Levelet kaptak a szakképzési dolgozók: így reagál a minisztérium a sztrájkkövetelésekre

Már a Bíróság is felszólította a kormányt a törvények betartására és sztrájktárgyaló kijelölésére, közben pedig levelet kapott a sztrájkbizottság a minisztériumtól – persze, nem a kijelölt sztrájktárgyalók neveivel.

Miután a szakképzési sztrájkbizottság harmadik levelére sem érkezett reakció a kormánytól a Bíróság döntött a kérdésben, maga határozta meg – a PDSZ javaslatát figyelembe véve – a sztrájk alatt biztosítandó még elégséges szolgáltatások körét.

Figyelemre méltó, hogy mindezek után

a kormány elállt a fellebbezés jogától, azaz hivatalossá vált: jogszerű volt a január 31-i sztrájk.

Levél!

Még érdekesebb, hogy a sztrájk napján egy újabb levelet kaptunk a minisztériumtól, amiben reagáltak a sztrájkkövetelésekre – bár teljesen világos számunkra, hogy a leírtakat ajánlatként nem lehet értelmeznünk.

A kormány nevében a Kulturális és Innovációs Minisztérium (ide tartozik a szakképzés) képviseletében dr. Hankó Balázs államtitkár válaszolt a megkeresésünkre.

A gyorsan olvadó sok százalék

Hankó államtitkár levelét egy – kormánykörökben – jól begyakorolt fordulattal kezdi, miszerint „jól bizonyítja” a kormány elkötelezettségét a pedagógusbérek emelése iránt, hogy 2013 óta 50 százaléknál is nagyobb mértékben emelkedtek a bérek.

Félretéve egy sor pontosítást (miért nem neveznénk béremelésnek egy pótlékemelést, stb.), értékeljük most csak egyetlen szempont alapján, hogy mennyire is volt fontos a kormánynak a pedagógusbérek emelése, és mennyit is ért az az 50% az elmúlt tíz év alatt!

Kikerestük, mennyi volt a minimálbér 2013-ban. Hankó államtitkár kedvéért leírjuk: pontosan bruttó 98 000 forint. Azt is gyorsan tegyük hozzá, hogy ma 232 000 forint a bruttó minimálbér összege. Azaz míg Hankó államtitkár szerint hatalmas érdem az 50 százalékos növekedés,

a minimálbér a pedagógusbérek 50 százalékához képest pontosan 236,7 százalékkal nőtt, azaz a pedagógusbérek emelése több, mint négy és félszer maradt el a minimálbérek emelése mögött.

Bár biztosan nem ez volt a szándéka, de ezzel az államtitkár gyakorlatilag pontosan azt mutatta be, hogy mennyire NEM volt elkötelezve a kormány a pedagógusbérek emelése mellett 2013 óta.

A szokásos panelek

Sajnálatosan megint előkerül az a hajmeresztő kijelentés, hogy a közszolgáltatások normális minőségű működését Magyarország kormánya az Európai Unióra bízná, mivel maga nem képes a megfelelő színvonalon működtetni őket. A kormány még csak kilátásba sem helyezi, hogy a diplomás pedagógusok esetleg elérjék a diplomás átlagbért:

hihetetlen, de a kormány szerint az egy jövőbeli kecsegtető eredmény lehet, ha a – gyakran többdiplomás – pedagógusok fizetése nem éri el a többi diplomás átlagkeresetének négyötödét sem.

A második válasszal sem lehetünk maradéktalanul elégedettek: az nem rugalmasság, hogy ugyan van egy munkaidőkeret, de ettől eltérve tetszőlegesen lehet ingyenmunkát előírni a munkavállalóknak. Nincs ingyenmunka: akkor lehetséges extra munkát előírni, ha a kötelező óraszámon felüli túlmunkát kifizetik.

Az államtitkár kijelentése, miszerint „minden érintett megőrizte az előnyöket, amelyeket a közalkalmazotti jogviszony biztosított” igen durva ferdítés: a szerzett jogok egy része csak azok esetében nem vész el, akiket kiszerveztek a közalkalmazotti jogállási törvény hatálya alól, azaz azok esetében, akik az átszervezés, a jogviszonyváltás során már a rendszerben voltak. Azokra ugyanakkor, akiket ezt követően vettek fel, ez már messze nem érvényes: rájuk az átmeneti rendelkezések nem érvényesek.

Hankó Balázs megállapítása, miszerint a „kormányon belüli feladatmegosztás alapján a teljes oktatási rendszert két minisztérium szoros együttműködése révén biztosítjuk” sajnos meglehetősen véleményes: amit régen közoktatásnak hívtunk, jól láthatóan teljesen összeomlott a kormányon belüli feladatmegosztás dacára, ellenére, vagy talán éppen azért.

Ezt a célt az Oktatási Minisztérium tudná megvalósítani,

mégpedig sokkal jobban, a tanulók, javára, mivel az egyes intézménytípusok közötti átmenet is sokkal inkább biztosított lenne, nem beszélve arról, hogy az oktatás minden ágában szükséges, hogy kompetens személy legyen a terület képviselője a kormányban.

Mi volt ez a levél?

Sajnálatos, hogy ez a levél sem ajánlatként nem értelmezhető, sem a sztrájktárgyalást nem hívja össze. Amennyiben nem sikerül továbbra sem megállapodnunk, de még tárgyalni sem tudunk a követelésekől, úgy újabb sztrájkokra kerülhet sor a szakképzésben is.

Mindenesetre természetesen nem tartjuk megfelelőnek a további 5 százalékkal kapcsolatos ígéretet, ahogy az uniós forrásokkal kapcsolatos megjegyzéseket, vagy a diplomás átlagért soha el nem érő kijelentéseket sem. Az országnak képesnek kellene arra, hogy saját forrásból fedezze egy olyan kritikus fontosságú közszolgáltatás, mint az oktatás, üzemeltetését.

igényelj támogatás a munkabeszüntetés után!

A munkabeszüntetésekért bércsökkentést elszenvedő kollégáknak 2023-ban sem kell nélkülözniük a levont összegeket, ezen a linken elérhető a formanyomtatvány.

A támogatás pontos feltételei az űrlap első oldalán találhatók!


Támogasd a munkabeszüntetések szervezését!

A PDSZ a saját tagbevételeiből gazdálkodik. Nincs főállású vezető, nincs bónusz, nincs cafatéria. Viszont van munka: a munkabeszüntetések tervezése iszonyatos erőfeszítést igényel, no és rengeteg kiadás. Egyedül nehezen bírnánk. Sztrájktámogatás, polgári engedetlenkedők támogatása az alapítványon keresztül. Cikkek, jogi útmutatók, jogsegély, filmek. Élők az eseményekről. Technika, előfizetések, tárhelyek. Tájékoztató anyagok, plakátok, filmek. Erre költjük a pénzedet, ha úgy döntesz, támogatod a munkánkat!

Lépj be a PDSZ-be!

Ne feledd: a szakszervezeti tagság nem szotyiért és karácsonyi ajándékcsomagért fontos! Hanem azért, hogy a jogászaink megvédjenek, eljárjanak a nevedben, ha jogsértés ér. És azért, hogy a mindenkori kormánnyal szemben hatékonyan képviselhessük az érdekeidet! Ha nem vagyunk elegen, akkor sehol sem vagyunk!

Havi egy gyorséttermi menü árával bebiztosíthatod, hogy mindig legyen, aki kiáll az érdekeidért!