Nem készültünk évértékelővel vagy hasonló összefoglalóval, mert ez az év csak egy állomás egy folyamatban, amelynek a végén reményeink szerint újra bértábla lesz, minden munkakörben dolgozó számára megbecsülést és tisztes megélhetést adó, jogszabályban garantált illetményekkel. Mindenki megkapja, ami neki jár, és a jogszabályok úgy alakulnak, ahogy azt a kormány az Európai Bizottság felé vállalta: szerzett jogokat nem vesznek el (eddig elvettek) és a pedagóguspályát vonzóvá tevő jogszabályok születnek (eddig az ellenkezője történt). De folytatjuk a küzdelmet, amelynek voltak már látható eredményei is. Jövőre kötelező lesz a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálata. Fontos ezért, hogy a „klasszikus” szakszervezeti kérdések mellett ezzel is foglalkozzunk, mivel a munkakörülmények szerves része a szabad értelmiségi lét, az értelmes munka feltételeinek biztosítása. Ennek egyik alapvető eleme az, hogy beleszólhassunk abba, hogy mit és hogyan tanítunk, milyen módszerekkel nevelünk. Cikkünk megjelenése óta két levelet kaptunk. Ezekkel frissítjük az írást.
Sokaknak van elege
Ez erősen látszott a tanéveleji PeDfeSZt programunkon, ahol partnerszervezeteinkkel beszélgettünk, és közös éneklésben is részt vettünk. Nézzétek meg, milyen fantasztikus volt, amikor Dés László zongorakíséretével együtt énekeltek pedagógusok, rendőrök, roma kulturális szervezet fellépői, a FreeSzfe képviselői!
Ha nem lettek volna munkabeszüntetések, demonstrációk, élőláncok és a diákok kiállásai, sokkal rosszabb lenne most a helyzet
A 2024 januári illetményemelés alapja egy uniónak tett vállalás volt. Meggyőződésünk, hogy erre a kivételes, uniós támogatásra nem került volna sor, ha nem következik be az a sztrájkfolyamat, a demonstrációk és kiállások, amelyekre Magyarország történetében nem volt még példa.
A kormány az EFOP PLUSZ néven futó programban azt vállalta, hogy a pedagógusok átlagbére érje el a diplomás átlagbér 71,8% -át.
Ha nincs egyeztetés, lehet, hogy nincs korrekció
Mivel a méltán bosszútörvénynek nevezett új jogállási törvény szerint megszűnt a bértábla és ezáltal a törvényben garantált előmenetel, kérdés volt, hogy a tényleges béremelések hogyan alakulnak. A rendelet ugyanis csak a fokozatokhoz tartozó legkisebb illetményeket írta elő. Kérdéses volt, hogy azok, akiknek eleve magasabb volt az illetménye a minimumnál, milyen mértékű emelést kapnak. Az egyeztetésen Maruzsa Zoltán azt ígérte, hogy mindenki annyi százalék emelést kap, mint amilyen mértékben nőtt az adott fokozathoz rendelt legkisebb illetmény. Az erről készült táblázatot itt találjátok:
Mindenki kap emelést – az a kérdés, hogy tényleg annyit-e, amennyit az egyeztetésen ígértek
A PDSZ képviselői felhívták a figyelmet arra, hogy azzal, hogy a rendelet csak a minimumot tartalmazza, erre semmiféle garancia nem lesz. És ez így is történt.
A tankeres iskolákban, kollégiumokban, szakszolgálatokban az ígéreteknek megfelelően alakult az emelés, de a többi intézményben nem minden esetben, sőt. Főként az önkormányzatok által fenntartott óvodákban, tömegesen jelezték, hogy mindenkit csak a minimumra állítottak be. Mi ezeket az eseteket, amennyiben engedélyt kaptunk az érintettektől, jeleztük is az illetékeseknek, akik láthatóan igyekeztek eljárni. A visszajelzéseitekből úgy tudjuk, több esetben sikeres volt a beavatkozás. De abban az illetékesek is egyetértettek velünk, hogy nem így, egyéni kijáró rendszerben kéne a kormányzati ígéreteket beváltani. A makacsabb fenntartókat a MÁK-on keresztül küldött figyelmeztetés se győzte meg arról, hogy használják fel a béremelésre érkezett fedezetet, ellenkező esetben azt vissza kell fizetniük. „Inkább visszaadjuk, de ne keressen többet egy pedagógus, mint a polgármester!” – ezzel „érveltek” egy kistelepülésen. Vagy: „nehogy már bérfeszültség legyen a pedagógusok és a szociális intézményekben dolgozók között”. Ilyen és ehhez hasonló indokokkal vagy éppen mindenféle indoklás nélkül maradtak el béremelések, majd lett végül a fenntartó rendelkezésére álló bérfedezetből néhány helyen egyszeri jutalom.
Mi, a szakszervezetek hívtuk fel az egyeztetések során a figyelmet folyamatosan arra, hogy az önkormányzatoknál, ahol a legkisebb mértékű volt az emelés, a kormánynak erről nincs adata, következésképpen e bérek figyelembevétele nélkül nyilatkoztak hónapokon keresztül a pedagógusok átlagbéréről. Ebben a cikkben tettük közzé a kormány adatait, ahol látható, hogy az önkormányzati intézményekben dolgozók átlagbérének oszlopa üres:
Ha nem lett volna egyeztetés, a béremelés mértéke lehet, hogy kisebb lenne
Folyamatosan felhívtuk a figyelmet arra, hogy a kormány által közölt átlagnál mintegy százezer forinttal alacsonyabb átlag jött ki azokból a béradatokból, amelyeket Ti adtatok meg nekünk. Bérkorrekcióra van szükség. A kormány állítása szerint a béremelés mértéke nagyobb volt, mint ami az Unió felé tett vállalásban szerepel. A 2025. évi emelés mértéke az erről szóló első egyeztetésen kapott adatok szerint jóval kisebb lett volna, mint ami végül a rendelettervezetbe került.
Itt lehet látni az első bejelentés szerinti számokat:
November 4-én egyeztettünk a minisztériumban, és 19-én folytatjuk…
Az első fontos eredmény már itt is megmutatkozott, konkrétan az, hogy a 2025. évi béremelésről szóló rendelet nemcsak a fokozatokhoz rendelt minimumokat, hanem a mindenkinek kötelezően megállapítandó illetményemelés mértékét is előírja.
A munkavállalói oldal egységesen azt kérte, hogy a mindenkinek járó százalékos emelés mértéke legyen nagyobb, főképpen a Pedagógus II. fokozatba soroltak emelése, ami először 16.5% volt Maruzsáék közlése szerint. Ne az ún. hiányszakokért járó emelés legyen nagyobb mértékű, hanem a mindenkit megillető százalékok mértéke legyen több, és maradjon a mesterfokozatú diploma után járó 2%. Ezek a követelések részben teljesültek, a béremelés mértéke is lényegesen nagyobb lett az eredeti javaslathoz képest:
A kihirdetett rendelet lényegében azonos a tervezettel. Ami eltűnt – és már a tervezetben sem volt benne – az az ígéret, hogy a szakképzésben is legalább ugyanilyen mértékű béremelést kell adni.
Követeljük, hogy a szakképzésben dolgozók számára is legyen jogszabályban előírt béremelés, melynek mértéke legalább olyan legyen, mint a közoktatásban!
Íme a kihirdetett rendelet:
A szakképzésben megjelent kormányhatározat valamennyi biztosítékot ugyan ad hasonló mértékű béremelésre, de ezt jogszabály nem garantálja. 2025. januárjában kérdőívben fogunk Benneteket megkérdezni arról, hogy ebből mi valósult meg. Íme a kormányhatározat:
Tovább küzdünk a NOKS- és egyéb munkakörökben dolgozók béremeléséért!
Az azonban továbbra is elfogadhatatlan, hogy a NOKS- és egyéb, nem pedagógusmunkakörben dolgozók bére csak a garantált bérminimum emelése miatt nő. Ezért a PDSZ továbbra is küzd a béremelésükért. Erről a PDSZ kongresszusa is több határozatot hozott, amelyet itt olvashattok:
Azóta megkezdtük a kampányunkat, melynek keretén belül a közvélemény elé tárjuk, hogy miről is van szó, kiket és hogyan érint a kormány cinizmusa, miért fontos mindenki számára az, hogy az ő munkájukat is megbecsüljék.
A PDSZ Media-n – a PDSZ youtube-csatornáján erről több, rövid youtube-videót megnézhetsz. Katt a képre:
A téli szünet után folytatása következik… DE NAGYON FONTOS, HOGY EREDMÉNYT CSAK EGYÜTT TUDUNK ELÉRNI.
Tömegesen nyertünk pereket a ki nem fizetett túlmunka miatt
Immár olyan jogerős ítéletek is születtek, amelyek alapján nemcsak a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítéseket és a tanításon kívüli rendkívüli munkaidőt kell kifizetni, hanem a munkáltatónak ez a mulasztása alapot adott rendkívüli lemondásra is, amely miatt eseteként két évet is meghaladó bér jár (felmentési időre járó távolléti díjnak és dupla végkielégítésnek megfelelő összeg, de van olyan kolléga is, akinek ki kellett fizetni még plusz négyhavi távolléti díjnak megfelelő pénzt is amiatt, hogy jogviszonya a nyugdíjjogosultság előtt öt éven belül szűnt meg. Erről írtunk részletesen itt:
Azért érdemes ezt tanulmányozni, mert még mindig lehetséges a ki nem fizetett túlmunka miatt pereskedni – a hároméves elévülési időn belül -, sőt azonnali hatályú lemondással is meg lehet szüntetni a jogviszonyt, ami ugyanolyan jogkövetkezményekkel jár, mint 2023. december 31. előtt.
Antanténusz – a PDSZ podcastja
Erről és több más aktuális témáról részletesen új podcastünkben, az Antanténuszban hallgathattok meg adásokat. Az Antanténusz PDSZ elérhető a Spottify-on is! Íme a dr. Nyitrai Károly ügyvéddel készült adásunk – kattints a képre:
Teljesítményértékelés és NAT-vizsga -nemcsak tiltakozunk ellene, de elmagyaráztuk a jogkövetkezményeket is
Folyamatosan érzékeljük azokat az irracionális, abszurd lépéseket, amelyeket nem lehet másként értelmezni, mint bosszút az elmúlt évek tiltakozó megmozdulásaiért, és persze ezek arra is jók, hogy baráti zsebeket tömjenek meg vele. Ilyen pl. az ún. NAT-vizsga, vagy inkább maradjunk a rendelet szerinti, megalázó megnevezésnél, a számonkérés, amelyet az új kedvenc, a megbízható és utasítható Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Ludovika szervez. (Csoda ez egy olyan országban, ahol nincs Oktatási Minisztérium, és a közoktatásért felelős miniszter egy volt rendőr?)
A költségekkel kapcsolatban közérdekű adatigényléssel fordultunk a Belügyminiszterhez. Eddig annyit sikerült kinyomozni, hogy ez a totálisan értelmetlen „képzés” a következő költségekkel járt:
„A Belügyminisztériumhoz 2024. november 07. napján érkezett közérdekű adat
megismerésére vonatkozó –,,A Belügyminisztérium 69. 300 Ft+áfa összeget
fizetett ki a képzéssel összefüggésben.” – mondatot úgy kell érteni, hogy
a teljes, képzésre és számonkérésre fordított költség 69.300 Ft+Áfa, vagy
ezt képzésre kötelezett személyenkénti költségként kell érteni, továbbá,
hogy a képzéssel és számonkéréssel összefüggő esetleges további
költségeket az NKE, ill. fenntartója viseli-e. ” tárgyú – adatigényére a
megkeresett szerv az alábbiak szerint tájékoztatja.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) és a
Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) együttműködési megállapodása
alapján az NKE által vállalt feladatok költségeit a BM fedezi. Erről
jelenleg nincs aláírt költségvetési megállapodás, így kifizetés sem
történt.
Az Oktatási Hivatal számára a BM, támogatói okirattal más feladatok
ellátása mellett a képzés feladatainak ellátására 128. 324.800 Ft-ot
biztosított a Belügyminisztérium.
A képzésfejlesztés befejezése alkalmából tartott szakmai rendezvény
költségét a Belügyminisztérium biztosította 69.300 Ft+Áfa értékben.
A képzéssel, valamint a számonkérésekkel összefüggésben a
Belügyminisztérium a nevelő-oktató munka során alkalmazott
tartalomszabályozók ismeretéről szóló, miniszter által elrendelhető képzés
teljesítési kötelezettségéről szóló 40/2024. (IX. 2.) BM rendelet 2. § (1)
továbbá a 2. § (3) bekezdései alapján jár el.”
Tanulságos volt, hogy először – ahogy azt lassan megszokjuk – 15 nappal meghosszabbították a válaszadási határidőt, majd pedig csak 69.300Ft+Áfa-költségről, tehát csak egy szakmai rendezvény költségeiről kaptunk információt, majd a további, 128, 3 milliós költség már a további kutakodás után derült ki. Kérdés, hogyan alakulnak a BM további költségei, amelyekről még nincs meg a számla.
Ennél talán fontosabb, hogy körbejártuk jogilag azt a témát, hogy milyen jogkövetkezményei vannak annak, ha valaki nem vesz részt a NAT-képzésben és a számonkérésben, és foglalkoztunk azzal is, hogy mi a következménye a teljesítményértkelésnek. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy jogszabályban nyoma nincs annak, hogy a teljesítményértékelés eredményéért kötelező lenne béremelést adni.
Az viszont fontos eredmény, hogy a teljesítményértékelés alapján bért levonni nem lehet!
További bírósági sikerek: Alkotmánybírósághoz fordul a bíróság a státusztörvény egyik rendelkezése miatt, a strasbourgi bíróság befogadta és tárgyalja a szakszervezetek beadványát a sztrájkjog ellehetetlenítése miatt!
A bosszútörvény nemcsak gonosz, kifejezetten hátrányos szabályozást tartalmaz, de szakmai értelemben is egy fércmű. Fontos, hogy bekerült a törvénybe az évenkénti felülvizsgálat kötelezettsége. Erre jogászainkkal és partnerszervezetekkel együtt már készülünk.
A PDSZ egyik ügyvédje, dr. Nyitrai Károly képviselte egyik kollégánkat abban a perben, amelyben a bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult a státusztörvény egyik paragrafusának megsemmisítése érdekében. Itt olvashatjátok a részleteket:
A Magyar Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk a sztrájkjog ellehetetlenítése miatt. A bírósági eljárás már a második lépcsőfokon tart. Ha lesz eredmény, arról be fogunk számolni. A részleteket itt találjátok:
Beszéljük meg! – PDSZ-ZOOM
Havi rendszerességgel szervezünk online-fórumokat, amelyek nyilványos része megtekinthető a PDSZ Facebook-oldalán, de utána zárt szobában, ahova csak tagoknak van bejárása, részletesen átbeszéljük az aktuális témákat, és minden olyan kérdést, amelyet a résztvevők felvetnek.
Jutalom, célfeladatért járó díjazás vagy „pulykapénz”?
A Maruzsa Zoltán államtitkárral folytatott egyeztetésen a PDSZ képviselője azt kérte, hogy ha már nem kapták meg az arra jogosultak az iskolakezdési támogatást – mellesleg ez ügyben szegedi ügyvédünk kész próbapert indítani -, legalább valamiféle évvégi juttatást adjanak a munkáltatók. Jelentős lehet a tanévenkénti hatvan óra ingyenhelyettesítésből eredő bérmaradvány. Erre vonatkozó közérdekű adatigénylést nyújtott be a PDSZ minden tankerületi központnak. Közvetlenül ezután jelent meg a Belügyminisztérium közleménye arról, hogy az állami intézményekben a pedagógusok és a NOKS-dolgozók évvégi jutalmat, egyes helyen célfeladatért járó juttatást kapnak. (Ez utóbbi azért is érdekes, mert, hogy is lehet utólag célfeladatot meghatározni?). Kérdésünkre a helyettes államtitkár azt a tájékoztatást adta, hogy ez a pénz nem a fel nem használt béremelésből származik, tehát nyilvánvalóan a bérmaradványt osztották fel. Az igazgatók azt az utasítást kapták, hogy a NOKS-dolgozóknak bruttó 75 ezer forintot, a pedagógusoknak ennél többet, 150 és 200 ezer forint körüli összeget adjanak differenciáltan (tudomásunk szerint a fejkvóta 187.500 Ft volt). Azok maradhattak ki az elosztásból, akik nem állnak jogviszonyban (pl. megbízási szerződésesek) vagy fegyelmi ügyük van. A tartósan távollévőkről az igazgató dönthetett. 2024. december 23-án el kezdtek érkezni a közérdekű adatigénylésünkre adott egyenválaszok. Ezek megegyeztek azzal, amit a Klebelsberg Központ elnöke is megküldött.
Egy ilyen levelet közzéteszünk:
Kérdés viszont, hogy az hogyan létezik, hogy nincs bérmaradvány, mikor minden pedagógusnak tanévenként 60 óra ingyenhelyettesítést lehet elrendelni? Ezt majd az ünnepek után tesszük fel.
De miért nem egyeztettek helyben, kérdeztétek többen. Ez a kérdés jogosan vetődik fel mindenütt, ahol van helyi szakszervezeti képviselet, azaz van helyi szakszervezeti csoport, választott képviselővel. Ahol ilyen nincs, ott ugyan kivel és minek is egyeztetne az igazgató?
Ezért is érdemes csatlakozni a PDSZ-hez!
Ezért kell helyi csoportot alakítani. Három fő már megteheti ezt. Képviselőt kell választani, és megválasztani a helyettesét is, mert ketten lehetnek a törvény szerinti olyanok, akiket egy év után munkajogi védelem is megillet. Ha a tagok száma az intézményi létszám legalább 10%-a, az igazgató jogsértést követ el, ha a konzultáció elől kitér, vagy az egyeztetési kezdeményezésnek nem tesz eleget. A 10%-os taglétszám a kollektív szerződés miatt is fontos, amiben a béren kívüli juttatásokat lehet szabályozni.
A belépésről mindent megtaláltok a képre kattintva:
Számos ügy van még, amiért küzdenünk kell. A sztrájkköveteléseket fenntartjuk. De emellett azzal is van teendőnk, hogy többek között még mindig nem megoldott az elmaradt jubileumi jutalom és köznevelési foglakoztatotti jutalom kérdése. Maruzsa Zoltán halványan utalt egy méltányossági megoldásra, de még mindig nem jött tőle válasz. – Időközben – 2024. december 23-án levelet kaptunk a BM-ből. Ebben méltányosságról szó sincs. Továbbra is ránk akarják bízni a kodifikálást. De íme a levél:
Úgyhogy, folytatjuk a küzdelmet. De itt van a munka törvénykönyve hatálya alá került dolgozók méltánytalan megkülönböztetése a szabadságuk vonatkozásában, ami nem kevés munkaszervezési gondot is okoz. A közoktatás, és sokhelyütt a szakképzés területén, sincs cafetéria. A státusztörvény végrehajtási rendeletében lévő, adható juttatások jelenleg üres szavak.
Ahhoz, hogy mielőbb eredményt érjünk el, fontos, hogy lehetőleg minden munkahelyen alakuljanak PDSZ-csoportok. A szakszervezeti tagdíj olyan alacsony, hogy tényleg csak munkavállalói szándék kérdése, hogy végre szervezetté váljanak nálunk is a közoktatásban dolgozók és végre meg tudjuk szüntetni együtt a kiszolgáltatottságot és megálljt parancsoljunk a hatalomgyakorlók további, megalázó intézkedéseinek! Legyen ez a téli szünet utáni első lépés ott, ahol nincs még szakszervezeti csoport! Ahol van, ott pedig győzzük meg a még nem szervezett kollégákat, hogy lépjenek be, mert
EGYÜTT ERŐSEK VAGYUNK!
EGYÜTT VAGYUNK ERŐSEK!
De addig is:
