„Annyi konfliktus van a világban, javaslom, hogy legalább ezt a vitát zárjuk le békességben” – írta Maruzsa Zoltán, miután megalkották a PDSZ-t az országos ágazati egyeztetésből kizáró rendelettervezetüket, amelyet mindeddig nem hajlandóak visszavonni. A néhai A. E. Bizottság Együttes Vaniliaálomkeksz c. művére hajazó államtitkári válasz a LEX PDSZ 2-nek nevezett rendelettervezetről írt véleményünkre érkezett.
A PDSZ véleménye itt olvasható:
LEX PDSZ 2.
Maruzsa Zoltán válasza:
És a viszontválasz:
Tisztelt Államtitkár Úr!
Köszönettel vettük 2025. április 10-én kelt levelét, amelyben azt közli: a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosítására irányuló javaslatnak semmi köze a miniszterelnök által meghirdetett „tavaszi nagytakarításhoz”. Ugyanakkor válaszát olvasva is nehéz nem ekként tekinteni erre a rendelettervezetre.
Válaszlevele, valamint a Belügyminisztérium közleménye – félrevezető módon – jogkörbővítésről és többletjogok biztosításáról szól, miközben Ön is pontosan tisztában van azzal, hogy az új jogállási törvényben éppen az Önök által bevezetett 10%-os reprezentativitási küszöb és az ahhoz kapcsolódó további rendelkezések jelentős mértékben korlátozzák a szakszervezeti joggyakorlást. Mindez különösen ellentmondásos annak tükrében, hogy a munka világában már rég nincs olyan szabályozás hatályban, amely a szakszervezeti jogok gyakorlását reprezentativitási feltételekhez kötné. Ez a megkülönböztető szabály a Kjt-ben megmaradt „reliktum”, amelyet törvényi és immár rendeleti szinten is fenntartanának.
Tegyük egyértelművé! Önök nem jogköröket bővítenek, nem többletjogokat biztosítanak, hanem éppen az ellenkezőjét teszik: jogköröket szűkítenek, meglévő jogoktól fosztanak meg minket – méghozzá jelentős mértékben! Időről időre szakszervezetellenes intézkedéseket vezetnek be, veszélyeztetve ezáltal a szakszervezetek működését (pl. sztrájkjog korlátozása, az illetmények MÁK-on keresztüli tagdíjlevonásának megszüntetése, stb.)!
Nem kaptunk választ arra, hogy mi azzal a céljuk, hogy egyre redukálják azoknak a szakszervezeteknek a számát, amelyek véleményezési és konzultációs joggal részt vesznek a köznevelési ágazati szintű érdekegyeztetésben. Ráadásul a rendelettervezetben feltüntetett dátum – 2031. december 31. – egyértelműen az EFOP PLUSZ program szerinti egyeztetésre utal.
Önök ugyan azzal érvelnek, hogy a módosítás célja az Európai Bizottsággal kötött megállapodás teljesítése, de ez az állítás köszönőviszonyban sincs a valósággal! Az EFOP PLUSZ program szövege ugyanis többes számban említi a szakszervezeteket, és világosan rögzíti: a kormány kötelezettsége a legnagyobb szakszervezetekkel történő érdemi egyeztetés. Semmiféle korlátozás nem szerepel benne arra vonatkozóan, hogy ez csupán a 10%-os reprezentativitást teljesítő, vagy csak a legnagyobb szakszervezetre vonatkozna.
A rendelettervezet első mondata – “1 E rendelet célja, hogy eleget tegyen az Európai Bizottsággal való megállapodásnak” – nem felel meg a valóságnak, ti. ez az EFOP PLUSZ program tartalmával egyenesen ellentétes!
Ezt a véleményt megerősíti az Európai Bizottság álláspontja is: a korábbi tárgyalások során képviselőik világossá tették számunkra, hogy a kormány vállalásait továbbra is az EFOP PLUSZ program tartalma határozza meg, amely szerint az egyeztetési kötelezettség a legnagyobb szakszervezetekkel áll fenn.
Megkerestük a Pedagógusok Szakszervezetét is, akiktől Ön levelében egy idézetre hivatkozik. Totyik Tamás válasza szerint az idézett mondat a szövegösszefüggésből kiragadva, félreérthető módon került felhasználásra, és nem támasztja alá az Ön állítását.
Egyetértünk Önnel abban, hogy „elég baj van a világban”, és valóban: a békességre nagy szükség volna. Ehhez azonban elsősorban Önök tudnának nagy mértékben hozzájárulni azáltal, hogy a tárgyalásokra számunkra valódi jogkörrel felruházott tárgyalópartnert küldenek a kormány részéről, s a jogszabálytervezeteket ténylegesen szakmai alapon készítik elő valódi szakmai viták lefolytatásával. Ennek hiányában az ágazatunkat érintő eddigi jogalkotásuk leginkább csak az ágazatban dolgozók bántalmazásáról szólt.
Éppen ezért döbbenten állunk az előtt, hogy egy jogszabálymódosítás ürügyén Önök újabb lövészárkot ásnak a kormány és az oktatási ágazatban dolgozók között azzal, hogy a PDSZ kizárásra kerülne az ágazati szintű egyeztetésből – mindezt a „reprezentativitás” fogalmára hivatkozva. Vajon mi lenne a pártok sorsa, ha a választási szabályokat ugyanilyen elven alakítanák át? Hány párt képviselője ülhetne ma a Parlamentben, ha a képviseleti jogokat kizárólag taglétszám alapján osztanák?
A PDSZ az elmúlt időszakban számos – véleményünk szerint szakmailag megalapozott – javaslatot fogalmazott meg a tárgyalások során, és jogalkotási hibákra is felhívta a figyelmet. Talán ez az, amiért most útban van?
A státusztörvény 162. § (2) bekezdése világosan kimondja:
„A köznevelésért felelős miniszter a szakszervezetekkel történő egyeztetés keretében minden év március 31. napjáig áttekinti e törvény hatályosulásával kapcsolatos észrevételeket, problémákat, valamint a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatokat.”
Kérdésünk: ezt az egyeztetést már a PDSZ nélkül kívánják lefolytatni?
Válaszadás előtt azonban felhívjuk a figyelmét, hogy a kormány EFOP PLUSZ-ban tett vállalásaiból kiindulva nekünk jogunk van részt venni a kormánnyal való bármilyen, az oktatási ágazatot érintő tárgyaláson, Önöknek pedig kötelességük velünk is egyeztetni.
Ennek megfelelően emlékeztetjük: a Pedagógusok Szakszervezetével együtt két alkalommal is kezdeményeztünk hivatalos egyeztetést, amelyre eddig választ nem kaptunk. Ez a tény önmagában is megkérdőjelezi levelének azt az állítását, hogy „a továbbiakban is tárgyalnak valamennyi szakszervezettel”.
Ezúton is megerősítjük:
továbbra is fenntartjuk, hogy a státusztörvényben foglalt reprezentativitási szabály a munka világától idegen, értelmetlen és diszkriminatív. Ellentétes mind a magyar kormány EFOP PLUSZ programban az Európai Bizottság felé tett vállalásaival, mind pedig a demokratikus érdekegyeztetés szellemiségével – éppúgy, ahogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról szóló tervezet is.
Ezért ismételten kérjük, hogy az általunk kezdeményezett egyeztetésre mielőbb sor kerüljön!
Budapest, 2025. április 13.
Üdvözlettel:
Nagy Erzsébet
a PDSZ Országos Választmánya képviseletében
Miről kell egyeztetni?
Azért kezdeményeztük az egyeztetést, mert pl.
- még mindig nincs megoldás az elmaradt jubileumi jutalmakra,
- még mindig nincs döntés a nem pedagógus-munkakörökben dolgozók béremeléséről és az őket érintő hátrányos szabályok módosításáról (pl. rövidebb szabadság)
- még mindig nem került sor a státusztörvény jogszabályban előírt felülvizsgálatára, ami mindenkit érint, aki e törvény hatálya alá tartozik, de azokat is, akik a munka törvénykönyve hatálya alatt dolgoznak közoktatási intézményekben, és
- továbbra is követeljük, hogy vonják vissza az értelmetlenül jelentős többletterhet okozó teljesítményértékelést, a továbbképzési rendszerről szóló új rendeletet, de minden alkalommal fontos követelni a biztos előmenetelt nyújtó bértáblát, a kötelező óraszámot és a túlmunka kifizetését.
Alakítsatok helyi PDSZ csoportokat!
Egyre több a helyi jogsértés, ezért nagyon fontos helyi csoportot létrehozni. Három fő már alakíthat szakszervezeti csoportot. A választott képviselő és helyettese munkajogi védelmet kap. Ez azért szükséges, hogy helyben is hatékonyan fel tudjatok lépni az érdek- és jogsértő munkáltatói intézkedések ellen, azért, hogy senkit ne hagyjunk egyedül, nehogy számára hátrányos jognyilatkozat aláírására vegyék rá. Naponta érkeznek visszajelzések ilyen anomáliákról. Ezért is mondjuk azt, hogy fordítva van az, mint ahogy sokan gondolják: nem a szakszervezetnek van szüksége tagokra, hanem leginkább a tagoknak szakszervezetre. Ne várjátok meg, míg késő lesz!
A csatlakozásról, tagdíjakról és a szolgáltatásokról mindent megtudtok itt:
Ne csak szerveződj! Szervezz is!
Az [email protected] -ra írj, ha szeretnéd, hogy munkatársunk felkeressen,
vagy hívd a 06 1 2145842-es telefonszámot munkanapokon 9-16 óra között!
Együtt erősebbek vagyunk!
Hallgasd podcast-adásainkat itt:
Kövess bennünket a Facebookon!
