Hogyan szüntethetem meg a legkedvezőbben a közalkalmazotti jogviszonyomat? Minden, amit erről tudni kell – frissített írás!

Tovább folyik a kormányzati hazudozás az elmaradt fizetésemelés okáról. Ebből megtudhatjuk, hogy a késlekedés oka véletlenül sem a kormány és az általa erőltetett státusztörvény, hanem Brüsszel, a baloldali ellenzék és persze a szakszervezetek. A kormány még mindig nem tett le a törvény bevezetéséről, ezért itt az ideje, hogy közzétegyük a legfontosabb információkat és iratmintát, amivel – még időben – a lehető legtöbb pénzzel tudod megszüntetni a jogviszonyodat, ha köszönöd, de nem kérsz a bosszútörvényből. A CIKK VÉGÉN ARRÓL IS ÍRUNK, HOGY MI A KÜLÖNBSÉG RENDKÍVÜLI LEMONDÁS ÉS LEMONDÁS KÖZÖTT, ÉS HOGY MIT NE TEGYÉL. Cikkünket a státusztörvény beterjesztett tervezete alapján frissítettük.

Hol tartunk most?

2023. május 16-án volt az utolsó tárgyalás Maruzsa Zoltán állalmtitkárral és Kisfaludy László helyettes államtitkárral. Ezen a napon mindössze annyi történt, hogy összefoglalták – szóban -, hogy miben lépett vissza a kormány.

Változtatásokkal egybeszerkesztett normaszöveget az „egyeztetések” alatt nem kaptunk. Május 30-án a sztrájkbizottság összehívását kezdeményező levelünkben is kértük, hogy küldjenek a bejelentett változtatásokkal egybeszerkesztett törvényszöveget. Most már tudjuk, hogy miért nem teljesítették a kérésünket.

A törvénytervezet Országgyűlés elé terjesztése előtt Pintér Sándor a pártokat ún. egyeztetésre hívta meg, amelyre frakciónként egy-egy szakértőt hozhattak magukkal. A pártok e szakértői helyeken vitték be a szakszervezeteket, civil szervezeteket és mozgalmakat, hogy végre találkozzanak a miniszterrel.

Pintér Sándor azonban elhatározta, hogy ő márpedig nem tárgyal azokkal, akikkel az Uniónak tett vállalások alapján kötelező volna érdemi egyeztetést folytatnia.

Az elnémítás olyannyira kínossá vált, hogy a rendőrminiszter kijelentette, hogy a szakértőkkel külön egyeztetést hív össze egy héten belül. Csak azt nem említette, hogy ez másnap reggel lesz. Pintér Sándor biztosra ment, mert nemcsak az időpont, a névre szóló és másra át nem ruházható meghívó, de az is lehetetlenné tette a vele való érdemi egyeztetést, hogy ő maga ezen a találkozón meg sem jelent, csak néhány kormánytisztviselőt küldött „informális megbeszélésre”, amiről hangfelvételt és jegyzőkönyvet nem készítettek. Nem lepődnénk meg, ha később egyeztetésnek állítja be a kormány az Unió felé ezt is, ahogy a Maruzsa Zoltánnal történt első találkozó dátuma is felkerült az egyeztetések közé, ami annyiban valóban egyeztetés volt, hogy időpontokat egyeztettünk, más egyéb nem történt.

Ezen az ún. szakértői egyeztetésen viszont az illetékes államtitkárság főosztályvezetőjétől megtudtuk, hogy a törvényt hamarosan a Parlament elé terjesztik, így majd megismerkedhetünk azzal a törvényszöveggel, amibe már a változtatásokat is átvezették. Kérdésünkre, hogy akkor ezek szerint több „egyeztetés” nem lesz, és az ígéretek ellenére a végrehajtási rendeletet se ismerhetjük meg a törvény beterjesztése előtt, széttárt kar volt a válasz.

Pedagógusnapi ajándék: hitegetés, bűnbakképzés, egyeztetésről szóló hazudozás és fenyegetés

A kormány a mostani háborús idők ellenére is a rendszerváltás óta legnagyobb mértékű pedagógus béremelést tervezi, az ezt megalapozó új pedagógus életpálya törvényjavaslat – több hónapig tartó átfogó szakmai és társadalmi egyeztetést követően – hamarosan az Országgyűlés elé kerül.”

„…a béremelést eddig is csak az késleltette, hogy Brüsszel húzza az időt, és nem fizeti ki a Magyarországnak járó uniós forrásokat. Amikor megérkeznek a hazánkat megillető uniós források, soha nem látott mértékű pedagógus béremelés valósul meg” – olvasható a Belügyminisztérium közleményében.

Brüsszel nem húzza az időt, mert Brüsszel egy város, az Európai Unió viszont azért nem folyósítja a támogatást, mert a magyar kormány nem tett eleget az uniós vállalásoknak. Erről nemrégiben állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament:

A minisztériumi közleményből kiderült, hogy a kormány nem tett le arról, hogy a pedagógusok, szülők és diákok számára egyaránt rendkívül hátrányos törvénytervezetet az Országgyűlés elé terjessze, és a közlemény megjelenésének napján 23:20-kor fel is került a tervezet a Parlament honlapjára.

A Parlament elé terjesztett verzióban számos elem teljesen új, semmiféle egyeztetést nem járt meg. Ilyenek azok a rendelkezések, amelyek azokra vonatkoznak, akik nem akarnak az új jogállási törvény hatálya alá kerülni. Lehet, hogy szükséges ezért az újratervezés!

Írásunkban kiemeljük azt a három jogviszony-megszüntetési módot – immár a törvényszöveg ismeretében – amivel a legtöbb pénzhez lehet jutni. Nemcsak azért tesszük ezt, hogy ne engedd kiszedni a zsebedből, ami jár neked, ha elfogadják a törvényt, hanem azért is, hogy legyen látható költségvetési következménye is e minden szempontból káros kormányzati döntésnek.

1. helyezett: Rendkívüli lemondás – frissítve!

Ha a rendkívüli lemondásról mindent elolvastál a fenti cikkben, és összeszedted a rendkívüli lemondás okául szolgáló, négy napon belül elrendelt és ki nem fizetett helyettesítéseket – az ezzel kapcsolatos adatkérésről részletesen írtunk itt:

Miskolci összefogás!

akkor itt az ideje a fizetési felszólításnak, amiben lehetőleg rövid határidőt – pl. nyolc napot – érdemes megszabni. A rendkívüli lemondást a fizetési felszólításban megjelölt fizetési határidőtől számított 15 napon belül lehet benyújtani. Ha lejárt a fizetési határidő, lehet adni póthatáridőket is – írtuk korábban, de ez esetben még ez sem szükséges, ugyanis ez a határidő folyamatosan újraindul, ha a munkáltató nem teljesített, azaz nem fizetett. Így a rendkívüli lemondás gyakorlatilag bármikor beadható, ha fennáll a munkáltató lényeges kötelezettségszegése (pl. a négy napon belül elrendelt helyettesítés kifizetésének elmulasztása). Érdemes mindezt megtenni a státusztörvény július 15-ei hatálybalépése előtt, de erről beszél dr. Nyitrai Károly, a PDSZ ügyvédje 2023. június 12-én 18 órától a PDSZ Facebook-oldalán ZOOM LIVE-adásban, amelyet ugyanott később is vissza lehet nézni:

Azt tanácsoljuk, hogy a rendkívüli lemondás átadása minden esetben személyesen történjen a tankerületi központban, és készüljön átvételi elismervény egy aláírt, tanúkkal ellátott példányon.

A rendkívüli lemondást a státusztörvény hatálybalépése előtt – 2023. július 15. előtt – kell átadni. Fontos, hogy az írásbeli felszólításban rögzített határidő eredménytelenül teljen el a rendkívüli lemondás benyújtása előtt (eredménytelenség akkor van, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója nem válaszolt, vagy elutasító választ adott).

Rendkívüli lemondás esetén a felmentési időre járó távolléti díj és a végkielégítés duplája jár! (Ez a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtől függően akár két évi illetménynek megfelelő összeg is lehet.)

Íme a MINTA RENDKÍVÜLI LEMONDÁS BEJELENTÉSÉHEZ:

2. helyezett (kizárólag nők számára): negyven év jogosultsági idővel kérelmezni a jogviszony felmentéssel történő megszüntetésétfrissítve!

Azoknak a nőknek, akik a felmentési idő végén rendelkeznek negyven év jogosultsági idővel, és kérelmezik a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetését, felmentési idő jár, amelynek fele alatt a munkavégzés alól fel kell menteni, a másik felében ki kell adni az időarányos szabadságot, és ha az érintett a jogviszony megszűnésekor legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkezik (együttesen több munkahelyen is akár), megilleti a 40 éves jubileumi jutalom is.

A felmentés kezdeményezése (a keretes írásban) és a részletek a cikk szövegében és a táblázatban ITT olvashatók. Fontos, hogy még a közalkalmazotti törvény hatálya alatt történjen a felmentés kérelmezésének írásos bejelentése, mert ekkor lehet a közalkalmazotti törvény szabályai szerint megszüntetni a jogviszonyt. Azért fontos ez, mert a státusztörvény e tekintetben is hátrányosabb rendelkezéseket tartalmaz.

3. helyezett: Írásos nyilatkozat arról, hogy nem vállalom a státusztörvény hatálya alatti továbbfoglalkoztatást – frissítve!

Ezt a jogviszony-megszüntetési módot érintette leginkább a státusztörvény tervezetének utólagos, egyeztetések utáni módosítása. Kénytelenek voltunk ezért ezt a fejezetet teljesen átírni. Ez is mutatja, hogy olyan tervezet került a Parlament elé, amelynek lényeges részei egyáltalán nem kerültek a szakszervezetek elé, holott a kormány Uniónak tett vállalásai szerint velünk kellett volna – konszenzusra törekedve – érdemi egyeztetést folytatni annak érdekében, hogy a pedagóguspályát vonzóvá tevő jogszabály szülessen.

A törvénytervezet mindenféle szakszervezeti egyeztetést nélkülöző módosításával jelentősen lefaragták azokat a járandóságokat, amelyek azoknak jártak volna, akik nem akarnak a státusztörvény hatálya alatt dolgozni. Nézzük, mi van erről a beterjesztett tervezetben a fontos dátumokkal együtt!

Ugyan a bosszútörvény 2023. július 15-én lép hatályba, de a jogviszonyra vonatkozó tájékoztatásra – benne a munkakörről, a munkaidőről, a munkavégzés várható helyéről és a várható illetményről szóló tájékoztatást – 2023. SZEPTEMBER 15-ÉIG KERÜL SOR.

„Az érintett a munkáltató által közölt tájékoztatás alapján A JOGVISZONYVÁLTÁS EL NEM FOGADÁSÁRÓL 2023. SZEPTEMBER 15. ÉS 2023. SZEPTEMBER 29. NAPJA KÖZÖTT NYILATKOZHAT. A nyilatkozatot írásba kell foglalni, A HATÁRIDŐ ELMULASZTÁSA JOGVESZTÉSSEL JÁR.

A jogviszonyváltás el nem fogadásáról szóló nyilatkozatodat NEM VONHATOD VISSZA.”

Ekkor A JOGVISZONYOD 2023. NOVEMBER 30-ÁN SZŰNIK MEG.

Előtte egy hónappal, TEHÁT NOVEMBER 1-TŐL NOVEMBER 30-ÁG MINDÖSSZE CSAK EGYHAVI FELMENTÉSI IDŐ jár, AMELY ALATT A MUNKAVÉGZÉS ALÓL FELMENTENEK.

A felmentési időre csak egyhavi távolléti díj (tehát gyakorlatilag egyhavi illetmény) és ezen felül a november 1-jei illetménnyel számolt végkielégítés jár, de ez sem az eredeti bejelentés szerint, hanem a következő szabályok szerint (ha a törvényt a beterjesztett tartalommal fogadják el):

„a) ha az érintett kevesebb mint 20 év figyelembe vehető jogosító idővel rendelkezik, 1 havi,

b) ha az érintett legalább 20 év, de 30 évnél kevesebb figyelembe vehető jogosító idővel rendelkezik, 2 havi,

c) ha az érintett legalább 30 év figyelembe vehető jogosító idővel rendelkezik, 3 havi végkielégítésre jogosult.”

Igen ám, de ha a jogviszonyod megszűnésének időpontjától számított 30 napon belül új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagy szakképző intézményben munkaviszonyt létesítesz, akkor végkielégítésre nem vagy jogosult, és az addig kifizetett végkielégítést vissza kell fizetned.

Ha a jogviszony megszűnésétől számított 31. és 60. nap közötti időszakban új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagy a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyt létesítesz, legfeljebb egyhavi végkielégítésre leszel jogosult, és ha ennél több végkielégítést kaptál, a különbözetet vissza kell fizetned.

Ha a jogviszony-megszűnéstől számított 61. és 90. nap közötti időszakban új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagy a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyt létesítesz, legfeljebb kéthavi végkielégítésre vagy jogosult, és ha háromhavi illetménynek megfelelő végkielégítést kaptál, a különbözetet vissza kell fizetned a munkáltatónak.

Mi jár, ha 2023. július 15. és augusztus 1. között szünteted meg a jogviszonyodat?

2023. július 15. és augusztus 1. között közalkalmazotti jogviszonyodat, egyházi fenntartású vagy magánintézményben munkaviszonyodat egyoldalú nyilatkozattal szüntetheted meg. Ekkor mindössze egy hónap lemondási (vagy munkaviszony esetén felmondási) idő jár, amely alatt a munkavégzési kötelezettséged alól mentesülsz, és erre az időre távolléti díjat (azaz teljes fizetést) kapsz, viszont végkielégítés nem jár! De látható, hogy még ez is jobb, mint a közalkalmazotti jogviszony lemondással (vagy a munkaviszony munkavállaló általi felmondással) történő megszüntetése.

Ne szüntesd meg a jogviszonyodat lemondással és fölösleges a letétbe helyezés is!

A lemondás és a rendkívüli lemondás nem ugyanaz. Rendkívüli lemondás esetén jelentős összeget kell fizetni a közalkalmazottnak, míg lemondásnál semmit.

Azért nem javasoljuk a közalkalmazotti jogviszony lemondással történő megszüntetését, egyébként a lemondás letétbe helyezését sem, mert lemondás esetén a Kjt. 28. §-a alapján megállapított két hónap lemondási időt a munkáltató teljes egészében ledolgoztathatja, tehát külön pénz e jogviszony-megszüntetésnél NEM JÁR!

A státusztörvénnyel nincs már jelentősége a letétbe helyezésnek. Ennek korábban az volt a célja, hogy akik a rossz körülmények miatt elmennek a pályáról, ne egyesével, kevésbé érzékelhetően távozzanak, hanem egyszerre többen felállva mutassák meg, hogy pedagógus nélkül milyen is lesz az élet. Most, hogy be akarják vezetni a státusztörvényt, megvan az együttes határidő: a bosszútörvény hatálybalépése.

Kérjük, gondold át a fentieket, bárki is javasolja ezt a megszüntetési módot, ha megírtad a lemondásról szóló levelet az intézményvezetőnek, a saját jognyilatkozatot csak nehezen, megtévesztés vagy megfélemlítés bizonyításával tudod a bíróság előtt megtámadni!

Ne engedd, hogy pénzt húzzanak ki a zsebedből! Jóindulattal is lehet ártani, ezért vagyunk kénytelenek szólni.

Lépj be a PDSZ-be!

Ne feledd: a szakszervezeti tagság azért fontos, hogy EGYÜTT a mindenkori kormánnyal, a fenntartóval és adott esetben az intézményvezetővel szemben is hatékonyan képviselhessük érdekeinket! De azért is, hogy a jogászaink megvédjenek, eljárjanak a nevedben, ha jogsérelem ér. EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK. CSAK EGYÜTT VAGYUNK ERŐSEK.

Havi egy gyorséttermi menü árával bebiztosíthatod, hogy mindig legyen, aki kiáll az érdekeidért!

Építjük a hálózatot! Csatlakozz!

Igen, egy ideje építjük a hálózatot annak érdekében, hogy lehetőleg minél hamarabb és minél többen képbe kerüljenek, hogy mi várható, ha hagyjuk, hogy bevezessék a státusztörvényt, és megbeszéljük, hogy mit tegyünk közösen ellene. Kérjük, jelentkezz ITT!

Csatlakozz, és ne feledd: nem maradhatsz semleges! Aki egyedül marad, nemcsak, magára marad a bajban, de a kormányt is segíti abban, hogy kelljen döntései előtt a szakszervezettel egyeztetnie.

Hasonló cikkek

Sehogy sem jön ki a matek

A sztrájktörvény alapján kezdeményezett egyeztetés után pár héttel, 2024. május 23-án az EFOP PLUSZ Oktatási Albizottság ülésén, amelynek a PDSZ képviselője is tagja, ismét meghallgattuk

Tovább olvasom »