Mióta megjelent a státusztörvény tervezete a Belügyminisztérium honlapján, nagyon sokan teszik fel nekünk ezt a kérdést: mikor és hogyan távozzanak a pályáról, ha a státusztörvénynek nevezett rémálom megvalósulni látszik. Mindenekelőtt tudni kell, hogy amit a kormány közzétett, még nem az elfogadott törvény. Addig is – a jelenleg ismert törvénytervezetet alapul véve – összefoglaljuk, hogy mit lehet tenni, ha valaki nem vállalja a státusztörvény alapján történő továbbfoglalkoztatást, azon túl, hogy aláírja a nyilatkozatott ITT!
Ezerrel dolgozunk azon, hogy ez a közoktatásban dolgozóknak, diákoknak és szülőknek egyaránt rendkívül hátrányos törvény, ami a kormány Uniónak tett vállalásaival is ellentétes, ne is léphessen hatályba. Várható, hogy a kormány a szakszervezetekkel és a Pedkarral folytatott – egyeztetésnek nevezett – panaszfelvétel után módosításokkal áll elő.
Kikre vonatkozik a státusztörvény?
Az új jogállási törvény a jogalkotó elképzelései szerint azokra fog vonatkozni, akiket az alábbi rendelkezés a) pontjában sorol fel:
A törvénytervezet 148. § (1) bekezdése szerint e törvény hatálybalépésével egyidejűleg a köznevelési intézményben
a) pedagógus, dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár óvodában, iskolában, kollégiumban vagy pedagógiai szakszolgálati intézményben, ápoló munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya vagy munkaviszonya köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá,
b) rendszergazda, laboráns, gondozónő és takarító, szakorvos, úszómester, műszaki vezető, továbbá gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá, alakul át.
Miért mondjuk azt, hogy a státusztörvény a munkavállalók számára hátrányos? – Frissítettük az írást!
A státusztörvény tervezetének részleteiről, összehasonlítva a jelenleg hatályos rendelkezésekkel, itt található egy összefoglaló táblázat, amely a kiugró különbségeket tartalmazza:
Mutatjuk, milyen világ jön, ha bevezetik a státusztörvényt – a benyújtott törvénytervezet alapján frissített tartalom!
Ez alapján mérlegelni tudod, hogy ilyen jogszabályi keretek között megfelelő lenne-e számodra a további foglalkoztatás. Arra ügyelj, hogy ha átalakul a jogviszonyod, akkor a lemondás új szabályai alapján tudsz csak távozni, azaz a lemondás írásos bejelentésétől – az eredeti törvényszöveg szerint akár hat hónapig – a szakszervezetekkel folytatott egyeztetéseken szóban bejelentett módosítás szerint (a jelenlegi kettő helyett) HÁROM HÓNAPIG is kötelezhetnek még munkavégzésre, mielőtt megszűnik a jogviszonyod.
Egy táblázatban összefoglaltuk azt, amit lejjebb bővebben is kifejtettünk. Érdemes a táblázatot kinyomtatni, kifüggeszteni a nevelőtestületi szobákban és terjeszteni.
Mikortól lép hatályba?
A törvénytervezet szerint a jogállásváltás időpontja 2023. június 1., DE MÁR BIZTOSRA VEHETŐ, HOGY A HATÁLYBALÉPÉS ENNÉL KÉSŐBBRE TOLÓDIK.
2023. május 31-éig A státusztörvény egyelőre még nem ismert hatálybalépéséig a közalkalmazottak, tehát az önkormányzati és állami fenntartású intézményekben dolgozók – a köznevelési törvény mellett – a közalkalmazotti törvény (Kjt.), az egyházi fenntartású és a magánintézményekben dolgozó munkavállalók a munka törvénykönyve (Mt.) hatálya alá tartoznak. A közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony megszüntetésekor a megszüntetésről szóló nyilatkozat benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján kell eljárni. A fenti hatályabalépés dátuma ezért nagyon fontos. Figyeljétek a felületeinket, mert amint erről, vagy éppen a törvénytervezet visszavonásáról biztosat tudunk, azonnal közzétesszük!
Aki a közalkalmazotti törvény szabályai szerint akarja megszüntetni a jogviszonyát, mindenképpen 2023. május 31-éig a törvény hatálybalépéséig nyilatkozzon erről írásban a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Viszont, mivel a helyzet addig változhat, érdemes egy kicsit ezzel kivárni, de semmiképpen sem addig halogatni a döntést, míg a jogállásváltás bekövetkezik.
Felmentés kérelmezése nők esetében a 40 év jogosultsági idő alapján
Ha a nők negyven év jogosultsági idő alapján igénybe vehető nyugdíjára legkésőbb a felmentési idő végére jogosulttá válsz, nem érdemes haboznod, 2023. május 31-éig A státusztörvény hatálybalépéséig érdemes írásban kérned, hogy a munkáltató a Kjt. 30. § (4) bekezdése alapján felmentéssel szüntesse meg jogviszonyodat.
[frame]
Íme egy mintalevél:
Tisztelt Tankerületi Igazgató/Óvodavezető!
Alulírott, ……………., a …………………………………….. közalkalmazottja (lakcím: ……….. an: ………………, szül. idő:…………………..), azzal a kérelemmel fordulok Önhöz, hogy közalkalmazotti jogviszonyomat a Kjt. 30. § (4) bekezdése alapján 2023. ……. -ével felmentéssel megszüntetni szíveskedjék.
Kérelmemhez csatolom a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv jogosultsági időt igazoló dokumentumát, amelynek alapján negyven év jogosultsági időmet várhatóan ….……….-én érem el, ezáltal a felmentési idő végére rendelkezem a Kjt. 30. (4) bekezdésében foglalt feltételekkel.
Intézkedését előre is köszönöm.
Kelt
Tisztelettel:
aláírás
[/frame]
Ekkor téged a Kjt. szerinti felmentési idő illet meg, amelynek a maximuma 30 év közalkalmazotti jogviszony után nyolc hónap. Ennek felére fel kell menteni a munkavégzés alól. Te határozod meg, hogy a munkavégzés alóli mentesítés idejének felét (tehát nyolchavi felmentési idő esetén, a négy hónap mentesítési idő felét, azaz a két hónapot) mikor veszed igénybe. A felmentési idő alatt a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére az illetménnyel gyakorlatilag megegyező összegű távolléti díj jár. A felmentési idő másik felében kell kiadni az időarányos szabadságot. Végkielégítés nem jár, viszont legalább 35 év közalkalmazotti jogviszony után megillet a 40 éves jubileumi jutalom, ami öthavi illetménynek megfelelő összeg – az ágazati szakmai pótlék nélkül. [Kjt. 78. § (4) bek.]
Figyelem! A felmentéssel történő jogviszony-megszüntetés lehetősége csak a közalkalmazottak esetében adott! Akit munkaviszonyban foglalkoztatnak, és meg szeretné szüntetni a munkaviszonyát a 40 év jogosultsági idő elérésére hivatkozva, ezt csak felmondással vagy közös megegyezéssel teheti meg, amiért felmentési időre járó távolléti díj értelemszerűen nem jár.
Írásos nyilatkozat arról, hogy nem vállalom az új jogállási törvény hatálya alatti foglalkoztatást
Aki nem akar a megváltozott szabályok alapján a továbbiakban a pályán maradni, fontos, hogy ismerje meg a jogállásváltás menetét. A tervezet 148. §-a szerint 2023. június 15-éig – de, mivel a hatálybalépés várhatóan tolódik, a hatálybalépéstől számított 15 napon belül – minden érintettet tájékoztatni kell a jogviszonya átalakulásáról, el kell készíteni új kinevezését, amelyben meg kell állapítani havi illetményét. A közalkalmazottat a kinevezésről szóló tájékoztatást követő ÖT MUNKANAPON belül írásban benyújtott kérelmére – fel kell menteni azzal, hogy „a 2023. január 1-jén őt megillető illetményének megfelelő összegű végkielégítésre jogosult.” – ez van a törvényszövegben, de a kormány képviselői által szóban előadott módosítás szerint ekkor a közalkalmazotti törvény szerinti felmentéssel járó minden juttatás, így a felmentési idő és az arra járó távolléti díj és a közalkalmazotti törvény szerinti végkielégítés is megilleti.
Aki a jogállásváltásig az Mt. hatálya alatt, munkaviszonyban áll, azaz egyházi, vagy magánintézményben, netán alapítvány fenntartásában lévő egyetem intézményében dolgozik, szintén a kinevezésről szóló tájékoztatást követő ÖT MUNKANAPON BELÜL, írásban nyilatkozhat a munkáltatónak arról, hogy nem akar az új jogállási törvény hatálya alá kerülni. Ekkor a munkavállaló munkaviszonya „e törvény – mármint a státusztörvény – erejénél fogva szűnik meg, és a 2023. január 1-jén őt megillető illetményének megfelelő összegű végkielégítésre jogosult.”
Ehhez időben fogunk nyilatkozat-mintát adni. (Mivel még nincs elfogadott törvény, ez most még korai lenne.)
Balladai homály fedi, hogy mire gondolt a jogalkotó a végkielégítés összegét tekintve, de az se derül ki a törvényből, hogy a közalkalmazottak esetében a felmentési idővel kapcsolatban melyik törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a Kjt. vagy az új jogállási törvény szerinti felmentési időt. A pongyola, szakszerűtlen, Mekk Elek-módjára összeütött törvényszöveg jelenleg rengeteg kérdőjelet hagy, de ezekkel együtt látható, hogy nem érdemes a jogállásváltásról szóló tájékoztatás előtt a közalkalmazottnak lemondással megszüntetni a jogviszonyát, ill. a munkaviszonyban foglalkoztatottnak felmondással megszüntetni a munkaviszonyát, mert ez esetben a megszűnéskor egyetlen forint sem jár, míg az új kinevezésről szóló tájékoztatást követő öt munkanapon belül írásban bejelentett kérelem esetén legalább egyhavi végkielégítést fizetni kell, sőt, a közalkalmazottak esetében a felmentéshez kötődő pénz is jár (hogy mennyi, az jó kérdés, de nyilván azon leszünk, hogy ez a lehető legmagasabb összeg legyen). – írtuk ezt a törvénytervezetről. A kormány képviselőivel történt tárgyalás során Maruzsa Zoltán államtitkár és Kisfaludy László helyettes államtitkár bejelentette, hogy azoknak a közalkalmazottaknak, akik nem vállalják, hogy a státusztörvény hatálya alatt dolgoznak tovább, a közalkalmazotti felmentés szabályai szerint szüntetik meg a jogviszonyukat, azaz részükre a közalkalmazotti törvény szerinti felmentési idő és erre a távolléti díj (illetmény pótlékokkal együtt) és a közalkalmazotti törvény szerinti végkielégítés jár. Meglátjuk, hogy végül mi kerül írásban a törvénytervezetbe.
Ha nem vállalom, hogy a státusztörvény alapján foglalkoztassanak, megbízási szerződéssel taníthatok tovább?
Ha megszűnik a jogviszonyod, és igényt tart a munkáltató a munkádra, megbízási szerződésssel óraadóként foglalkoztathat. A megbízási szerződés polgári jogviszony, ebből következik, hogy nem jár utána szabadság és táppénz. A megbízási szerződésben kell megállapodni a feleknek a megbízási díjról. A megbízási szerződést rendszerint tanítási évre kötik, tehát nyárra nem kap az óraadó pénzt, viszont csak a megbízási szerződésben foglalt feladatokat kell ellátnia, mást nem. A hatályos jogszabályok szerint, de a státusztörvény tervezete alapján sem lehet óraadói feladatokat vállalkozási szerződéssel ellátni. A részleteket a státusztörvény 128. §-a tartalmazza.
A legtöbb pénz rendkívüli lemondás, ill. a munkaviszony azonnali hatályú felmondása esetén jár, de ezt is május 31-éig a státusztörvény hatálybalépéséig kell írásban bejelenteni!
A PDSZ ügyvédje által jogerősen megnyert perről, amelyet kollégánk ki nem fizetett túlmunkával kapcsolatban indított, írtunk itt:
Szerezzük vissza együtt a kifizetetlen túlórák után járó pénzünket!
Érdemes átolvasni a fenti cikket, mert ha pl. neked is rendeltek el az elmúlt három évben négy napon belül eseti helyettesítést, vagy táboroztattál, kiránduláson vagy más, intézményen kívüli programon vettél részt, és nem fizették ki, akkor érdemes fizetési felszólítással fordulni az intézményvezetőhöz. (Ha nem tudod összeszedni ehhez az adatokat, a fenti cikkben találsz adatkéréshez mintalevelet, és fizetési felszólítás-mintát is.) Vigyázz, a fizetési felszólítás nem szakítja meg a hároméves elévülést, tehát ne olyan igényt nyújts be, ami majdnem három évvel ezelőtti túlmunkáról szól! Amennyiben az intézményvezető, aki ez ügyben a munkáltatói jogkört gyakorolja, nem tesz eleget a fizetési felszólításban írtaknak, az erről való tudomásszerzéstől – azaz az elutasítástól vagy, ha nem érkezik írásos válasz, a fizetési felszólításban meghatározott határidőtől számított 15 napon belül – megnyílik a lehetősége a rendkívüli lemondásnak vagy munkaviszonyban a munkavállaló által történő azonnali hatályú felmondásnak.
[frame]
A Kjt. 29. § (1) bekezdése szerint rendkívüli lemondással a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató
a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Az indokolásból a rendkívüli lemondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli lemondás indokának valóságát és okszerűségét a közalkalmazottnak kell bizonyítania.
(2) A rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet gyakorolni.
(3) Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató a közalkalmazott részére annyi időre járó távolléti díját köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, továbbá a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontját a közalkalmazottra irányadó felmentési idő figyelembevételével kell meghatározni. A közalkalmazott követelheti felmerült kárának megtérítését is.
A Kjt. 37. § (8) bekezdése alapján, ha a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt meg, kétszeres végkielégítés is jár!
[/frame]
Itt a tudomásszerzés alatt azt értjük, hogy érkezik a válasz, hogy nem fizet, vagy a fizetési határidő lejártáig nem válaszol a munkáltató.
A rendkívüli lemondásnak az Mt. hatálya alatt, tehát pl. egyházi vagy magánintézményben a munkaviszony munkavállaló általi azonnali hatályú megszüntetése felel meg:
[frame]
Mt. 78. § (1) A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
(2) Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának, ha az azonnali hatályú felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell tekinteni, amikor az azonnali hatályú felmondás okáról a testületet – mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet – tájékoztatják.
(3) A munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén a munkáltató köteles a 70. § (3) bekezdésében és a 77. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni. – A 70. § (3) bekezdése szerint a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult. Ez húsz év munkaviszony után 45 munkanapnak megfelelő távolléti díj, és emellett az Mt. 77. § (3)-(4) bekezdésének megfelelő végkielégítés is jár (ami a munkaviszony időtartamától és a munkavállaló életkorától függően akár a 9 havi bérnek megfelelő összeget is elérheti).
[/frame]
Arra kell ügyelni, hogy a rendkívüli lemondást és az azonnali hatályú felmondást mindenképpen 2023. június 1. a státusztörvény hatálybalépése előtt kell írásban bejelenteni. Előtte érdemes a PDSZ jogsegélyszolgálatát megkeresni!
A rendkívüli lemondást vagy a munkaviszony azonnali hatályú felmondását a munkáltató vitathatja, így a dolog könnyen a bíróságon köthet ki. Ezért is nagyon fontos, hogy ha még nem tetted meg, csatlakozz a PDSZ-hez, hogy szakszerű jogi segítséget kaphass, és ingyenes ügyvédi képviseletet a bíróság előtt.
Lépj be a PDSZ-be!
Ne feledd: a szakszervezeti tagság azért fontos, hogy EGYÜTT a mindenkori kormánnyal, a fenntartóval és adott esetben az intézményvezetővel szemben is hatékonyan képviselhessük érdekeinket! De azért is, hogy a jogászaink megvédjenek, eljárjanak a nevedben, ha jogsérelem ér. EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK. CSAK EGYÜTT VAGYUNK ERŐSEK.
Havi egy gyorséttermi menü árával bebiztosíthatod, hogy mindig legyen, aki kiáll az érdekeidért!
Építjük a hálózatot! Csatlakozz!
Igen, egy ideje építjük a hálózatot annak érdekében, hogy lehetőleg minél hamarabb és minél többen képbe kerüljenek, hogy mi várható, ha hagyjuk, hogy bevezessék a státusztörvényt, és megbeszéljük, hogy mit tegyünk közösen ellene. A legközelebbi találkozóról ITT OLVASHATSZ. Csatlakozz, és ne feledd: nem maradhatsz semleges!
Támogasd a munkabeszüntetések szervezését!
A PDSZ a saját tagbevételeiből gazdálkodik. Nincs főállású vezető, nincs bónusz, nincs cafetéria. Viszont van munka: a munkabeszüntetések tervezése iszonyatos erőfeszítést igényel, no, és rengeteg kiadással jár. Egyedül nehezen bírnánk. Sztrájktámogatás, polgári engedetlenkedők támogatása az alapítványon keresztül. Cikkek, jogi útmutatók, jogsegély, filmek. Élők az eseményekről. Technika, előfizetések, tárhelyek. Tájékoztató anyagok, plakátok, filmek. Erre költjük a pénzedet, ha úgy döntesz, támogatod a munkánkat!
