Béremelés 2024 – tényleg ennyi?!

A 2024. május 7-ei egyeztetésen történt… Bár nem tudjuk a mai napig sem, hogy voltaképpen mire is hívott meg bennünket a köznevelésért felelős államtitkár. Mi a sztrájktörvény alapján kértünk egyeztetést, de olyan szereplőkkel találkoztunk, akiket nem tudtunk hova tenni. Az MZTSZ szakszervezeti képviselője közölte, hogy nem csatlakozik a sztrájkbizottságunkhoz (pedig megtehetnék), így hát vélhetően a kormány által hívott vendégek voltak, csakúgy, ahogy a Nemzeti Pedagógus Kar nevű korporatív szervezet, amelynek szintén jelen volt egy képviselője, no meg a főosztály munkatársai és a Klebelsberg Központ elnöke, és természetesen Maruzsa Zoltán államtitkár és helyettese Balatoni Katalin. Írásunkban erről az egyeztetésről és az itt elhangzott meglepő béradatokról lesz szó és közzéteszünk egy KÉRDŐÍVET is, amelyet kérjük, hogy 2024. május 23-áig töltsetek ki!

Gigantikus béremelés?

Maruzsa Zoltán fantaszikus béremelésről számolt be. Adatai a KSH-tól és a Klebelsberg Központtól származtak.

Mikor megkérdeztük, hogy utánajártak-e minden fenntartónál, hogy a hozzájuk érkezett bérfedezetből mennyit fordítottak béremelésre, azt a választ kaptuk, hogy ezt csak a tankerületi központok vonatkozásában ismerik, a többi fenntartónál nem érdeklődtek, viszont EZT NEM IS TERVEZIK.

Hogy miért?

Erre érdemi választ nem kaptunk. A minisztérium ilyen adatokat nem kezel, és nem is szándékozik gyűjteni. Ha ez bennünket érdekel, kérjük ki közérdekű adatigénylésben – szólt az illetékes államtitkár. Pedig hát elég egyszerű művelet lenne az adatkérés, hiszen az csak megvan nekik összegszerűen, hogy az egyes fenntartóknak mennyit utaltak, és már csak azt kell megkérdezni, hogy mennyit adtak át a munkáltatóknak béremelésre, annál is inkább, mert hogy a maradékot vissza kell fizetni a központi költségvetésnek és majd az Uniónak, ugyanis ez a pénz másra nem fordítható.

Miért van az, hogy a tankerületi központokban dolgozók béremelését a kormány nyomonköveti, míg azzal, ami az önkormányzati, egyházi és alapítványi fenntartású intézményekben folyt, kevésbé foglalkoztak?

Ugyan beszámoltak arról, hogy konkrét jelzésekre intézkedtek, de összképpel nem rendelkeznek, és nincs is erre igényük. Pedig pont ezekben az intézményekben fordult elő nagy számban, hogy azok is csak a fokozatuknak megfelelő minimumot kapták, akiknek a korábbi bére magasabb volt, mint a novemberi, fokozathoz rendelt minimum.

Talán csak nem azért olyan érdektelenek ezek a béradatok, mert jelentősen lerontanák azokat a statisztikai adatokat, amelyeket a Klebelsberg Központ alá tartozó intézményekből gyűjtöttek?

No, de nézzük a számokat!

A KSH decemberi adata szerint a diplomás átlagbér 912.229.- Ft, a pedagógus átlagbér pedig 661.894.- Ft volt. A KSH szerint februárra a diplomás átlagbér 919.009.- Ft lett, a pedagógus átlagbér pedig 671.390.- Ft, ami a diplomás átlagbér 73%-a.

Tankerületi adatok szerint a gyakornokok átlagbére 551.576.- Ft lett, ami a novemberihez képest 35,5%-os emelést jelent. Ped.1 fokozatban az átlagbér 573.860.- Ft lett, ez a novemberihez képest 35%-os emelés. Ped.2-ben 629.063.- Ft lett, ami 32%-os emelésnek felel meg. Mesterpedagógus fokozatban 753.718.- Ft az átlag, ami 25%-os emelést jelent. Kutatótanár fokozatban (ez kb. 100 főt jelent) 813.243.- Ft, ami 23%-os emelésnek felel meg.

A PDSZ előző, béremelésről szóló kérdőívében ezeknél jóval alacsonyabb mértékű béremelésről írtatok nekünk, ezért most ezeknek az adatoknak a birtokában szeretnénk képet kapni arról, hogy ezekhez az átlagokhoz képest ténylegesen mennyit keresnek a pedagógusok. Gyanúsan magasnak tartjuk ezeket az átlagokat, ezért ha az általatok megadott béradatok ennél lényegesen alatta maradnak, követelni fogjuk az idei, további bérkorrekciót.

Összefoglalva: az államtitkár állítása szerint nincs szükség bérkorrekcióra, mivel a pedagógus bruttó átlagbér meghaladja a diplomás bruttó átlagbér 71,8%-át, amelyre a kormány az Európai Unió felé kötelezettségvállalást tett.

Ezért is fontos látni, hogy mennyi a tényleges béremelés mértéke, és ezért is kérjük, hogy minél többen töltsétek ki ezt a kérdőívet, amelyet a képre kattintva értek el:

Értelemszerűen most csak a köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben és pedagógus-szakképzettséggel rendelkező NOKS munkakörben dolgozók adatait várjuk.
Figyelem! Csak azok töltsék ki a kérdőívet, akik teljes heti munkaidőben dolgoznak, tehát nem részmunkaidőben és nem megbízási szerződéssel foglalkoztatottak!

2024. május 23-án az EFOP PLUSZ Monitoring Oktatási Albizottság ülésén ez a téma ismét napirendre kerül. Ott lesznek az Európai Bizottság képviselői is. Itt szeretnénk elemezni az adatokat, beszámolni arról, hogy ténylegesen milyen mértékű volt az emelés, mert az, amit előadtak a minisztériumi egyeztetésen, gyanúsan magas átlagbérek. Tehát nem maximum-, hanem átlagbérek! Ha pedig ilyen mértékű volt a pedagógusok tömegeinek a béremelése, akkor hogyan létezik az, hogy a diplomás átlagbér nem emelkedett jobban, mint amit a KSH közölt? Sehogysem jön ki a matek, ezért is kell a segítségetek.

Az egyeztetésen elhangzott viszont ismét, hogy amennyiben tudunk olyan esetekről, hogy valakinek a fokozatához tartozó novemberi minimális bérhez képest eleve magasabb volt az illetménye, és mégis csak a fokozathoz tartozó minimumra emelték azt, az érintett jelezze nekünk, és mi továbbítjuk a konkrét panaszt, mert intézkednek, hogy visszamenőleg korrigálják a bérét.

Kérjük, hogy az [email protected] írjatok!

Hogy mennyinek kell lenni az annyinak, erről itt találtok részletes információt:

Mi marad el, ha idén nincs további általános bérkorrekció?

Ha nincs további korrekció, idén nem foglalkoznak azzal, hogy enyhítsék a bérek „összecsúszását”, ami a vetítési alap emelésének elmaradásából és abból ered, hogy megszűnt a bértábla, így akik idén kerültek volna magasabb fizetési kategóriába, ezt már a béremelésnél nem vették figyelembe.

Nem kaptunk arra vonatkozóan sem ígéretet, hogy emelik a pedagógus-szakképzettséggel nem rendelkezők bérét (NOKS, technikai, kisegítő munkakörökben). Mi azt kérjük továbbra is, hogy a tavaly elmaradt illetményemelés legyen ennek fedezete. Erre legutóbb a Monitoring Bizottságon a kormány részéről halvány ígéret vagy inkább csak egyetértés hangzott el, Maruzsa Zoltán részéről viszont ennyi sem, úgyhogy ezt ismét felvetjük a május 23-ai albizottsági ülésen.

Ígéret volt arra is, hogy az eddigi százalékos emeléssel honorálandó szakok köre bővül, ill. további szempont szerinti százalékos emelés lehetséges, de ha nincs bérkorrekció, akkor ez is elmarad.

Mi az, ami nem függ attól, hogy lesz-e korrekció?

Szóba került, hogy a felmentési idejüket töltőket is megilleti a 2024. januártól járó béremelés, ami azért is fontos, mert nemcsak az illetményüket, ezáltal a távolléti díjukat, hanem a jubileumi jutalom összegét is befolyásolja, hogy részesülnek-e az emelésből. Előadtuk az összes jogi érvünket, hogy az emelés miért jár nekik is, mire az a válasz érkezett, hogy de hiszen már egy csomóan meg is kapták az emelést. Véleményünk szerint nemcsak azoknak jár béremelés, akik 2023. szeptember 15. után kezdték meg felmentési idejüket, hanem azoknak is, aki korábban, de a jogviszony megszűnésének időpontja 2024-re esett. Kérjük ezért mindazokat a TAGJAINKAT, akik nem kaptak béremelést, hogy jelezzék ezt a [email protected] -n, hogy el tudjunk járni érdekükben. Akik nem tagok, kérjük, ne sajnálják a tagdíjat, hanem lépjenek be! ITT minden információt megtalálnak a csatlakozásról!

A végkielégítések ügyében elindultak a próbaperek, amelyekről, ha van eredmény, azonnal beszámolunk.

Miről volt még szó az egyeztetésen?

A különös egyeztetésen végigvettük azokat a főbb anomáliákat, amelyek alapján méltán mondhatjuk, hogy a státusztörvény, pontosabb nevén bosszútörvény, nemcsak, hogy nem teszi vonzóbbá a pedagóguspályát – holott ez volt a kormány Unió felé tett vállalása -, hanem egy elhibázott összetákolt jogszabály, amelyben elemi kérdésekre nem talál választ a jogalkalmazó, emellett számos, teljesen indokolatlan megkülönböztetést is tartalmaz.

Az egyeztetés utáni beszámolónkat a képre kattinva találjátok:

Kértük, hogy legyen világos rendelkezés a törvényben, ami kivédi, hogy azok, akik korábban nem voltak jogosultak jubileumi jutalomra, most az új szabályok szerint viszont, mivel nem közalkalmazottként töltött munkaviszonyaik is beszámítanak, meghaladják a köznevelési foglalkoztatotti jutalom esedékességének idejét, kaphassák meg a köznevelési foglalkoztatotti jutalmukat. Például ha tavaly a 30 éves jubileumi jutalomra nem voltak jogosultak, idén viszont beszámítható jogviszonyaik alapján már több, mint 30 évük van, és elesnének emiatt a 30 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalomtól, ilyen hátrány ne érje őket. Azt kérte az államtitkár, hogy erre tegyünk konkrét jogszabálymódosító javaslatot, mert ezen ők is sokat gondolkodtak, de erre még nem találtak megoldást. Teszünk ilyen módosító javaslatot.

Kértük, hogy illesse meg azokat a NOKS-dolgozókat is az esélyteremtési illetményrész, akik hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkoznak, és ne legyen ennek kritériuma a rendeletben szabályozott képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés vagy óvodai fejlesztő program tartása, mert ezzel nemcsak ők, de egyes pedagógus-munkakörben dolgozók is elesnek az esélyteremtési illetményrésztől, olyanok, akiknek a munkakörük jellege miatt nem lehetséges ennek a feltételnek megfelelni. A kedvezményezett vagy felzárkózó településen dolgozók esetében ilyen kritérium nincs. Erre az a cinikus válasz érkezett az államtitkártól, hogy azért van ez így, mert ezekre a településekre így akarnak munkavállalókat terelni. Ennek ellenére persze várják – és természetesen megkapják – az általunk javasolt módosítást.

Kértük, hogy legyen végre vége mindazokkal a kollégákkal szembeni diszkriminációnak, akik 2023. szeptember 15-éig arról nyilatkoztak, hogy nem kívánnak a státusztörvény hatálya alatt dolgozni, és most visszatérnének a pályára. Erre kétféle választ kaptunk Hajnal Gabriellától, a KK elnökétől:

1. már egy csomó kollégát visszavettek,

2. olyan kollégát miért vegyen vissza a munkáltató, aki már egyszer ráborította az asztalt.

Ez utóbbit nem értettük. Valami konkrét esetről tűnt anekdotázni a középirányító szerv vezetője. Egy olyan – egyébként izgalmas – sztorit adott elő, ami azért kissé valószínűtlen. Viszonylag nehéz elképzelni, hogy az összes vissza nem vett kolléga járt nála kiabálni és asztalt borogatni. Ez a kiborulás viszont megint csak igazolta az alkalmazás elutasításának diszkriminatív voltát. A törvény ugyanis egyetlen jogkövetkezményt nevez meg: a végkielégítés visszafizetésének kötelezettségét a törvény 158. § (9) bekezdése alapján. Más egyéb hátrány a dolgozót jogszerűen nem érheti amiatt, hogy azzal a joggal élt, amit a törvény számára biztosított. Kérjük, írjatok nekünk az [email protected] -ra, ha nem vettek vissza az állami közoktatásba akkor sem, ha nem tudják betölteni az álláshelyeteket szakképzett munkaerővel! Tudunk olyan esetről, ahol tanszak szűnt meg azért, mert az adott hangszert tanító kolléga helyére, akinek a nyilatkozattétel következtében megszűnt a jogviszonya, nem találtak másik tanárt. Most már ideje, hogy ilyen ügyekben végre jogi eljárások induljanak.

Annak érdekében, hogy a távolléti díj számításakor ne érje hátrány a státusztörvény hatálya alá tartozókat se, kértük, hogy a 174-es osztószám alkalmazását vessék el, és a munka törvénykönyvével megegyezően történjen a távolléti díj számítása. Ennek a szabadság idején lesz jelentősége. Grimaszokon kívül más reakciót nem kaptunk, ami – akárhogy is nézzük – kevés, úgyhogy ezt is, mint a foglalkoztatottakra nézve hátrányos rendelkezést, visszük tovább az EFOP Monitoring Oktatási Albizottságba.

Kértük azt is – ismét -, hogy a státusztörvény szerint is határozhassa meg a gyermekek után járó szabadság felhasználásának időpontját az alkalmazott éppen úgy, ahogy az a munka törvénykönyve hatálya alatt lehetséges. Ez is egy újabb hátrány, ami az uniós vállalásokkal ellentétes.

Kértük, hogy legyen szabályozott az óvodapedagógusok esetében az átfedési idő annak érdekében, hogy sehol ne tudják úgy kivédeni az ezzel kapcsolatos többletdíjazást, hogy kijelenti az igazgató, hogy az intézményben ilyen nincs. Legyen kötelező legalább helyi szabályzatban (SZMSZ-ben) szabályozni, hogy mettől meddig tart az átfedési idő.

Kértük, hogy vizsgálják felül a szabadságra vonatkozó rendelkezéseket. A munka törvénykönyve hatálya alá került dolgozók szabadsága lényegesen kevesebb, mint évi 50 munkanap, ami nagyon méltánytalan, nem beszélve arról, hogy munkaszervezésben komoly problémákat fog okozni a szabadságok kiadásának idején. Értetlenkedéssel fogadták a felvetésünket. Olyan válaszokat kaptunk, hogy de hiszen a zárvatartás alatt is el lehet rendelni fizikai munkát, meg hasonló okosságokat hallgattunk meg (nyilván majd egy robot felügyeli a munkavégzést). Az a kérésünk ezért, hogy írjatok nekünk konkrét problémákat, eseteket, hogy a gyakorlatban mit okoz a különböző mértékű szabadság az egyes munkakörökben. Az [email protected] -ra várjuk a történeteket, ill. „esettanulmányokat”.

A státusztörvény egy tákolmány, amelyben elemi fogalmak tisztázatlanok. Ilyen a végkielégítéseknél sokat emlegetett jogosító idő, de az sincs meghatározva, hogy mit értünk a felmentési idő számításakor köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő alatt. A végkielégítés és a közalkalmazotti foglalkoztatotti jutalom esetében ez részletezett, a felmentési idő vonatkozásában viszont elmaradt ennek meghatározása.

A szakszolgálatokban dolgozók számára nincs se pótlék, se esélyteremtési illetményrész azoknak, akik nem ún. listás településen dolgoznak. Így aztán az a helyzet, amit egyikük a következőképpen foglalt össze: „Tehát tulajdonképpen három többletpénzt is megérdemelnénk: gyógypedagógiai pótlékot, esélyteremtési illetményrészt és hiányszakmai pótlékot. Ehhez képest semmit nem kapunk…, és ez rendkívül méltatlan, és a bértábla mostani összecsúsztatásával kézzelfogható veszélybe kerül, hogy a tapasztalt, középkorú vagy még idősebb kollégák elhagyják a pályát a megbecsülés hiánya miatt.” A 2013-ban megszűnt különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék helyére se lépett más juttatás.

Ismét előkerült, hogy a százalékok esetében miért előírt az, hogy az illető tanítsa az adott szakot, vagy ha egyetemi végzettsége van, az egyetemi szintű diplomájának megfelelő tantárgyat tanítsa. Ennek következtében nem fogadják el a pedagógia szakot, mondván, az nem tanár-, hanem bölcsész szak. És ezt akkor kellett volna mérlegelni, amikor a pedagógus ezt a szakot választotta. Azért nagyon méltánytalan és cinikus érvelés ez, mert a korábbiakban volt olyan munkakör – pl. a napközi otthoni nevelő -, amelyben ez a munkakör betöltésére elfogadott, ezáltal a besorolásnál beszámítandó végzettségnek minősült. Most viszont ilyen külön munkakör nincs. Ezt viszont korábban nem lehetett mérlegelni, hacsak nem rendelkezett valaki spirituális képességekkel. No, de az is abszurd, hogy pedagógusok esetében nem természetes annak figyelembevétele, ha valami a szakmája alapját képező pedagógia tárgyat egyetemi szinten tanulta. Most azonban mégis ez a helyzet, mert nem veszik a pedagógia szakos mesterfokozatú diplomát figyelembe a két százalék megállapításakor, kivéve, ha az illető a pedagógiát mint tantárgyat tanítja. A PDSZ azt követeli, hogy minden, pedagógus-munkakörben hasznosítható szakképzettséget vegyenek figyelembe, ne csupán azt, amit a pedagógus momentán tanít, ti. ez ösztönözne további szakképzettség és magasabb színvonalú tudás megszerzésére.

Amiről nem volt szó, de a következő egyeztetésen napirendre kerül

Arról is meg fogjuk kérdezni Maruzsa Zoltánt és a főosztály munkatársait, hogy milyen jogkövetkezménye van annak a státusztörvényben, ha a munkáltató szünteti meg a határozott idő lejárta előtt a foglalkoztatást? A munkavállalóra nézve részletesen kifejtésre kerültek a jogkövetkezmények, akár egy évi illetményével is felelhet kártérítésként, de a munkáltató felelősségével kapcsolatos rendelkezések valahogy kimaradtak a törvényből.

Idő hiányában nem tárgyaltuk a többi sztrájkkövetelést, így a legújabbat sem, a teljesítéményértékelési rendszerről szóló rendelet visszavonásának követelését, de ami késik, nem múlik, a következő egyeztetésen erre sor kerül.

Kérjük, ne feledd kitölteni a fenti kérdőívet, és maradjunk utána is kapcsolatban! Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ha még nem tetted meg, csatlakozz a PDSZ-hez!

MERT ÍGY TUDUNK KÉPVISELNI ÉS MEGVÉDENI. NE FELEDD: EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK!

KATTINTS A PDSZ MEGÚJULT HONLAPJÁRA!

Adód 1%-ával tudod támogatni a PDSZ által létrehozott alapítványt, amelynek segítségével sok száz olyan kollégának tudtunk eddig is anyagi segítséget nyújtani, akik munkabeszüntetésben vettek részt, és emiatt anyagi veszteséget szenvedtek volna el. Számítunk további támogatásotokra!

Hasonló cikkek

Aki nem lép egyszerre…

nemcsak, hogy nem kap rétest estére, de könnyen találja magát partvonalon kívül. Mialatt nem hajlandóak a tankerületi központok felvenni szakképzett pedagógusokat, mert annak idején úgy

Tovább olvasom »

Sehogy sem jön ki a matek

A sztrájktörvény alapján kezdeményezett egyeztetés után pár héttel, 2024. május 23-án az EFOP PLUSZ Oktatási Albizottság ülésén, amelynek a PDSZ képviselője is tagja, ismét meghallgattuk

Tovább olvasom »