Amire az Európai Unió nem ad bértámogatást, arra a kormány se költ

2024. december 4-ére több adat birtokában kicsit máshogy, a gyakornokoknak, Pedagógus 1-ben és Pedagógus 2-ben lévőknek kedvezőbben alakultak a számok, de még mindig nagyon alacsony lesz a bérszínvonal, nem beszélve arról, hogy azok számára, akiknek a béremeléséhez nem áll rendelkezésre uniós forrás, a kormány láthatóan a mindenki számára kötelező minimálbér és garantáltbérminimum-emelésen kívül semmi további emelést nem tervez. Még mindig nincs megoldás az elmaradt jubileumi/köznevelési foglalkoztatotti jutalomra és iskolakezdési támogatásra sem. Jövünk a részletekkel…

Mennyi lesz az annyi?

„A javaslat szerint a tanárok és óvónők fizetése január 1-jétől átlagosan újabb 21,2%-kal emelkedik. A béremelés 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust, és a szakképzésben dolgozó oktatókat is érinti.
 A 2025-ös béremelésre a Kormány 339 milliárd Ft-ot biztosít a céltartalékban, ezen felül a 2024. évi béremelés fedezetének bázisba építésére a költségvetés tervezete 323,5 milliárd Ft-ot határoz meg 2025-ben. A költségvetés tervezete már a 2026. évi pedagógus bérfejlesztésre is elkülönít 190 milliárd Ft-ot.
A tanárbéremeléshez szükséges források 88%-át a magyar kormány, 12%-át az EU biztosítja” – áll a Belügyminisztérium közleményében. Ezzel az átlagos emeléssel mindig az a baj, hogy valójában a bértömegre vonatkozik, amiben mindenféle bérelem is benne van. Ha az átlagos emelés lenne ennyi, volnának olyanok, akik ennél lényegesen nagyobb mértékű emelést kapnának, főleg, hogy egyes fizetési fokozatokban meg sem közelíti az emelés mértéke a bejelentett átlagot. A készülő rendelettervezet szerint a fenntartóknak kizárólag bérre lehet fordítani az erre kapott támogatást, de: ebből legfeljebb 20% lehet jutalom címén kifizetett pénz is. Ez szerintünk nincs rendben, mivel a jutalom egy egyszeri kifizetés, tartósan nem jelenik meg a bérekben. (Ezért sem mindegy az, hogy béremelésről vagy a bértömeg emeléséről van szó.) A béremelés 2025. január 1-ig visszamenőleg érvényes, a kinevezéseket, ill. kinevezés-módosításokat 2025. január 25-éig kell elkészíteni.

No, de nézzük az egyeztetésen bejelentett béradatokat és az emelés mértékét!

A gyakornokok esetében az volt a kormányzati vállalás, hogy az emelés mértéke két százalékponttal lesz magasabb, mint a többi fokozatban. Ezt a két százalékot a bejelentés szerint a gyakornokok kinevezésében külön soron tüntetik fel. Ez 2025-ben 10.600 forint.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy az emelésről szóló rendelettervezet ún. társadalmi vitára kerül, azaz felteszik a Belügyminisztérium honlapjára, és adnak néhány napot a véleményezésre. A beérkezett véleményeket nem szokásuk közzétenni, ennek ellenére javasoljuk, hogy mindenki véleményezze, ha megjelenik a rendelettervezet.

Milyen tendencia látszik ezekből a számokból?

Egyértelmű, hogy „csúsznak össze” az egyes fokozatok. Megéri megbukni a gyakornokoknak a minősítő vizsgán, mert ebben a fokozatban van a legnagyobb mértékű béremelés, itt legalább megvalósul, amit a kormány áltagosnak nevez, ráadásul ezért heti négy órával kevesebbet kell megtartani, mint a következő fokozatban. De megéri Ped. 1-ben maradni, sőt a Mesterpedagógus fokozatból „visszaminősülni” Ped. 2-be, mivel illetményt nem lehet levonni – lévén, hogy nincs bértábla – és Ped. 2-ben magasabb az illetményemelés mértéke, mint a Mesterpedagógus fokozatban. Lassacskán erodálódik a kezdettől elhibázott minősítési rendszer.

Éppen ideje ezért a tényleges teljesítményre épülő illetmény-előmeneteli rendszert bevezetni, visszahozni a bértáblát, figyelembe venni a megszerzett szakképzettségeket, szakokat, a munkában töltött éveket. Az eddigi tapasztalatokból kiderült, hogy hiába van a fokozatokon belüli széles bérsáv (a fokozatokhoz rendelt új maximumokat már fel se jegyeztük), ha a munkáltató csak annyi emelést állapít meg, amennyit okvetlenül muszáj. Ha a jogalkotó nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, majd megoldódik minden magától, mert a kollégák nem vesznek a nyakukba a minősítéssel járó felesleges terheket, de nem lesz majd elég vállalkozó se a megalázó és minden szakmaiságot nélkülöző minősítésekben való közreműködésre. Kutatótanárrá válni pedig a jelenlegi munkaterhelés mellett gyakorlatilag nincs mód.

További százalékok

Az egyeztetésen bejelentették még, hogy marad a mesterfokozatú diplomások további 2%-a, azaz mindazok illetményét 2%-kal meg kell emelni, akik mesterfokozatú, tehát egyetemi szintű diplomával tanítanak. Az ún. hiányszakok tanításáért – ezek változatlanul a természettudományos tantárgyak – nem négy, hanem hét százalékos emelés jár. (Az emelés alapja az alapilletmény, és ha jár akkor az esélyteremtési illetményrész és a 2% a mesterdiplomáért. A vezetői, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői megbízási díjak és pótlékok nem számítanak be.)

Marad az esélyteremtési illetményrész – a 20% – és a törvényi feltételek se változnak a nekünk bemutatott tervezet szerint, pedig ezt is kértük és továbbra is kérjük, hogy módosítsák annak érdekében, hogy ne legyenek kirekesztve azok, akik nem tudnak a heti teljes munkaidejük 50%-ában fejlesztő foglalkozásokat tartani, pl. azért sem, mert NOKS-osok, szakszolgálatban dolgozók vagy éppen vezetők. (lásd ehhez a státusztörvény 98. § (5) bekezdését és a végrehajtási rendeletet.)

Mi lesz a nem pedagógus-munkakörökben dolgozók bérével?

Az Európai Bizottság képviselője a legutóbbi monitoring bizottsági ülésen kijelentette, hogy a 2023-ban elmaradt illetményemelés fedezetét nem lehet a nevelést-oktatást közvetlenül segítők (NOKS), illetve a technikai dolgozók béremelésére költeni. Ehelyett a pedagógus-béremelés folyamata 2030 helyett egy évvel tovább, 2031-ig tart. A NOKS-dolgozókról gondoskodjon a magyar állam. Amit ismét hallottunk, az a szokásos tracklist:

1. lesz minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés, tehát kapnak ők is béremelést;
2. vannak elegen, nem csökkent a létszámuk, az alacsony bérek miatt nincs pályaelhagyás, ergo ezek a bérek így rendben vannak.

Miért nem jó ez az érvelés? A minimálbér és a garantált bérminimum valamennyi jogosultnak jár. Ezzel nem, hogy megbecsülve nincsenek az érintettek, hanem megalázzák, folyamatosan a rajtvonalon tartják a sok esetben diplomás, évtizedek óta a pályán lévő munkatársakat, akik nélkül nincs közoktatás, és a pedagógus se tudja a munkáját végezni. Az is problémát jelent, hogy az egyes munkakörök között átcsoportosítható a létszám, így, ha tömegével mennek el pl. rendszergazdák, diplomás könyvtárosok, és felvesznek helyettük magasabb végzettséget nem igénylő munkakörökbe NOKS-osokat, a létszámon valóban nem látszik, hogy baj van. A létszámadatok kipipálását követően a feladatellátás pedig ugyan melyik illetékest érdekli az intézmény kapuin kívül? Erre találták ki elég régen a nehezen kimondható, szubszidiaritás elvét. Ha véleményezitek a rendelettervezetet, mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy ha ez így marad, a NOKS- és egyéb dolgozók megint úgy járnának, hogy mindenki a rajtvonalra kerül, a minimumot kapja, végzettségtől és munkában töltött évektől függetlenül. Ez elfogadhatatlan!

Mi lesz a teljesítményértékelés alapján járó béremeléssel?

„A teljesítménybérezés miatt azok is jól járnak, akik többet tesznek a gyermekekért, nagyobb mértékben emelkedik a fizetése például azoknak is, akik hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkoznak, hiszen a bérrel párhuzamosan nő az esélyteremtési illetményrész mértéke is: a felzárkózó vagy kedvezményezett településen tanítók bére továbbra is 20%-kal magasabb kell hogy legyen” – olvashatjuk a Belügyminisztérium közleményében. Csakhogy jogszabály nem írja elő, hogy teljesítményértékelés alapján béremelést kellene adni, ebből következően azt sem, hogy mennyit. Erről írtunk itt:

Milyen következménye van annak, ha nem csinálom meg a NAT-vizsgát?

A költségvetésről szóló törvénytervezetben sincs nyoma annak, hogy 2025 szeptemberétől béremelésre volna forrás.

Kifizetik végre az elmaradt jubileumi és köznevelési foglalkoztatotti jutalmakat?

Az egyeztetésre immár három verzióval készültünk. Meg is hallgattuk a főosztályvezetőtől és az államtitkárság másik jogászától a kritikai véleményeket, csak éppen továbbra sem hallottunk se tőlük, se Maruzsa Zoltántól és helyettesétől valamiféle elképzelést, hogy jogilag hogyan lehetne megoldani, hogy ne kerüljön senki két szék közül a földre. Márpedig most ez a helyzet azokkal, akik kellő számú közalkalmazotti jogviszonyban töltött év miatt nem kaphattak korábban jutalmat, most pedig, hogy a szakmai gyakorlat ideje is beszámít, azzal szembesülhettek, hogy az esedékesség leteltére hivatkozva utasította el kérelmüket a munkáltató. Hosszas vita volt, ami közben Maruzsa Zoltán felvetette, hogy mi lenne, ha idén méltányosságból minden elutasított megkapná az elmaradtak közül a legmagasabb összegű jutalmat. Mi ezt maximálisan támogatnánk, csak történjen végre már elmozdulás. Abban maradtunk – mivel semmiféle felhatalmazása az államtitkárnak nem volt -, hogy írásban válaszol. Ha jön tőle visszajelzés, azt közzé fogjuk tenni.

Most akkor az iskolakezdési támogatás jár vagy nem jár?

Az iskolakezdési támogatást továbbra is adható juttatásként kezelik, ami akkor járhatott volna, ha feketén-fehéren a jogszabály erről rendelkezik. Csakhogy a végrehajtási rendelet rendkívül pongyola, nem egyértelmű. Erről írtunk itt:

Az iskolakezdési támogatás jár! A kérelmet szeptember 30-áig kell benyújtani! – frissített tartalommal!

Azt kértük, hogy a karácsony közeledtével adjanak egy egyszeri juttatást helyette úgy, ahogy azt elég sok szakképzési centrum teszi, egyfajta „pulykapénz” gyanánt. Az iskolakezdési támogatást ráadásul nem is mindenkinek kellett volna adni. Ha ránézünk a pedagógusok korfájára, láthatjuk, hogy igen kicsi lehet az a létszám, akinek még tanköteles korú gyermeke van. Az oktatásban dolgozók ugyanis zömmel 50+ -osok. Erről írtunk itt:

A közoktatási államtitkárság előtt mutattuk meg, mekkora a baj

Maruzsa Zoltán meglepő válasza az volt, hogy azért nem adnak ehhez fedezetet, mert erre nincs uniós támogatás. Ha ezt korábban felvetjük, hogy ilyen igényünk van, akkor betervezik úgy, hogy a béremelés kisebb mértékű. Ez nyilvánvaló bullshit, pontosan azért, mert a béremeléssel kapcsolatos uniós vállalás miatt nem lehetséges, hogy ebből egy részt pénzbeli juttatással váltsanak ki, másrészt a minisztériumban vagy más intézményben sem a béremeléssel összefüggésben állapítanak meg juttatásokat, hanem azon felül kapják, ahogy eddig kiderült már többször. Az is, hogy nem is keveset.

Nézzük csak Maruzsa Zoltán – nem kevéske fizetése mellett – milyen pénzbeni juttatásokat kapott!

Nincs ezzel egyedül. Ha rákeresel ITT a felsővezetők juttatása kulcsszavakra, több vezető tisztségviselőnél is láthatsz hasonló juttatásokat. A státusztörvény végrehajtási rendelete tele van más egyéb juttatásokkal is, kár, hogy ezek csak betűk. Azzal, hogy a 106. §-ban kötelező juttatásként feltüntetett iskolakezdési támogatást is az adható juttatásokhoz sorolják Maruzsáék, teljességgel kiüresítik, komolytanná teszik a rendeletet.

Mi legyen a következő lépés?

1. Mindenekelőtt, ha még nem tetted meg, be kell lépni a szakszervezetbe. Ezt megteheted ITT! Egyedüli fotelharcosként, bátor vagy éppen álnéven publikáló kommentelőként nem lehet elérni semmit. Csatlakozz közösségünkhöz, hogy együtt nagyobb erőt tudjunk felmutatni!
2. Tájékozódj ezen a felületünkön és a pdsz.hu-n. Hallgasd podcastadásainkat a youtube-on! Az Antanténusz a PDSZ podcastja.
3. Véleményezd a rendelettervezetet, ha megjelenik a Belügyminisztérium felületén, ITT, de íme a cím és a határidő: „A társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a [email protected] szervezeti e-mail-címre küldhetik meg 2024. december 14-ig.”
4. KÖVETELD A NOKS- ÉS EGYÉB MUNKAKÖRBEN DOLGOZÓK RÉSZÉRE A BÉREMELÉST! A PDSZ kongresszusának erről szóló határozata a következő:
   • A PDSZ követeli a NOKS-dolgozók garantált bérminimum feletti béremelését úgy, hogy a felsőfokú végzettségűek minimális illetménye érje el Pedagógus I. fokozathoz tartozó illetmény alsó határát!
   • A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező NOKS-munkakörökben dolgozók kapjanak a garantált bérminimum +10% felett legalább ugyanolyan százalékos illetményemelést, mint a gyakornokok!
   • A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező, egyéb munkakörökben dolgozók kapjanak a részükre járó legkisebb munkabér felett legalább ugyanolyan százalékos illetményemelést, mint a gyakornokok!
5. Ha akciót indítunk, csatlakozz hozzá!

Ne feledd, együtt erősebbek vagyunk!