Jönnek sorba a visszajelzések Tőletek, hogy az igazgató tájékoztatást ad ki a szabadságnapokról, és egyes esetekben jelzi azt is, hogy nincs mód arra, hogy a pedagógus éljen azzal a joggal, hogy hét munkanap szabadságról maga rendelkezzen, mondván, ha a szünetnapok száma évi 50 munkanapnál több, nem lesz elegendő szabadságnap a szünet alatti munkanapokra. Mi a teendő? Ezt a kérdést járjuk körbe.
„Az igazgatónk egy évre előre közli a szabadságnapokat, ez rendben van?”
Persze, az igazgató közölheti, hogy hogyan tervezi a szabadság kiadását, de bármennyivel a szabadság kiadása előtt teszi ezt, előtte egyrészt:
- köteles téged meghallgatni és
- ezzel nem veheti el azt a jogot, hogy a szabadságod egy részével te rendelkezzél.
A státusztörvény végrehajtási rendelete, a 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdése szerint a munkáltató a szabadság kiadásának időpontját a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal köteles közölni. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kérelmére kiadott szabadságnál ennél rövidebb határidő alkalmazható. Érdemes e paragrafus többi bekezdését is elolvasni, de most maradjunk ennél! E rendelkezés szerint tehát nem lehet 15 napon belül szabadságot elrendelni, és ami szintén fontos: nem lehet szabadságot jogszerűen visszamenőleg elrendelni!
„Jár vagy nem jár évente hét munkanap szabadság, aminek igénybevételéről a dolgozó dönt?”
Jár. Ha köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban dolgozol, és évi ötven munkanap szabadságod van, vagy ha a munka törvénykönyve alapján munkaviszonyban foglalkoztatnak, és így maximum 30 munkanap szabadságod van, akkor is évi hét munkanap szabadság igénybevételéről te rendelkezel.
Így néz ez ki a státusztörvényben (2023. évi LII. törvény):
91. § (3) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló legalább öt munkanappal korábban közölt kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.
És a munka törvénykönyvében:
122. § (2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
Fontos tudni, hogy a többi szabadságnap kiadása előtt is meg kell a dolgozót hallgatni, akár a státusztörvény, akár a munka törvénykönyve hatálya alatti foglalkoztatásról van szó.
A szabadság kiadására vonatkozó szabályokat a státusztörvényben a 91. §-ban és a végrehajtási rendelet 35. §-ában, a munka törvénykönyvében a 122-125. §-ban találjuk meg. Érdemes tanulmányozni, mert az a tapasztalatunk, hogy a napi gyakorlatban egészen elképesztő jogsértések történnek. Nem árt ezért képben lenni.
Mindaddig, amíg az igazgató nem osztotta ki az összes szabadságodat, jogosult vagy évi 7 munkanap szabadság igénybevételére. Ha már minden szabadságnapodat felhasználtad, nyilvánvalóan nem veheted igénybe a hét munkanap szabadságot. Azonban, ha még van hátralévő szabadságod – függetlenül attól, hogy az igazgató mikor rendelkezett azok kiadásáról –, és legalább 5 munkanap, vagy a munka törvénykönyve szerint 15 nap van a kívánt szabadság előtt, jogosult vagy írásban jelezni a szabadságnapok igénybevételét, amelynek kiadása nem tagadható meg.
„Milyen esetben lehet szabadság alatt munkavégzést elrendelni?”
Először is, az 50 munkanap szabadságból az igazgató – mert ebben a kérdésben neki van munkáltatói jogköre, nem a tankerigazgatónak – nem lehet random feladatokra igénybe venni szabadságnapokat.
A státusztörvény 90. § (3) bekezdése szerint:
Az alapszabadság mértéke évi ötven munkanap, amelyből a munkáltató legfeljebb tizenöt munkanapot igénybe vehet
a) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, gyermekfelügyelet, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység céljára,
b) továbbképzés, a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzés, továbbá foglalkoztatást elősegítő képzés céljából, vagy
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvodapedagógus esetében – a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki.
A munka törvénykönyve hatálya alatt dolgozó, gazdasági, ügyviteli és kisegítő dolgozók esetében a fentiek szerinti, szabadság alatti munkavégzés nem rendelhető el.
Ha az igazgató a c) pont alapján szabadságnapokat vesz igénybe – pl. mert éltél azzal a törvényes jogoddal, hogy hét munkanap szabadságot a saját igényednek megfelelően vehetsz igénybe, és az összes szünetnapra nem maradt szabadságod -, csak a munkakörödnek és egészségi állapotodnak megfelelő munkavégzést írhat elő. Pusztán arra, hogy „bosszúból” berendeljen, hogy a tanáriban ücsörögj vagy takarításra és egyéb, munkakörödbe nem tartozó munkát adjon, nincs joga. Ahhoz viszont van, hogy a munkakörödbe tartozó feladatok elvégzésére otthoni munkavégzést rendeljen el (pl. iskolai dokumentumok, így a helyi tanterv aktualizálása, tanmenetkészítés, szakirodalom tanulmányozása, önképzés, adminisztráció).
„Nálunk kiadják a hét munkanap szabadságot, amikor kérjük, csak dolgozzuk le – rendben van ez így?”
Nem. Ez így jogellenes. Nem lehet ezzel korlátozni azt a jogot, hogy valaki éljen a hét munkanap szabadság saját döntése szerinti igénybevételével. A munkavégzést nem a dolgozó, hanem a munkáltatói jogkör gyakorlója, tankerületi intézményben az igazgató rendeli el. Ha nem rendel el munkavégzést, az nem a munkavállaló problémája, nem teheti attól függővé, hogy a hét munkanap szabadságot igénybe veheted, vagy sem, és nem háríthatja rád annak eldöntését, hogy ezt milyen munkavégzéssel váltod ki. Ilyen ugyanis nincs, ez a vonatkozó jogszabályok teljes félreértelmezése.
„Miért kell a szünet munkanapjait ledolgozni, ha arra szabadságot írtak ki?”
Nem kell, sőt tilos. Ha ilyen történt, az jogellenes. Ha pl. a téli szünetben valamelyik munkanap a munkanap-áthelyezés következtében pihenőnappá vált, arra szabadság nem írható ki. Ha erre az igazgató szabadságot tervezett be, azt az áthelyezett munkanapon adhatja ki. Ha az áthelyezett munkanapra munkavégzést rendel el, akkor szó sem lehet arról, hogy az összes szüneti munkanapot szabadságként tartsa nyilván, amit máskor ledolgoztat, azzal nem csökkenthető a kiadható szabadságnapok száma. Ennek mindenképpen érdemes utánaszámolni.
„Visszakövetelnek tőlem pénzt, ha több szabadságot adtak ki, mint ami jár?”
Nem. Ez a kérdés akkor merülhet fel, ha a foglalkoztatott jogviszonya vagy munkaviszonya évközben szűnik meg, és addig több szabadságot vett igénybe, mint ami időarányosan járt volna. Azonban a státusztörvény végrehajtási rendeletének 35. § (6) bekezdése kimondja, hogy ha a jogviszony megszűnéséig a munkáltató a jogviszony időtartamára időarányosan járó szabadságnál többet adott ki, azt a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak nem kell megtéríteni. A munka törvénykönyvében ilyen szabály nincs, viszont olyan sem, amely alapján a munkaviszonyban állótól a munkáltató a túlvett szabadság miatt pénzt követelhetne vissza.
„Mit tegyek, ha a munkáltató nem tartotta be a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat?”
Mindenekelőtt, ne hagyd magad! Tájékozódj, jogod van a munkáltatótól és a szakszervezettől tájékoztatást kérni és kapni. Utóbbi természetesen azokra igaz, akik tagjai az adott szakszervezetnek, jelen esetben a PDSZ-nek. A munkáltató ezt a jogot nem korlátozhatja, emiatt hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat, és jogellenes ezért retorzióval fenyegetni. Forduljatok hozzánk, mert szakszerű tájékoztatást, munkajogi tanácsadást és munkajogi védelmet tudtok kapni!
De belépni azért is fontos, mert, ha legalább hárman a PDSZ tagjai vagytok, helyben csoportot tudtok alakítani, és tisztségviselőket választani. Ez esetben a szakszervezetnek lesz helyi képviselete, és konzultációt tudtok kezdeményezni, illetve helyben tudjátok egymást képviselni, amelyhez tőlünk minden segítséget megkaptok. Nagyon fontos a túlhatalmat, beleértve a munkáltatói túlhatalmat is korlátozni. Ezt szolgálja minden demokratikus berendezkedésű országban, a munka világában a szakszervezet, amely a fékek és ellensúlyok fontos része. Légy te is ennek részese, és ne csak elszenvedője, hanem aktív alakítója a munkahelyi viszonyoknak. Hidd el, megéri a belefektetett munka.
Ehhez első lépés: csatlakozni a PDSZ-hez.
A második lépés: a szakszervezeti csoport alakítása.
Erről mindent megtaláltok a képre kattintva:
Ne csak szerveződj! Szervezz is!
Együtt erősebbek vagyunk!
Csak együtt vagyunk erősek!