Az elmúlt napokban levelet küldtünk a Belügyminisztérium államtitkárának, illetve a szakképzésért felelős miniszter részére a 2026. évi pedagógus-béremelés végrehajtásával kapcsolatban.
Mit írtunk az államtitkárnak?
Íme a levelünk:
Felhívtuk a figyelmet
- a 10%-os béremelés számítási alapjára, különös tekintettel a teljesítményértékelés alapján megállapított illetményrészre,
- valamint az emelés elosztásának garanciáira, vagyis arra, hogy senki ne maradhasson ki a béremelésből.
A levelünkre – egyelőre – nem érkezett hivatalos válasz. Időközben azonban Maruzsa Zoltán államtitkár levélben fordult az intézményvezetőkhöz, amelyben mind a fedezet, mind pedig az elosztás kérdésében lényegében megerősítette a szakszervezet álláspontját.
Ez mindenképpen jó hír.
Az államtitkár egyértelműen elismeri, hogy a teljesítményértékelés alapján megállapított illetményrész a 10%-os béremelés fedezetének részét képezi. Ez pontosan az az álláspont, amelyet a szakszervezet a kezdetektől képviselt, és amely a törvényi szabályozásból is egyenesen következik.
Az iránymutatás azonban itt nem áll meg, hanem egy meglehetősen sajátos – és jogtechnikailag nehezen értelmezhető – „megoldást” javasol a végrehajtásra. Eszerint az intézményvezetők először hajtsák végre az emelést a teljes illetményalap figyelembevételével, majd a már megemelt összegből vonják le a teljesítményértékelésre adott illetményrészt, hogy az ezt követően – változatlan összeggel – külön soron jelenjen meg.
Ennek a műveletsornak azonban semmilyen érdemi tartalma nincs. A végeredmény kizárólag könyveléstechnikai: ugyanaz az összeg jelenik meg két külön sorban, miközben a tényleges bérnövekmény számítását nem teszi átláthatóbbá, nem igazságosabbá, és nem is jogszerűbbé. Valójában ez a megoldás nem más, mint makacs ragaszkodás a rendelet eredeti – hibás – szerkezetéhez, amelyet utólag már beláttak, de törvényi korrekció helyett csak a látvány szintjén próbálnak kezelni.
Jóval szerencsésebb lett volna, ha a szakszervezeti javaslat már az egyeztetések során elfogadásra kerül, és – különösen – ha a kormányrendeletbe garanciális elemként is bekerül a fokozatonkénti, mindenki számára kötelező emelés. Ennek hiányában ugyanis formálisan ma is fennáll annak a lehetősége, hogy egyes pedagógusok kimaradjanak a béremelésből, még ha az államtitkári levél már „lehetőség szerint” mindenki bevonását is ajánlja.
Mit erősített meg az államtitkári levél?
A Maruzsa Zoltán által megküldött tájékoztatás – még ha bonyolult megfogalmazásban is – lényegében az alábbiakat rögzíti:
- a teljesítményértékelés alapján megállapított illetményrész fedezete beletartozik a 10%-os béremelés számítási alapjába,
- vagyis az intézmények nem a teljesítményértékeléssel „csökkentett” bértömegre kapják a fedezetet,
- a béremelésre rendelkezésre álló forrást fel kell használni,
- ugyanakkor a számítás alapjából jogszerűen levonandók az esélyteremtési illetményrészek, a megbízási díjak és a pótlékok,
- a 2%-os és a 7%-os illetményrészek is emelkednek – ez különösen fontos azok számára, akiknél ezek a 2025. évi emelésnél nem vagy nem megfelelően érvényesültek. (Az ezzel kapcsolatos bérigény a hároméves elévülési időn belül érvényesíthető!)
Fontos hangsúlyozni: ha a teljesítményértékelés összege ugyanazon a soron, változatlan összeggel jelenik meg, akkor a 10%-os egységes emelés csak úgy valósulhat meg, ha a „másik soron” a tényleges emelés meghaladja a 10%-ot. Ez pontosan az a szakmai-logikai következtetés, amelyet korábban mi is megfogalmaztunk.
Mit lehet és mit kell most helyben tenni?
A legfontosabb: nem elég megnyugodni azon, hogy „levél jött fentről”. A végrehajtás intézményi szinten történik, ezért ott kell rákérdezni és ellenőrizni.
Első lépésként javasoljuk, hogy:
- egyeztessetek az igazgatóval,
- tegyétek fel a kérdést: pontosan milyen metódus szerint történt a béremelés végrehajtása,
- kérjetek részletes tájékoztatást arról, hogy
- milyen elvek alapján,
- milyen arányokkal,
- hogyan alakultak az illetmények az egyes fokozatokban.
Nem szükséges neveket mondani, de a módszert ismerni jogotok van, különösen abból a szempontból, hogy az egyenlő bánásmód elve érvényesült-e az intézményen belül.
Fontos tudni azt is, hogy a saját béretek nem titkos adat:
azzal ti rendelkeztek, elmondhatjátok egymásnak, összehasonlíthatjátok, és ezt senki nem tilthatja meg. Sőt, kifejezetten javasoljuk, hogy intézményen belül beszéljetek róla, mert csak így derülhet ki, hogy ténylegesen hogyan valósult meg az emelés.
Ki döntött valójában? – jogi szempontok
Gyakori reakció, hogy az intézményvezető a fenntartóra vagy a tankerületi igazgatóra hivatkozik. Ugyanakkor fontos emlékeztetni mindenkit:
a státusztörvény 17. § (6) bekezdése szerint az illetmények megállapítása az intézményvezető egyetértésével történik.
Ha ez az egyetértés nem áll fenn, akkor a döntés a Klebelsberg Központ elnökének hatáskörébe kerülne. Tudomásunk szerint ilyen ügyek nem kerültek a Klebelsberg Központ elnöke elé, ami azt jelenti, hogy az intézmények vezetői érdemben részt vettek az elosztásban. Ha valakit kihagytak, az nem „automatikus következmény”, hanem döntések eredménye – vagy éppen az igazgató mulasztása, ha nem érvényesítette a törvényben biztosított jogkörét.
Szakszervezeti eszközök
Ha van az intézményben szakszervezeti csoport:
- érdemes csoportképviselőt és helyettest is választani,
- mivel két főre terjed ki a munkaügyi védelem,
- és ha a tantestület legalább 10%-a tag, akkor az intézményvezető nem térhet ki az egyeztetés elől.
Ha a tagság aránya 10% alatti, az egyeztetés ugyan elutasítható, de a tájékoztatási kötelezettség akkor is fennáll.
Ezen túlmenően továbbra is él az a jog, hogy a tantestület egyharmadának kezdeményezésére tantestületi értekezletet kell összehívni. Ha a béremelés valóban egységesen történt, erre nyilván nincs szükség – de a tájékozódás elengedhetetlen.
Hangsúlyozni kell, hogy a béremelés végrehajtása során kötelező betartani az egyenlő bánásmód követelményét. Ez azt jelenti, hogy az intézményvezető nem hagyhat ki indokolatlanul egyetlen pedagógust, vagy pedagógusvégzettségű NOKS-ost sem a béremelésből, és nem térhet el önkényesen attól a módszertől sem, amelyet az érintettek felé előzetesen ismertetett.
Amennyiben a gyakorlatban az tapasztalható, hogy valakit megfelelő indok nélkül kizártak a béremelésből, vagy nála a vezető nem az általa hivatkozott, illetve bemutatott metódus szerint hajtotta végre az emelést, óhatatlanul felmerül az egyenlő bánásmód követelményének megsértése. Ez adott esetben nemcsak szakmai és etikai, hanem jogi problémát is jelenthet, és akár a béremelés végrehajtásának megtámadására is alapot adhat.
Fontos azonban, hogy ilyen esetben minden érintett körültekintően járjon el, és a konkrét lépések megtétele előtt a szakszervezet jogi szakértőjéhez forduljon. A szakszervezeti tagok számára ez a jogi segítség rendelkezésre áll, és különösen indokolt igénybe venni akkor, ha az egyenlő bánásmód megsértésének gyanúja merül fel.
Különösen fontos az ellenőrzés a szakképzésben dolgozók esetében
A szakképzésben dolgozó oktatók helyzete több szempontból is eltér a köznevelésben foglalkoztatott pedagógusokétól, ezért itt még nagyobb jelentősége van a helyi ellenőrzésnek és az intézményi egyeztetésnek.
A szakképzésben ugyanis:
- a jogszabály csupán az oktatói minimumot határozza meg,
- valamint országos szinten rögzíti az átlagosan 10%-os béremelést,
- intézményi szintű, kötelező elosztási szabályok azonban nem szerepelnek a rendeletben.
Ez azt jelenti, hogy a béremelés végrehajtása a szakképző intézményekben különösen nagy mértékben az intézményvezető döntésein múlik. Éppen ezért alapvető fontosságú, hogy az érintettek helyben kezdeményezzenek egyeztetést, és részletes tájékoztatást kérjenek.
Miről kell egyeztetést kérni?
A szakképzésben dolgozóknak joguk van megismerni:
- milyen szempontok alapján történt a béremelés elosztása,
- milyen feltételek mentén alakultak az egyes oktatók bérei,
- történt-e differenciálás, és ha igen, milyen módszertan szerint,
- ha igen, az egyes minőségi értékelési elemekhez milyen mértékű béremelés társult.
Fontos hangsúlyozni: ezek az információk nem „kérésre adott szívességek”, hanem olyan adatok, amelyek ismerete nélkül nem ellenőrizhető az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése. Márpedig ennek betartásáért az intézmény igazgatója felel.
Számolótábla, módszertan, eljárás
Különösen lényeges kérdés, hogy:
- történt-e differenciálás,
- ha igen, milyen számolótábla,
- milyen konkrét eljárás
alapján váltották át az egyes értékeléseket béremelésre.
Ha ilyen számolótábla nem áll rendelkezésre, vagy az intézményvezető nem tud egyértelmű választ adni arra, hogy hogyan lett az értékelésekből konkrét illetmény, akkor joggal merül fel a kérdés:
- hogyan beszélhetünk érdemi differenciálásról,
- illetve mi alapján állítható, hogy a 10%-os emelés nem egységesen történt?
Ha viszont az derül ki, hogy a béremelés ténylegesen egységes mértékű volt, akkor erről az intézményvezetőnek is egyértelműen nyilatkoznia kell, hiszen ez is egy legitim – és sok esetben igazságosabb – megoldás.
Miért van itt még nagyobb szerepe a helyi fellépésnek?
A szakképzésben dolgozók esetében – a kevesebb jogszabályi garancia miatt – még nagyobb a jelentősége annak, hogy helyben:
- információt kérjetek,
- kérdéseket tegyetek fel,
- és következetesen az egyenletes, átlátható és igazságos elosztás irányába mozdítsátok el a gyakorlatot.
Ez nem „konfrontáció”, hanem jogos ellenőrzés. Annak ellenőrzése, hogy az intézményvezető eleget tett-e annak a kötelezettségének, hogy az egyenlő bánásmód elve a béremelés során is maradéktalanul érvényesüljön.
Íme a Hankó Balázs miniszternek írt levelünk:
Kik maradtak ki a 10%-os béremelésből?
Nem mindenki részesült a meghirdetett 10%-os béremelésből. A köznevelésben és a szakképzésben is azok a dolgozók maradtak ki az emelésből,
– akik nem rendelkeznek pedagógus végzettséggel,
– illetve a szakképzésben azok, akik nem oktatói munkakörben dolgoznak.
Az ő esetükben tényleges béremelés helyett jellemzően csak
– a garantált illetményre,
– a garantált bérminimumra,
– középfokú végzettség hiányában pedig a minimálbérre történő korrekció valósult meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók (NOKS) esetében ehhez társult ugyan további 7–10%-os emelés, ez azonban nem pótolja azt a tényt, hogy a 10%-os általános béremelésből ők kimaradtak.
Ez a helyzet elfogadhatatlan, és a PDSZ álláspontja szerint nem maradhat következmények nélkül.
Mit lehet tenni?
A következő időszakban ezekkel a kérdésekkel kiemelten foglalkozunk. Mindenekelőtt azonban fontos, hogy az érintettek láthatóvá tegyék a valóságot. Arra kérünk mindenkit, hogy az új béreket – az eddigiekhez hasonló módon – dokumentálják, és vegyenek részt az induló fotókampányban. A kampány keretében arra kérünk benneteket, hogy a konkrét bérösszegeket fekete szívbe írva osszátok meg. Ennek célja egyértelmű: nyomást gyakorolni a kormányzatra, és megmutatni, mi történt valójában a „béremelés” címén.
A fotókat ITT lehet feltölteni.
Az egyeztetések megkezdésével azonban megvárjuk a februári bérkifizetést, hiszen ekkor válik teljes bizonyossá, hogy a gyakorlatban pontosan hogyan hajtották végre az emelést.
Mi a menetrend?
A következő lépés az, hogy hivatalos egyeztetést kezdeményezünk a béremelésről. Az ehhez kapcsolódó sztrájkköveteléseket már korábban kidolgoztuk és közzétettük, ezeket a cikkben is elérhetővé tesszük. Emellett kezdeményezni fogjuk az együttműködést a másik ágazati szakszervezettel is annak érdekében, hogy közösen lépjünk fel
– a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók,
– valamint a szakképzésben a nem oktatói munkakörben dolgozók
béremelése érdekében.
A sztrájktörvény lehetőséget ad erre a fellépésre. Amennyiben az egyeztetések rövid időn belül nem vezetnek érdemi eredményre, akkor nem marad más lehetőség: meg kell kezdenünk a kétórás figyelmeztető sztrájk előkészítését és megszervezését.
A sztrájkkövetelésekről itt olvashattok:
Elég abból, hogy törvény szerint csak bérminimum jár!
Ha kérdésetek van, vegyétek fel velünk a kapcsolatot az [email protected] címen! Kérjétek, hogy munkatársunk keressen fel Benneteket! Ha az intézményben nem érzitek biztonságosnak a találkozót, várunk Benneteket irodánkban is.
Össze kell fognunk, mert így leszünk erősek, így leszünk megtéveszthetetlenek.
Együtt képesek vagyunk megvédeni egymást, és nemet mondani a félelem politikájára.
Ha még nem tettétek meg, lépjetek be a PDSZ-be! Kattints a képre!
