Megkezdődtek a kormánnyal az uniós vállalásban előírt egyeztetések. 2023. március 6-ától kezdődtek csak meg, nem úgy, ahogy a kormány az EFOP Plusz pályázatban hazudta. Első alkalommal csak időpontokról egyeztettünk, a második találkozón beszéltünk a költségvetési törvény módosításáról. A PDSZ írásban reagált a törvénymódosítás tervezetére. Ebből kiderül a NAGY ÁTVERÉS. Erről és a 2023. március 13-ai egyeztetésről számolunk be. Gyertek el az eseményünkre – IDE KATTINTS!
Mi várható „béremelés” címén?
Maruzsa Zoltán államtitkárnak írt levelünkből képet kaphatsz arról, mi is várható „béremelés” címén, vagy inkább helyett. Ha alaposabban átttanulmányozzuk a nyúlfaknyi költségvetési törvényt és a bevezetendő bérrendszert, reális képet kaphatunk arról, ami várható.
Béremelésre semmiféle garancia nincs. Az előmeneteli rendszer gyakorlatilag megszűnik. Ha nem jönnek – márpedig egyhamar nem érkeznek – az uniós pénzek, sokan a jelenleginél lényegesen rosszabb helyzetbe kerülhetnek – ANYAGILAG IS.
[frame]
„Az első egyeztetésen is kértük, hogy készüljön az egyeztetésekről a hozzászólásokat pontosan tükröző jegyzőkönyv, valamint, hogy minden fél kapja meg az ülésen készült hangfelvételt is. Ez idáig ennek még nem tettek eleget. Kérjük, hogy a következő ülés a dokumentálása már így történjen, valamint, hogy amennyiben bármelyik fél kéri, hogy valamely hozzászólás szövegszerűen kerüljön a jegyzőkönyvbe, az történjék meg!
A 2023. évi … törvény Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvény ((a továbbiakban: Módtv.) 67. §-a következő (3)-(11) bekezdéssel egészülne ki:
A „(3) A köznevelési intézményben felsőfokú végzettséggel pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak átlagbére 2025. január 1-jén el kell, hogy érje a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett tárgyévi felsőfokú végzettségűek átlagkeresetének nyolcvan százalékát. A nyolcvan százalékos arányt legalább 2030. december 31-ig fenn kell tartani. A bérfejlesztés ütemezett végrehajtása érdekében a köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak átlagbére el kell, hogy érje a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett tárgyévi felsőfokú végzettségűek átlagkeresetének 2023. évben 64,7 %-át, 2024. évben 71,8%-át és 2025. évben 80%-át, azzal hogy a végrehajtás évében a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi tényadatok és a Pénzügyminisztérium hivatalos előrejelzései alapján a bérfejlesztés mértékét évközben szükség esetén korrigálni kell adott év január 1- jétől visszamenőleg. Korrekciót első ízben 2023. évben a 2022. évi tényadatok alapján kell végrehajtani 2023. január 1-jétől visszamenőleg.”
Ezzel kapcsolatban az alábbi észrevételeket tesszük:
Véleményünk szerint a magyar köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben dolgozók nem 80%-os értelmiségiek, éppen ezért nem a felsőfokú végzettségűek átlagkeresetének 80%-ra, hanem 100%-ára kell emelni az átlagilletményüket.
Ennek megvalósításához szükséges egy azonnali, látható béremelés, nem pedig a törvényben meghatározott, több évre eltolt, kismértékű emelés. Követeljük, hogy az ez évi emelés a szakmai ágazati pótlékkal együtt számított illetmények legalább 45%-ával történő növelése legyen, figyelembevéve az ennél jóval magasabb inflációt a mindennapi költségeket jelentő élelmiszerárak és rezsiköltségek tekintetében.
A 2023. évi … törvény a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvénytervezet 98. §-a szerint
[A pedagógus havi illetménye]
(1) A munkáltató a pedagógus havi illetményét a 97. § (1) bekezdés szerinti fokozata alapján az a) pontban foglalt összegben, valamint a b)-e) pontok szerinti illetménysávokon belül állapítja meg.
A havi illetmény összege
a) Gyakornok esetén: az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeg,
b) Pedagógus I. esetén 410.000 Ft-tól 1.065.000 Ft-ig terjedhet,
c) Pedagógus II. esetén 430.000 Ft-tól 1.135.000 Ft-ig terjedhet,
d) Mesterpedagógus esetén 520.000 Ft-tól 1,365.000 Ft-ig terjedhet,
e) Kutatótanár esetén 640.000 Ft-tól 1.470.000 Ft-ig terjedhet.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott keretek között az alábbi szempontok mérlegelése alapján állapítja meg a havi illetményt:
a) a szakmai gyakorlati idő mértéke,
b) a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség melletti, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható további szakképesítés, szakképzettség idegennyelv-ismeret megléte,
c) a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják,
d) munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte,
e) a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésre álló forrás összege.
A fenti törvénytervezet 149. §-a szerint:
(1) Az a 154. § (1) bekezdés a) pontja szerinti érintett, aki 2023. június 30-áig az Nkt. 64. § (4) bekezdés a)-e) pontja szerinti valamely fokozatot elérte, a 97. § (1) bekezdése szerinti, az Nkt. 2023. május 31-én hatályos 64. § (4) bekezdés a)-e) pontjában foglalt fokozattal azonos besorolású pedagógus fokozatba kerül besorolásra.
(2) A havi illetmény, munkabér nem lehet kevesebb, mint az érintett e törvény hatálybalépését megelőző napon érvényes
a) pótlékok nélküli illetményének, munkavállalók esetén alapbérének és
b) a köznevelési szakmai ágazati pótlékának
együttes összege.
(3) A 2023. június 1-jén a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó személy havi illetményét a munkáltató 2023. január 1-jei hatállyal visszamenőleg, a 98. § (1)-(7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, az egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díját a 102. §- ában foglaltak figyelembevételével 2023. június 30-ig állapítja meg. Ha a közalkalmazotti vagy munkaviszony nem állt fenn a 2023. január 1. és június 1. közötti időszak teljes időtartama alatt, a különbözetet a jogviszonyban töltött időre kiszámítva az a munkáltató köteles kifizetni, amellyel a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó személy 2023. június 1-jén köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban áll. A 2023. január 1-jét követő időszakra járó Illetménykülönbözetet a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó személy részére 2023. június 30-ig kell kifizetni.
(4) A 2023. évben a 98. § (1) bekezdés a) pontja szerinti Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetmény összege 400.000 Ft.
Jelenleg a Gyakornok fokozatban lévő pedagógus ágazati szakmai pótlékkal együtt számított illetménye havi 391.248 forint. Ebből következik, hogy az ún. emelés következtében mindössze 8.752 forinttal nőne az illetményük, de nemcsak nekik, hanem kötelezően mindazoké, akiknek garantált bérminimumra kellett emelni az illetményüket és erre kapták a szakmai ágazati pótlékot, amelyet 2023. január 1-jéig visszamenőleg alapbéresítenének.
Elfogadhatatlan, hogy a tervezett bérrendszer nem tartalmaz törvényben garantált előmenetelt.
Az illetményeket nemcsak szubjektív szempontok, de az intézmény anyagi kondíciói is befolyásolják, amelyek együttesen nem garantálnak illetményemelést,
megszüntetik az eddigi automatizmust is, nem beszélve arról, hogy meghatározott összegek kerültek a törvénybe alsó és felső határként, a törvényben nem biztosított az illetmények értékőrzése sem.
A munkaköri feladatokon túl vállalt többletfeladat nem lehet a bérmegállapítás szempontja (2.c). Azt külön kell megfizetni.
A szakmai gyakorlati idő mértéke-szempont sem világos (2.a). Ha nem marad a háromévenkénti bérsáv, csak szubjektíve mérlegel a munkáltató?
Turpis az a szóbeli indoklása a javaslatnak, hogy a jelenlegi bérrendszer rugalmatlansága miatt szükséges a változtatás. Ezzel szemben a javasolt rendszer sokkal rugalmatlanabb, hiszen megjelenik az egyes sávokban a felső korlát, ami a ma hatályos szabályozásban nincs jelen. A gyakorlatban a forráshiány miatt kapja a munkavállók többsége a törvény által garantált minimumot. Amennyiben marad a kormányzati gyakorlat, akkor az egyes sávok alsó határa meg sem közelíti a sztrájktárgyalásokon követelt minimális emelés mértékét.
Szükségesnek látjuk, hogy hasonlóan a kormánytisztviselők javadalmazásához, itt is megjelenjen az alsó határ emelkedésének automatizmusa.
Végül, nem fogadhatók el a Módtv. 2. § (1) bekezdésében foglaltak sem. Eszerint: Ez a törvény a Magyarországot megillető Európai Uniós források biztosítását követő napon lép hatályba.
Ebből véleményünk szerint az következik, hogy amennyiben az uniós támogatás lehívása valamely okból késik, tényleges illetményemelésre nem kerül sor, és az új jogállási törvénnyel mind a pedagógus-munkakörben dolgozók, mind a nevelést, oktatás közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak a jelenleginél rosszabb körülmények közé kerülnek. A pedagógusok esetében ez az illetményemelés elmaradása mellett a kiszámíthatatlanságot jelenti, a nevelést, oktatást segítők esetében még annak a 3%-nak az elvesztését is, amely jelenleg az illetményemelésükre kötelezően biztosítandó.
Összeségében a Módtv. a PDSZ számára elfogadhatatlan. Jogszabályi garancia szükséges a 2023. évi, legalább 45 %-os illetményemelésre, amelyet a kormánynak az uniós források biztosítása nélkül is az állami költségvetés terhére garantálni kell.
Jogállásváltozás nélkül kell olyan illetményrendszert bevezetni, amely garantált illetményemelést, emellett kiszámítható előmenetelt biztosít, amely a pedagóguspályát vonzóvá teszi.
Ezzel kapcsolatban – a kormány állításaival szemben – nem történt a szakszervezetekkel előzetes egyeztetés. A szakszervezetek már korábban kijelentették, hogy nem támogatják új jogállási törvény megalkotását. Ennek ellenére a kormány az EFOP PLUSZ-ban vállalt béremelést olyan bérrendszer keretében hajtaná végre, amelynek a kormány honlapján közzétett tervezetéről előzetes egyeztetést a szakszervezetekkel nem folytatott. A bérrendszerhez kötődő teljesítményértékelési rendszert nem a szakszervezetekkel együtt dolgozta ki, de még csak előzetesen nem is egyeztetett róla. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy erről a pedagógusokat kérdőívben megkérdezte, valamint az sem, hogy egyes elemeket szakszervezeti felvetések alapján épített volna bele.
Kérdéseink:
1. Amennyiben az Európai Unióból a március 31-i kötelezettség teljesítése ellenére a támogatások folyósításának ismert okból történt felfüggesztése miatt nem érkezik forrás, úgy a szerződésben vállalt bérfejlesztést a kormány a saját költségvetés terhére fogja-e finanszírozni?
2. A 2022. évi tényadatok alapján a diplomás átlagbérnek hány %-a jelenleg a felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógusok átlagbére?
Kérjük felvetéseinkre és kérdéseinkre szíveskedjék írásban is megküldeni válaszukat!„
[/frame]
A PDSZ tiltakozik a státusztörvény bevezetése ellen
De sajnos az egyeztetésbe behívott szervezetek közül nem mindenki tett így. A Nemzeti Pedagógus Kar és az MZTSZ, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete jelenlévő képviselői bejelentették, hogy nem ellenzik egy egységes jogállási törvény, a státusztörvény bevezetését.
A PDSZ és a PSZ ellenzi, fölöslegesnek és a munkavállalókra nézve rendkívül hátrányosnak tartja a kormány által nyilvánosságra hozott státusztörvényt.
Az egységes jogállási törvény, amellyel egy kalap alá kerülnek az állami, önkormányzati és az egyházi fenntartású, valamint a magánintézmények, ellentétes a szekularizáció elvével, az állam és egyház, állami és egyházi feladatok különválasztásának elvével.
Mindazok az intézmények és a bennük foglalkoztatottak, akik világnézetileg el nem kötelezett oktatást látnak el a közfeladat-ellátás körében nem keverendők össze a világnézetileg elkötelezett nevelést-oktatást végzőkkel, valamint a magánintézményekkel és abban munkaviszony keretébren dolgozókkal. Az előbbiek jogállására született meg a rendszerváltást követően, 1992-ben a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, amely az azóta rabszolgatörvénnyé silányult munka törvénykönyvéhez, de az új jogállási törvényekhez képest is számos előnyt, olyan szerzett jogokat tartalmaz, amelyektől most a státusztörvénnyel a kormány megfosztaná a jelenleg még közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottakat. De a státusztörvény a munka törvénykönyvénél is lényegesen hátrányosabb szabályokat vezetne be. Gyakorlatilag büntetne az eddigi kiállásokért, megakadályozna minden ellenállást és a többletmunka ellenértékének behajtását. Erről részletesen írtunk itt:
https://nedolgozzingyen.hu/2023/03/07/torvenytervezet-a-koznevelesben-foglalkoztatottak-jogfosztasarol/Mi a végső lépés a státusztörvény bevezetése ellen?
Látható, hogy a kormány minden erővel keresztül akarja vinni a státusztörvényt. Kisebb módosításokra valószínűleg hajlandó lesz, de ez a lényegen nem változtat. Hogyan tudjuk megakadályozni, hogy a státusztörvény hatálya alá kerüljünk, majd pedig – a törvény alapján, akár fél évig is megakadályozzák, hogy munkahelyet váltsunk, ha elegünk lesz a kiszolgáltatottságból? A megoldás egyszerű.
A kinevezést ne írjuk alá, hanem öt munkanapon belül írásban kérjük felmentésünket!
Ekkor nemcsak megszűnik a jogviszonyunk, hanem még végkielégítés is jár. A státusztörvény 148. § (6) bekezdése szerint: Az (1) bekezdés szerinti érintettet – a (3) bekezdés szerinti kinevezési okmány közlését követő öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére – fel kell menteni azzal, hogy a 2023. január 1-jén őt megillető illetményének megfelelő összegű végkielégítésre jogosult.
De ez legyen az utolsó lépés! Dolgozzunk együtt azon, hogy a jogfosztó törvényt bevezetését megakadályozzuk!
Ha még nem tetted meg, írd alá a petíciókat ITT és ITT!
Tájékozódj, ne hagyd, hogy megfélemlítsenek és csatlakozz a közösségünkhöz, mert
VELED ERŐSEBBEK VAGYUNK!
Lépj be a PDSZ-be!
Ne feledd: a szakszervezeti tagság nem szotyiért és karácsonyi ajándékcsomagért fontos!
Hanem többek között azért, hogy a jogászaink megvédjenek, eljárjanak a nevedben, ha jogsértés ér, és azért, hogy helyi csoportot létrehozva, kollégáiddal együtt helyben is hatékonyan tudjátok képviselni az érdekeiteket. A szakszervezeti tagság azért is fontos, hogy a mindenkori kormánnyal szemben legyen markáns, szakmai érdekképviseletünk. Ezért hoztuk létre 1988-ban a PDSZ-t.
Havi egy gyorséttermi menü árával bebiztosíthatod, hogy mindig legyen, aki kiáll az érdekeidért!
Vegyünk részt minél többen a március 16-17-ei sztrájknapokon!
Szakképzésben dolgozók, ti is már rendes sztrájkban vehettek részt! A bíróság elsőfokon ismét a PDSZ-nek adott igazat, így – ha a végzés jogerős lesz – sztrájk alatt nem kell tanítani, valódi sztrájkot tudtok szervezni!
A sztrájk előtti ünnepnapok
A sztrájkot közvetlenül előzi meg március 14-én és 15-én egy eseménysorozat, amelyben mi, a PDSZ és sok társszakszervezet, civil partner is részt vesz: csatlakozzatok hozzánk Budapesten az Andrássy úton a Civil Bázis által meghirdetett Civil Sugárúton, amelyben mi is társszervezők vagyunk:
Gyere az Eötvös 10-be, ahol beszélgethetsz velünk is!
Ezt az eseményt március 15-én a Szabadságmenet követi, amelyben szintén részt veszünk, csatlakozzatok hozzánk ezen is:
Március 16-án és 17-én pedig munkabeszüntetés!
Támogasd a munkabeszüntetések szervezését!
A PDSZ a saját tagbevételeiből gazdálkodik. Nincs főállású vezető, nincs bónusz, nincs cafatéria. Viszont van munka: a munkabeszüntetések tervezése iszonyatos erőfeszítést igényel, no és rengeteg kiadás. Egyedül nehezen bírnánk. Sztrájktámogatás, polgári engedetlenkedők támogatása az alapítványon keresztül. Cikkek, jogi útmutatók, jogsegély, filmek. Élők az eseményekről. Technika, előfizetések, tárhelyek. Tájékoztató anyagok, plakátok, filmek. Erre költjük a pénzedet, ha úgy döntesz, támogatod a munkánkat!
