A PDSZ XXVII. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATAI

A PDSZ évenkénti költségvetési kongresszusán a kongresszus küldöttei határozatokat is elfogadtak. Ezek megerősítik a PSZ-szel történő együttműködés keretében azokat a közös törekvések iránti elköteleződést, amit a PSZ Kongresszusa deklarált, de a Kongresszus küldöttei kiegészítették ezeket azzal a felvetéssel, hogy a státusztörvény helyett mi történjen. A PDSZ követeli, hogy vonják vissza a munka világából egyébként már eltűnt reprezentativitást, amivel a kormány a szakszervezeteket ki akarja zárni az érdekegyeztetésből. Elvégre kényelmesebb saját magával, azaz az általa létrehozott testületekkel egyeztetni. Cikkünkben erre is kitérünk, meg a Pintér Sándor fejében máig élő üzemi négyszögről is szó lesz.

A HATÁROZATOK

  • A PDSZ Kongresszusa megerősíti a PSZ kongresszusa által elfogadott követeléseket (vonják vissza a státusztörvényt, folyjon tovább a munka a sztrájkbizottságban, azonnali béremelés a pedagógusoknak, oktatóknak és nevelést, oktatást közvetlenül segítőknek, sztrájkjog korlátozásának megszüntetése, oktatási reform, pedagógusképzés, önálló oktatási minisztérium, az oktatásra fordított összegek arányának növelése a GDP-ben, presztízsemelés, társadalmi béke helyreállítása).
  • A PDSZ Kongresszusa követeli, hogy a kormány a státusztörvény beterjesztésre tervezett szövegét a törvényhez csatlakozó végrehajtási rendelettel együtt beterjesztés előtt hozza nyilvánosságra, egyeztesse a szakszervezetekkel.
  • A PDSZ Kongresszusa elutasítja a Teljesítményértékelési Rendszer kormány által ismertté tett tervezetét, és olyan új bérrendezést javasol, amelyben az illetmény emelését jogszabályok garantálják, továbbá egy új tervezet kialakítása során, már annak kezdetétől vonják be a szakszervezeteket.
  • A PDSZ kongresszusa felkéri az Országos Választmányt, hogy a státusztörvény visszavonása érdekében forduljon az Európai Bizottsághoz. Hívja fel a Bizottság figyelmét arra, hogy ez a törvény ellentétes a kormány Unió felé tett vállalásaival. Követeljük a kormánytól, hogy az EFOP Pluszban foglaltaknak megfelelően, a jelenlegi jogszabályok módosításával biztosítsa a vállalt illetményemelést, különítsen el differenciálásra forrást, ezzel tegye vonzóvá a pedagóguspályát!
  • A PDSZ Kongresszusa nem tartja elfogadhatónak a szakszervezeti jogok korlátozását és egyben követeli, hogy a kormány törölje el a szakszervezetek reprezentativitásának mérését, mivel a mérés diszkriminatív, szakszervezetellenes és nem tükrözi a szakszervezetek valódi támogatottságát.

Kicsit bővebben…

A kormány számos ponton visszalépett az eredeti törvénytervezetben, csakhogy ami maradt, és az a tény, hogy az állami ingyenes nevelő-oktatómunkát ellátó intézményeket és az ebben dolgozókat ki akarja szervezni a közalkalmazotti törvény hatálya alól, elfogadhatatlan. Ahogy az is indokolatlan, hogy évek óta folyik a közalkalmazotti törvény kivezetése az egyéb, kötelező állami feladatot ellátók körében, így a szakképzésben, az egészségügyben és a szociális területen. Az új jogállási törvények egytől egyig hátrányosabb helyzetet, nagyobb kiszolgáltatottságot teremtettek. A közoktatásban bevezetendő státusztörvény e korábbiaknál is durvább, méltán kapta a BOSSZÚTÖRVÉNY elnevezést.

A kormány uniós pénzek megszerzése érdekében tett uniós vállalásai között egyátalán nem szerepel új jogállási törvény megalkotásának kötelezettsége. Az uniós tisztségviselők maguk se értik, miért jött elő ezzel a kormány a béremelés ütemezéséről szóló megállapodások előtt nem sokkal.

Mivel a státusztörvény ellentétes az uniós vállalásokkal – erről több írásunkban írtunk ITT – önmagában is a támogatások lehívásának akadálya, ezért azt azonnal vissza kell vonni!

Olyan béremelésre van szükség, amelyet a köznevelési törvény módosításával is meg lehet valósítani, és olyan bérdifferenciálásra, amelyre erre elkülönített keret van, és felhasználásáról helyben döntenek. Nem az igazgató egyedül, hanem helyben elfogadott döntéshozatali rendszer alapján.

A Pintér Sándor fejében továbbélő „üzemi négyszög” a szakszervezetek kiiktatásának indoka?

Pintér Sándor a pártok képviselőinek tartott eligazításon, amelyen rajta kívül mindenki, aki egyáltalán megszólalhatott, három percet kapott ún. körönként, ő maga pedig minden hozzászólást kommentált, a szakszervezeti reprezentativitás témakörénél megkérdezte, hogy ki emlészik az üzemi négyszögre. A PDSZ jelenlévő képviselője feltette a kezét. „És ez önnek tetszett? Megfelelőnek tartja?” – kérdezte Pintér azt, akinek nem adott szót. Azért Nagy Erzsébet válaszolt: Nem. De hogy jön ez ide?

Azt kell tudni az üzemi négyszögről, hogy az a pártállami időkben a főnök, a párttitkár, a KISZ-titkár és a szakszerverzeti bizalmi négyesét jelentette, akik együttesen vezették a munkavállalókat. A párttitkár és a KISZ-titkár instrukcióira lépett a főnök, a szakszervezeti bizalmi dolga pedig a párt és a dolozók közötti transzmissziós szíj volt: a pártutasításokat kellett a dolgozók számára magyar nyelvre fordítani és elmagyarázni, hogy azt miért kell végrehajtani. Pintér Sándor ezt idézte fel, mikor előkerült, hogy nem kéne a közoktatásban működő szakszervezeteknél továbbra is fenntartani az egyébként a munka világából, a szakképzésből is kiiktatott reprezentativitást. Ez jelenleg egy, kizárólag a közalkalmazotti törvényben megmaradt zárvány, sehol máshol nem létezik már, a munka törvénykönyvéből régen eltűnt, de a státusztörvényben a kormány ragaszkodik hozzá, mivel tudja, hogy egyik szakszervezet sem éri el jelenleg a 10%-os szervezettséget (de mindegyik jobban áll taglétszám tekintetében, mint a pártok). Az időutazó Pintér Sándor nyilvánvalóan arra utalva hozta fel az üzemi négyszöget, hogy a szakszervezeteknek az irányításban nincs helye, csakhogy a mai demokratikus társadalmakban nem ilyen szerepe van a szakszervezeteknek, hanem a Pintér Sándor által láthatóan ismeretlen fékek és ellensúlyok rendszerének része. Nem a hatalomban, hanem a hatalommal átellenes oldalon ül, és nemcsak kontrollszerepet tölt be, hanem a munkavállalók nézőpontját, érdekeit képviseli a döntések előtti egyeztetések során. Ezt Pintér – nevezzük inkább Orbánnak – megbízhatóbb szereplőkre szeretné bízni: konkrétan saját magára, azaz az általa létrehozott és életben tartott, korporatív szervezetekre. Ilyen a Nemzeti Pedagógus Kar (az ő képviselőjük kapott is szót a vele való egyeztetésen) és az Országos Diáktanács. Olyan fórumokat hoz létre, amelyekbe ha szakszervezet mégis beteszi a lábát (a PDSZ éppen ezért nem), véleményével biztosan kisebbségben maradjon, ha az a kormány szándékaival ellentétes.

A legszomorúbb pedig az, hogy mialatt mi Orbán és Pintér tévképzeteivel, a múlt fejükben továbbélő szellemeivel küzdünk, addig a többi ország a kor legújabb kihívásaival foglalkozik, és igyekszik ehhez igazítva modernizálni, fejleszteni oktatási rendszerét.

Ezen kell közösen változtatnunk, és ezért fontos, hogy tudatos munkavállaló légy.

Lépj be a PDSZ-be!

Ne feledd: a szakszervezeti tagság azért fontos, hogy EGYÜTT a mindenkori kormánnyal, a fenntartóval és adott esetben az intézményvezetővel szemben is hatékonyan képviselhessük érdekeinket! De azért is, hogy a jogászaink megvédjenek, eljárjanak a nevedben, ha jogsérelem ér. EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK. CSAK EGYÜTT VAGYUNK ERŐSEK.

Havi egy gyorséttermi menü árával bebiztosíthatod, hogy mindig legyen, aki kiáll az érdekeidért!

Nagy Erzsébet

Nagy Erzsébet

Hasonló cikkek

Béremelés és ki nem fizetett túlmunka – csak tagoknak

Ebben az írásunkban hozzájutsz azokhoz a tartalmakhoz, amelyeket csak tagoknak tettünk elérhetővé. Miről van benne szó? Miért jár a felmentési idejüket töltőknek is a béremelés? Hogyan tudod behajtani az elmaradt díjazást a 2023. december 31-éig végzett eseti helyettesítésért és egyéb többletmunkáért, ha közoktatásban vagy szakképzésben dolgozol? – Ezekhez adunk szerkeszthető, frissített mintadokumentumokat is. Miért jár a felmentési idejüket töltőknek is […]

Ez a cikk csak PDSZ-tagok számára érhető el. Még nem vagy tag? Lépj be!

Tovább olvasom »