A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmánya a Belügyminisztérium szakszervezeti joggyakorlást korlátozó rendelettervezéről.
2025. március 25-dikén tette közzé a kormány a 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet módosításának tervezetét, amely egyetlen célt megfogalmazó rendelkezésből áll, nevezetesen, hogy ágazati szinten csak a legnagyobb taglétszámú szakszervezettel legyen köteles a kormány egyeztetni és konzultálni.
Már a rendelet első mondata hamis. Eszerint „E rendelet célja, hogy eleget tegyen az Európai Bizottsággal való megállapodásnak“.
Az Európai Bizottsággal kötött megállapodás az EFOP PLUSZ programban foglaltatik, amelyben a kormány vállalása szerint a legnagyobb szakszervezetekkel – így többes számban – kell egyeztetnie, többek között a béremelésről, mi több, a teljesítményértékelés szabályait a szakszervezetekkel együtt kellett volna kidolgoznia, ami nem így történt.
Az Unió felé tett vállalásban nem az szerepel, hogy az egyeztetésbe bevont szakszervezetek számát egyre kellene csökkenteni. Ezért történhetett, hogy a PDSZ az EFOP PLUSZ program keretén belül vállalt egyeztetésben a méltán bosszútörvénynek nevezett új jogállási törvény elfogadása után is részt vett a kormánnyal folytatott tárgyalásokban, amelyek témája a béren kívül a törvényi szabályozás és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok voltak. Ezekben számos fontos enyhítés éppen a PDSZ javaslatára valósult meg. Most ezzel a rendelettel, amely dátumában is utal arra, hogy a korlátozás az EFOP PLUSZ programmal kapcsolatos egyeztetésre vonatkozik, a PDSZ-t akarja eltávolítani a tárgyalóasztaltól.
A LEX PDSZ 1-ről írtunk ITT.
Ezzel a rendelettel – ahogy a státusztörvény elfogadása előtt benyújtott és keresztülvitt utolsó módosítással is – a kormány éppen az Európai Unió felé tett vállalásával ellenkezőleg cselekszik!
Ez a paragrafus egyáltalán nem illeszkedik a rendelet szövegkörnyezetébe.
Ahogy a státusztörvényre, úgy a rendeletre is igaz, hogy semmi sem indokolja, hogy egyáltalán létezzen reprezentativitási szabály, reprezentativitási küszöb a közoktatás területén bevezetett jogállási törvényben.
A reprezentativitás a munka világában jó ideje már nem létezik. A munka törvénykönyve egyedül a kollektív szerződés kötésénél szabja meg feltételként, hogy a munkavállalók 10%-a legyen szakszervezeti tag, más tekintetben a szakszervezetek egyeztetési, konzultációs és véleményezési jogát nem szűkíti.
Semmilyen tapasztalat nem támasztja alá, hogy ilyen alapon a szakszervezeti véleménynyilvánítást és érdekérvényesítést korlátozni volna szükséges.
A 10%-os reprezentativitási szabály mintegy zárványként csak a közalkalmazotti törvényben maradt meg, és onnan került át a státusztörvénybe, amelyet a közvélemény méltán nevez bosszútörvénynek.
Először a státusztörvény végszavazásra benyújtott tervezetét módosították a LEX PDSZ-szel, amelynek az a lényege, hogy amennyiben a 10%-os reprezentativitást egyik szakszervezet sem éri el, abban az esetben a legnagyobb taglétszámú szakszervezettel kell csak a kormánynak, illetve a fenntartónak egyeztetnie. Mintha legalábbis zavarná a kormányt, ami minden más területen természetes, hogy adott esetben nem egy szakszervezettel kell egyeztetnie.
Nyilvánvaló, hogy a kormánynak ezzel az a célja, hogy az ágazatban működő két legnagyobb szakszervezet közül az egyiket mindenképpen kizárja a tárgyalásokból, így ez a PDSZ lesz, mivel a PDSZ-t szokták a második legnagyobb szakszervezetnek nevezni. A PDSZ ellen irányult már maga az első törvénymódosítás is, amelyet követne a nemrégiben ún. társadalmi vitára bocsátott rendelet.
„A rendelkezésre azért van szükség, mert a szakszervezetek taglétszáma az utóbbi években jelentős mértékben, a törvényben rögzített 10%-os reprezentativitási küszöb alá csökkent” – áll a Belügyminisztérium közleményében. Ezzel szemben a fő változást nem a taglétszám csökkenése, hanem az a törvénymódosítás okozta, amellyel a kormányzati hatalomgyakorlók megtiltották a munkáltatóknak, hogy a szakszervezeti tagdíjakat a szakszervezetek számára a munkavállalók nyilatkozata alapján átutalják. Ezzel nemcsak súlyos anyagi hátrányt okoztak az érintett szakszervezeteknek, hanem a kormány – egyébként jogsértő – rálátása is megszűnt a szakszervezeti tagság nagyságára, ezért erről a Belügyminisztérium úgy nyilatkozik, hogy nincs adatok birtokában.
A kormány részéről egyértelmű, hogy a közzétett rendeletmódosítással a számára kényelmetlenebb PDSZ ellehetetlenítése a célja.
A rendelettervezetről egyébként – a kormány közleményével szemben – semmiféle társadalmi vita nem kezdődött, csak egy rövid ideig tartó, formális véleményeztetés történik, amelynek eredményét jellemzően nem közlik, a minisztérium a felvetésekre nem válaszol.
Az a tény, hogy megpróbálják a PDSZ-t a szakszervezeti egyeztetésből kizárni, egyértelműen mutatja, hogy a kormányfő úgy értelmezte a tavaszi nagytakarítást, amelyről március 15-ei beszédében már részleteket árult el, hogy a vele egyet nem értő szervezeteket, civil szervezeteket, beleértve a PDSZ-t is, el akarja távolítani. Ennek folyományaképpen került beterjesztésre ez a semmivel nem magyarázható, minden értelmet és minden indokot nélkülöző rendelkezés, amely ellen valamennyi, a munkavállalói jogok érvényesülését fontosnak tartó személynek és csoportnak elemi érdeke, hogy tiltakozzon.
A rendelet nyilvánvalóan azt is célozza, hogy a közoktatás területén együttműködő két nagy szakszervezet között viszályt keltsen.
A PDSZ ahogy eddig is, ezután is együttműködik a PSZ-szel. Ez közös cél, mint ahogy az is, hogy ne tudja a kormány „leszalámizni” és megfélemlíteni a szakszervezeteket. Magyarországon már megtapasztalhatta a veterán és a baby boomer generáció, hogy kinek az érdeke az egyetlen és a hatalomgyakorlók által kiválasztott szakszervezet. Nem a munkavállalóké.
LEX PDSZ mindig akkor születik, amikor a hatalomgyakorló fél. Tegyünk annak érdekében, hogy legyen is erre oka, keresse a munkavállalók kegyeit, ezáltal javuljanak az élet- és munkakörülmények! Ehhez mindenkinek szüksége van erős szakszervezetekre, erős PDSZ-re. Aki még nem tette meg, csatlakozzon, alakítson helyi csoportot, hallassa a hangját a munkahelyen is! Együtt meg tudjuk akadályozni a hátrányos jogszabályok hatályba lépését, a gyerekek, szülők és intézményi dolgozók számára előnytelen átszervezéseket, intézménybezárásokat, minden szakmai megfontolást nélkülöző intézményátadásokat.
Ebben eddig is, és ezután is segítséget nyújt az ország legeredményesebb szakszervezeti jogvédelmét biztosító PDSZ jogsegélyszolgálata.
Budapest, 2025. március 27.
A PDSZ Országos Választmánya
Az érdekérvényesítéshez nagyon fontos, hogy minél több helyen alakuljanak helyi csoportok, csatlakozzatok minél többen a PDSZ-hez, mert ez kell ahhoz, hogy helyben is eredményeket tudjunk elérni, hogy kontrolláljuk a helyi döntéseket, és azokba előzetesen bele tudjunk szólni.
A csatlakozásról, tagdíjakról és a szolgáltatásokról mindent megtudtok itt:
Ne csak szerveződj! Szervezz is!
Együtt erősebbek vagyunk!
