Felvételi eljárás előtt ún. ajánlást adott ki a Klebelsberg Központ, amely szerint a négyosztályos gimnáziumokban 50 pont, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban 70 pont alatt ne vegyenek fel tanulókat.
Az iskolák többsége ezt az „ajánlást” nem vette figyelembe. Ebben szerepe volt a szülők, pedagógusok, oktatáskutatók, szakszervezetek és szakmai szervezetek tiltakozásának is.
A felvételi eredmények közzététele után több intézmény mégis bevezette a Klebelsberg Központ „ajánlása” szerinti ponthatárokat, így olyan tanulók felvételét is elutasították, akik az eredeti felvételi követelmények és az intézmény férőhelyszáma alapján még befértek volna a létszámba. Ezek az iskolák – vélhetően felső nyomásra – menetközben változtattak a feltételeken.
A felvételi eljárás a jogszabályokban
👉 Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény
50. § (2) A középfokú iskola és a kollégium – jogszabályban meghatározott keretek között – állapíthatja meg a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony létesítésének tanulmányi feltételeit (a továbbiakban: felvételi követelmények). A középfokú iskola és a kollégium a felvételi követelményeket a tanév rendjéről szóló rendelet által meghatározott időben a felvételi tájékoztatóban köteles nyilvánosságra hozni. A pályaalkalmassági követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni.
(3) Nem szervezhető
a) felvételi vizsgára előkészítő tanfolyam térítési díj ellenében,
b) általános iskolában felvételi vizsga.
(4) Középiskolában – külön jogszabály szerint szervezett – központi írásbeli felvételi vizsga szervezhető. Helyi felvételi vizsga csak központi írásbeli vizsga mellett, ahhoz kapcsolódva, és csak abban az esetben szervezhető, amennyiben a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát.
A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50. § (4) bekezdésében említett „külön jogszabály”, amely a központi írásbeli felvételi vizsgák megszervezését szabályozza, a következő:
👉 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 13. fejezete
Eszerint a középiskolának egyáltalán nem kötelező felvételi vizsgát szervezni, dönthet az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján is. Ha felvételi vizsgát szervez, úgy az írásbeli felvételi vizsga az országban egységesen, központilag összeállított feladatlap alapján történhet, amelyet az Oktatási Hivatal külön állít össze a hat-, nyolc- és négy évfolyamos gimnáziumok számára. A középfokú iskola dönthet arról is, hogy szóbeli vizsgát is szervez. Ami nagyon fontos: a felvételi kérelmek elbírálását, a rangsorolás módját, szabályait, a teljesítmények értékelésének módját és figyelembevételének arányait a felvételi tájékoztatóban kell közzétenni.
A felvételi követelményeket nem a Klebelsberg Központ, nem a tankerületi központ, hanem az iskola határozhatja meg a rendeletben előírt szabályok betartásával. Ebben nem szerepel az, hogy bármiféle, felülről meghatározott ponthatárt, erre vonatkozó ajánlást figyelembe kellene vennie, és az sincs a jogszabályban, hogy a Klebelsberg Központnak olyan hatásköre volna, hogy ilyen ajánlásokat adjon ki.
A felvételi kritériumokat a felvételi eljárás folyamatában megváltoztatni jogellenes!
A rendelet 41. § (2) bekezdése szerint: „A középfokú iskola igazgatója a jelentkezők listájának felhasználásával tanulmányi területenként elkészíti az ideiglenes felvételi rangsort. Az ideiglenes felvételi rangsort a KIFIR rendszerben úgy kell elkészíteni, hogy a jelentkezők listájában minden jelentkező neve mellé az igazgató beírja a felvétellel kapcsolatos döntését. Ha a jelentkező teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a felvételi jegyzékben elfoglalt helye szerinti sorszámot kell beírni. Ha a jelentkező nem teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellett a felvételi kérelem elutasítását az „E” betű alkalmazásával kell beírni. A középfokú iskola igazgatója az ideiglenes felvételi rangsorban – tanulmányi területenként – feltünteti a felvehető tanulók létszámát is.”
Azt a lehetőséget nem adja meg a rendelet az igazgató számára, hogy menetközben meghatározott szabályok szerint, önkényesen utasítson el felvételi kérelmeket. Ezt akkor sem teheti meg, ha erre vonatkozó szóbeli vagy írásbeli utasítást kap.
Mi történt?
A középfokú iskolai felvételit megelőzte egy szakmailag igencsak aggályos lépés a Klebelsberg Központ részéről: ajánlásokat adott ki a középfokú iskolai felvételihez azzal a céllal, hogy e pontszámok alatt teljesítő tanulókat ne vegyék fel állami gimnáziumba, ezzel – úgymond – a gimnáziumi oktatás színvonalát kívánják emelni. Az alulteljesítő tanulók kerüljenek a szakképző intézményekbe. Mivel a Klebelsberg Központ az állami iskolák középirányító szerve, az ajánlás eleve csak az állami gimnáziumokra vonatkozott.
Ez olyan szakmailag elfogadhatatlan következményekkel jár, hogy
- állami gimnáziumi férőhelyeket csökkentenek,
- az egyházi és magánintézmények irányába tolják el a gimnáziumi oktatást,
- degradálják, leértékelik a szakképző iskolákat,
- erőszakkal a szakképzésbe próbálnak irányítani tanulókat, ami sem a tanulónak, sem az iskolának, sem pedig az országnak nem jó, és ami a legsúlyosabb:
- hatalmas törést, frusztrációt okoznak gyerekeknek, akiket korai szakosodásra kényszerítenek ahelyett, hogy olyan általános képzést kapnának, amelyből sokféle irányban tovább lehet tanulni, magasabban kvalifikált munkavállalóvá lehet válni.
Nem igaz az az állítás, hogy a gimnáziumokban nagy a lemorzsolódás, mert ún. gyenge tanulók kerülnek oda. Erről olvashattok részletesen ITT.
Tisztelt Igazgatók! Kedves Kollégák!
Ne hagyjátok elsorvasztani az iskolátokat!
Ne dolgozzatok a saját közösségetek ellen! A jövő nem arról szól, hogy minél több diákot kiszorítunk a közismereti, élethosszig tartó tanulás alapjait nyújtó oktatásból.
A szakképzés érték! Nem lehet a kudarcra ítélt, motiválatlan tanulók gyűjtőhelye. Oda azoknak kell eljutniuk, akik tudatosan választanak szakmát, jövőt, pályát.
A szakképző intézményeknek ki kell állniuk önmagukért!
Nem lehet szó nélkül hagyni, hogy az oktatásirányítás leértékelje őket, és eszközként használja egy igazságtalan szelekcióhoz.
Legyen valódi átjárás az iskolatípusok között!
Ne betonozzuk be 14 évesen a gyerekek sorsát – mert ahogy ma a hatalom az iskolákról gondolkodik, az nem a tanulók érdekeit, hanem a szűkítést és kizárást szolgálja. A mostani rendszer nem a jövőt építi, hanem kapukat zár be. Ez nem oktatás – ez kirekesztés.
A Klebelsberg Központ elnöke jelenleg tagad. Az állítja, hogy nem változtattak a nyomásukra egyes gimnáziumok a felvételi kritériumaikban. Csakhogy ezzel ellentétes információkat kapunk folyamatosan, és nemcsak mi, hanem a sajtó, a Szülői Hang és a társszakszervezet is.
Két levél (név és cím a szerkesztőségben):
„Tisztelt PDSZ!
Gondolom Önök is értesültek a középiskolai központi felvételi ponthatárok körül kialakult ügyről. Gondolom elég sok megkeresést is kapnak ebben az ügyben. Én mint egy szülő érdeklődnék, hogy ilyet lehet csinálni, hogy visszamenőlegesen módosítanak a felvételi feltételeken? Most valóban feltehetően több ezer vagy tízezer gyereket ki akar a kormány rakni a gimnáziumi továbbtanulásból, mert nem ért el 50 pontot? Esetlegesen van lehetőség valamilyen jogi lépésre? A PDSZ tervez valamit tenni ellene, mint a kompetencia mérések körüli ügyben? Ugye az idő nagyon telik és kb 3-4 hét múlva már sok mindent nem tud senki tenni, mert addigra a szülők kezében lesz a gyermeke elutasítva papírja. 
Előre is köszönöm több ezer szülő nevében, ha valamilyen tájékoztatást kapunk.”
„Természetesen név nélkül továbbküldhetik a levelemet. Igazából az bánt a rendszerben, hogy csak a mi iskolánkban több száz ember előtt mondták el nyílt napon, hogy az iskola nem veszi figyelembe az 50 pontot, nyugodtan vigyük a gyereket. És gondolom ez a legtöbb iskolában így volt. De én még mindig bízom benne, hogy eltörlik. Ha a vezetés ezt kívánja tenni, akkor jelentse be szeptemberben, hogy ezek a gimnázium feltételei és akkor mindenki tudomásul veszi. Jövőre a másik gyermekem lesz nyolcadikos. De ha közlik a felvételi feltételeit, akkor úgy tudunk iskolát választani, de utólag ne módosítsanak rajta.”
Mit lehet tenni?
Amennyiben nem a felvételi tájékoztatóban meghirdetett feltételek szerint történt a tanulók felvételéről a döntés, azt érdemes a döntés közlésétől számított 15 napon belül megtámadni.
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 45. §-a szerint:
(1) A jelentkezés elutasítása esetén az iskola igazgatójának fel kell hívnia a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a jelentkező és a szülő figyelmét, hogy az Nkt. 37. § (3) bekezdése alapján a döntés ellen jogorvoslattal élhet.
(2) A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet annak a középfokú iskolának a fenntartójához kell benyújtania a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, amelyiknek a döntésével a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő nem ért egyet.
(3) Az eljárást megindító kérelmeket az általános felvételi eljárásban oly módon kell elbírálni, hogy a jogorvoslati eljárás a tárgyév június 1-jéig befejeződjék. Ha a jelentkező tanköteles, a jogorvoslati eljárás eredményéről értesíteni kell azt az iskolát, amellyel a jelentkező tanulói jogviszonyban áll. A 37. § (2) bekezdésében leírt esetben csak akkor kell értesíteni az általános iskolát, ha a jogorvoslati eljárás eredményeképpen a tanuló a középiskolába felvételt nyert.
(4) A középfokú iskola a tanköteles tanuló beiratkozásáról értesíti azt az általános iskolát, amelyikben a tanulmányait folytatta.
A fenntartó elutasító döntése esetén bírósághoz lehet fordulni, de ez már csak az idő rövidsége miatt sem igazán járható út. Éppen ezért fontos minden esetben nyilvánosan fellépni e jogsértő, mélységesen szakmaiatlan, embertelen és főképpen gyermekellenes intézkedések ellen.
Ha még nem tetted meg:
Csatlakozz a PDSZ-hez! Szülőként pártolótag lehetsz!
MERT EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK!
KATTINTS A PDSZ HONLAPJÁRA!
Ha tagunk vagy, és még nem állítottál be rendszeres tagdíjátutalást, itt tudsz meg erről minden fontos információt:
