November 4-én egyeztettünk a minisztériumban, és 19-én folytatjuk…

Az eddigi és a jövő évi bér volt a főtéma, de előkerültek más, fontos kérdések is a minisztériumban történt egyeztetésen, ami még nem ért véget. Folytatás november 19-én.

Mi hangzott el az eddigi és a jövő évi béremelésről?

Maruzsa Zoltán KSH-adatokkal indított. 966.461.- forint a diplomás átlagbér, a pedagógusok átlagbére 697.737.- forint, ami azt jelentené, hogy a pedagógusbérek elérték a diplomás átlagbérek 72,2%-át, tehát már idén nem kell kompenzációt adni – a kormány szerint. Ebben az átlagbérben persze benne vannak a vezetői megbízási díjak, az esélyteremtési illetményrész, és mindenféle egyéb kifizetés, így jöhetett ki ez az átlag. Kár, hogy a kollégák által adott adatokkal ennél kb. 100 ezerrel alacsonyabb átlag jött ki. Az már csak hab a tortán, hogy még mindig nincsenek adatok az önkormányzati óvodákban dolgozók béréről, akikről mi viszont tudjuk, hogy túlnyomó többségük csak a fokozata szerinti minimumot kapta. Kérdés, hogy ezek a bérek a KSH számításaiban szerepelnek-e.

Decemberig még változhat a diplomás átlagbér és a kormány se nyújtotta még be a költségvetési törvény tervezetét, tehát még semmi biztosat nem tudunk.

20%-os béremelés, amiből még annyi se lesz

Az idei béremelés a kormánypropaganda szerint 32,2%-os volt. Erről persze mindenki, aki érintett, tudja, hogy ilyen mértékű emelést igen kevesen kaptak, ráadásul ez nem a bérekre, hanem a bértömegre vonatkozott, ami nagyon más dolog. Ez utóbbiba ugyanis beletartozik mindenféle kifizetés, ami nem minősül béremelésnek (pl. megbízási díjak). Lejjebb látható, hogy a 2025. évre bejelentett béremelés is ilyen lesz.

A gyakornokok illetménye

A kormány Európai Uniónak tett vállalásai között szerepel, hogy a gyakornokoknak 10 százalékponttal magasabb emelést kell adni, mint a többi pedagógusnak. Mára már világosan látszik, hogy az uniós vállalás, amely szerint „a pályakezdő (gyakornoki fokozatú) pedagógusok 2025-re vonatkozó béremelésének 10 százalékponttal magasabbnak kell lennie, mint a köznevelési rendszerben dolgozó összes pedagógus 2025. évi átlagos béremelése„, azt jelenti a gyakorlatban, hogy a gyakornokok bére meghaladja a Pedagógus I. fokozatban lévőkét. Ettől viszont nem lesz vonzó a pályakezdők számára a pedagóguspálya, de tény, hogy kiszámíthatóvá válik: a bérük évtizedekig a kezdőfizetés szintjén marad. Jelenleg egyeztetés folyik arról, hogy módosuljon az operatív program. A Monitoring Bizottság ülésén az Bizottság delegáltjai ettől nem zárkóztak el, de a döntést nem ők hozzák. 8 ezer embert érint ez a döntés.

Amennyiben év végéig a diplomás átlagbér adata nem változik, a gyakornoki alapilletmény 634.560.- forint lesz. Ennek megfelelően nőne a többlettanítási óradíj, ami a gyakornoki illetmény 1%-a.

Ha a gyakornok Pedagógus I-be lép, kötelezően kemény bruttó 5440 forinttal nő a fizetése. Ezzel együtt heti 4 órával nő a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje, és ha 25. életévét betölti, megszűnik az adókedvezménye is. Ez az életpálya áll előtte, amellyel a kormány vonzóvá kívánja tenni a pedagógusszakmát…

Mennyit keresnek majd a már nem pályakezdők?

De nézzük meg, konkrétan hogyan alakulnak a bérek a tervek szerint a többi fokozatban! Az egyeztetésen elhangzott, hogy nemcsak a fokozatokhoz rendelt minimumok, hanem a maximumok is nőnek (ezeket – feltehetően a hangos röhögést kerülendő – összegszerűen nem jelentették be), viszont van egy lényeges változás: mivel látható volt az eddigi bérintézkedéseknél, hogy amennyiben a rendelet csak a fokozatok szerinti minimumokat határozza meg, be kellett látniuk, amit előre jeleztünk, hogy hiába ígéri a kormány, hogy minden pedagógus a fokozatának előző minimuma és az új közötti különbség arányában kapja meg az emelést akkor is, ha a minimumnál magasabb a bére, ha a fenntartó úgy dönt, hogy a munkáltatónak nem biztosítja. Ezért most – és ez a korábbihoz képest pozitív változás – azt is előírják a rendeletben, hogy fokozatonként legalább hány százalékkal kell mindenkinek emelni az alapilletményét. Táblázatunkban ezeket az előzetes adatokat foglaljuk össze:

Fizetési fokozatA fokozathoz rendelt legkisebb alapbér emelésének mértéke (%)A fokozathoz rendelt legkisebb alapilletményLegalább hány százalék emelést kell kapnia annak is, akinek a minimumnál magasabb az alapilletménye
Gyakornok20634 56020
Pedagógus I.18,95640 00018
Pedagógus II.18,02655 00016,5?!?!
Mesterpedagógus13,4715 00013,5
Kutatótanár12840 00012

Látható, hogy az általános 20%-os emelés csak a gyakornokok esetében igaz, a többi fokozatban ennél alacsonyabb, viszont a mindenki számára biztosítandó emelés tekintetében van egy lényeges különbség a Pedagógus II. fokozatban: míg ebben a fokozatban a minimumot 18,02%-kal emelnék, az ennél már magasabb alapilletménnyel rendelkezőknél az emelés nem 18%-os, hanem csak 16,5%.

Erre Maruzsa Zoltán azt a magyarázatot adta, hogy ebből a másfél százalékos különbözetből „gazdálkodnák ki” a hiányszakokat tanítóknak továbbra is járó 4%-os emelést (amit az idén már négy százalékkal emelt bérre kapnának). Viszont ezek körét nem növelnék, hiába van más tantárgyak esetén is durva pedagógushiány, beleértve ebbe a krónikus gyógypedagógushiányt is. Mivel nincs bértábla, az a helyzet áll így elő, hogy akik idén megkapták a négy százalékos emelést, az ezzel növelt bérükre kapják a további négy százalékot, míg aki 2025-ben kezd ilyen tantárgyakat tanítani, annak az alapilletménye csak 4%-kal nő. Maruzsa Zoltán valóságtól nem kicsit elrugaszkodott válasza erre az volt, hogy ha szükség van valakire, majd a munkáltató ad neki magasabb bért. Az érintett tantárgyak tehát továbbra is a következők (az emelés csak akkor jár, ha a pedagógus ezek közül valamelyik tantárgyat effektíve tanítja):

  1. matematika,
  2. digitális kultúra,
  3. természettudomány,
  4. integrált természettudomány,
  5. fizika,
  6. kémia,
  7. biológia,
  8. földrajz.

Az egyeztetésen konszenzus volt abban, hogy nem tartjuk indokoltnak, hogy a Pedagógus II. fokozatba tartozóktól vegyenek el százalékokat. Kértük, hogy teremtsenek máshonnan forrást a 4%-ra, ill. volt olyan felvetés, hogy a 4% legyen inkább 3%. Véleményünk szerint ez ilyen csekély összegnél politikai szándék kérdése csupán, de az mindenképpen fontos lenne, hogy a bérek ne attól függjenek, hogy valaki mikortól tartozik az adott kedvezményezetti csoportba . Ezért is vissza kell állítani a bértáblát.

Hova lett a mesterdiplomáért járó 2%?

Megkérdeztük, hogy mi lesz a mesterdiploma után járó 2 %-kal. Maruzsa Zoltán rövid válasza az volt, hogy most ilyet nem terveznek. Idén volt, jövőre nem lesz. Aki 2025-től jön a pályára vagy netán vissza tanítani, az így járt. Aki technikumban szerzett óvodai nevelői bizonyítvánnyal óvodapedagógus lett, lévén, hogy ezzel a végzettséggel már óvodapedagógus-munkakörben is el lehet helyezkedni, ugyanannyi bér jár, mint két-három, akárhány egyetemi végzettséggel, amiért 5-6 év egyetemi tanulmányok után lehetett megszerezni. A szakvizsga pedig már évek óta nem befolyásolja a béreket. Elvégre is, tudásalapú társadalomban élünk…

Ugyanazt a munkát látják el” – így a felelős államtitkár. Aztán hozzátette: a következő egyeztetésre tegyünk javaslatot. Közzéteszünk egy kérdőívet, ebben írjátok meg nekünk, mi a véleményetek erről!

Mennyi béremelés jár a teljesítményértékelés alapján?

A rövid válasz: nem tudják. Egy biztos, mivel a teljesítményértékelés alapján a béremelés nem januártól lenne, ezért erre a célra uniós támogatás nem fordítható. Így legalább azt tudjuk, hogy a teljesítményértékelés alapján történő emelésre külön forrást kell biztosítani, csak éppen ennek a mértéke nem ismert még, ahogy a költségvetés tervezete sem. Erről arányokat vagy megközelítő adatokat se kaptunk. Ez is mutatja, hogy mennyire veszik komolyan azt a kormányban, amivel egy ország pedagógustársadalmát csuklóztatják. A pedagógusszakma teljesítményértékelési lázban ég, az igazgatók járkálnak órákat látogatni. És folyik mindennek az adminisztrációja. Egy olyan munkának, amiből jobb teljesítmény, az oktatás helyzetének javítása nem következik, ehelyett az érdemi munkától veszi el az időt, energiát. Csakúgy, ahogy a nemrégiben előírt, miniszter által elrendelt képzés teljesítése.

Hány pontot vonnak le a teljesítményértékelésnél, ha nem teszel eleget a NAT-ról szóló számonkérésnek? – AZ IGAZGATÓ DÖNTI EL.

Ezt kérdeztük az államtitkártól, és azt, hogy a pleykákban elterjedt 2 pontnak van-e alapja. Ti. 28 pontot lehet szerezni a teljesítményértékelésben a pedagógiai munka minősége, eredményessége részterületen, amelyre adható pontokat már szét is osztották az intézményekben. Ebből lehet levonni a NAT-számonkérés teljesítésének elmaradása miatt, no, de kérdés, hogy mennyit.

„EZ AZ IGAZGATÓ JOGKÖRE” – jött az államtitkári válasz. Annyit von le, ha levon egyáltalán a pontszámokból, amennyit gondol.

Ez azoknak is fontos információ, akik még nem küzdötték magukat végig ezen a meglehetősen megalázó, random feldobott, nevetséges kérdéssoron, amiből fél óra alatt 20-ból 15-re kell „helyes” választ adni a teljesítéshez. Kérdőívünkben azokat a legértelmetlenebb, leghülyébb kérdéseket várjuk tőletek, amelyekkel a számonkérés során találkoztatok.

Miről volt még szó, és mi jön ezután?

Kértük továbbra is, hogy a nevelést-oktatást közvetlenül segítők béremelésére is kerüljön végre sor, ne maradjanak a garantált bérminimum +7 v. 10% szintjén. Ezt nem tervezi a kormány, viszont Maruzsa Zoltán tőlünk érdeklődte meg, hogy hogyan állnak a minimálbér- és garantált bérminimumról szóló egyeztetések.

Mint kiderült, az MZTSZ is adott be javaslatot az elmaradt jubileumi és köznevelési foglalkoztatotti jutalom kérdésében. Elkértük tőlük ezt a tervezetet annak érdekében, hogy a következő egyeztetésre lehetőleg egységes tervezetet adjunk be.

Követeljük továbbra is a 2023. december 31-éig, négy napon belül elrendelt és ki nem fizetett eseti helyettesítések ellenértéknek minden pedagógus számára történő kifizetését. Most már a ki nem fizetett helyettesítésekkel indokolt rendkívüli lemondások ügyében születtek jogerős ítéletek. Ezekben az elmaradt néhány tízezer forintos pótlékok mellett sokmilliós felmentési díjakat és dupla végkielégítést is kell fizetni a munkáltatónak a késedelmi kamatok és a perköltség mellett. Ez egyes esetekben a 15 millió forintot is meghaladja. Erről írtunk itt:

Újabb hatalmas siker a bíróságon túlmunka-ügyben!

Ebben a cikkünkben azt is megírtuk, hogy mi a teendője annak, aki még perelne az eseti helyettesítések kifizetésének elmaradása miatt.

A következő egyeztetésen fel fogjuk még hozni a nyugdíjas pedagógusok felmentése esetében ki nem fizetett, felmentési időre járó távolléti díjakat, a tankönyvhasználat korlátozását, a ki nem fizetett iskolakezdési támogatásokat, azt a döbbenetes jogszabálymódosítási javaslatot, hogy a nyomozók felderítési célból, gyermekek sérelmére követhetnek el bűncselekményeket, valamint a nem pedagógusok szabadságából eredő érdeksérelmeket.

NE FELEDD: EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK!

KATTINTS A PDSZ MEGÚJULT HONLAPJÁRA! Ha tagunk vagy, és még nem állítottál be rendszeres tagdíjátutalást, itt tudsz meg erről minden fontos információt:

Kattints ide!

Hasonló cikkek