– avagy miért indokolatlan a teljesítményértékelés és a 2026-os béremelés összemosása? A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete véleménye és javaslata a teljesítményértékelési rendszerrel kapcsolatban
Mi történt a teljesítményértékeléssel kapcsolatos egyeztetésen?
A 2025. június 17-i egyeztetésen újabb súlyos kérdések merültek fel a pedagógusbérek és a teljesítményértékelés rendszerével kapcsolatban. A kormányzati kommunikáció és a jogszabálytervezetek alapján úgy tűnik, összemosódik két teljesen különböző dolog: az uniós vállalás alapján járó alapbér-emelés, valamint a pedagógusok teljesítményértékeléséhez kötött pluszbére.
Egy beépített hiba: a 67.000 forint rejtett „összetevői”
Maruzsa Zoltán államtitkár a találkozón elmondta: ha a diplomás átlagbérek valóban 8%-kal nőnek, akkor a pedagógusbérek növeléséhez átlagosan 67.000 Ft/fő béremelés szükséges. Igen ám, de ebbe a 67.000 forintba már beleszámítják az idei teljesítményértékelés alapján kiosztott emelést is, amely jelenleg átlagosan 20.000 Ft/fő/hó.
Ez azt jelenti, hogy aki idén a teljesítményértékelés alapján nem kapott semmit, annak ez a 20.000 Ft kvázi „elveszett” – nem fog megjelenni a jövő évi bérfejlesztésben, mivel már idén elhasználták a keretét.
Mi történik januártól?
A tervek szerint 2026 januárjától a munkáltatók 47.000 Ft/fő/hó fejkótával gazdálkodhatnak. Ebből kellene fedezniük a további béremeléseket – ráadásul százalékosan, tehát a már emelt alapbér tovább nő, míg az elmaradó emelés tovább növeli a különbségeket.
A probléma ott válik igazán súlyossá, hogy a teljesítményértékelés rendkívül szubjektív, és az igazgatók döntése alapján 20.000–60.000 Ft közötti különbségek alakulhatnak ki. Aki tehát most 60.000 Ft-tal többet kap, az jövőre még magasabb bázisról indul – az olló tehát tovább nyílik, minden objektív teljesítményalap nélkül.
Kérdőívek: kevés, viszont irreleváns visszajelzések
A szubjektivitást súlyosbítja, hogy az értékelés egyik pillére, a kérdőíves visszacsatolás teljesen hiteltelennek bizonyult. Több kolléga jelezte, hogy legfeljebb 1–3 kérdőív érkezett vissza, és ezek közül a „szélsőséges” – akár nagyon pozitív, akár nagyon negatív – értékeléseket eleve kiszűrték. Így az értékelés alapja néhány, jellemzően átlagos visszajelzés lett – ha egyáltalán volt ilyen.
Ráadásul a kérdőívek tartalmát központilag határozták meg, miközben erre semmiféle rendeleti felhatalmazás nem volt. A KRÉTA rendszerből olyanok is hozzáfértek az adatokhoz, akik nem értékelőként vettek részt a folyamatban, így az államtitkár és a Klebelsberg Központ elnöke is – ez adatvédelmi szempontból különösen aggályos.
Egyetértés a rendszer hibáiról – de változtatás még nincs
A jelenlévő felek – köztük a PDSZ, a PSZ, az MZTSZ, a Nemzeti Pedagógus Kar és Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke – egyetértettek abban, hogy a teljesítményértékelés alapján adott juttatás alapbérbe építése hibás döntés.
A javaslatok között elhangzott, hogy:
- Ne legyen szeptembertől béremelés, hanem tolják ki december végére, hogy addig meg lehessen változtatni a törvényt.
- Csökkentsék a differenciálás mértékét: például 15–40.000 Ft között mozogjon a juttatás.
- Ne épüljön be az alapbérbe a teljesítményértékelés utáni béremelés.
- A rendszer legyen helyi döntésfüggő, ne központi előírásokon alapuljon.
A PDSZ álláspontja: új rendszert, közösen!
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a teljesítményértékelés rendszere megbukott. A szubjektív értékelési szempontok, az értelmezhetetlen pontozás, valamint az aránytalan bérkülönbségek nem szolgálják a szakma elismerését vagy a motivációt. A PDSZ szerint:
- Ez a pilotprogram nem volt eredményes, le kell zárni.
- Új rendszert kell kidolgozni, a szakszervezetek bevonásával.
- A teljesítményalapú pótlék ne épüljön be az alapbérbe, hanem legyen évente felülvizsgálható kiegészítés.
- Az értékelés helyi szinten, az intézmények sajátosságai szerint történjen.
Nem az Unió kéri, hanem a Kormány akarja
Fontos tisztázni: az Európai Uniónak nem volt előírása arra nézve, hogy a teljesítményértékelés alapján adott pénzt be kell építeni az alapbérbe. A kormány önként vállalta, hogy a szakszervezetekkel közösen dolgozza ki a rendszert – ez azonban nem történt meg. Az eredmény: indokolatlan és igazságtalan bérkülönbségek.
Mi lenne a korrekt megoldás?
A PDSZ szerint még most is lenne lehetőség rendeleti úton módosítani a rendszeren – akár a kormány felhatalmazási jogköre alapján. Nem kellene megvárni az őszi törvénymódosítást.
Egy lehetséges, azonnal bevezethető megoldás:
A jelenlegi 20.000 Ft/fő teljesítményértékelési pótlékot egységesen, minden pedagógusnak kiosztani. Ez méltányosabb, átláthatóbb és kevésbé romboló hatású lenne, mint a jelenlegi, értékelési pontokra épülő, széttartó és kiszámíthatatlan rendszer.
De legalább csökkenteni kell a 80% fölötti teljesítménybe tartozóknak adható béremelés -tól-ig-határát, és egyúttal növelni a januártól járó, egységes béremelés mértékét!
Már az idei, teljesítményértékelés alapján adott többletbér se legyen alapja a jövő évi béremelésnek, ezáltal ne növelje tovább a pedagógusok közötti bérkülönbségeket! Ehelyett inkább a mindenkinek járó béremelésre szánt keret legyen magasabb!
A PDSZ véleménye és javaslata a teljesítményértékeléssel kapcsolatban
A pedagógus-teljesítményértékelés rendszere látványosan megbukott.
Jelenlegi formájában erősen szubjektív, és széles teret enged az önkényes döntéseknek – a hozzánk beérkező visszajelzések alapján ezzel számos intézmény él is. Nemcsak igazságtalan, hogy egy ilyen módon megítélt pluszpénz tartósan beépül az alapbérbe, hanem súlyos következményekkel is jár: ez lesz a jövő évi béremelés alapja, így tovább mélyíti a pedagógusbérek közötti különbségeket. Aki idén kimarad a 20 ezer forintos fejkvóta szerinti emelésből, jövőre is kevesebbet kap, mivel a százalékos emelés a meglévő bérre rakódik – azaz exponenciálisan növeli a bérszakadékot.
Ez a rendszer hibás, igazságtalan, és ellentétes azzal, amit a kormány maga vállalt az EFOP Plusz programban: a differenciálás módját a szakszervezetekkel közösen kellett volna kidolgozni.
Ebben a helyzetben tökéletes megoldás nincs – de van egy kevésbé igazságtalan:
A leginkább méltányos lépés az lenne, ha a teljes, 67 ezer forintos fejkvótából minden pedagógus bruttó azonos összegben kapná meg az idei 20 ezer forintos részt. Így legalább a jövő évi béremelés nem a szubjektív teljesítményértékelés torz alapjára épülne, és nem növekednének tovább a bérkülönbségek.
Még az idei évben dönteni kell arról, hogy a teljesítményértékeléshez kötött többletpénz ne épüljön be az alapbérbe.
Ha a kormány mindenáron ragaszkodik a differenciáláshoz, akkor legalább szűkítse a tól–ig határokat, hogy csökkenjen a rendszerből fakadó tartós hátrány és méltánytalanság!
Alakítsatok helyi PDSZ csoportokat!
Egyre több a helyi jogsértés, ezért nagyon fontos helyi csoportot létrehozni. Három fő már alakíthat szakszervezeti csoportot. A választott képviselő és helyettese munkajogi védelmet kap. Ez azért szükséges, hogy helyben is hatékonyan fel tudjatok lépni az érdek- és jogsértő munkáltatói intézkedések ellen, azért, hogy senkit ne hagyjunk egyedül, nehogy számára hátrányos jognyilatkozat aláírására vegyék rá. Naponta érkeznek visszajelzések ilyen anomáliákról. Ezért is mondjuk azt, hogy fordítva van az, mint ahogy sokan gondolják: nem a szakszervezetnek van szüksége tagokra, hanem leginkább a tagoknak szakszervezetre. Ne várjátok meg, míg késő lesz!
A csatlakozásról, tagdíjakról és a szolgáltatásokról mindent megtudtok itt:
Ne csak szerveződj! Szervezz is!
Az [email protected] -ra írj, ha szeretnéd, hogy munkatársunk felkeressen,
vagy hívd a 06 1 2145842-es telefonszámot munkanapokon 9-16 óra között!
Együtt erősebbek vagyunk!
Hallgasd podcast-adásainkat itt:
Kövess bennünket a Facebookon!
A projekt támogatója a Közös Értékeink Program, ami az Európai Unió „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV) programjának keretében valósul meg, és amelyről a www.kozosertekeink.hu oldalon tudnak bővebben tájékozódni.
További támogatóink:
Ökotárs Alapítvány
Közösségfejlesztők Egyesülete
Autonómia Alapítvány
Kárpátok Alapítvány – Magyarország
#CERV #kozosertekeink #nemvagyegyedul #PDSZ