A pedagógus-teljesítményértékelés elemzése a PDSZ által közreadott kérdőív alapján – köztes jelentés
A PDSZ legutóbbi kérdőívében adatokat kért a pedagógus-teljesítményértékelés megvalósításáról és a rendelet kapcsán felmerült aggályokról. Az alábbi írásunkban ezeket foglaltuk össze.
Alkotmányjogi és Alapjogi Chartát érintő szempontok
a) Jogbiztonság sérelme
- Az Alaptörvény XXIV. cikk alapján mindenkit megillet a tisztességes eljárás, amely a közigazgatásban is irányadó.
- Ha a teljesítményértékelés szubjektív, átláthatatlan szempontok alapján történik, sérül a jogbiztonság: az érintettek nem tudják előre, milyen kritériumok teljesítése hoz béremelést.
- A jogorvoslati út hiánya miatt ütközik a rendelet az Európai Unió Alapjogi Chartájának VI., Igazságszolgáltatás c. fejezetének 47. cikkében foglaltakkal.
b) Egyenlő bánásmód követelménye
- Az Alaptörvény XV. cikk (2) kimondja: „Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármilyen megkülönböztetés, így különösen […] vagyoni helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.”
- Ha a béremelés független a tényleges teljesítménytől, és adminisztratív vagy vezetői szimpátia alapján osztják el, akkor önkényes különbségtétel valósul meg.
c) Megélhetéshez való jog, emberi méltóság
- Az Alaptörvény XII. cikk (2) és a XIX. cikk hangsúlyozza a munkához való jogot, tisztességes munkafeltételeket.
- Ha a béremelés nem fedezi az inflációt, vagy nulla, miközben mások kapnak, az méltóságsértő helyzetet teremt: az érintett úgy érzi, hogy munkája értéktelen.
d) Kollektív jogok sérelme
- A szakszervezeti tárgyalásokon kialkudott bérrendezés helyett a kormányzat egyéni, „teljesítményhez kötött” szétosztásra hivatkozik → ez gyengíti a kollektív alkuhoz való jogot, és kiüresíti a sztrájkjog gyakorlását is.
e) Átláthatóság és jogorvoslat hiánya
- Nincs garancia a döntések indokolására, fellebbezésre → sérül a tisztességes eljárás és a jogorvoslathoz való jog [Alaptörvény XXVIII. cikk (7)].
Összefoglalás
- A pedagógusok emberi méltóságának sérelme.
A pontszámokra redukált értékelés figyelmen kívül hagyja a pedagógusi munka összetettségét, sokszor nem mérhető, nevelői dimenzióit. A „fejlesztendő” minősítés kvótaszerű kiosztása megalázó, stigmatizáló hatású. - Egyenlő bánásmód követelményének megsértése.
A rendelet önkényesen differenciál pedagógusok között (munkakör, feladatellátási hely szerint). Ez strukturális diszkriminációhoz vezethet, amely aláássa a pedagógusközösség kohézióját. - A tisztességes eljárás hiánya.
Az értékelést jellemzően a közvetlen felettes végzi, aki nem független, az illetményeltérítésben olyan személy dönt, aki az értékeltet közvetlenül nem ismeri, ráadásul szubjektív elemek (szülői, tanulói vélemények) is beépülnek a rendszerbe. Ez veszélyezteti a pedagógus szakmai autonómiáját. - A jogbiztonság hiánya.
Az értékelési szempontok bizonytalanok, nem világos, milyen objektív kritériumok alapján lehet jó vagy rossz minősítést kapni. Az intézményenként eltérő „egyedi szempontok” kiszámíthatatlanná teszik a rendszert. - Jogorvoslati lehetőség hiánya.
A pedagógusnak nincs tényleges lehetősége független fórumhoz fordulni az értékeléssel szemben. Az észrevételek rendszere nem tekinthető valós jogorvoslatnak. - A teljesítményértékelés a jelenlegi formájában egy embertelen szelekció, inkább büntető jellegű, mint inspiráló, ergo, a deklarált célnak EGYÁLTALÁN NEM FELEL MEG.
A PDSZ felmérésének elemzése
A válaszok alapján látszik:
- Sokan semmilyen béremelést nem kaptak a teljesítményértékelés alapján.
- Akik kaptak, azok is jellemzően nagyon alacsony mértékű emelésről számoltak be.
- Az adatokból kirajzolódik: az elosztás nem arányos, sokkal inkább véletlenszerűnek vagy önkényesnek tűnik.
Ez megerősíti az alkotmányjogi aggályokat:
- A rendszer nem objektív, mert ugyanazt a munkát végzők közt indokolatlan különbségeket teremt.
- Nem biztosít előre kiszámíthatóságot, így sérül a jogbiztonság.
- Megalázó hatású lehet, ha valaki nulla emelést kap, miközben más – sokszor indokolás nélkül – valamennyit igen.
Rövid összefoglaló a technikai lépésekről
Leíró statisztika
- Pontszám — átlag ~83,2 medián 86, szórás ~15.6
- Emelés — átlag ~20 746 Ft, medián 20 000 Ft, szórás ~13 428 Ft
Korreláció
- Pontszám vs. Emelés (javított): 0.4468 (közepes pozitív kapcsolat)
Statisztikai elemzés
Az értékelések pontszámai és a megítélt illetményemelések leíró statisztikái (1240 teljes válasz alapján)
– Átlagos pontszám: ~83,2
– Medián pontszám: 86
– Szórás: ~15,6
– Átlagos emelés: ~20 746 Ft
– Medián emelés: 20 000 Ft
– Szórás: ~13 428 Ft
Regresszió és összefüggés
A lineáris regresszió alapján a becsült összefüggés:
Emelés (Ft) ≈ 384 × Pontszám – 11 217
Ez azt jelenti, hogy minden további 1 pont kb. 384 Ft többletet jelent átlagosan.
A magyarázott szórás (R²): 0.20, vagyis a pontszám csak kb. 20%-ban magyarázza az eltéréseket az emelésekben.
Ez így értelmezhető:
- A 384 Ft/1 pont azt jelenti, hogy egy átlagos pedagógusnál minden plusz értékelési pont kb. 384 Ft-tal magasabb emelést jelez előre.
- Az –11 217 csak egy matematikai illesztési paraméter („metszéspont”), nincs önálló jelentése, hiszen a pontszámok valójában nem mennek le annyira, ahol ez értelmes lenne.
Mit jelent az R² = 0,20?
- Az R² mutatja meg, hogy a modell (itt: pontszám → emelés) mennyire tudja megmagyarázni az adatokban lévő eltéréseket.
- Az R² = 0,20 azt jelenti, hogy az emelések különbségeinek mindössze 20%-át magyarázza a pontszám, a maradék 80% más tényezőkön múlik (pl. intézményi döntések, sávok, egyéb szempontok, akár szubjektív tényezők).
Gyakorlati következtetés
- Van némi pozitív kapcsolat: aki magasabb pontszámot kap, az általában valamivel többet kap emelésben is.
- De a kapcsolat gyenge-közepes erősségű, tehát nem a pontszám az egyetlen (sőt nem is a fő) tényező, ami meghatározza az emelést.
Ezért mondhatjuk, hogy a rendszer nem igazán differenciál a teljesítmény szerint, hanem az emelésben sok más szempont játszik szerepet.
Vélemények elemzése
- – ennyiért ne vegzáljanak
- – irreális nem motivál
- – sajnos a bérfeszültség jelei már mutatkoznak :
- – rosszul esik vannak olyan kollégák akik nem végzik olyan lelkiismeretesen a munkájukat mint én mégis fölötti pontot kaptak gondolom több pénzt is
- – az összeg bruttóban értendő
- – a központi vezetés mondta hogy ennyi pénz lesz fejenként az összeg így értékeljenek
- – vicces az összeg nettóban a felé ezért plussz munka röhej
- – értékeltek mint tanár és osztályfőnök kétszer annyi kritérium szerint mint másokat
- – óvodánkban mindenki átlagfeletti értékelést kapott, mégis a minimum adhatót kapja mindenki, hol itt a differenciálás?
- – szeptembertől élek a lehetőséggel, miszerint 60 év betöltése után elmehetek félállásba
- félálláshoz fél tér jár nálunk, amit igazságtalannak érzek, hiszen a tavalyi tanévben még nem voltam félállásban
- – felesleges és megalázó
megalázó felesleges szubjektív nem motivál igazságtalan
A visszajelzések egy része óvatosságról, félelemről és fásultságról is árulkodik, mikor arról kérdezzük, hajlandó-e nyilatkozni a teljesítményértékelésről:
Példák:
- Nem. Félek.
- – Nem szeretnék nyilatkozni- Nem szeretnék nyilatkozni. 2 évem van a nyugdíjig, azt valahogy túl kell még élnem.- Nem szeretnék, még kirúgnak, leépítenek stb. Majd 2026 áprilisa után.
- – még szeretnék ebben az intézményben dolgozni
Pedagógus-teljesítményértékelés- elemzés (Összevont munkakörökkel)
1. Megyei bontás
| Megye | Átlagpontszám | Átlagos emelés (Ft) |
| Baranya | 80.5 | 18492.0 |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 83.8 | 20143.0 |
| Budapest | 81.5 | 20243.0 |
| Bács-Kiskun | 87.0 | 23943.0 |
| Békés | 87.8 | 18789.0 |
| Csongrád-Csanád | 84.8 | 18028.0 |
| Fejér | 82.3 | 21396.0 |
| Győr-Moson-Sopron | 83.2 | 19832.0 |
| Hajdú-Bihar | 80.1 | 21204.0 |
| Heves | 86.2 | 24311.0 |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 83.3 | 16748.0 |
| Komárom-Esztergom | 85.9 | 21156.0 |
| Nógrád | 89.8 | 19209.0 |
| Pest | 81.7 | 22424.0 |
| Somogy | 84.5 | 21156.0 |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 86.0 | 19920.0 |
| Tolna | 82.2 | 20938.0 |
| Vas | 85.9 | 23255.0 |
| Veszprém | 83.7 | 21304.0 |
| Zala | 80.1 | 18939.0 |
Munkakör szerinti bontás (összevont)
| Munkakör (kategória) | Átlagpontszám | Átlagos emelés (Ft) |
| Egyéb | 80.7 | 22107.0 |
| Fejlesztő / gyógypedagógus | 82.0 | 19990.0 |
| Tanár | 82.4 | 19895.0 |
| Tanító | 83.6 | 18706.0 |
| Vezető | 89.9 | 30839.0 |
| Óvodapedagógus | 85.7 | 23681.0 |
Munkáltatóváltás = elveszett béremelés
A rendszer egyik legkirívóbb igazságtalansága, hogy aki új munkáltatóhoz kerül, annak az előző évi teljesítményértékelését az új intézmény nem köteles figyelembe venni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett pedagógus elesik az őt megillető béremeléstől, hiába dolgozott becsülettel, hiába teljesített kimagaslóan. Egyetlen váltás elég ahhoz, hogy a munkája egyszerűen elvesszen a rendszerben.
A részmunkaidősök megalázó helyzete
Szintén súlyos méltánytalanság, hogy a részmunkaidőben dolgozó kollégák időarányosan kevesebb béremelést kapnak. Ez olyan, mintha a rendszer azt mondaná: a részmunkaidős pedagógus munkája kevesebbet ér. Pedig a valóság ennek az ellenkezője: a feladatok és a teljesítménycélok ugyanolyan színvonalú munkát és felelősséget követelnek meg, csak éppen kevesebb óraszám mellett. A munka minőségéből nem lehet időarányosan levonni – a béremelésből mégis levonnak.
Ingyenmunkára kényszerítés
A teljesítménycélok kijelölése ráadásul sokakat plusz munkavégzésre kényszerít. És hogyan? Úgy, hogy előre nem is tudni, jár-e érte bármiféle béremelés. Ez azt jelenti, hogy a pedagógusok sokszor egy teljes tanéven keresztül ingyen végzik el a többletfeladatokat, csak mert abban reménykednek, hogy majd a végén talán kapnak valamit. Ez a rendszer így valójában az ingyenmunka rendszere, nem pedig az igazságos elismerésé.
Béremelésből való kimaradás = tartós hátrány
Az sem elhanyagolható, hogy aki most elesik a béremeléstől, annak a jövő évi béremelés alapja is alacsonyabb lesz. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis a mostani béremelés beépül az illetményalapba, azaz az alapbér részévé válik. Így aki most kimarad, az nemcsak idén veszít, hanem hosszú távon is: minden jövőbeni százalékos emelés kisebb összegre fog ráépülni. Ez a rendszer tehát nemcsak azonnali igazságtalanságot szül, hanem tartós bérhátrányt konzervál.
Következtetések és javaslatok
Az adatok alapján a pontszám és az illetményemelés között csak gyenge-közepes kapcsolat figyelhető meg, így az értékelés kevéssé tűnik differenciálónak.
Az értékelés és az illetményemelések közötti nagy szóródás is azt mutatja, hogy az értékelés és az illetményemelés között igen laza a kapcsolat, magas a szubjektivitás mértéke.
A szöveges visszajelzésekből erős bizalomhiány és félelem rajzolódik ki.
A jövőben fontos lenne a transzparens szabályrendszer, a biztonságos és anonim visszajelzés biztosítása, és a motiváló, differenciáló bérezési logika.
Hol tartunk most: Nem engedik a tankerületi központok a tavalyival azonos teljesítménycélok megjelölését
Ez nemcsak jogellenes, lévén, hogy semmiféle jogszabály nem tiltja, hogy ugyanazt a teljesítménycélt határozzuk meg, de nonszens és szakmaiatlan is ennek megtiltása. Ha egy teljesített vállalás alapán adott értéklés alapján beépítik az illetménybe a béremelést, tehát az érintett ezért kapja havonta az emelt bért, nem logikus, hogy a vállalásait ne vigye tovább. Ez ellentmond a pályázati logikának is, amelyben jellemzően szintén kritérium a fenntarthatóság.
Az értékelés és a béremelés mértéke nem titok!
Ne engedjétek magatokat megvezetni: az értékelés és az illetményemelés mértéke nem üzleti titok! Osszátok meg egymással ezeket az adatokat! Kérjétek ki az igazgatótól, hogy milyen szempontok szerint tett javaslatot a pontszámra, illetve százalékra! Enélkül nem tudjátok megállapítani, hogy nem törént-e hátrányos megkülönböztetés. Az általános adatok (pl. hogy mennyi fejkvóta jött az intézménybe), a saját adatotok nem lehetnek titkosak!
A fentiekből következi a PDSZ álláspontja: a teljes szakmának fel kell lépnie ez ellen a gyakorlat ellen, és a PDSZ ebben minden érintettnek támogatást nyújt.
Ha még nem tetted meg, kérjük, hogy töltsd ki a teljesítményértékelés megszüntetéséről szóló PETÍCIÓT!
A teljesítményértékelési rendszer igazságtalansága nem egyéni ügy, hanem közös probléma. Éppen ezért a megoldás is közös cselekvésben rejlik:
- Lépjetek be a PDSZ-be! Erősítsétek a közösséget, mert csak együtt tudunk változtatni.
- Alakítsatok PDSZ-csoportot a munkahelyeteken! Válasszatok tisztségviselőt, aki képviseli az érdekeiteket.
- Soha ne menjetek be egyedül tárgyalni az igazgatóhoz! Mindig álljatok ki egymás mellett, legyen tanú, ha egyeztetésre kerül sor.
- Ha jogsértést tapasztaltok, jelezzétek a PDSZ-nek! Ne hagyjátok annyiban, mert minden bejelentés segíti a közös fellépést.
- Álljatok ki egymásért! Egyéni ügynek tűnhet, de valójában mindenkit érint: ha ma a kollégát éri hátrány, holnap téged is érhet.
A PDSZ a ti szakszervezetetek. Ne hagyjátok, hogy a kiszolgáltatottság és a félelem uralja a munkahelyeteket – szerveződjetek, és álljunk ki közösen a méltó bérekért, a szakmai tisztességért és a pedagógusok emberi méltóságáért!
NE FELEDD:
EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK!
A projekt támogatója a Közös Értékeink Program, ami az Európai Unió „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV) programjának keretében valósul meg, és amelyről a www.kozosertekeink.hu oldalon tudnak bővebben tájékozódni.
További támogatóink:
Ökotárs Alapítvány
Közösségfejlesztők Egyesülete
Autonómia Alapítvány
Kárpátok Alapítvány – Magyarország
#CERV #kozosertekeink #nemvagyegyedul #PDSZ
