A munka törvénykönyvéből már ismert a szabadság kiadásának az a szabálya – 122. § (2) bekezdése -, amely szerint évente 7 munkanap szabadsággal a dolgozó rendelkezik. Ezt 15 nappal előre be kell jelenteni, és a munkáltató a szabadságot akár szorgalmi időben is köteles kiadni. A szakképzésben dolgozók és a munka törvénykönyve hatálya alatt foglalkoztatott technikai dolgozók esetében ez most is így van, de lássuk, mi a helyzet a státusztörvény hatálya alá tartozók esetében!
A szabadság kiadásának szabályai a státusztörvényben
- § [A szabadság kiadása]
(1) A szabadságot természetben kell kiadni. Ettől eltérően, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt – az apasági szabadság és a szülői szabadság kivételével – meg kell váltani.
(2) A szabadságot – a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló előzetes meghallgatása után – a munkáltató az iskolai szünetben, óvodában július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban adja ki.
(3) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló legalább öt munkanappal korábban közölt kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.
(4) A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – esedékességének évében kell kiadni. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően
a) az apasági szabadságot legkésőbb a gyermek születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni,
b) szülői szabadságot a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló gyermeke hároméves koráig terjedő időszakban, kérésének megfelelő időpontban kell kiadni,
c) * a 90. § (11)–(12) bekezdése szerinti pótszabadságot a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló – legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt közölt – kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
(6) A munkáltató kivételesen fontos köznevelési érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén
a) a szabadság kiadását – az apasági szabadságot kivéve – legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja,
b) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló már megkezdett szabadságát – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – megszakíthatja,
c) a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év július 31-ig adhatja ki.
(7) A munkáltató a (6) bekezdés szerinti intézkedését írásban indokolja, továbbá a (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kiadás általa javasolt időpontját egyidejűleg közli a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval.
(8) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.
(9) A szabadságot – az adott munkanapra beosztott munkaidő óraszámától függetlenül – a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni és munkanapban kell nyilvántartani.
(10) A szabadság és a betegszabadság kiadásával kapcsolatos közlési, nyilvántartási, elszámolási szabályokat végrehajtási jogszabály tartalmazza.
A fentiek közül ezúttal a (3) bekezdéssel foglalkozunk részletesebben. Eszerint:
(3) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló legalább öt munkanappal korábban közölt kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Nem tizenöt nappal tehát, ahogy az a munka törvénykönyvében áll, hanem öt munkanappal a szabadság igénybevétele előtt kell az igényt bejelenteni. A szabadság igénybevételét az igazgatónak írásban érdemes közölni. Azért jobb ezt írásban tenni, hogy legyen nyoma, legyen egyértelmű, hogy mikor igényelted a szabadságot, mert vita esetén ennek bizonyítása fontos. Az évi hét munkanap szabadság igénybevételét tehát nem kérelmezni kell, hanem bejelenteni. A szabadság igénybevételét nem kell megindokolni, mert ez egy törvényben biztosított jog.
Visszarendelhet a szabadság alatt az igazgató?
A rövid válasz erre, hogy IGEN. A hosszabb válasz: IGEN, de csak kivételesen fontos köznevelési érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén. Ekkor az igazgató köteles döntését írásban indokolni. A szabadság kiadása legfeljebb hatvan nappal halasztható el. Az apasági szabadságra mindez nem érvényes, azt az érintett kérésének megfelelően kell kiadni a státusztörvény 91. § (5) bekezdésének a) pontja szerint. Kivételesen fontos köznevelési érdek lehet pl., ha a gyermekek felügyelete egyébként nem szervezhető meg. A működést közvetlenül és súlyosan érintő ok lehet valamilyen katasztrófahelyzet.
Hány nap szabadságot vehet igénybe a munkáltató és milyen feladatok ellátására?
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókat évi ötven munkanap alapszabadság illeti meg. A státusztörvény 90. § (3) bekezdése szerint: Az alapszabadság mértéke évi ötven munkanap, amelyből a munkáltató legfeljebb tizenöt munkanapot igénybe vehet
a) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, gyermekfelügyelet, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység céljára,
b) továbbképzés, a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzés, továbbá foglalkoztatást elősegítő képzés céljából, vagy
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvodapedagógus esetében – a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki.
Az alapszabadság terhére más okból szabadságnapokat nem lehet igénybe venni, és ami nagyon fontos: a munkáltató a fenti jogát nem gyakorolhatja visszaélésszerűen, nem használhatja retorzióként.
A munka törvénykönyve hatálya alatt munkaszerződéssel dolgozók esetében az igazgató nem vehet igénybe szabadságnapokat munkavégzésre, de azt is tudni kell, hogy a munka törvénykönyve szerint lényegesen kevesebb szabadság jár. A sztrájktárgyalások alatt továbbra is követeljük számukra azt, hogy őket is illesse meg az ötven munkanap alapszabadság. A jelenlegi helyzet nemcsak rendkívül hátrányos számukra, de a szabadság kiadásánál is problémákat okoz.
Megtagadhatja-e az igazgató a szabadság kiadását arra hivatkozva, hogy tartalékolni kell szabadságnapokat a szünetek idejére?
A rövid válasz: NEM. A részletesebb válasz: NEM, amennyiben van még ki nem adott szabadságod, és az igénybevételt legalább öt munkanappal előbb közlöd. Nem hivatkozhat az igazgató arra, hogy az őszi és a téli szünet munkanapjaira tartalékolni akar szabadságnapokat. Ha a szünet munkanapjaira nincs már a kollégának szabadsága, az igazgató dolga, hogy munkavégzést rendeljen el, amely lehet otthoni munkavégzés is (pl. adminisztráció, oktató-nevelőmunka tervezése, szakirodalom tanulmányozása vagy más, a munkakörrel összefüggő tevékenység). Erről készített ügyvédünk, dr. Nyitrai Károly egy állásfoglalást, amelyet vitás esetben fel tudtok használni.
Ez tagjaink számára készült, bővített tartalommal megjelent cikkünkben érhető el.
A jogsegélyszolgálatunkat ugyanis a tagok pénzéből, a tagdíjakból tartjuk fenn, ezért ha igénybe szeretnéd Te is venni ezt a szolgáltatásunkat, hozzá szeretnél jutni a jogászaink írásos véleményéhez, iratmintákhoz és belső információkhoz, akkor
fontos, hogy csatlakozz a PDSZ-hez!
MERT ÍGY TUDUNK KÉPVISELNI ÉS MEGVÉDENI. NE FELEDD: EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK!
KATTINTS A PDSZ MEGÚJULT HONLAPJÁRA! Ha tagunk vagy, és még nem állítottál be rendszeres tagdíjátutalást, itt tudsz meg erről minden fontos információt:
