Törvénytervezet a köznevelésben foglalkoztatottak jogfosztásáról!

2023. március 10-éig várja a kormány a véleményeket a március 2-án közzétett törvényjavaslatokra, amelyek között megtaláljuk a minden idők legdurvábban munkavállalóellenes és nem kis mértékben diákellenes státusztörvényt is. Ezt a törvénytervezetet a Helsinki Bizottság is véleményezte, amely ITT olvasható. Írásunkban ebbe a törvénytervezetbe nyújtunk betekintést – a teljesség igénye nélkül, és a végén megírjuk a teendőket is. Aki ismeri már a törvénytervezetet, rögtön gördítsen le! És okvetlenül írd alá a petíciót! Egy napon belül már 10 ezernél többen aláírták!

Egyáltalán, szükség van státusztörvényre az uniós támogatás lehívásához?

A rövid válasz: NEM. A hosszabb válasz: NAGYON NEM, SŐT. Ugyanis ez a törvény minden tekintetben ellentétes a kormány Európai Unió felé tett vállalásával. Az uniós pénzek lehívásának egyáltalán nem feltétele az, hogy teljesen átalakítsák a közoktatásban dolgozók jogállását.

A jogszabálytervezeteket ITT lehet letölteni.

Ez dokumentumok mindegyikében találunk aknákat, de a legsúlyosabb a (státusztv_norma_0302 2023.03.02.) nevű fájlban található tervezet. Nehéz helyzetben vagyunk, ha ki akarunk belőle emelni részeket, mert bárhol olvasunk bele, elképesztő dolgokat látunk. 18-as karikával kellene jelezni a tartalmat.

Magyarország kormánya az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP PLUSZ) keretén belül a következő vállalást tette:

„A Kormány és a Parlament nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat. Ilyen intézkedésre kizárólag a legnagyobb pedagógus-szakszervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében konszenzusra törekedve kerülhet sor.”

A bevezetni tervezett státusztörvénnyel nemcsak nőnének a pedagógusok munkaterhei, de felszámolnák az autonómia maradékát is, a szakmából azok is menekülni fognak, akik eddig ezt nem tervezték. Az intézményi autonómia ugyanis azzal nem nő, ellenkezőleg, csorbul, ha a nevelőtestülettől jogköröket vonnak el. Korlátozza az intézményi autonómiát a fenntartó jóváhagyási jogainak kiterjesztése is.

A szakma vonzerejét erősen csökkenti, ha olyan munkajogi szabályok lépnek életbe a közoktatásban, amelyek a méltán rabszolgatörvénynek nevezett munka törvénykönyvének szabályainál is hátrányosabbak.

Új jogállási törvény bevezetését már ennek két évvel ezelőtti felmerülésekor sem támogatott a PDSZ. Ezt a véleményünket – a PSZ-szel együtt – megerősítettük a sztrájktárgyalások során is. Furcsa ezért, hogy az EFOP-os vállalás szerint a legnagyobb pedagógus-szakszervezetekkel érdemi párbeszédre törekvő kormány, amely e kérdésben konszenzusra törekszik, egyáltalán ezt a kérdést felveti.

A béremelésnek nem gátja a közalkalmazotti törvény

A béremelésnek nem gátja a közalkalmazotti törvény, főképpen, hogy nem is ez a törvény szabályozza a pedagógusbéreket. A béremelést meg lehet oldani a köznevelési törvény módosításával is. A tervezett bérrendszerrel a kötelező előmenetel gyakorlatilag megszűnik. Az egyes sávokon belüli eltérés olyan nagy, hogy kimondhatjuk, teljes mértékben egy szubjektív, munkáltatói döntésen alapuló bérezést vezetnek be. Mutatjuk, hogyan:

A Gyakornok illetménye bruttó 400 000 Ft, ami a megbízási díjak alapja is.

98. § [A pedagógus havi illetménye] (1) A munkáltató a pedagógus havi illetményét a 97. § (1) bekezdés szerinti fokozata alapján az a) pontban foglalt összegben, valamint a b)-e) pontok szerinti illetménysávokon belül állapítja meg. A havi illetmény összege

a) Gyakornok esetén: az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeg,

b) Pedagógus I. esetén 410.000 Ft-tól 1.065.000 Ft-ig terjedhet,

c) Pedagógus II. esetén 430.000 Ft-tól 1.135.000 Ft-ig terjedhet,

d) Mesterpedagógus esetén 520.000 Ft-tól 1,365.000 Ft-ig terjedhet,

e) Kutatótanár esetén 640.000 Ft-tól 1.470.000 Ft-ig terjedhet.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott keretek között az alábbi szempontok mérlegelése alapján állapítja meg a havi illetményt:

a) a szakmai gyakorlati idő mértéke,

b) a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség melletti, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható további szakképesítés, szakképzettség idegennyelv-ismeret megléte,

c) a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják,

d) munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte,

e) a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésre álló forrás összege. – ugye, így már minden világos?

A besorolás és a havi illetmény vagy a munkabér – ideértve az illetményeltérítést is – megállapítását, valamint a köznevelésben foglalkoztatottak egyéb juttatásai, jutalma megállapítását érintő munkáltatói jogkört a tankerületi központ az igazgató egyetértésével gyakorolja.

A munkáltató a teljesítményértékelés szabályainak alkalmazásával a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó személy munkavégzése színvonalát, az általa nyújtott munkateljesítményt első alkalommal a 2024/2025. tanévre, óvodában foglalkoztatott esetén a 2024. szeptember 1-je és 2025. június 30-a közötti időszakra vonatkozóan értékeli. A teljesítményértékelés eredményeként a munkáltató első alkalommal 2025. szeptember 1-jétől állapíthat meg eltérített illetményt.

A figyelemelterelés magasiskolája

A figyelemelterelés magasiskolája, amit a kormány a pedagógusokkal művel. Először kiküldte az Oktatási Hivatal ősi e-mailcímekre a teljesítményértékelés intézménytípusokra bontott tervezetét, és hozzá egy belügyminiszteri kísérőlevelet arról, hogy hamarosan érkezik majd egy kérdőív, amelyben véleményezni lehet a tervezett teljesítményértékelést. Aztán pedig – ugyancsak az OH-tól – jött az értesítés a kötelező minősítésre jelentkezésről és jelentkeztetésről. Sem a belügyminiszter kísérőlevele, sem az OH nem értesítette a pedagógusokat arról, hogy tervezik a kötelező minősítési eljárás megszüntetését, amelyről írtunk itt:

Teljesítményértékelés, új bérrendszer, minősítési kötelezettség – káosz a közoktatásban

A 2023. március 6-ai minisztériumi egyeztetésen is kértük ezt – a PDSZ, a PSZ és a Pedkar is – de Maruzsa Zoltántól nem kaptunk választ, mivel erre nem volt főnökétől felhatalmazása. A Pintér Sándor által a Ludovikán tartott eligazításon többször leminiszterezett Maruzsa Zoltán láthatóan kb. úgy miniszter, mint a tankerületek által irányított igazgatók.
Mialatt a pedagógusokat paráztatják a kötelező minősítéssel, idegesítik a szubjektív szempontokkal zsúfolt teljesítményértékeléssel, suttyomban előállnak a szinte minden elemében hátrányos rendelkezéseket tartalmazó státusztörvénnyel, amelyet persze nem küldtek meg a pedagógusoknak véleményezésre.

De miért is állítjuk azt, hogy a státusztörvény rosszabb, mint a közalkalmazotti törvény, sőt a hírhedt munka törvénykönyvénél is?

A pedagógusokat a státusztörvénnyel nemcsak a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, hanem a munka törvénykönyve hatálya alól is kiszerveznék, a nem pedagógus-munkakörben dolgozó közalkalmazotttakat pedig a munka törvénykönyve hatálya alá helyeznék, emellett ezzel a törvénnyel a nemzeti köznevelésről szóló törvény is módosulna, ami a pedagógusok, a tanulók, a szülők, a nevelőtestületek és más intézményi közösségek jogainak csorbulásával, összeségében helyzetének romlásával járna szakmai és munkajogi tekintetben egyaránt.

Nézzük meg mindezt néhány példán keresztül! Vigyázat, korántsem teljeskörű felsorolás!

Tankerületi iskolákban a kinevezéssel, a munkaszerződés megkötésével, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói jogokat az igazgató javaslata alapján a tankerületi központ vezetője gyakorolja.

A tankerületi központ vezetője határozza meg a munkavégzés helyét, valamint – ha a munkavégzés helyeként több, a tankerület fenntartása alá tartozó köznevelési intézmény került meghatározásra – a munkaidőnek az egyes köznevelési intézmények közötti megosztását.

A közalkalmazotti törvényben szabályozott felmentési idő csökkenne maximum nyolc hónapról hatvan napra. A negyven év jogosultsági idő alapján történő felmentéskor az érintett munkavállaló nem határozhatna a jogviszony megszüntetésének kezdetéről, hanem a munkáltató ezt a döntést is korlátozhatná: „A munkáltató ha a nevelési, oktatási feladatok megszervezése indokolja, a felmentési idő végét úgy határozhatja meg, hogy az a tanítási év vagy a tanítási félév vagy a nevelési év végére essen.”

Kedvezőtlen a jubileumi jutalom helyébe lépő szabály is. A jubileumi jutalom helyébe lépő „foglalkoztatotti jutalom” (sic!) ugyanis nem a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő után járna, hanem a szakmai gyakorlat alapján, csakhogy ebbe nem minden közalkalmazotti jogviszonynak minősülő idő számít be!

A többletmunka tervezett díjazása is lényegesen kedvezőtlenebb a jelenleg hatályban lévő szabályoknál, emellett a jogalkotó figyelmen kívül hagyja a szakszervezetek követelését, nevezetesen, hogy vezessék be újból a korábbi kötelező óraszámot és a túlmunkát a munka törvénykönyv rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályai szerint fizessék ki.

Az alapszabadság ugyan nőne, de az alapszabadsága 50 munkanap alapszabadságból 15 munkanap „az intézmény működési körébe tartozó feladatokra” is igénybe vehető, nem csak továbbképzésre és nevelés-oktatásra, mint most. A pedagógus szabadságát iskolai szünetekben kell kiadni, de a munkáltató dönthet úgy, hogy szabadság helyett szünetekben inkább berendeli a dolgozót, az eddig is ismert indokok (pl. táboroztatás) mellett „tanítási, nevelési feltételek, eszközök biztosításával, rendezésével kapcsolatos okból” is.

A próbaidő a maximális 4 hónap helyett akár 6 hónap is lehetne. A közalkalmazotti lemondási idő, ami a munka törvénykönyve szerinti, munkavállaló által történő felmondásnak felel meg, két hónap helyett akár hat hónap is lehet, ami gyakorlatilag röghözkötés jelent.

Bevezetik a „vándortanár” fogalmát (nem vicc, tényleg így): ez az a pedagógus volna, aki tankerületi központtal heti legalább húsz órás időtartamú köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban áll, és mellette más, a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben megbízási szerződéssel óraadó.

55-ről a 60. életévre nő a továbbképzési kötelezettség időtartama. A pedagógus a kötelező továbbképzés keretében akár új szak elvégzésére is kötelezhető.

A napi munkaidő akár tizenkét óra is lehet, a heti munkaidő negyvennyolc óra, amelybe a beosztás szerinti rendes és a rendkívüli munkaidőt is be kell számítani.

Az üres álláshelyre nem kötelező pályázat kiírása („csókosok” előnyben).

A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben, vagy végrehajtási rendeletben meghatározott esetben a kötött munkaidőben tanórai vagy egyéb foglalkozások elrendelésére kerül sor ez nem minősül a munkaidő-beosztás módosításának. – HA EZ A SZABÁLY HATÁLYBA LÉP, TÖBBÉ NEM LEHET A NÉGY NAPON BELÜL ELRENDELT ESETI HELYETTESÍTÉST KIFIZETTETNI.

Az eseti helyettesítés óraszáma az egyes tanítási hetek között havi szinten átcsoportosítható. Ez is azt szolgálja, hogy minél kevesebb túlmunkát kelljen kifizetni.

Visszatérne a Kjt-ből már rég kivezetett fegyelmi eljárás, de hardcore fegyelmi büntetéssel, akár a havi illetmény hat hónapra szóló, 20%-os csökkentésével.

A heti 8 óta kötetlen munkaidő helyett belépne az ún. „szabad felhasználású” munkaidő, ami ráadásul nem is egészen az. Az intézményvezető írja elő, hogy a 32 órából mennyit kell az intézményben tölteni, de „mérlegelési jogkörében” még a szabad felhasználású rész munkahelyen töltését is elrendelheti.

Az esetleges többlettanításra igénybe vehető rendes munkaidő alatt a pedagógus a munkáltató feladatellátási helyén köteles tartózkodni. – Ez nem más, mint annak előírása, hogy az ún. H-betűs órákon külön díjazás nélkül köteles a pedagógus az intézményben rendelkezésre állni.

„A pedagógus szakképesítéssel, szakképzettséggel nem rendelkező nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakört betöltőt legalább a kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő illetmény illeti meg.” A NOKS dolgozóknál 110% jelenleg a fedezet, és 107%-ot kötelező adni.

Minimálisan ugyan, de pozitívumként értékelhető, hogy visszajön óvodában az átfedési idő, amit évekkel ezelőtt kivezettek és jár érte díjazás is.

Ugyanígy pozitívum, hogy szabályozná a törvény a munkaidőben más tanulócsoport tanításának díjazását is (de ehhez nem kell státusztörvény).

És lássatok csodát: egy sztrájkkövetelés úgy ahogy, de teljesülne:

A státusztörvény szerint „a pedagógiai és a gyógypedagógiai asszisztens legfeljebb heti harmincöt órát köteles a tanuló- és gyermekcsoportban ellátandó feladatok ellátásával tölteni, a (6) bekezdés alkalmazásával.” [Csakhogy ez a (6) bekezdés az egyenlőtlen munkaidő-beoszást teszi lehetővé, tehát voltaképpen mégiscsak beosztható egy héten hosszabb időre.]

Szakképzettség nélküli foglalkoztatás nemcsak nyelvvizsga hiányában ki nem adott diploma esetén lehetséges.

Szakszervezeteket érintő korlátozások, avagy:

A Kjt-ből átvették a reprezentativitást, ami a munka világát szabályozó Mt-ben már régóta nincs (más, kedvező Kjt-szabályokat bezzeg nem emeltek át) és a teljes foglalkoztatotti kör 10%-ához kötik a reprezentativitási küszöböt. Enélkül nem kell sem országos, sem fenntartói szinten egyeztetni a szakszervezetekkel. A munkaidő-kedvezmény igénybevételének is 10%-os szervezettség a feltétele, és a munkaidő-kedvezmény felhasználásának előzetes bejelentési határidejét 5 napról 10 napra növelnék. Ezek az eddigi szabályokhoz képest sokkal hátrányosabbak a szakszervezet számára.

Ha nem történik tömeges belépés a szakszervezetbe – mi azt javasoljuk, hogy a PDSZ-t válasszátok nyilván – akkor nem lesz, aki országosan és fenntartói szinten képviselje a munkavállalókat. Amúgy ez a kormányzati cél. A szakszervezeti tagságot nem váltja ki egyéb csoporthoz, mozgalomhoz tartozás, de a kettő nem is zárja ki egymást.

A nevelőtestületnek, de a diákoknak és a szülőknek is hátrányosabb a státusztörvény a mostani szabályoknál

A státusztövénnyel együtt módosulna a köznevelési törvény is. Ebben a nevelőtestületek elvesztenék döntési jogkörüket a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat és az éves munkaterv esetében. Ezeket az igazgató fogadná el – a fenntartó jóváhagyásával. Nevelőtestületi jogkör egyedül a házirend vonatkozásában maradna meg. nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszony,
A nevelőtestület tagja lenne az egyházi szolgálati jogviszony keretében pedagógus-munkakörben, a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak, a heti legalább öt órát tanító óraadó pedagógusok, valamint a hit- és erkölcstanoktatók.

A kötelező létszám 70 százalékáról 50 százalékra vitték le a kinevezett dolgozói létszámot, holott az óraadók egy csomó intézményi feladatot nem látnak el. Ezek maradnak a kevés jogviszonyban alkalmazottra.

A tanév hossza legalább 180 tanítási nap lenne, most legfeljebb 180 nap.

A miniszter jogosult a tanévet július 15-ig meghosszabbítani (ha ezt április 30-ig bejelenti). – Ez súlyosan sérti a tanulók és a szülők érdekeit!

Jogszerű sztrájk esetén is „ha a tanulók művelődéshez fűződő joga” folyamatosan nem biztosítható, az intézményt a fenntartó másik feladatellátási helyre telepítheti, átszervezheti és meg is szüntetheti. Megteheti ezt akár tanév közben is! Felsőoktatási intézmény által fenntartott iskola esetén ezt a jogot nem az egyetem, hanem közvetlenül a miniszter gyakorolja.

Ekkor a köznevelési intézményben az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi tanulócsoportra megállapított maximális létszám meghaladható, évközben a tantárgyfelosztás és az órarend módosítható, a kötelező (minimális) helyiség- és eszközjegyzéktől eltérhet, elegendő ha ezek 50%-át biztosítja, vagy más eszközökkel kiváltja. Tehát méltatlan, nevelő-oktatómunkára alkalmatlan helyre is áttelepítheti büntetésből a gyerekeket, ha az iskolában elhúzódó sztrájkfolyamat van.

Mit tegyünk, ha nem akarjuk, hogy a fentiek megvalósuljanak?

  1. Meg kell ismerni, mit tervez a kormány, és minél többekkel meg kell ezt ismertetni.
  2. Március 10-éig véleményezni lehet a tervezeteket – ezt ne hagyjuk ki! Írjunk alá minden petíciót, írásban, levélben tiltakozzunk!
  3. A közoktatásban dolgozók lépjenek be a szakszervezetbe! A két nagy szakszervezet kulcspozícióban van, mivel az uniós vállalások miatt a kormány köteles velük folyamatosan egyeztetni, konszenzusra törekedni, és a szakszervezetek azok, amelyek visszajelzése számít az EFOP PLUSZ-ban vállalt kormányzati vállalások teljesítésének uniós ellenőrzésénél.
  4. Vegyünk részt a tiltakozó megmozdulásokon!
  5. Hálózatosodjunk, fogjunk össze!
  6. Vegyünk részt mindannyian a sztrájkban és szülőként támogassuk a sztrájkot! Most még meg tudjuk ezt tenni, de ha ma elmulasztjuk, holnap már esélyünk se lesz tenni gyermekeink jövője, az oktatás helyzetének javítása érdekében!

Íme a PDSZ Maruzsa Zoltán államtitkárnak írt levele, amelyből kiderül, hogy a kormány hogyan nem tesz elget az Uniónak tett vállalásainak, ezáltal veszélyezteti a pedagógusbérekre és az oktatás fejlesztésére fordítható az uniós támogatások lehívását:

Tájékozódj, ne hagyd, hogy megfélemlítsenek és csatlakozz a közösségünkhöz, mert

VELED ERŐSEBBEK VAGYUNK!

Lépj be a PDSZ-be!

Ne feledd: a szakszervezeti tagság nem szotyiért és karácsonyi ajándékcsomagért fontos!
Hanem többek között azért, hogy a jogászaink megvédjenek, eljárjanak a nevedben, ha jogsértés ér, és azért, hogy helyi csoportot létrehozva, kollégáiddal együtt helyben is hatékonyan tudjátok képviselni az érdekeiteket. A szakszervezeti tagság azért is fontos, hogy a mindenkori kormánnyal szemben legyen markáns, szakmai érdekképviseletünk. Ezért hoztuk létre 1988-ban a PDSZ-t.

Havi egy gyorséttermi menü árával bebiztosíthatod, hogy mindig legyen, aki kiáll az érdekeidért!

Vegyünk részt minél többen a március 16-17-ei sztrájknapokon!

https://nedolgozzingyen.hu/2023/02/22/sztrajk-marcius-16-17-szuntesd-be-a-munkat/

Szakképzésben dolgozók, ti is már rendes sztrájkban vehettek részt! A bíróság elsőfokon ismét a PDSZ-nek adott igazat, így – ha a végzés jogerős lesz – sztrájk alatt nem kell tanítani, valódi sztrájkot tudtok szervezni!

A sztrájk előtti ünnepnapok

A sztrájkot közvetlenül előzi meg március 14-én és 15-én egy eseménysorozat, amelyben mi, a PDSZ és sok társszakszervezet, civil partner is részt vesz: csatlakozzatok hozzánk Budapesten az Andrássy úton a Civil Bázis által meghirdetett Civil Sugárúton, amelyben mi is társszervezők vagyunk:

Ezt az eseményt március 15-én a Szabadságmenet követi, amelyben szintén részt veszünk, csatlakozzatok hozzánk ezen is:

Március 16-án és 17-én pedig munkabeszüntetés!

Támogasd a munkabeszüntetések szervezését!

A PDSZ a saját tagbevételeiből gazdálkodik. Nincs főállású vezető, nincs bónusz, nincs cafatéria. Viszont van munka: a munkabeszüntetések tervezése iszonyatos erőfeszítést igényel, no és rengeteg kiadás. Egyedül nehezen bírnánk. Sztrájktámogatás, polgári engedetlenkedők támogatása az alapítványon keresztül. Cikkek, jogi útmutatók, jogsegély, filmek. Élők az eseményekről. Technika, előfizetések, tárhelyek. Tájékoztató anyagok, plakátok, filmek. Erre költjük a pénzedet, ha úgy döntesz, támogatod a munkánkat!

Nagy Erzsébet

Nagy Erzsébet

Hasonló cikkek