2023. május 2-án volt az újabb felvonása a minisztériummal történt egyeztetésnek a „státusztörvény” nevű képződményről, amely nem véletlenül kapta a bosszútörvény-elnevezést. Megalakult az EFOP PLUSZ uniós támogatási programban vállalt kormányzati kötelezettségek teljesítését ellenőrző Monitoring Bizottság. Az alakuló ülésen a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának egységvezetője figyelmeztette a kormányt, hogy a pedagóguspályát vonzóvá tevő jogszabályt kell alkotni, és ha ez nem sikeres, azaz nem lesz 140 ezer pedagógus Magyarországon, nem csak az a veszély fenyeget, hogy a támogatáshoz nem jut hozzá a kormány, de az esetlegesen folyósított pénzt vissza kell fizetni. A sztrájknap, a tüntetés és feltehetően az Unió felől érkező nyomás együttesen hatott a kormányoldalra, mert a státusztörvény tervezete lényeges elemeiben változott – egyelőre csak Maruzsa Zoltán szóbeli közlése szerint. Bekerült a cikkbe az összefoglaló táblázat frissítése!
Íme a frissített összefoglaló táblázat!
Próbaidő, lemondási idő, felmentési idő
A próbaidő, a lemondási idő és a felmentési idő esetében a kormány visszalépett attól, hogy ezeket a félévhez és tanítási év végéhez kösse.
A próbaidőt egységesen három hónapban határozná meg, ami a mostani munka törvénykönyvének előírásával azonos. A közalkalmazotti törvény ennél hosszabb, négy hónapos próbaidőt is megenged, tehát ez a jelenlegivel azonos, illetve a közalkalmazottak esetében a mostaninál előnyösebb szabályozás.
A lemondási idő egységesen három hónap lenne. Azt nem tudtuk meg, hogy ha már ilyen jelentős engedményt tesz a kormány, miért nem marad a két hónap lemondási idő, ahogy az a közalkalmazotti törvényben van. Maruzsa Zoltán úgy vélte, hogy tán azért, mert így mégis jobban ki lehet húzni a távozni kívánó pedagógusokkal a félévet vagy a második félévben a tanítási év végéig terjedő időszakot. Ez a szabály még mindig hátrányosabb tehát, mint a munka törvénykönyvében lévő 30 napos felmondási idő, illetve a közalkalmazotti lemondásnál a két hónap lemondási idő.
A felmentésnél a kormány visszaállítaná a közalkalmazotti felmentési időket. Annyiban még mindig hátrányosabb a szabály a közalkalmazotti felmentési időhöz képest, hogy a munkavégzés alóli mentesítés idejére nem a jelenlegi szabály szerinti távolléti díj, hanem az illetmény járna. Ez azonban összességében lényegesen jobb ahhoz képest, hogy eredetileg a felmentési idő két hónap lett volna.
Mi jár, ha valaki nem kér a státusztörvényből?
A közalkalmazottak esetében a közalkalmazotti törvény alapján számított felmentési idő és szintén a közalkalmazotti törvény szerinti végkielégítés jár, amelynek az alapja az aktuális illetmény – szólt az új ajánlat. Ez a lehető legkedvezőbb az összes eddig elhangzott variáció közül, csak egy a baj: a státusztörvény maga, mivel emiatt merül fel egyáltalán, hogy a pályáról távozókat mi illeti meg. Ezek után főként nagy botorság a jogállásváltás előtt közalkalmazotti jogviszonyból lemondással, vagy egyházi és magániskolából a munka törvénykönyve szerinti felmondással távozni.
Arra azonban érdemes odafigyelni, hogy ha a kormány ezt az abszurd törvényt keresztülhajtja, akkor az átmeneti szabályok szerint a jogállásváltás közlésétől számított 15 napon belül kell megtörténni az erről szóló közlésnek, és ezt követően öt munkanapon belül lehet írásban nyilatkozni arról, hogy ha nem kérünk a státusztörvényből. Ekkor jár a fenti jelentős summa, amit nem érdemes az állam zsebében hagyni. Továbbra sincs válasz arra, hogy a státusztörvény hatályba lépése után (amelynek a dátuma már nagyon valószínű, hogy bőven június 1. utánra tolódna, ha egyáltalán…) és a kinevezés közlése, ill. a jogállásváltás elutasításának időpontjáig munkajogilag ugyan hol, melyik törvény hatálya alatt tartózkodunk? A közalkalmazotti törvény és a munka törvénykönyve hatálya alá már nem, de az új törvény hatálya alá még nem tartozunk. Ez a munkajogi szürkezóna, „waiting room” nem kicsit abszurd.
A nevelőtestület összetétele
A kormány az eredeti tervből kivette a legalább heti öt órát tartó óraadókat és a hittantanárokat a nevelőtestület tagjai közül, tehát maradna a nevelőtestület összetétele a jelenlegi szabályok szerint.
A jubileumi jutalom helyére lépő „köznevelési foglalkoztatotti jutalom”
Már a múltkori egyeztetésen is elhangzott, hogy a jogállásváltással azok esetében, akik közalkalmazotti jogviszonyból kerülnének a státusztörvény hatálya alá, beszámítana az összes közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő. Az újonnan felvettek esetében azonban a szakmai gyakorlat alapján számolnák a köznevelési foglalkoztatotti jutalomba számítandó időket.
A szakmai gyakorlatba – a jelenlegi előírástól eltérően – figyelembe kéne venni a GYED, GYES és a jogviszony szünetelésének 30 napon túli időtartamát is, tehát az eredeti tervezethez képest nem érné akkora hátrány az érintetteket, de ettől még ez a szabály a jelenleginél is hátrányosabb az önkormányzati és állami foglalkoztatottak esetében. A szakmai gyakorlatba ugyanis csak a jogszerű foglalkoztatás időtartama számít be, az nem, amit a pedagógus vagy a nevelést, oktatást közvetlenül segítő munkakörben dolgozó nem az előírt képesítéssel látott el. A közalkalmazotti jogban ezt nem kell vizsgálni, és ahhoz pedig nem kell státusztörvény, hogy a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezés a közalkalmazottakon kívül másokra is kiterjedjen.
Meddig tarthat a felfüggesztés?
A fegyelmi eljárásban, amit a státusztörvénnyel vissza akarnak hozni, lehetősége nyílna a munkáltatónak arra, hogy a fegyelmi eljárás alatt az érintettet felfüggesszék a munkavégzés alól. „A felfüggesztés idejére havi illetmény jár, ennek azonban ötven százalékát a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani.” -így szól a státusztörvény vonatkozó rendelkezése. A kormányoldal ezt a drákói szabályt azzal enyhítené, hogy a fegyelmi eljárás hosszát, ezzel együtt a felfüggesztés időtartamát 30 napban határozná meg.
Amiben nincs elmozdulás: az érdekegyeztetés tripartit rendszere továbbra sem állna helyre
Tripartit – azaz háromoldalú rendszer az, amiben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO egyezménye alapján munkavállaló, munkáltató és a kormány egymással egyeztet. Ez a 144. számú Egyezmény a kormányoldalnak nem volt meg, ezátal valahogy nem vált érhetővé még mindig, hogy nem jó megoldás az érdekegyezetés rendszerét összekeverni a konzultatív testületekkel, amikor a kormány akár saját magával, a határontúli balerinákkal, királyfiakkal és királylányokkal egyeztet, és a szakszervezeteket ugyan beülteti, de csak azért, hogy a szavazásokban lehetőleg elsöprő kisebbségben maradjanak, de jelenlétükkel legitimáljanak kormányzati döntéseket. Kérte a kormányoldal, hogy a nemzetközi egyezménnyel ismertessük már meg őket. Ez a legközelebbi ülésig megtörténik.
Amiben nincs lényeges elmozdulás, csak gyenge próbálkozás: az az áthelyezhetőség
„A magyar munkajog nem ismer olyan tényállást, ahol a munkavállaló szokásos munkavégzési hellyel sem rendelkezik.” – olvashatjuk a munka törvénykönyve legutóbbi, európai uniós irányelvek alapján készült módosításának indoklásában.
A státusztörvény esetében a kormányoldal továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a pedagógus másik intézménybe áthelyezhető legyen. Azt belátták, hogy a tankerületi központokon belül az egyes intézmények között túlságosan nagy távolságok lehetnek, ezért abban gondolkodnak, hogy az egyes járásokra korlátozódjon az áthelyezhetőség. A PDSZ számára ez még így is elfogadhatatlan, nemcsak a meghosszabbodő közlekedési idő miatt, hanem azért, mert ragaszkodunk ahhoz, hogy a munkavégzés helye csak a felek közös megegyezése alapján módosulhasson.
Amiben hezitálás volt a kormányoldal részéről: a szakszervezetekre vonatkozó szabályok, főleg a reprezentativitás
A PDSZ és a PSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a szakszervezetek jogainál a munka törvénykönyvének szabályai érvényesüljenek. A versenyszférában, így a munka törvénykönyvében már régóta nincs reprezentativitásra vonatkozó előírás. A jogalkotó belátta, hogy ennek az égvilágon semmi értelme, hiszen ez nem méri a szakszervezetek valós erejét. Nem véletlen, hogy a pártok sem a taglétszámuk alapján kapnak mandátumokat a Parlamentbe. Képzeljük csak el: ha egy szakszervezet olyan területen működik, ahol alacsony az összlétszám, az országos reprezentativitást kis, párszáz fős taglétszámmal is elérheti, míg az a szakszervezet, amelyik az oktatás teljes területén jelen van, többezres taglétszámmal sem minősül országosan reprezentatívnak. Ráadásul az eddigi méréseknél a szakszervezetek soha nem kaptak pontos létszámadatokat, tehát a mérések hamis eredményeket adtak. A reprezentativitás státusztörvénybe emelésével és azzal, hogy a munkaidő-kedvezményt is a reprezentativitáshoz akarják kötni, az a nyilvánvaló kormányzati szándék, hogy ne legyen munkavállalói érdekképviselet, amelyikkel a kormány tárgyalni köteles. Jelenleg nincs a közoktatásban reprezentatív szakszervezet, a két legnagyobb szakszervezethez képest kislétszámú MZTSZ-en kívül. (Ez utóbbi úgy lett reprezentatívnak nyilvánítva, hogy esetükben az illetékesek eltértek a megállapítás szabályaitól.)
Nincs elmozdulás a tanulókat, szülőket és pedagógusokat egyaránt hátrányosan érintő rendelkezésekben
Ilyen súlyosan hátrányos rendelkezés a tanítási év július 15-éig történő meghosszabbítása és a feladatellátás áthelyezésének lehetősége tanév közben. Ebben semmiféle elmozdulást nem jelentettek be.
Amire nincs válasz: mi lesz azokkal, akik tanulmányi szerződést kötöttek, de nem kérnek a státusztörvényből?
Nincs válasz arra, hogy mi lesz azokkal, akik tanulmányi szerződést kötöttek, de nem akarnak a státusztörvény hatálya alá kerülni. Azért érdekes ez a kérdés, mert annak idején, mikor a tanulmányi szerződést kötötték, nem tudhattak a státusztörvényről, így nem mérlegelhették az ezzel járó következményeket és kötelezettségeket. Utólag pedig emiatt nem érheti őket hátrány. Az volt az ígéret, hogy a következő egyeztetésen kapunk választ.
A legfontosabb kérdésekben az elmozdulás apró nyomai sem látszanak
Olyan törvényt kell alkotni, amelyik a pedagóguspályát vonzóvá teszi. A státusztörvény a bejelentett – de még le nem írt – enyhítésekkel együtt sem teszi vonzóvá a pedagóguspályát. Ellenkezőleg, tömeges pályaelhagyáshoz fog vezetni. Ennek nemcsak az az oka, hogy a státusztörvényben nincs kötelező béremelés, nincs garantált előmeneteli rendszer, a nevelést-oktatást közvetlenül segítők esetében csak a garantált bérminimum+7% biztosított, ami elképesztő, hanem az is, hogy a munkaterhelés ahelyett, hogy csökkenne, nőni fog. Nőni fog a munkaidőkerettel, a szabad felhasználású munkaidőkeret intézményvezető által történő beosztásának lehetőségével, azzal, hogy nem kell négy nappal előbb közölni a munkaidő-beosztás módosítását, sőt, azzal, hogy ha kötött munkaidőben tanórai vagy egyéb foglalkozások elrendelésére kerül sor, ez nem minősül a munkaidő-beosztás módosításának, így egy csomó eddig kötelezően fizetendő túlmunkát a továbbiakban peres úton sem lehet kifizettetni.
Nincs elmozdulás a kötelező óraszámok felé, holott ezt mindenki, még a Nemzeti Pedagógus Kar képviselője is kérte. Nincs észszerű magyarázata annak, hogy miért kell kivezetni a közalkalmazotti törvényt, miért nem válik el a kötelező feladatellátás és ennek munkajogi szabályozása a nem kötelező feladatként közoktatás területén szolgáltatóktól. Az alapvető kérdésekre nem kaptunk választ.
Továbbra is indokolt a sztrájk, a tüntetés és a kiállások
Nincs tehát a legfontosabb kérdésekben elmozdulás, nem tárgyal a kormány sem a sztrájkkövetelésekről, sem pedig az általunk sok más szervezettel együtt aláírt 9 pontról, az oktatás helyzetének javításáról.
Éppen ezért vegyünk részt mindenben, ami továbbra is nyomás alatt tartja a kormányt és egyben komoly jelzés az Unió felé, hogy a kormány nem teljesíti az Unió felé tett vállalásait.
Vegyünk részt 2023. május 3-án 16 órától a budapesti tüntetésen!
Az eseményért katt a képre:
Tájékozódj, ne hagyd, hogy megfélemlítsenek és csatlakozz a közösségünkhöz, mert
VELED ERŐSEBBEK VAGYUNK!
Lépj be a PDSZ-be!
Ne feledd: a szakszervezeti tagság nem szotyiért és karácsonyi ajándékcsomagért fontos!
Hanem többek között azért, hogy a jogászaink megvédjenek, eljárjanak a nevedben, ha jogsértés ér, és azért, hogy helyi csoportot létrehozva, kollégáiddal együtt helyben is hatékonyan tudjátok képviselni az érdekeiteket. A szakszervezeti tagság azért is fontos, hogy a mindenkori kormánnyal szemben legyen markáns, szakmai érdekképviseletünk. Ezért hoztuk létre 1988-ban a PDSZ-t.
Havi egy gyorséttermi menü árával bebiztosíthatod, hogy mindig legyen, aki kiáll az érdekeidért!
A részletekről itt olvashatsz:
Lépj be a PDSZ-be!
Kapcsolattartónak + hálózatépítőnek ITT tudsz jelentkezni.
