Maruzsa Zoltán a legutóbbi egyeztetésen kifejtette, hogy ő is nagyon méltánytalannak tartja, hogy vannak, akik a jubileumi jutalom szempontjából két szék között a földre kerültek. A korábbi szabályozás szerint tavaly még nem járt nekik jubileumi jutalom, a státusztörvény alapján – mivel a szakmai gyakorlati időt is be kell számítani – már nem jogosultak a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra, mivel az esedékesség ideje letelt. Sajnos nem találtak eddig jogi megoldást, pedig az egészségügyben is ugyanez volt a helyzet, és ott sikerült megoldani a problémát, ráadásul az illetékes minisztérium ugyanaz. Segítettünk nekik, de ha már erről írtunk módosító javaslatot, még benyújtottunk párat. Előkerült ismét a még mindig ki nem fizetett túlmunka kérdése – immár egy igazgatópályázat eredménytelenné nyilvánításával összefüggésben, és az igazgatói, valamint a tankerületi igazgatói felelősség is.
A PSZ és a PDSZ levele
Íme a levél, amelyet előzetesen megkapott a kormány részéről tárgyalóemberként megbízott államtitkár:
Ehhez jött még két kiegészítés a PDSZ részéről:
Kerüljön ki a visszahelyezés tilalma a törvényből rendkívüli felmentés esetén!
Tapasztaltuk, hogy a munkáltató ezt a rendelkezést visszaélésszerűen alkalmazza, hogy „kerül, amibe kerül”-alapon megszabaduljon a számára „kellemetlen” munkatárstól. Teljességgel indokolatlan, diszkriminatív a státusztörvénynek az a rendelkezése, hogy – míg jogellenes fegyelmi elbocsátás esetén igen – jogellenes rendkívüli felmentés után nem kérhető a visszahelyezés. Így aztán „kerül, amibe kerül”-alapon a munkáltató akár jogellenes módon is, de megszabadulhat a számára kellemetlen személyektől. Ez a rendelkezés alátámasztja a törvény bosszútörvény voltát is, hiszen egyértelműen azért került bele, hogy a polgári engedetlenségre hivatkozva rendkívüli felmentéssel elküldött pedagógusokat pernyerés esetén se kelljen visszavenni a munkáltatónak.
Nem kaptunk egyértelmű választ, ezért írásban kértük, hogy reagáljanak. A jogszabálymódosítás ebben a kérdésben egyszerű, csak ki kellene kerülni a törvényből a visszahelyezést tiltó rendelkezésnek.
Legyen kötelező kiadni 60 napon belül az előző évekből bennmaradt szabadságot!
A státusztörvényben ugyanis nincs szabályozva, hogy a bennmaradt szabadságot a visszatérés után hány napon belül kell kiadni. Javasoltunk egy olyan szabályozást, ami az Mt. 123. § (3) bekezdésében foglaltakkal analóg: a korábbi évről bennmaradt szabadságot „az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.” Ezzel a másik fél láthatóan egyetértett.
Köznevelési foglalkoztatotti jutalom – ne essen senki két szék között a földre!
Azt a választ kaptuk, hogy ezt a javaslatot nem támogatják, mert túl nagy azok köre, akik ezáltal jól járnának. Arra hivatkoztunk, hogy az egészségügyben ezzel analóg szabályozás van.
Be is mutattuk:
„664/2021. (XII.1.) Korm. rendelet
2. § (1) Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek az 1. § alapján figyelembe vehető időtartam alapján számított szolgálati ideje az egészségügyi szolgálati jogviszony létrejöttét követően elérte vagy meghaladta a szolgálati elismerésre jogosító – az Eszjtv. 9. § (2) bekezdésében meghatározott – időt, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy – a (4), (6) és (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – jogosult a szolgálati elismerésnek az így megállapított szolgálati idő szerinti fokozatára.
….
(7) Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az (1) és (2) bekezdés alapján egyidejűleg a szolgálati elismerés több fokozatára is jogosult lenne, csak a magasabb fokozat szerinti szolgálati elismerés fizethető ki számára.” (a releváns részeket vastagítva jelöltük).
Az egyeztetésen nem derült ki, hogy a főosztályvezető és a főosztály jelen lévő jogásza a fenti szabályozást ismerte volna, ami azért fura, mert ugyanabban a minisztériumban készült ez is, az is. De a kettős mérce is furcsa volt. Az egyeztetésen elhangzott ugyanis, hogy véleményük szerint csak a korábban közalkalmazottakat érte hátrány, mivel nekik járt a törvény szerint jubileumi jutalom, következésképpen csak őket kellene kompenzálni. Ezzel a PSZ is egyetértett, holott a közösen beadott jogszabálymódosítás nem egészen erről szól, hanem mindenkire vonatkozik, akik esetében valamelyik jutalomra az esedékesség ideje a szakmai gyakorlat beszámítása miatt letelt. Mi azt kértük, adjon a kormányoldal egy konkrét, szövegszerű módosítást, mondván, minden jobb a jelenlegi helyzetnél, de lássuk már, ők hogyan gondolják szabályozni a jogosultságot. Amint érkezik valamiféle javaslat vagy állásfoglalás, közzé fogjuk tenni.
Köznevelési dolgozók szabadsága
Kértük, hogy azok a dolgozók is kapjanak évi 50 munkanap szabadságot, akik jelenleg a munka törvénykönyve hatálya alatt dolgoznak, és a közalkalmazotti törvény szerinti szabadságot kapják. Azzal indokoltuk a kérést, hogy nemcsak indokolatlan megkülönböztetés van jelenleg érvényben, de sok esetben nem is tudnak munkát adni ott, ahol zárva van az intézmény. Az érzéketlen válasz erre az volt, ami eddig is, hogy füvet nyírni kell, karbantartani szükséges, szóval, van munka nyáron is. És a konyhásoknak is? – kérdeztük. Mire a válasz: de hiszen őket már kiszervezték. Vállalkozó látja el a feladatot. Megint csak az látszott ebből, hogy az oktatásirányításnak jobbára csak a tankerületekig sikerül ellátni, az, hogy óvodák is léteznek, bennük ki nem szervezett konyhásokkal, az nincs meg. De nem fogjuk elengedni ezt az ügyet, és konkrét eseteken keresztül akarjuk bemutatni, hogy miért volna fontos az egységes szabályozás.
Esélyteremtési illetményrész
A törekvésünk az, hogy a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók után járó esélyteremtési illetményrész járjon a NOKS-dolgozóknak is, ezért fontos, hogy a feltételek közül kerüljön ki a képességkibontakoztató, integrációs felkészítés, ill. óvodai fejlesztő program, amelyeket nemcsak NOKS-munkakörökben nem, de bizonyos pedagógus-munkakörökben sem lehet ellátni (pl. szakszolgálatoknál), vagy vezető megbízás esetén. A végrehajtási rendelet ugyanis azt is előírja feltételként, hogy a heti munkaidő legalább ötven százalékában kell a fenti foglalkozásokat tartani. Maruzsáék kitartottak amellett, hogy valamiféle fejlesztő foglalkozáshoz legyen kötve az esélyteremtési illetményrész. Ha olyan feltételt szabnának, amivel a fenti kört nem zárják ki ebből, ez egy lehetséges kompromisszum volna.
Mi tekintendő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba számító időnek a felmentési idő megállapításakor?
Kértük, hogy a törvényben legyen egyértelmű, hogy mi tekintendő a felmentési idő megállapításakor köznevelési foglalkoztatotti jogviszonynak. Sajnos előfordult, hogy a munkáltató az erre vonatkozó rendelkezést úgy értelmezte, hogy csak 2024. január 1-jétől terjedő időszakot kell figyelembe venni. A főosztályvezető válasza erre az volt, hogy a státusztörvény átmeneti rendelkezései közül kell alkalmazni a 158. § (4) bekezdését, ami azt jelenti, hogy az átalakulás előtti minden jogviszonyban és munkaviszonyban töltött időt figyelembe kell venni. Ezzel egyetértünk, de hogy mindenki számára egyértelmű legyen a szabályozás, kértük, hogy ezt adják írásban. Amint megkapjuk az írást, közzé fogjuk tenni.
Határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszony munkáltató által történő megszüntetése
A státusztörvény nem rendelkezik a határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszony munkáltató által történő megszüntetéséről. Azt javasoltuk, hogy a státusztörvény 65. § (2) bekezdésében foglaltakkal szinkronban legyen a törvényben szabály arról is, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha a munkáltató szünteti meg jogellenesen a foglalkoztatott határozott tartamú köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát. Értetlenkedés volt erre a reakció, mondván, miért kell erre külön szabály, legyen elegendő a jogellenes jogviszony-megszüntetésre vonatkozó rendelkezés. Szerintünk pedig a beosztottakra vonatkozó szabályokkal azonosan, legyen külön előírás, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha a munkáltató szünteti meg jogellenesen a határozott idejű jogviszonyt.
Távolléti díj számítása
A célunk az, hogy a távolléti díj mértéke ne függjön a figyelembe veendő munkanapok számától. Ezt a problémát a Mt. egy korábbi módosításával sikerült megoldani, ilyen módon változzon a státusztörvény előírása is. Ezzel láthatóan egyetértett a másik fél is.
Tanulságok
Összességében úgy láttuk, hiába küldünk írásos javaslatokat, azok olyan kezekbe kerülnek, és velünk továbbra is olyan személyek tárgyalnak, akik semmiféle felhatalmazást nem kaptak a Karmelita kolostorból. Végül abban maradtunk, hogy írásos válaszokat kapunk tőlük állásfoglalásokkal, és az esetleges jogszabályváltozásokkal. Amennyiben ilyen iromány érkezik, nyilvánosságra hozzuk. Ekkor fogjuk látni, hol tartunk abban a folyamatban, amelynek a vége egyértelműen a bosszútörvény visszavonása lenne, és ezzel együtt normális, emberséges foglalkoztatási szabályok bevezetése. Addig is azonban fontos a kárenyhítés. Gondoljatok csak arra, hogy milyen lett volna a bosszútörvény, ha lényeges pontokon nem érünk el módosításokat az egyeztetések során!
Sajátos összefüggés egy sikertelen igazgatói pályázat és a ki nem fizetett túlmunka között
Előkerült az egyeztetésen egy eredménytelennek nyilvánított pályázat is, mégpedig az, amelyikről azóta a tankerületi központ igazgatója elismerte, ill. legyünk pontosak: bevallotta, hogy amiatt nem fogadta el az egyik székesfehérvári gimnázium igazgatójának megbízását, mert az intézményből többen pereskednek a ki nem fizetett túlmunka miatt, és ezért az igazgatót teszik felelőssé, mondván, a tankerület felé nem jelezték a tanárok az igényüket. Egészen elképesztő érvelés ez, mivel a munkáltatói jogkört gyakorló tankerületi központ igazgatójának eleve kötelessége lett volna a 96 órán belül elrendelt eseti helyettesítéseket kifizetni. A nagyfokú tájékozatlanság mellett elképesztő arcátlanság, amivel az ügyet nemcsak az érintett tankerületi központ igazgatója, de az államtitkár is kezeli. Mert mit is hallottunk ezzel kapcsolatban az egyeztetésen? Szerinte az eredményes perek hátterében intézményigazgatói hanyagság van, az, hogy nem kezelték megfelelően a munkaidő-nyilvántartásokat, és ennek következtében nyertek pereket a pedagógusok. Láthatóan mindhiába magyarázzuk, hogy miért kell MINDEN PEDAGÓGUS ESETÉBEN KIFIIZETNI A 96 ÓRÁN BELÜL ELRENDELT ESETI HELYETTESÍTÉSEKET 2023. DECEMBER 31-ÉIG. Erről bőséggel írtunk itt:
Óriási pernyerés: vége az automatikus helyettesítgetésnek, ingyen túlóráknak, grátisz osztálykirándulásoknak
Ilyen esetekben nem az igazgatót kellene felelősségre vonni, hanem a munkáltatói jogkör gyakorlóját, azaz a tankerületi központ igazgatóját, de nemcsak a székesfehérvárit, hanem mindegyik tankerületét, ahol nem fizették ki a 96 órán belül elrendelt eseti helyettesítéseket, és az intézményen kívüli programokon való részvételt.
Csakhogy az a gond, hogy a jogerős ítéleteket a középirányító szerv vezetője, Hajnal Gabriella elnök és a területért felelős államtitkár se fogadja el. Jogállamban ez nem fordulhatna elő. Előbb-utóbb ezzel el kell számolniuk az illetékeseknek. Ahogy azzal is, hogy a súlyos verbális agressziót alkalmazó pedagógus esetében az igazgatónak és a tankerületi igazgatónak is mindeddig elmaradt a felelősségre vonása.
Maruzsa Zoltán államtitkár egyébként tagadta az egyeztetésen, hogy az egyedül pályázó székesfehérvári igazgató pályázatának elutasítása és az eseti helyettesítések kifizetése iránt benyújtott perek között volna összefüggés.
Van még tehát teendőnk bőven a hihetetlenül káros, gyermek- és pedagógusellenes, hozzá nem értő janicsárok irányította, központosított oktatásirányítás átalakítása érdekében.
Miért fontos helyi szakszervezeti csoportot létrehozni?
Erről is szó esett az egyeztetésen, mégpedig a teljesítményértékelés kapcsán. A PDSZ azt szeretné elérni, hogy legyen kötelező a szakszervezet kezdeményezésére a nevelőtestületnek az igazgatóval helyi szabályzatot elfogadni annak érdekében, hogy az értékelés részletszabályainak kidolgozásával – pl. hogy a részteljesítményekért mennyi pont jár, vagy pl. a kompetenciamérés eredményét hogyan lehet figyelembe venni, ill. mit kell figyelembe venni olyan tanulócsoportoknál, ahol zömében felzárkózásra szoruló gyerekek vannak, vagy éppen miért jár pont olyan tantárgyak esetében, amelyeknél nincs kompetenciamérés – enyhíthető legyen az értékelésnél a szubjektivitás, ezáltal valamelyest csökkenjen a kiszolgáltatottság.
Ez azért is fontos, hogy legyen egy közbülső lépés, egy panasztételi lehetőség és ennek következtében korrekcióra mód, és ne csak a bírósági út maradjon, ha az igazgató megalapozatlan, szubjektív döntést hoz, a teljesítményértékelést retorziószerűen alkalmazza. Amíg ez nem valósul meg, akkor is érdemes helyi szakszervezeti csoportot létrehozni, mert az egyénen kívül a szakszervezetnek is joga van közigazgatási bírósághoz fordulni jogorvoslatért. Ehhez a PDSZ jogsegélyszolgálata nemcsak tanácsot ad, de ingyenes, bíróság előtti jogi képviseletet is biztosít a tagok számára.
Ha még nem tetted meg eddig, kérjük, csatlakozz a PDSZ-hez!
Ahhoz, hogy megállítsuk az oktatási kormányzat ámokfutását, nagyon fontos, hogy mi, szervezett munkavállalók, még többen legyünk. Ezért fontos belépni a PDSZ-be, csoportot alakítani (három fő már megteheti), és helyben – de fenntartói szinten is – markánsan kifejezni véleményünket. Ennek a teljesítményértékelésnél, következésképpen a majdani bérek megállapításánál különösen nagy jelentősége lesz. Ezekről és más fontos kérdésekről, így a szakszervezetiségről is szervezünk még több alkalommal fórumot, amelyeknek mindig lesz a PDSZ-tagok számára egy zárt része, ahol szabadon lehet kérdezni, és mindenki teljes körű, személyre szabott tájékoztatást, tanácsokat kap.
Tehát, ha még nem tetted, csatlakozz a közösségünkhöz, és nem utolsósorban részesülj teljes körű szakszervezeti szolgáltatásokban, így a jogászaink és szakértőink által biztosított jogsegélyben is!
MERT ÍGY TUDUNK KÉPVISELNI ÉS MEGVÉDENI. NE FELEDD: EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK!
KATTINTS A PDSZ MEGÚJULT HONLAPJÁRA! Ha tagunk vagy, és még nem állítottál be rendszeres tagdíjátutalást, itt tudsz meg erről minden fontos információt:
