A pedagógusszakma elutasítja a teljesítményértékelés rendszerét!

Lezártuk felmérésünket a 2024/2025. tanévben bevezetett teljesíményértékelési rendszer tapasztalatairól. Összesen 2285-en töltöttétek ki a kérdőívünket. Ez mennyiségében és megoszlásában is bőven reprezentatívnak tekinthető. A nyár közepén nyilvánosságra hozott előzetes összesítéshez képest alig van változás. Ami új információ, hogy még augusztus végén se lehet tudni, hogy ezért mennyi pénz jár azoknak, akiknek kötelező béremelést adni, mennyit állapít meg a többieknek az, aki jellemzően nem is ismeri az érintetteket. Megtudtuk azt is, hogy több helyen előfordult, hogy az igazgató által előzetesen közölt értékelést – felső utasításra – módosították, és nem felfelé, viszont lefelé. De lássuk a részleteket!

Milyen intézménytípusokban dolgozók töltötték ki a kérdőívet?

Látható, hogy a válaszadók aránya az egyes intézménytípsuok között nagyjából az intézmények számarányának megfelelnek:

Hol dolgoznak a válaszadók?

A válaszadók területi megoszlása is nagyjából lefedi az intézménysűrűséget, legtöbben Budapestről (21,2%) és Pest megyéből (15,5%) töltötték ki a kérdőívet.

A kérdőívet kitöltők körében a tíz leggyakoribb munkakör/megbízás

1. Tanító – 468 fő
2. Tanár – 452 fő
3. Óvodapedagógus – 345 fő
4. Dajka – 187 fő
5. Pedagógiai asszisztens – 74 fő
6. Iskolatitkár – 59 fő
7. Gyógypedagógus – 113
8. Igazgató – 44 fő
9. Rendszergazda – 33 fő
10. Igazgatóhelyettes – 19

Összesen több, mint száz különböző megnevezésű munkakört jelöltek meg a kitöltők, a fentiek csak a leggyakoribbak ezek közül.

Láthattó, hogy a kollégák fele nem adott be önértékelést, többnyire azért, mert úgy látták, hogy felesleges többletmunkát jelent, mivel az értékelő úgysem veszi ezt figyelembe.

„Elnézést Virág elvtárs, ez az ítélet.”

A válaszadók közel fele számolt be arról, hogy közölte velük a vezető, hogy limitált azok száma, akik 80%-ot vagy afölötti eredményt érhetnek el. Márpedig, ha előre eldöntik, hányan lehetnek ’kiválóak’, az nem teljesítményértékelés, hanem bohózat.

Íme a többi kérdésre adott válaszok megoszlása

1= megalázó 5=inspiráló

1= nem jelentett pluszterhet 5= kimondottan megterhelő volt

Pedagógusi vélemények összesítése a TÉR-ről címszavakban

Szubjektivitás, igazságtalanság

Sok pedagógus szerint „arcra adták a pontot”, azaz személyes szimpátia vagy vezetői elfogultság alapján születtek az értékelések.

A munkaközösség-vezetők vagy helyettesek ellenszenve is befolyásolta a pontszámokat.

Átláthatatlanság, manipulálhatóság

A szempontokat az intézmények vezetői gyakran önkényesen értelmezték.

Előfordult, hogy a tankerület előre meghatározta a maximálisan adható pontszámot.

Nem volt fellebbezési lehetőség, a kifogásokkal nem foglalkoztak.

Anyagi motiváció hiánya

Többen kiemelték, hogy „nincs pénz”, így senki sem érte el a 80%-ot, tehát nem kaptak jutalmat.

A rendszer demotiváló, mert nem arányos a belefektetett munkával.

Feszültség a tantestületben

A TÉR „összeugrasztotta a kollégákat”, bizalmatlanságot és irigységet szült.

Az értékelés nem a szakmai teljesítményt, hanem a lojalitást honorálta.

Megélés: megalázó, felesleges, szakmailag értelmetlen

Sokan írták, hogy a kérdések irrelevánsak voltak, nem a tanári munka lényegére vonatkoztak.

Többen a folyamatot megalázónak, méltánytalannak élték meg.

Egyéb konkrét panaszok

Új munkáltatóhoz nem vihették tovább az értékelési pontokat és a béremelés se jár.

Nyugdíjba vonulókra is ráerőltették a rendszert.

Vezetői feladatokat kértek számon pedagógusoktól, holott azok nem tartoztak a munkakörükbe.

Általános következtetés

A pedagógusok döntő többsége a TÉR-t szubjektív, igazságtalan, szakmailag megalapozatlan és demotiváló rendszernek tartja, amely nem a minőségi pedagógiai munkát méri, hanem a lojalitást és a vezetői szimpátiát. A vélemények szerint a rendszer széthúzást, feszültséget és kiégést okoz, miközben érdemi szakmai fejlődést vagy anyagi megbecsülést nem biztosít.

A szöveges visszajelzések részletes kiértékelése

Elemzett minta: a feltöltött dokumentum 1 058 szöveges bejegyzése

Összkép (pozitív vs. negatív)

• Pozitív hangvételű visszajelzések: 147 (≈ 13,9%)
• Negatív hangvételű visszajelzések: 911 (≈ 86,1%)

A pozitívumok főleg korrekt/emberséges helyi vezetői gyakorlatról szólnak (“vezetők nagyon korrekten kezelték…”, “nálunk rendben volt a vezető”), míg a negatívumok a kvótázás/ponthatár, szubjektivitás/igazságtalanság, és adminisztratív teher köré rendeződnek.

Fő kritikai elemek (témák, találatszám szerint)

1. Kvóták / 79–80-as plafon / 90–95 tiltás / nyugdíjas-limit – 243
   1. Példák: „a tanker nem engedi, hogy annyian legyenek 80% fölött…”, „a 95 fölötti pontozás tiltva volt”, „nyugdíjas kollégák nem kaphattak csak 80% alatti pontokat”.
2. Szubjektivitás / igazságtalanság / kettős mérce – 221
   1. „A vezetőhöz közel állók kapták a legtöbb pontot…”, „szimpátia alapján alakult a pontozás.”
3. Adminisztrációs teher / dokumentáció / feltöltés – 199
   1. „Kréta/OviKréta megterhelő”, „sok dokumentáció elveszi az időt a gyerekektől/családtól.”
4. Demotiváló / megosztó / feszültséget kelt – 184
   1. „feszültséget gerjeszt…”, „megosztásra jó csak”.
5. Nem releváns / rosszul adaptált szempontok – 172
   1. Azonos szempontsor eltérő munkakörökre (napközisek, óvoda vs. felsős szakok).
6. Fenntartói/tankerületi beavatkozás (visszadobott pontok, „kvóta”) – 153
   1. „a tankerület dobta vissza az eredetileg adott pontokat”.
7. Értelmetlen/felesleges rendszer – 146
   1. „semmi értelme, felesleges procedúra”.
8. Pozitív élmény / korrekt vezetés (helyi „pufferelés”) – 141
   1. „korrekt volt a folyamat… a szükséges rossz a lehető legkevésbé fájt”.
9. Átláthatatlanság / kommunikációhiány / eljárási ellentmondások – 127
   1. „nem tudtuk előre… hogyan lesz értékelve”, „átláthatatlan”.
10. Pénz kevés / „megalázó” összeg, nem motivál – 112
    1. „max. bruttó 20 000 Ft… megalázó”, „minimális juttatás feszültséget okoz”.

Leggyakoribb jelzők / értékelő szavak

Negatív (Top 10, előfordulásszám)

• megalázó – 103
• igazságtalan – 87
• felesleges – 81
• szubjektív – 73
• demotiváló – 56
• átláthatatlan – 44
• nevetséges – 29
• kaotikus – 24
• hiteltelen – 22
• álságos – 18

Pozitív (néhány van csak, az is az igazgató eljárására, nem a rendeletre vonatkozik)

• korrekt – 36
• reális – 12
• igazságos – 10

Mélyebb mintázatok (példákkal)

• Ponthatár/külső limit: sok helyen kimondottan jelezték a felső korlátokat (80/90/95), illetve hogy „felülről” jött utasítás miatt mínuszpontokat kellett keresni.
• Helyi vezetés „pufferel”: ahol a vezetés emberséges/korrekt, ott a folyamat elfogadhatóbb, de a rendszer szintjén továbbra is „szükséges rossz”.
• Dokumentációs túlsúly: Kréta/OviKréta, fotózás, feltöltés, terv- és reflexió-dokumentumok — a tanítástól veszik el az időt.
• Nem összevethető munkakörök: azonos szempontsor napközi/óvoda/szaktárgy között torzít, így irreleváns vagy méltánytalan összevetésekhez vezet.

A rendelet főbb problémái

1. A pedagógusok emberi méltóságának sérelme.
   A pontszámokra redukált értékelés figyelmen kívül hagyja a pedagógusi munka összetettségét, sokszor nem mérhető, nevelői dimenzióit. A „fejlesztendő” minősítés kvótaszerű kiosztása megalázó, stigmatizáló hatású.
2. Egyenlő bánásmód követelményének megsértése.
   A rendelet önkényesen differenciál pedagógusok között (munkakör, feladatellátási hely szerint). Ez strukturális diszkriminációhoz vezethet, amely aláássa a pedagógusközösség kohézióját.
3. A tisztességes eljárás hiánya.
   Az értékelést jellemzően a közvetlen felettes végzi, aki nem független, ráadásul szubjektív elemek (szülői, tanulói vélemények) is beépülnek a rendszerbe. Ez veszélyezteti a pedagógus szakmai autonómiáját.
4. A jogbiztonság hiánya.
   Az értékelési szempontok bizonytalanok, nem világos, milyen objektív kritériumok alapján lehet jó vagy rossz minősítést kapni. Az intézményenként eltérő „egyedi szempontok” kiszámíthatatlanná teszik a rendszert.
5. Jogorvoslati lehetőség hiánya.
   A pedagógusnak nincs tényleges lehetősége független fórumhoz fordulni az értékeléssel szemben. Az észrevételek rendszere nem tekinthető valós jogorvoslatnak.
6. A teljesítményértékelés a jelenlegi formájában egy embertelen szelekció, inkább büntető jellegű, mint inspiráló, ergo, a deklarált célnak EGYÁLTALÁN NEM FELEL MEG.

Idézetgyűjtemény a jellemző visszajelzésekből

1. „Az igazgatónő arcra adta a pontokat. Nem volt fair.”
2. „Limitálták, hogy hányan lehetünk 80% fölött. Ez nem értékelés, ez bohózat.”
3. „Szubjektív, értelmetlen és felesleges dolog, nevetségesen kevés pénzért.”
4. „Nincs pénz, tehát senki nem érte el a 80%-ot, nem kap senki semmit!!”
5. „El kellene törölni az egészet! Az a cél, hogy összeugrasszák a kollégákat.”
6. „Az igazgató nem is ismeri a kollégák munkáját, csak lózungokat hozott fel mindenkinek.”
7. „Semmi köze a valósághoz, figyelemelterelés.”
8. „KI VAGYOK AKADVA, hogy nem vihetem magammal a pontjaimat!”
9. „A tanár munkája nem mérhető ilyen módon.”
10. „Ez nem TÉR volt, hanem SZÉR.”
11. „Az igazgatóhelyettes személyes ellenszenvből adott rólam hamis információt.”
12. „Szubjektív. Átláthatatlan. Nem a pedagógiai munkát, hanem a lojalitást jutalmazza.”
13. „Jelenleg Nők40-en vagyok, mégis meg kellett csinálnom a teljesítményértékelést.”
14. „A tanker előre megszabta a pontszámot. Felháborító.”
15. „A folyamat megalázó és méltánytalan volt.”
16. „Olyanokra kaptam 0 pontot, ami járna, de nem kedvel a munkaközösség-vezetőm.”
17. „Szubjektív, szimpátia alapján születtek az értékelések.”
18. „Több feladatom van, mint másnak, de kevesebb pontot kaptam.”
19. „A szülők véleményén múlik a bérem? Ez abszurd.”
20. „Megalázó, hogy kvótát húztak a kiválókra.”
21. „Érdemtelenül kaptak magas pontot, akik jóban vannak a vezetéssel.”
22. „A tanker visszadobta az igazgató által adott pontokat.”
23. „Semmi értelme ennek az egésznek.”
24. „Ez nem teljesítményértékelés, hanem ponthúzogatás egy táblázatban.”
25. „A Krétába feltöltött munkámat nem vették figyelembe.”
26. „A rendszer csak arra jó, hogy feszültséget gerjesszen a tantestületben.”
27. „Az igazgató elismerte, hogy jó a munkám, mégis levont pontot, mert megosztó vagyok.”
28. „Megalázó procedúra, amit minden évben erőltetnek.”
29. „Ez nem ösztönöz, hanem kiéget.”
30. „Semmibe vették az egész éves munkámat.”
31. „A tanker szerint nyugdíjas nem kaphat 80% feletti pontot.”
32. „Egyik legrosszabb élményem a pályán.”
33. „Az igazgatóhelyettes miatt összeomlott a lelki egyensúlyom.”
34. „Hiteltelen, álságos rendszer.”
35. „Nekünk ez csak plusz adminisztráció, a gyerekektől veszi el az időt.”
36. „A vezető személyes bosszúból vont le pontot.”
37. „A TÉR összeugrasztotta a kollégákat.”
38. „A pedagógus munkája nem számokban mérhető.”
39. „Aki tavaly kiesett a béremelésből, az élete végéig hátrányban lesz.”
40. „Megalázó és szánalmas az a pénz, amit ezért kaptunk.”
41. „Korrekt vezető mellett sem jó, mert a rendszer maga igazságtalan.”
42. „Az értékelésre nincs jogorvoslat, tehetetlenek vagyunk.”
43. „Értelmetlen, hogy minden munkakörre ugyanazokat a szempontokat kell alkalmazni.”
44. „Demotiváló, széthúzó, kiégető.”
45. „Ez nem a gyerekekért van, hanem ellenőrzési kényszerből.”
46. „A tanker technikai pontosítás címszó alatt kivette a béremelést a vezetők kezéből.”
47. „Úgy kezdtem meg a tanévet, hogy nem tudom mennyi lesz a fizetésem.”
48. „Aki 50% alatt kapott, biztosan nem kap semmit.”
49. „Ez nemcsak megalázó, hanem jogtalan és méltánytalan.”
50. „Egy szóban: KUKÁBA!”

Tankerületi beavatkozás, értékelések manipulálása

• „Elhangzott, (nem írásban), hogy 80 pont alatt értékelje magát mindenki, nem is fog többet kapni senki, mert nincs rá pénz. Az intézményvezetőkre ez mondjuk pont nem vonatkozik…”
• „Az autoriter igazgató besúgói kapták a legmagasabb pontszámot. Később behívtak 8 embert újra, hogy ‘átértékelték’ a pontjaikat, mégis megkapják a 80-at.
• „Fejlesztőként az első körben 94%-ra értékelt az igazgatóm. Majd miután a tankerület 12 főben határozta meg a maximum létszámot, az értékelésemet 79%-ra rontotta. Több kollégám is hasonlóan járt.”
• „2025. június végéig 80 pontom volt. Később átjavították 79-re, mert a tankerület szerint túl sokan értük el a 80 pontot.”
• „A tagintézmény-igazgató szimpátia alapján adta a pontokat. Korábban a tankerület szakmai vezetőjével többször egyeztetett telefonon arról, hányan lesznek 80% felett. Csökkenteni kellett a létszámot.”

Nyugdíjas pedagógusok kizárása

•  „Nagyon elszomorított, mikor azt mondták, hogy csak az utolsó tanévet lehet értékelni. Ezek szerint 40 évig nem csináltam semmit? Gyalázatos, hogy mivel nyugdíjba megyek, így már nincs jelentősége, kapok-e emelést.”
• „Nyugdíjasként teljes állásban dolgozom, osztályfőnök vagyok, Erasmus-projektet vezetek, mégis lerontották az értékelésemet 79%-ra, mert a tankerület szóbeli utasítása szerint nyugdíjas nem kaphat 100%-ot.”

Diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés

• „Kollégáimmal kifejezetten megalázóan viselkedtek, velem nem. Csak azért vont le nevetséges indokkal 2 pontot, hogy 80 alatt legyek.”
• „Sajnos diszkriminatív helyzetben vagyok, mert nem csodálom a vezetőt. Bármit is csinálhatok, mindig alul leszek. 3 évem van a nyugdíjig.”
• „…a napközisek hátrányból indulnak. Ők soha nem lehetnek kiválóak, bármennyire is jól végzik a munkájukat.”

Szakszervezeti követelések

1. A teljesítményértékelési rendelet azonnali felfüggesztése.
2. A pedagógusok szakmai autonómiáját tiszteletben tartó, szakszervezetekkel egyeztetett rendszer kidolgozása.
3. Valódi, független jogorvoslat biztosítása a pedagógusok számára.
4. A rendeletben előírt szubjektív elemek (szülői/tanulói vélemény, „motiváció” és „etikus magatartás” pontozása) eltörlése.
5. A pedagógus-szakszervezetek bevonása minden jövőbeni szabályozási folyamatba.

A pedagógusok munkája a társadalom egyik legnagyobb értéke. Ezt az értéket nem lehet önkényes pontozásokra redukálni. A szakszervezet ezért minden jogi és érdekérvényesítési eszközökkel fellép a rendelet ellen!

Kérjük, töltsd ki ezt a nagyon rövid, de fontos kérdőívet: https://forms.gle/yZ6hwArRpKdeVAkT8

Mi legyen helyette?

Mindenekelőtt, mérni azt kell, amit objektív módon lehetséges. Minden szubjektív elem a kiszolgáltatottságot növeli, nem ösztönöz magasabb minőségű munkára. A hatás ezzel ellenkező: ezzel alattvalókká lehet tenni a beoszottakat, ez pedig frusztrációhoz, kiégéshez vezet. Különösen így van ez, ha a béremelés mértéke múlik a pontgyűjtés eredményén.

NEM egyes emberek vállalásain nyugszik egy intézmény minőségbiztosítása, hanem az intézményi célokat kellene mindenhol világosan megfogalmazni (előzetes, közös ötleteléssel és a problémák őszinte feltárásával, a célok részletes kifejtésével), és ezeket a célokat  a helyi lehetőségekhez, igényekhez, feltételrendszerekhez igazítva kellene elérni, a szülőket és a diákokat – képviselőiken keresztül – konzultációs céllal bevonva.

A PDSZ javaslata az, hogy

– a többletmunkát mindenkor fizessék meg, ez ne legyen mérlegelés kérdése;

– mivel a munkavégzés a munka világában nem vállalásos alapon működik, hanem azt el kell rendelni, nem pedig pluszpontokért egy majdani, bizonytalan béremelés reményében jelentkezni rá,

éppen ezért a jelenlegi teljesítményértékelési rendszer kerüljön vissza oda, ahol már egyszer landolt, a kukába!

Helyette – ahogy azt a státusztörvényről szóló egyeztetésen minden szereplő elmondta a kormány képviselőjének – legyen egy differenciálásra elkülönített béralap, amelyből határozott időre, helyben meghatározott szempontok alapján, előzetes egyeztetés után, ellenőrizhető módon állapíthat meg keresetkiegészítést az igazgató!

Bizonytalanság helyett legyen kiszámítható előmenetel! Ehhez viszont vissza kell állítani az előmeneteli- és illetményrendszert a pedagógus- és nem pedagógus-munkakörökben egyaránt, mégpedig úgy, hogy annak vásárlóértéke megmaradjon. Akár a diplomás átlagbérhez, akár a minimálbérhez, akár pedig az országgyűlési képviselők vagy a miniszterelnök béréhez, de mindenképpen olyan elemhez kössék a bérrendszert, amellyel a bérek értékállósága biztosítható!

Ez volna a tényleges életpályát és a pedagógusmunkaköröket vonzóbbá tevő rendszer!

Hol tartunk most?

Pár nappal tanévkezdés előtt nem ismert a bér

A pedagógusok és a pedagógus végzettséggel rendelkező NOKS-os dolgozók pár nappal tanévkezdés előtt nem tudják, hogy a teljesítményértékelés alapján kapnak-e 2025. szeptember 1-jétől egyáltalán béremelést, és ha igen, milyen mértékűt.

Mutyiban változott nyáron a teljesítményértékelésről szóló rendelet

Nyáron a kormány módosította a 18/2024-es BM rendeletet, ám ezt nem nyíltan, hanem egy úgynevezett „salátarendeletbe” rejtve tette meg – egy olyan jogszabályba illesztve, amely rendvédelmi tisztjelöltek ruházatáról, gyakorlónadrágról, esőgallérról, kötött sapkáról, zubbonyról szól. A cinikusan „technikai pontosításnak” nevezett változtatás lényege, hogy az igazgatók és az értékelést végző vezetők kezéből kivették a béreltérítés jogát.

A rendeletmódosítás visszamenőleges hatályú

A teljesítményértékelés bevezetésekor a jogszabály úgy rendelkezett, hogy az értékelő vezető – jellemzően az igazgató – dönt az illetmény eltérítéséről. Mindenki abban a hiszemben volt egészen 2025. június 26-áig, hogy a pontok alapján meghatározott százalékok szerinti besorolás alapján az, aki ezt végezte, fog dönteni a béremelésről. Bár a rendelet ezt közvetlenül nem tartalmazza, a törvényből egyértelműen következik: a bérekről a munkáltatói jogkör gyakorlója dönthet, vagyis állami iskolában a tankerületi központ igazgatója. Ez pedig olyan személy, aki az érintett pedagógusokat jellemzően nem is ismeri.

A pedagógusok emberi méltóságát sérti, hogy a munkájukról és megélhetésükről olyanok döntenek, akik nem ismerik őket, nem látják a mindennapi munkájukat.

Most tehát ott tartunk, hogy rengetegen úgy kezdik meg az új tanévet, hogy nem tudják, valójában hány forintért dolgoznak. Egy valamiben azonban biztosak lehetnek: akik 50% alatti értékelést kaptak, azok semmilyen béremelést nem fognak kapni – hiába végeztek jelentős pluszmunkát az elmúlt időszakban. Ez a helyzet nemcsak felháborító és döbbenetes, hanem méltánytalan is.

Nem engedik a tankerületi központok a tavalyival azonos teljesítménycélok megjelölését

Ez nemcsak jogellenes, lévén, hogy semmiféle jogszabály nem tiltja, hogy ugyanazt a teljesítménycélt határozzuk meg, de nonszens és szakmaiatlan is ennek megtiltása. Ha egy teljesített vállalás alapán adott értéklés alapján beépítik az illetménybe a béremelést, tehát az érintett ezért kapja havonta az emelt bért, nem logikus, hogy a vállalásait ne vigye tovább. Ez ellentmond a pályázati logikának is, amelyben jellemzően szintén kritérium a fenntarthatóság.

A fentiekből következi a PDSZ álláspontja: a teljes szakmának fel kell lépnie ez ellen a gyakorlat ellen, és a PDSZ ebben minden érintettnek támogatást nyújt.

Ha még nem tetted meg, kérjük, hogy töltsd ki a teljesítményértékelés megszüntetéséről szóló PETÍCIÓT!

A teljesítményértékelési rendszer igazságtalansága nem egyéni ügy, hanem közös probléma. Éppen ezért a megoldás is közös cselekvésben rejlik:

• Lépjetek be a PDSZ-be! Erősítsétek a közösséget, mert csak együtt tudunk változtatni.
• Alakítsatok PDSZ-csoportot a munkahelyeteken! Válasszatok tisztségviselőt, aki képviseli az érdekeiteket.
• Soha ne menjetek be egyedül tárgyalni az igazgatóhoz! Mindig álljatok ki egymás mellett, legyen tanú, ha egyeztetésre kerül sor.
• Ha jogsértést tapasztaltok, jelezzétek a PDSZ-nek! Ne hagyjátok annyiban, mert minden bejelentés segíti a közös fellépést.
• Álljatok ki egymásért! Egyéni ügynek tűnhet, de valójában mindenkit érint: ha ma a kollégát éri hátrány, holnap téged is érhet.

A PDSZ a ti szakszervezetetek. Ne hagyjátok, hogy a kiszolgáltatottság és a félelem uralja a munkahelyeteket – szerveződjetek, és álljunk ki közösen a méltó bérekért, a szakmai tisztességért és a pedagógusok emberi méltóságáért!

NE FELEDD:

EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK!

A projekt támogatója a Közös Értékeink Program, ami az Európai Unió „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV) programjának keretében valósul meg, és amelyről a www.kozosertekeink.hu oldalon tudnak bővebben tájékozódni.

További támogatóink:

Ökotárs Alapítvány

Közösségfejlesztők Egyesülete

Autonómia Alapítvány

Kárpátok Alapítvány – Magyarország

#CERV #kozosertekeink #nemvagyegyedul #PDSZ