A PDSZ véleményezte a 2025. évi béremelésről szóló rendelettervezetet és egyben követelt a nem pedagógus-munkakörörkben dolgozók számára is a minimálbér- és a garantált bérminimumemelést meghaladó emelést. Az alábbiakban közöljük az Országos Választmány erről szóló határozatát is.
A PDSZ Országos Választmányának 2024. december 13-ai határozatai
A PDSZ továbbra is kiáll a nem pedagógus-munkakörben dolgozók béremelése mellett, beleértve a szakképzésben, technikai munkakörökben dolgozókat is.
A PDSZ az érintettek hajlandósága esetén sztrájkot és szolidaritási sztrájkot is szervez, amelyben számít az ágazatban működő többi szakszervezet együttműködésére.
A PDSZ amellett, hogy továbbra is követeli, hogy a fenti béremelésre legyen elkülönített központi költségvetési keret, egyúttal felméri az érintettek körében a sztrájkhajlandóságot, és erről online fórumot is szervez.
A PDSZ a fentiek lebonyolítására munkacsoportot hozott létre.
A PDSZ a 2025. évre tervezett béremelésről
Íme a Belügyminisztériumnak küldött levél szövege:
A 2025. évi tanárbéremelésről és az ahhoz nyújtott központi költségvetési támogatásról szóló rendelettervezettel kapcsolatban a PDSZ az alábbi véleményt fogalmazta meg, ill. az alábbi javaslatokat teszi:
- Az elnevezést változtatni kellene, mert nemcsak a tanárokat érintő intézkedésről van szó, ráadásul a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban nem bért, hanem illetményt állapítanak meg.
- Pozitív elem a rendeletben a minden érintettnek illetményemelést biztosító, kötelező, százalékos illetményemelés.
- Nem javasoljuk ugyanakkor, hogy az Unió által támogatott keretből kerülhessen sor többlettanítási óradíj, eseti pótlékok, ügyeleti és készenléti díj, ösztönzési keresetkiegészítés, jutalom, ill. munkáltató által biztosított céljuttatás kifizetésére. E keretet teljes egészében tartós, minden hónapban kifizetendő illetményre kellene fordítani ahhoz, hogy a pedagógusok illetménye ténylegesen érje el a diplomás átlagbér legalább 80%-át. A kormányzati kommunikációban folyamatosan béremelésről beszélnek, nem bértömegemelésről, ezért sem indokolt, hogy e keretet nem havonta, rendszeresen kifizetendő személyi juttatásra használják fel.
- Nem értünk egyet azzal, hogy hiányszakmák alatt csak a természettudományos tárgyakat tanító tanári munkaköröket értik, miközben országszerte tapasztalható pedagógushiány szinte minden tantárgy vonatkozásában, de a tanítók, gyógypedagógusok és óvodapedagógusok körében is. A 7%-kal indokolatlan belső bérfeszültség keletkezik. Ennek fedezetét célszerű lenne minden pedagógust és pedagógus-diplomával rendelkező NOKS-dolgozót megillető illetményemelésre fordítani.
- Azzal, hogy a pályakezdés után járó illetménynövekedést a Pedagógus I. fokozatba kerülést követő január 1-jétől elvonják, nem teszik a pályakezdők számára tartósan vonzóvá a pedagóguspályát. Ellenkezőleg, azt a jelenleg is tapasztalható elvándorlást erősítik, hogy a fiatalok néhány év pedagógusmunka után más ágazatban helyezkednek el. Nem válik attraktívvá egy pálya, hogy a fiatal szembesül azzal, hogy ha marad a minősítő vizsga után a szakmájában, az átsorolását követő évtől kevesebb az illetménye és lényegesen magasabb a munkaterhelése. Ezért is volna szükség az egyes fokozatokban az illetmények alsó sávjának emelésére. Az is negatív hatású, hogy a pályakezdés után járó illetménynövekedés külön soron történő megjelenítésével kisebb mértékű lesz a többlettanítási óradíj, aminek alapja a gyakornoki illetmény. Ha ezzel az volt a cél, hogy ne növeljék még jobban az eddig is helyi bérfeszültséget okozó vezetői megbízási díjakat, akkor nem az alapot, hanem a százalékokat kellett volna korrigálni.
- A felső határ emelése pedig teljesen felesleges, voltaképpen egy látványelem a rendeletben, mivel azt a pedagógusoknak nem állapítják meg akkor sem, ha a törvényben felsorolt összes szempontnak megfelelnek. Bértáblára volna szükség ahhoz, hogy valódi életpályáról lehessen beszélni.
- „A javaslat szerint a tanárok és óvónők fizetése január 1-jétől átlagosan újabb 21,2%-kal emelkedik. A béremelés 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust, és a szakképzésben dolgozó oktatókat is érinti.” – áll a Belügyminisztérium közleményében. A rendelettervezetből az, hogy a béremelés a szakképzésben dolgozó oktatókra is vonatkozik, sajnálatosan kimaradt. Kérjük, hogy legyen jogszabályban garantált, hogy az átlagos 21,2%-os emelés a szakképzésben dolgozó oktatókra is vonatkozik!
- Továbbra sem jelenik meg jogszabályban a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és egyéb munkakörökben foglalkoztatottak kötelező béremelése. Elfogadhatatlan, hogy számukra az emelés kimerül abban, hogy évente emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ezáltal ezekben a munkakörökben mindenki, így a felsőfokú végzettségűek illetménye is folyamatosan a legkisebb munkabérre van felzárkóztatva, és a NOKS-dolgozók erre kapják a legalább 7%-ot, amelyre 10%-mértékig biztosítanak a központi költségvetésből fedezetet. Illetmény-előmeneteli rendszerre volna szükség a tisztes megélhetés és kiszámítható életpálya biztosítására e munkakörökben is. Ezzel lehetne a felsőfokú végzettséget igénylő NOKS-munkakörökben dolgozók pályaelhagyását csökkenteni, és az évtizedek óta a köznevelési intézményekben dolgozók munkáját megbecsülni. A PDSZ Kongresszusa a nem pedagógusok illetmény- és béremelésével kapcsolatban az alábbi határozatokat hozta, melyeket ezúton is ajánlunk figyelmükbe:
„A PDSZ követeli a NOKS-dolgozók garantált bérminimum feletti béremelését úgy, hogy a felsőfokú végzettségűek minimális illetménye érje el Ped. 1. fokozathoz tartozó illetmény alsó határát!”
„A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező NOKS-munkakörökben dolgozók kapjanak a garantált bérminimum+10% felett legalább ugyanolyan százalékos illetményemelést, mint a gyakornokok!”
„A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező egyéb munkakörökben dolgozók kapjanak a részükre járó legkisebb munkabér felett legalább ugyanolyan százalékos illetményemelést, mint a gyakornokok!”
A tervezett illetményemelésről szóló írásunk itt olvasható:
Amire az Európai Unió nem ad bértámogatást, arra a kormány se költ
A szakszervezet sztrájkot „csak” szervezni tud, helyetted nem tud sztrájkolni!
Ezt nagyon fontos tudni, és azt is, hogy helyi szakszervezeti csoportok nélkül nem beszélhetünk helyi egyeztetésről. A mostani jutalomosztásnál is szükséges lett volna előzetes egyeztetés. Ezt csak abban az esetben lehet kikövetelni és ezt az igényt jogilag is érvényesíteni, ha van az intézményben szakszervezeti csoport és vagytok annyian a csoportban, hogy a törvény szerint kötelező legyen a munkáltatónak – beleértve az igazgatót és a szakképzési centrum igazgatóját, valamint a tankerületi igazgatót – és a fenntartónak (ez a tankeres intézményekben egybeesik) – egyeztetni.
Ezért fontos belépni a PDSZ-be, ahol nemcsak a helyi egyeztetéshez szereztek törvényes jogot, amit, ha a másik fél nem tart be, meg lehet támadni, de segítséget is kaptok tőlünk a tagok számára rendelkezésre álló jogsegélyszolgálaton keresztül.
A belépésről mindent megtaláltok a képre kattintva:
Ne csak szerveződj! Szervezz is!
Együtt erősebbek vagyunk!
Csak együtt vagyunk erősek!
