A sztrájktörvény alapján kezdeményezett egyeztetés után pár héttel, 2024. május 23-án az EFOP PLUSZ Oktatási Albizottság ülésén, amelynek a PDSZ képviselője is tagja, ismét meghallgattuk a Kormány beszámolóját, ezúttal Balatoni Katalin helyettes államtitkárt arról, hogy minden a legnagyobb rendben van. A PDSZ szerint viszont – a kollégák által küldött béradatok alapján, de legfőképpen a KSH adatai ismeretében – csak nem jön ki a matek. De lássuk, mi is hangzott el az uniós támogatások felhasználását ellenőrző ágazati albizottságban!
Rendkívüli mértékben vonzóvá vált a pedagóguspálya – a Köznevelésért FELELŐS Államtitkárság szerint
A köznevelésért felelős helyettes államtitkár beszámolója szerint elképesztő mértékben megnőtt a pálya vonzereje, köszönhetően a státusztörvénynek és a bevezetendő teljesítményértékelésnek. A pedagógusképzésbe áramlanak a fiatalok. „2024-ben jelenleg a második legnépszerűbb terület a pedagógusképzés, népszerűek a rövid típusú képzések is… Egész biztos, hogy az új életpályatörvénynek és ennek a történelmi méretű béremelésnek is köszönhető az a fajta bizalom, és nagyszámú jelentkezés, ami ezekben az adatokban is visszaköszön.…A rendezvényeken a béremelés kommunikációja is megtörtént, ahol a pályára belépő pedagógusokat, a hallgatókat célozzuk meg, kiállításokat szervezünk… A programok felvillanyozóak és a fiatalok szívesen lépnek a pályára„- szólt a helyettes államtitkár. Azt nem tudtuk meg, hogy hányan is vannak szerinte, akik első helyen választották a tanárképzést, a felvételi ponthatárok drámai csökkentéséről se számolt be (mi igen). Valahogy azok a számok se voltak meg az államtitkárságnak, ami a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont A közoktatás indikátorrendszere 2023 című tanulmánykötetében megjelentek, és amiről egy rövidebb összefoglaló olvasható ITT. Az Európai Bizottság kérdésére azt a választ adta a közoktatás felelős vezetője, hogy még nincsenek felvételi adatok, viszont vannak „visszatérő” pedagógusok (nyilván nem azokra gondolt, akik nem vállalták a státusztörvény hatálya alatti továbbfoglalkoztatást, mert ők továbbra is büntetésben vannak, és mindazok a diákok, akiket e pedagógusok kiesése miatt azóta sem tanítanak megfelelő szakosok).
A számítások szerint a diplomás átlagbér 71,8%-ának eléréséhez átlagos 32,2%-os emelésre volt szükség. A KSH adatai alapján a pedagógusok bruttó átlagkeresete 2024. januárjában a diplomás átlagbér 72,6 %-a, 2024. január-februári időszakban 73,1 %-a volt. 20%-os esélyteremtési illetményrészben 20 000 pedagógus részesült, ami 20%-os többletbéremelést jelent számukra.
A helyettes államtitkári beszámoló szerint összesen136 293 fő kapott béremelést (a pedagóguslétszám tehát az ő adataik szerint sem éri el az EFOP PLUSZ-ban vállalt 140 ezer főt). A gyakornoki illetmény 400.000 Ft-ról 528.800 Ft-ra emelkedett, itt tehát tényleg megvalósult a 32,2%-os emelés, de az összes többi fizetési fokozatban nem.
Erről részletesen írtunk itt:
Persze, a béremelésbe minden beszámítandó, az egyetemi végzettség utáni 2%, a nem kicsit önkényesen kiemelt szakok utáni 4%, a megbízási díjak és pótlékok, de még az érettségiben való részvételért járó díjazás is.
A Köznevelésért Felelős Államtitkárság adatai szerint a béremelés eredményei így néznek ki:
Állami fenntartók (voltaképpen a tankerületi központok):
Egyházi fenntartók (katolikus, református, evangélikus, baptista):
És most következnének az önkormányzati intézményekben dolgozók adatai, csakhogy ezek kissé hiányosak:
Az államtitkárságnak ugyanis konkrétan nincs adata az önkormányzati fenntartók által végrehajtott béremelés mértékéről.
Ez voltaképpen egybevág azzal, amit a sztrájktárgyaláson Maruzsa Zoltántól hallottunk, nevezetesen, hogy nem kértek és nem is szándékoznak adatokat beszerezni az önkormányzatoktól.
Tény viszont – ezt a PDSZ részéről igazolni tudjuk -, hogy ha valaki elmaradt vagy az ígért mértéknél alacsonyabb emelést kapott, annak ügyében egyénileg is intézkedtek. Így járt el a Klebelsberg Központ vezetője is.
Csakhogy EZ ELÉG ROSSZ IRÁNY. Miért kell egyénileg reklamálni, hogy a jogszabályban nem, csak a kormányzati ígéretben szereplő béremelést kapja meg valaki ahelyett, hogy egy törvényben előírt, biztos előmenetel lenne érvényben, egy életpálya, ahogy az a béreket szabályozó törvény címében is van?! Jelenleg semmi garancia nincs arra, hogy a béremelés mértéke a kormány ígéreteinek megfelelően alakuljon.
És ahogy azt nekünk azok a pedagógusok és pedagógusvégzettséggel rendelkező NOKS-osok megírták, bizony nem is jöttek ki az államtitkárság átlagbéradatai.
Köszönet a kérdőív kitöltőinek! A tét ugyanis nagy: a további idei bérkorrekció.
Bőven van mit korrigálni, mivel sokan kimaradtak a béremelésből. A bérek a korábbi emelések elmaradása miatt eleve „összecsúsztak”, az idei kategórialépést a bértábla megszüntetése miatt nem vették figyelembe, a felmentési idejüket töltők közül többen nem kaptak emelést, és még sorolhatnánk a hiányosságokat. De lássuk a felmérésünk eredményeit!
Béremelés – tényleg ennyi?
Legutóbbi felmérésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy a sztrájktárgyaláson az államtitkár által közölt átlagbérekhez képest milyen emelést kaptak a pedagógusok és a pedagógus-szakképzettséggel rendelkező NOKS-dolgozók. A kérdőívet az EFOP PLUSZ Monitoring Bizottság Oktatási Albizottságának üléséig 1124-en töltöttétek ki. Ez a felmérés ugyan nem minősül tudományos kutatásnak, de válaszadók arányaiban megfelelnek a területi, életkori és intézménytípusonkénti országos létszámadatoknak. Íme az eredmények, amelyek magukért beszélnek:
Az önkormányzatoknál végrehajtott béremelésről pedig pont annyi adattal rendelkezünk többel, mint amennyi itt látható (ti. az államtitkárság saját bevallása szerint egyetlen eggyel sem):
Az adatokból látható, hogy az önkormányzati fenntartású intézményekben dolgozók béremelése jelentősen elmarad a tankerületi központok által közölt adatoktól. Ennek oka nem csak abban keresendő, hogy az önkormányzatoknak sietve kellett végrehajtani a béremelést, és akkor kellett döntést hozni, amikor még nem volt ismert, hogy a rendelkezésre álló fedezet mire lesz elég. Ebben vastagon benne van az is, hogy a munkáltató csak annyival köteles emelni a bért, ami a jogszabályban elő van írva. Ha pedig a rendelkezésre álló fedezetet nem béremelésre fordítja, akkor sem szankcionálható, amennyiben a fel nem használt fedezetet visszafizeti a központi költségvetésbe. Ez azért remélhetőleg nem következik be, de ettől még akár hónapokkal később – és teljesen más szempontok alapján emelheti a béreket, mint ahogy az a kormányzati ígéretekben elhangzott.
A különbségek elég látványosak a tankerületi központok adataihoz képest, bár ezek sem érik el az államtitkárság által megadott magas átlagokat:
De lássuk az egyházi intézményekből érkezett adatok összesítését is:
És íme az alapítványi intézményekből beérkezett adatok összesítése:
Hogyan tovább?
Az EFOP PLUSZ Monitoring Bizottság Oktatási Albizottságán résztvevők – köztük az Európai Bizottság és az MTA delegáltja is – egyetértettek abban, hogy a béremelés mértékéről pontos adatokat az államnak kell produkálni. Ez nem szakszervezeti feladat, hanem az oktatási kormányzat dolga az adatokat begyűjteni. Elhangzott az is, hogy nagyon fontos, hogy a kormány által beígért béremelés mindenütt valósuljon meg.
Az eredetileg tervezetthez képest eggyel több albizottsági ülés várható néhány hónapon belül, amikor is – immár az oktatásirányítás adataival – fogjuk a helyzetet áttekinteni. Ekkor derül ki, hogy szükséges- e további bérkorrekció. A PDSZ azt állítja, hogy igen, szükséges, sőt elengedhetetlen. Ezt az is bizonyítja, hogy ha a diplomások létszámának több, mint 10 százalékát kitevő pedagógusok valóban olyan mértékű emelést kaptak volna, mint amit a kormány hangoztat, nem lenne lehetséges az, hogy ennek alig van hatása a diplomás átlagbér emelkedésére.
Szó volt a teljesítményértékelésről is
Balatoni Katalin valóságtól nem kis mértékben elrugaszkodó beszámolójához hasonló sikersztorit hallgathattunk meg az Oktatási Hivatal elnökétől. Kiderült, hogy a következő tanévtől bevezetendő teljesítményértékelés valami fantasztikus dolog. Hatezer vezető hallgatta meg eddig az Oktatási Hivatal előadásait, akik szerinte megnyugodva mentek haza. Erre erősített rá Balatoni Katalin helyettes államtitkár is. Mi viszont nem ilyen véleményeket hallottunk erről. Az kétségtelen, hogy a többletmunka ellenértékének kifizetését elvárják a kollégák, csakhogy a bevezetendő teljesítményértékelés nem egészen erről szól. Erről írtunk itt:
Az Unió képviselője hangsúlyozta, hogy a szakszervezeteknek fontos szerepe van nemcsak a szempontok kialakításában, hanem az egyéni ügyekben is, éppen ezért a szakazervezeteket a teljesítményértékelés folyamatába igenis be kell vonni!
Ehhez azonban szükség van helyi csoportok alakítására!
A PDSZ hamarosan nyilvános és tagoknak szervezett fórumot egyaránt tart a teljesítményértékelésről annak megbeszélésére, hogy mit lehet tenni, hogy ez a teljességgel elhibázott, káros, a nevelőtestületre romboló hatású rendszer a lehetségekhez képest a legkevesebbet tudjon ártani.
Addig is nagyon fontos, hogy csatlakozz a PDSZ-hez!
MERT ÍGY TUDUNK KÉPVISELNI ÉS MEGVÉDENI. NE FELEDD: EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK!
KATTINTS A PDSZ MEGÚJULT HONLAPJÁRA! Ha tagunk vagy, és még nem állítottál be rendszeres tagdíjátutalást, itt tudsz meg erről minden fontos információt:
