Hosszú év volt. Emlékszel például arra, hogy a kormány bírósági beadványban nyilatkozott arról a miniszterelnöki ígéretről, hogy 2023-ban „átfogó” béremelés lesz? És hogy ezért kellene jogszerűtlennek nyilvánítani a sztrájkot, mert emiatt már teljesültek is a követeléseink? 2022-es összegzésünk következik.
Az alábbi, eposzi hosszúságú anyag talán nem is cikk a szokásos NDI-s értelemben: nagyon hosszú. De az év is az volt, ami mögöttünk áll. Ahhoz pedig, hogy megértsük, mit értünk el együtt, mindannyian, fontos, hogy vissza tudjunk tekinteni erre az őrületes évre. Éppen ezért összeválogattuk az események egy részét – nem is annyira azért, hogy mindent alaposan végigolvasson az olvasó, sokkal inkább azért, hogy végigfuthassa és emlékezzen, honnan indult, hová érkezett 2022 a közoktatásban, a mozgalmunkban, a PDSZ-ben. Ha elbizonytalanodnánk, van-e értelme a küzdelmünknek, akkor érdemes ezt végigpörgetni: ezt mind-mind együtt értük el! 2023-ban pedig még nagyobb dolgokat hozunk létre együtt, ha a kormány nem hajlandó meghallani végre, amit mondunk!
Kemény és áldozatokkal teli év volt 2022. A közoktatásban dolgozók háromnegyede vett részt valamilyen típusú munkabeszüntetésben, tiltakozási akcióban. Egy ilyen fárasztó, idegőrlő, érzelmileg és fizikailag is kimerítő év után furcsa dolog leírni:
2022 egy sikeres év volt.
Sikeres volt, mert a közoktatásban dolgozók tízezrei végre öntudatra ébredtek, sikeres volt, mert a társadalom végre teljes képet kap a közoktatás felszámolásáról, sikeres volt, mert az év elejéhez képest mára már a kormány is kénytelen elismerni, hogy tragikus problémákhoz vezetett eddigi tevékenységük egy olyan évtizedet követően, amelynek során a történelemben soha nem látott mennyiségű fejlesztési pénz áramlott Magyarországra. Végre felálltunk, felálltak a diákok és felálltak a szülők is.
Ha érdekelnek az említett események, mindegyikhez mellékeltünk egy-egy linket, amelyre kattintva az eredeti cikkeket olvashatod el. Egyes videók nem mindig érhetők el a cikkből, ezekre kattintva a FB-on lehet megtekinteni őket.
JANUÁR
Az egyik legmozgalmasabb hónap volt az évben: az első, mindössze kétórás figyelmeztető sztrájkot a hónap végére jelentettük be, amire nem várt vehemenciával válaszolt a kormány, ekkor még „csupán” a bíróságokon igyekezett szétverni a sztrájkunkat, a tankerületeken keresztül pedig megfélemlíteni a kollégákat, sztrájkszervezőket.
Az oltásellenességi kamu
Szinte történelem, de ez is 2022-ben történt: a kormány azt hazudta, hogy a „pedagógusok oltásellenesek” – és ezt a narratívát sikeresen vették át sokan még azok után is, hogy a pedagógus szakszervezetek idejekorán látványos és úttörő felvilágosítási munkát végeztek saját tagságuk és a munkavállalók körében, hogy a pedagógus szakszervezetek együtt lobbiztak azért, hogy ne hajítsa le a közoktatásban dolgozókat az oltási prioritási listákról. És persze azok után, hogy a pedagógusok között tapasztalható oltási hajlandóság – majd később az átoltottság is – nagyságrendekkel volt magasabb, mint más ágazatokban.
Ez a méltatlan kampány azért zajlott, hogy lejárassanak bennünket és céljainkat – lejárassák a sztrájkot, amit január 31-ére és március 16-ára hirdettek meg a szakszervezetek. Az indok az volt, hogy a szakszervezetek időben jelezték, hogy még ha csak a néhány százalék oltatlan pedagógust tiltanak is ki az intézményekből (demonstratíve, az egyébként kiugróan magas átoltottságú, felelősen viselkedő pedagógusokat megtéve bűnbaknak), az súlyos ellátási problémákkal fog majd járni, hiszen a tanárhiány olyan mértékű, hogy akár két százalék kiesése is hatalmas terheket ró majd az ellátórendszerre. Ez végül be is igazolódott, a rendelkezést végül a későbbiekben kénytelen volt visszavonni a kormány.
A tankerületek jogellenesen toboroznak diákokat pedagógusi munkakörökbe
Január elején egyre több helyről kaptuk a hírt: oltott negyedéves hallgatókat toboroznak januári munkakezdéssel az intézményekbe. A manapság már teljes mértékben gyakorlatnak számító eljárást természetesen tagadta az oktatásirányítás. Annak ellenére is, hogy az nyilvánvalóan jogszerűtlenül zajlott: a hallgatók közül csak azok taníthatnak, akiknek már csak a nyelvvizsgájuk hiányzik a diploma átvételéhez.
Az év első sztrájktárgyalásán a kormány a saját kéréseit sem tudja elfogadni
Nem fogunk sok időt vesztegetni a dísznek beültetett kormánytárgyalókra, hiszen a sztrájktárgyalások során a kormányzati oldal a tárgyalásnak gyakorlatilag a látszatát sem kívánta fenntartani. Mégis, az év első sztrájktárgyalása említést érdemel: a Kisfaludy helyettes államtitkár által vezetett tárgyalók a kormány saját, öt évvel ezelőtti javaslatait sem tudták elfogadni.
Nyilvánvalóvá vált: a kormány célja a sztrájk bármi áron történő letörése.
A tárgyalások a kétórás figyelmeztető sztrájkról szóltak, azaz a kormány világossá tette: ez sem elfogadható számára. Most, 2023 hajnalán már tudjuk, miért történik mindez:
a kormány semmiféle hatékony sztrájkot nem kíván engedélyezni közoktatásban szolgáló alattvalóinak.
Elindul a petíciónk, amit végül több mint 70 ezren írnak alá
Januárban indította a Ne dolgozz ingyen! és a PDSZ a közoktatás védelmével kapcsolatos petíciónkat az aHang felületén, amelyhez később szakszervezeti partnerünk, a PSZ is csatlakozott. A petíciót a PSZ az általa eredetileg nem időszerűnek vélt október 5-i sztrájknapon váratlanul átadta az alapvető jogok biztosának.
Az EMMI jogsértő közleményben próbálja megakadályozni a figyelmeztető sztrájkot
Hogy miért veri ki a biztosítékot az EMMI-ben a kétórás figyelmeztető sztrájk? Teljesen érthetetlen – ráadásul értelmetlen húzásaikkal borzolják tovább a közoktatásban dolgozók idegeit.
„A hétfőre meghirdetett sztrájk nem törvényes, nincs erről jogerős bírósági döntés, a gyermekeket nyugodtan lehet vinni az iskolába” – foglal állást az EMMI közleménye megfeledkezve arról, hogy a kormány nem egyenlő a független magyar bírósággal, aki ebben a kérdésben egyedül illetékes. Válaszul szervezzük tovább a sztrájkot, és erre kérünk mindenki mást is.
Sztrájkoljunk! – a „vasalódeszkás tanárként” ismertté vált Vezsenyi Lászlónál jártunk
[promo title=”tamogat1″]
A kormány már nyíltan szabotálja a sztrájkot – és 2023-ra „nagyarányú béremelést” helyez kilátásba
A kormány reakciója a sztrájk szervezésére teljes mértékben aránytalan és értelmetlen: szerintük a sztrájk alatt a tanulók tanuláshoz, művelődéshez való joga nem sérülhet, ezért továbbra is úgy gondolják, hogy a sztrájk ideje alatt valamennyi ideig tanítani is kell, mi több az elmaradt órákat február 28-áig pótolni is kell! A járványra tekintettel fontosnak tartják, hogy a sztrájk alatt a különböző osztályokba, csoportokba járó gyerekek ne keveredjenek – mintha legalábbis ez nem lenne amúgy napi gyakorlat az óvodákban és iskolákban.
Felháborítónak tartják, hogy a szakszervezetek annak ellenére is szervezik a sztrájkot, hogy az szerintük törvénytelen.
Kaptunk viszont egy olyan ajánlatot, hogy amennyiben lemondunk a további bérkövetelésről, és megelégszünk a 10 százalékos pótlékemeléssel és azzal a ködös ígérettel, hogy majd 2023-ban egy „nagyarányú” béremelés lesz és amelyről semmi több nem tudható, akkor kapnak a közoktatásban dolgozók évi egyszeri, 200 ezer forintos Szép kártyát (a megbízási szerződéssel dolgozók ennek felét átutalással) és évi 30 ezer forint szakkönyvtámogatást. Arra, hogy hova tűnik ez a pénz, ha a szakszervezetek nem elégednek meg az ígéretekkel, természetesen nincs válasz.
Most, 2023 elején, jól látszik mennyit ért a kormány „nagyarányú béremelésre tett ígérete”.
Maruzsa felszólítja az intézményvezetőket, NE értesítsék a szülőket a sztrájkról
A kormány fokozta a készülő sztrájk előtti nyomást: Maruzsa Zoltán államtitkár levélben szólította fel az intézményvezetőket, hogy ne tegyenek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek a szülők felé, mivel „a jövő hétfőre tervezett sztrájknak nincs törvényes alapja” – ezzel a mondatával viszont súlyosan túlterjeszkedett a hatáskörén.
„Maruzsának nincs illetékessége a sztrájk jogszerűségének megítélésében, csakúgy ahogy két éve Latorcai államtitkárnak sem volt, aki hasonló eszközökkel akadályozta az akkori pedagógussztrájk megtartását” – írtuk – „Készüljetek tovább a sztrájkra! Továbbra is számítunk a szülők és a társadalom egyre növekvő támogatására!„
Az utolsó pillanatban is bírósági beadvánnyal akadályozza a sztrájkot a kormány: ebben például ígéretet tett a 2023-as átfogó bérrendezésre.
Az utolsó pillanatban, csütörtök délután is hosszú, veretes beadvánnyal igyekezett a kormány ellehetetleníteni a hétfői sztrájkot. Ez a taktikája meglehetősen egyértelmű vált: azzal igyekezett elérni, hogy ne legyen sztrájk, hogy a legabszurdabb beadványokat tette a bíróságnak – egyebek mellett a pandémiára hivatkozva is igyekezett megakadályozni a sztrájkot.
„A kormány beadványa egyéb abszurd dolgokat is állít, pl. hogy a sztrájk okafogyott, mert teljesült a pedagógusok bérkövetelése, mivel a miniszterelnök ígérte, hogy 2023-ban átfogó pedagógus-béremelés lesz. Azt is megkérdőjelezte a kormány képviselője, hogy szakszervezet szervezhet-e sztrájkot. Erre már nincsenek szavak, és véleményünk szerint bíróság sem, aki ilyet helyben hagy.”
Vajon emlékszik-e Orbán Viktor, esetleg a kormánymédia erre a fordulatra? Mert mi még igen. Ez is bizonyítja, mennyit ér a kormány, vagy a miniszterelnök „ígérete”. És ennek köszönhető, hogy nem hagyhatjuk abba: a lehető legkeményebb érdekvédelmi eszközökkel kell folytatnunk a harcot 2023-ban, a hosszabb, minden eddiginél nagyobb munkabeszüntetésekkel.
Győzelem! – a Bíróság nekünk adott igazat
Pénteken kora délutánra azonban megszületett a Bíróság döntése:
A kormányzat azonban nem hagyta annyiban: támadásba lendült, és a tankerületi igazgatókon keresztül (akiket állítólag egy szombat kora reggeli zoom-értekezleten okított ki) értesítette az intézményvezetőket, hogy álláspontjuk szerint a sztrájk törvényellenes, mivel ha az megtörténik, nem lesz lehetőségük fellebbezni a számukra biztosított határidőn belül, és hogy azok helyezzenek retorziókat kilátásba azoknak, akik csatlakoznának a sztrájkhoz.
Márpedig ez a bírósági végzés igen fontos dolgokat is kimondott, például azt is, hogy a kormány nem akadályozhatja a sztrájk szervezését, továbbá hogy valamennyi követelés tekintetében jogos a sztrájk. Kimondta, hogy a kormányoldal viselkedése, amely szerint folyamatosan a saját ajánlatukhoz ragaszkodtak, nem felel meg a kölcsönös együttműködés elvének. A legfontosabb azonban, hogy kimondta: tévedés, hogy a még elégséges szolgáltatás körében valamennyi feladatot el kell látni, és az is, hogy a sztrájk bármilyen módon is közvetve veszélyeztetné a tanulók egészségét – hiszen azt a pandémia veszélyezteti.
[frame]
A Freeszfe videót készített a pedagógusok támogatására, ami szintén a sztrájk előtti napokban jelent meg.
[/frame]
Az ítélet ellenére a tankerületi igazgatókon keresztül érkező megfélemlítés oly mértékű lett, hogy még vasárnap is külön cikkben igyekeztünk megnyugtatni a kollégákat: nincs mitől aggódniuk.
Az első sztrájknap: január 31.
A fenyegetések, a kormány aknamunkája, a megfélemlítések ellenére aztán mégis hatalmas sikerrel zajlott az országos figyelmeztető sztrájk: az ország minden részéről több mint 20 ezer munkavállaló, később összesített adataink szerint 26 782 fő tette le a munkát a két órára.
A kétórás sztrájk ellehetetlenítése előrevetítette: a kormány nem hajlandó párbeszédre, a kormány csak saját magát tekinti legitim partnernek.
Helyszíni közvetítéseink:
/a cikk a következő oldalon folytatódik/
________
