnek minősül! Azt is megállapította az eljáró bíróság, hogy a pedagógusok esetében is rendkívüli munkaidőnek számít a rendes munkaidőt, így pl. a napi 8 órát meghaladó időtartamú munkavégzés[DNK1] . Ez azt jelenti, hogy ezt a pluszmunkát az Mt. 143. §-a alapján ki kell fizetni.
Munkanapokon a rendkívüli munkaidő idejére járó illetmény fölött az óradíj 50%-ának megfelelő bérpótlék jár. Ha a többletmunkavégzés pihenőnapra – szombatra – esik, akkor a szombati munkavégzésre számított időarányos többletilletmény fölött 100%-os bérpótlék fizetendő. Ha a munkáltató szabadnapot biztosít, akkor a bérpótlékok fele jár, de a szabadnap ez esetben nem életszerű.
A bérpótlékot az Mt. 139. §-a alapján úgy számítjuk ki, hogy az alapbért elosztjuk 174-gyel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az eddig ki nem fizetetett, a munkavégzés előtt négy napon belül elrendelt ingyenmunkáért óránként gyakorlatilag 150%-os, szombaton 200%-os többletdíjazás jár, amelyre az igényt 3 évre visszamenőleg lehet érvényesíteni.
Íme az ítélet erre vonatkozó része:
Mit kell még kifizetni a jogerős ítélet szerint?
A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 33. §-a szerint ügyelet és készenlét rendelhető el
a) a tanulók éjszakai felügyeletének megszervezéséhez a kollégiumban, vagy
b) a pedagógiai, nevelési programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósításához.
(2) Az ügyeletért és a készenlétért a munkavégzésre való rendelkezésre állás és a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló átalánydíjazás illeti meg a közalkalmazottat.
Ez az átalánydíj az Mt. alapján járó, rendkívüli munkaidőért fizetendő összegeknél többre jön ki, mert az óradíj számítása – ami a fenti paragrafus (8) bekezdésében van – kedvezőbb.
A jogerős bírósági ítélet kimondta, hogy a Pedagógiai Programban rögzített iskolán kívüli programok – pl. tanulmányi kirándulás – esetében az adott teljes nap vonatkozásában jár a pedagógus részére a végrehajtási rendelet 33. §-a szerinti átalánydíjazás.
Ezt itt találjátok meg: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300326.kor
Mi a teendő ezután?
Az ítélet megerősítette, amit eddig is tudtunk: az állam elképesztő pénzektől fosztott meg bennünket – JOGELLENESEN! Nincs ma Magyarországon olyan pedagógus, aki ne volna érintett. No, de hogyan és főleg mennyit lehet behajtani az ellopott pénzből?
A bírósági ítélet csak azokra vonatkozik, akik a perben felperesek voltak. De. Az ítéletet használjuk hivatkozási alapul ahhoz, hogy követeljük a jogtalanul ki nem fizetett pénzeket. Ha perelünk – végső esetben ezt kell tenni – három évre visszamenőleg érvényesíthetjük követelésünket, mert az Mt. szerint a munkajogi igények három év alatt évülnek el.
Gyűjtsük össze
- mindazokat a helyettesítésekről, többletmunkák elrendeléséről szóló bizonyítékainkat, amelyeket a munkavégzéshez képest négy napon belül rendeltek el! Erre kiváló a Kréta rendszer által küldött automatikus e-mail, ezt a bíróság is bizonyítékként elfogadja. De minden egyéb üzenet – akár messenger-üzenet, e-mail, amelyben helyettesítést vagy más többletmunkát rendeltek el, összegyűjtendő;
- Készítsünk képernyőmentést az e-naplóban minden naplózott helyettesítésről és minden Krétába beírt munkavégzésről! Fontos, hogy a tanítási, foglalkozási órákon kívüli munkavégzést is tüntessük fel a Krétában! Ha ez nem lehetséges, kérjük, hogy a Krétát úgy állítsák be, hogy ez lehetséges legyen! Ügyelni kell rá, hogy olyan fotót készítsünk, amin látszik a mentés dátuma és órája. Így akkor is igazolni lehet, hogy naplóztuk az adott órákat, ha utólag kitörlik azokat a rendszerből. Ha nem tudjuk a Krétában vezetni a többletmunkát, akkor vezessünk róla havi excelt, és azt kell átvetetni az intézményvezetővel (a másolati példányt írassuk alá, és tartsuk meg)! Legalább heti rendszerességgel vezessük mennyi időt töltöttünk felkészüléssel, dolgozatok összeállításával és javításával, értekezleten, illetve ezek előkészítésével, szülőkkel való kapcsolattartással, iskolai rendezvényen vagy ezek előkészítésével, stb. Ez elsőre fárasztónak tűnik, és az is, de ha nem szánjuk rá az energiát, senki nem fogja megtenni ezt helyettünk. Használhatjuk a megszokott noteszünket, de számos ingyenes applikáció is létezik arra, hogy pontos és naprakész munkaidő-nyilvántartást vezethessünk.
- Gondosan adminisztráljunk minden iskolán kívüli programot a tervezéstől a megvalósításig! Legyen szó osztálykirándulásról, táborról, színház- vagy múzeumlátogatásról, mentsd el, amit csak lehet, gyűjtsük össze a számlákat, nyugtákat, belépőjegyeket, és adjuk össze, mennyi órát töltöttél vele összesen. Ez azért fontos, mert a heti 40 óra feletti munkaidő is fizetendő.
- A Pedagógiai Programban feltüntetett kirándulásokon, intézményen kívüli programokon való részvétel időtartamát is érdemes összeírni, mert ezért is jár díjazás, de akkor is, ha nincs a Pedagógiai Programban – ez esetben az Mt. szerinti, rendkívüli munkaidőért járó illetményt és bérpótlékot kell fizetni;
- ha a többletmunka, amely az adott héten meghaladta a heti 40 órát – részmunkaidősök esetén ennek időarányos részét – ez is összeírandó,
és írásban érdemes követelni a munkáltatótól (konkrétan a munkáltatói jogkör gyakorlójától a tankerületi központ igazgatójától, az egyházi, önkormányzati, egyetemi, magán- vagy alapítványi fenntartású intézménynél az intézményvezetőtől) a többletmunka ellenértékének kifizetését.
Mennyi pénz jár?
Az óradíjat a 326/2013. (VIII. 30. ) Korm. rendelet 33. § (8) bek. alapján úgy kell kiszámítani, hogy az illetményt el kell osztani a pedagógus munkakörére előírt neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határa és a 4,33-as osztószám szorzatával. Ez egy egy 9-11 év szakmai tapasztalattal rendelkező, Ped.II./4-es besorolású tanár esetében 304.500/(22×4,33)=3.197 Ft.
Lássuk, hogyan alakulnak a munkaórák és az óradíjak egy kirándulás során:
- munkanapok 6-22 óráig: nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet – erre az időszakra az óradíj 60%-a fizetendő.
- munkanapok 22-6 óráig: mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet – erre az időszakra az óradíj 20%-a jár, ha nem történik munkavégzés; ha igen, akkor az óradíj 50%-a jár.
- szombat, vasárnap 6-22 óra: pihenőnapi nem mérhető időtartamú munkavégzéssel együtt járó ügyelet – ha ezek helyett a szabadnapok helyett a pedagógus kap másikat, ezekre az időszakokra az óradíj 100%-a, ha nem, akkor 150%-a jár.
- szombat, vasárnap 22-6 óráig: pihenőnapi mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet – ez összesen 16 óra; ha ebben az időszakban nem történik munkavégzés, akkor az óradíj 30%-a, ha igen, akkor 60%-a jár.
Ha nem a Pedagógiai Programban van feltüntetve a kirándulás, vagy más, intézményen kívüli program, akkor az Mt. szerinti díjazást szerint kell fizetni a munkanapokon napi nyolc órát meghaladó többletmunkát, azaz, napközben az illetményen felül 50%-os bérpótlék, szombaton pedig az időarányos illetmény fölött 100%-os bérpótlék jár, valamint minden nap 22 óra és reggel 6 között ügyeleti díj – az Mt. 144. § (1) bekezdése szerint40% mértékű bérpótlék -, amennyiben munkavégzés nem történt. Ha munkavégzés volt, az rendkívüli munkaidőnek minősül, ebben az esetben az időarányos többletilletmény mellett 50% mértékű bérpótlék jár. .
PDSZ fel fogja szólítani az összes munkáltatót a ki nem fizetett többletmunkák ellenértékének kifizetésére. De ne legyünk naivak. Fontos, hogy tisztában legyünk a helyzetünkkel: várható, hogy nem szándékoznak automatikusan kifizetni ezeket a pénzeket. Akkor sem, ha bírósági ítélet szól arról, hogy mindez jár nekünk.
Hogy mire számíthatunk? Reménykednek abban, hogy soknan nem terelik jogi útra a dolgokat. Ezért is fontos, hogy minél többen, egyszerre követeljük a jogosan járó pénzeket, ha másként nem megy, akár csoportos perek útján is.
Hogy mit tehetsz ekkor? Például,
most már végre csatlakozhatnál a PDSZ-hez a cikk alján található belépési űrlapon, mivel a PDSZ az, aki elláthatja képviseletedet.
Hogy miért? Nem csak azért, mert ilyen eredményeket csak akkor tudunk elérni, ha sokan vagyunk, és ha együtt mozdulunk. Nem csak azért, mert a szakszervezet te vagy – kívülről kiabálni könnyű, belépni, tenni valamit nehezebb, és ha csak a tagdíjaddal szállsz be, már beljebb vagyunk valamivel. Jogsegélyszolgálatunk PDSZ-tagoknak ingyenes, de azt a tagdíjakból tartjuk fenn.
Ezekben az ügyekben a PDSZ jogásza fog eljárni a nevedben – visszaszerezzük a ki nem fizetett pénzeket. Ha másért nem, ezért lépj most be hozzánk.
[frame]
Támogasd a munkabeszüntetések szervezését!
A PDSZ a saját tagbevételeiből gazdálkodik. Nincs főállású vezető, nincs bónusz, nincs cafatéria. Viszont van munka: a munkabeszüntetések tervezése iszonyatos erőfeszítést igényel, no és rengeteg kiadás. Egyedül nehezen bírnánk. Sztrájktámogatás, polgári engedetlenkedők támogatása az alapítványon keresztül. Cikkek, jogi útmutatók, jogsegély, filmek. Élők az eseményekről. Technika, előfizetések, tárhelyek. Tájékoztató anyagok, plakátok, filmek. Erre költjük a pénzedet, ha úgy döntesz, támogatod a munkánkat!
Lépj be a PDSZ-be!
Ne feledd: a szakszervezeti tagság nem szotyiért és karácsonyi ajándékcsomagért fontos! Hanem azért, hogy a jogászaink megvédjenek, eljárjanak a nevedben, ha jogsértés ér. És azért, hogy a mindenkori kormánnyal szemben hatékonyan képviselhessük az érdekeidet! Ha nem vagyunk elegen, akkor sehol sem vagyunk!
Havi egy gyorséttermi menü árával bebiztosíthatod, hogy mindig legyen, aki kiáll az érdekeidért!
[/frame]
