Lassan eljön az igazság pillanata. 2026. január 26-áig el kell készülni a kinevezésmódosításoknak, de a szakképzésben dolgozók, NOKS- és egyéb munkakörben foglalkoztatottak is szembesülhetnek az idei bérükkel. Fontos, hogy lássuk és láttassuk a tényleges bérhelyzetet!
Miért létfontosságú a szakszervezeti egyeztetés?
Maruzsa Zoltán válasza maga a bizonyíték.
Maruzsa Zoltán államtitkár válaszlevele világosan megmutatja, miért nem „formaság” a szakszervezeti egyeztetés, hanem a pedagógusok és a köznevelésben, szakképzésben dolgozók anyagi biztonságának egyik legfontosabb garanciája.
Ha a szakszervezetek nem hívják fel a figyelmet egy látszólag technikai, valójában nagyon is lényeges pontra, ma jóval kevesebb pénzről beszélnénk, amikor az úgynevezett „10 százalékos béremelésről” esik szó.
Nem mindegy, mi számít bele a 10 százalékba
A kérdés lényege a teljesítményértékeléshez kapcsolódó illetményrész. A kormány saját kommunikációja szerint ez tavaly átlagosan mintegy 20 ezer forintnak megfelelő összeg volt pedagógusonként. A rendelet azonban külön kezelte ezt az illetményrészt, ami miatt félő volt, hogy ez az összeg nem kerül be a 2026-ra előírt 10%-os intézményi átlagos béremelés alapjába.
👉 Ha ez az illetményrész kimarad volna a számítási alapból, akkor a „10%” csak papíron lett volna 10%, a valóságban viszont ennél jóval kevesebb lenne.
Igazunk lett – ezt az államtitkár is megerősítette
Maruzsa Zoltán válasza egyértelműen megerősíti:
✔️ a teljesítményértékelés alapján adott illetményrész része a számítási alapnak,
✔️ a szükséges fedezetet ennek érdekében kétszer is módosítani kellett,
✔️ vagyis a szakszervezeti jelzés nélkül ez az összeg nagy valószínűséggel nem, vagy nem teljes mértékben épült volna be a béremelésbe.
Ez önmagában bizonyítja: az egyeztetés nem akadékoskodás, hanem konkrét forintokban mérhető eredmény.
Breaking: Utánajártunk, mi történt a gyakorlatban a béremelés fedezetével. Lényegében arról van szó, hogy a tízszázalékos béremelés fedezetét először központilag nem jól számolták ki, ahogy azt Maruzsa Zoltán is írta levelében (nem számolták hozzá a tavalyi, fejenkénti 20 ezer forintos, teljesítményértékelés alapján adott bérfedezetet. Később korrigálták az idei emelés előirányzatát, de addigra a munkáltatók már végeztek a számfejtéssel, és az utólag kapott korrekciós összeg felosztásánál javasolhattak az igazgatóknak kismértékű differenciálást. Jó lett volna, ha rögtön hallgatnak a PDSZ-re, és nem utólag barkácsolnak.
Íme dr. Maruzsa Zoltán e-mailben érkezett válaszlevele:
„Tisztelt Szakszervezeti Vezetők!
Kérem, hogy a béremelés mértékét ne minősítgessük: a béremelés mértéke a bérek radikális felzárkóztatását követően a diplomás átlagbér emelkedésével azonos mértékű, és ez a következő években is így lesz. A rendszerváltás óta sosem érte még el a pedagógus átlagbér a diplomás átlagbér 80%-át, csak most, éppen a patrióta kormány intézkedéseinek köszönhetően. Ennek nem minden szakszervezeti aktivista örül, de ettől még tény!
A pedagógus béremelést szabályozó, a 2026. évi tanárbéremelésről és az ahhoz nyújtott központi költségvetési támogatásról szóló 435/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése egyértelműen fogalmaz, az intézményi szintű átlagos 10%-os emelést a december 1-jén érvényben lévő, a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (Púétv.) 98. §-a szerinti, 2025. december 1-jén érvényes illetményekhez képest kell megállapítani. A számítás bázisának része a teljesítményértékelés alapján kapott, a Púétv. 98. § (3) bekezdésében nevesített „illetményrész”, akkor is, ha a rendelet kimondja, hogy ennek az éppen 4 hónapja, szeptember 1-jétől meghatározott összege január 1-jétől a megemelt illetményen belül változatlan marad.
A fedezet biztosítása érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium kétszer is módosította a finanszírozás számításának alapjául szolgáló fajlagos támogatási összegeket, így ezek megfelelő mértékű többletet biztosítanak a 10%-os átlagos béremelés megvalósításához.
A levelükben foglaltakkal ellentétben a 435/2025. Korm. rendelet olyat nem tartalmaz, hogy a munkáltatónak mindenkinek azonos arányban kellene a béremelést biztosítania, hanem következetesen a pedagógus átlagbér 10%-os emelését írja elő intézményi szinten, tehát átlagosan.
A nyugdíjasokra és a tartósan távollévő foglalkoztatottakra vonatkozó kérdés leegyszerűsítő és félrevezető, ugyanis az esetükben nem ez a mérvadó, ők ugyanis többféle foglalkoztatási jogviszonyban állhatnak; értelemszerűen, ha az érintettek köznevelési foglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatottak, és megfelelnek a 435/2025. Korm. rendelet 1. § 2. pontjában szereplő “tanár” fogalomnak, akkor az emelés rájuk is kiterjed. (Az más kérdés, hogy a módosított kinevezés alapján akkor kerül majd sor tényleges bérkifizetésre, ha a szünetelés megszűnésével a munkavégzés is újra kezdődik.)
Üdvözlettel,
Maruzsa Zoltán”
És a viszontválasz:
„Tisztelt Államtitkár Úr!
Köszönöm tájékoztatását a 2026. évi pedagógusbéremelés végrehajtásáról és azt is, hogy végül – a fajlagos támogatási összeg módosításaival – a teljesítményértékelés alapján megállapított illetményrész is az intézményenkénti 10%-os emelés százalékalapját képezi.
Pontosan tudjuk, hogy a 435/2025. Korm. rendelet az intézményi átlagos 10%-os emelést írja elő. Nem a jogszabály értelmezésével van problémánk, hanem azzal, hogy az intézményi szintű, átlagos 10%-os emelésnél nincs biztosíték arra, hogy minden pedagógus ténylegesen kapjon minimum-emelést a fokozata szerint. Ez az, amit a szakszervezeti oldal szóvá tett az egyeztetésen, és hiányzik a rendeletből.
A nyugdíjasokra és a tartósan távollévő foglalkoztatottakra vonatkozó kérdés kapcsán ugyan nem érthető, miért minősíti kérdésünket „leegyszerűsítőnek és félrevezetőnek”, de üdvözlendő, hogy egyetértés van köztünk abban, hogy e tekintetben senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés.
A szakszervezetek számára a transzparens, előre ismert szempontok szerinti elosztás továbbra is kiemelt jelentőségű. Bízunk benne, hogy a jövőbeni egyeztetések során a szakszervezeti szempontok is érvényesülhetnek, biztosítva, hogy a béremelés mind intézményi, mind egyéni szinten átlátható és méltányos módon valósuljon meg.
Üdvözlettel:
Nagy Erzsébet”
A 10% nem ígéret – hanem ellenőrizhető kötelezettség
A kormányrendelet egyértelműen kimondja:
👉 intézményi szinten biztosítani kell az átlagos 10%-os béremelést.
Ez nem vélemény kérdése, nem „jóindulat”, hanem jogszabályi kötelezettség. És ami kötelező, annak ellenőrizhetőnek is kell lennie.
Az adatok lekérhetők.
Ha kérdezel, válaszolni kell.
Ha eltérés van, azt meg kell indokolni.
Ezért döntöttünk úgy, hogy közzétesszük a levelezéseket, és ezért indítunk kérdőíves adatgyűjtést is.
A kérdőív mindenkinek szól. 👉ITT tölthető ki.
A kérdőív kitöltése kiemelten fontos:
- a közoktatásban dolgozóknak,
- a szakképzésben dolgozóknak,
- a NOKS (NOGS) és egyéb munkakörben foglalkoztatottaknak egyaránt.
Külön kérjük a NOKS és egyéb munkakörben dolgozó kollégákat, hogy töltsék ki ezt a
másik kérdőívet is, ahol lehetőség van béradatot
igazoló fotó feltöltésére.
Ez az adatgyűjtés része annak az akciónknak, amelynek célja, hogy
👉 a NOKS és egyéb munkakörben dolgozók bére is érdemben meghaladja a garantált bérminimumot,
👉 és ne csak ígéretek, hanem tényleges béremelések szülessenek.
Ez közös ügy
Miért kérünk adatokat?
Mert csak így lehet láthatóvá tenni a valóságot, amely gyakran köszönőviszonyban nincs a kormányzati propagandával.
Mert csak így lehet bizonyítani, ha a béremelés nem éri el azt a szintet, amit joggal elvárhatnának az érintettek.
Mert csak így lehet bemutatni, hogy a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók bére még mindig gyalázatosan alacsony, a garantált bérminimum környékén van.
👉 Éljetek a jogaitokkal! Kérdezzetek! Ellenőrizzetek!
A szakszervezeti munka akkor ér célt, ha mögötte adatok, átláthatóság és közös fellépés van.
A jogotok megvan hozzá.
Az eszközök megvannak.
Most rajtatok is múlik, hogy élünk-e vele.
👉 Töltsétek ki a kérdőíveket!
👉 Segítsetek láthatóvá tenni a valós béreket!
👉 ITT tölthetnek le a PDSZ-tagok mintaleveleket az adatkéréshez!
Amit a rendelet nem garantál: az egyéni béremelés
Fontos kimondani azt is, hogy a rendelet nem tartalmaz személyenkénti garanciát a béremelésre.
Ez azt jelenti, hogy miközben intézményi szinten kötelező az átlagos 10%-os emelés biztosítása, egyéni szinten előállhat az a helyzet, hogy:
- valaki kevesebb mint 10% emelést kap,
- valaki jóval kevesebbet kap, mint a kollégái,
- szélsőséges esetben pedig akár 0% is lehet az emelés mértéke akkor, ha az illető bére korábban meghaladta az adott fokozathoz rendelt minimumot.
A rendelet az egyéni illetményekre vonatkozóan a fokozatonkénti minimumokon kívül semmilyen más garanciát nem tartalmaz.
Mit tehet az, aki kevesebbet kapott – vagy semmit?
Joggal merül fel a kérdés:
👉 ha valaki nem kapott béremelést, vagy kevesebbet kapott, mint mások, van-e bármilyen jogorvoslati lehetősége?
A válasz őszintén: a lehetőségek szűkek, de nem nullák.
Egy bírósági eljárás során a munkáltató könnyen hivatkozhat arra, hogy az egyéni béremelés mértéke a saját mérlegelési jogkörébe tartozott. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni:
👉 ez nem egy piaci jutalom, hanem egy országosan elrendelt, központi béremelés, amelynek intézményi szinten teljesülnie kell.
Éppen ezért jogos és szükséges rákérdezni:
- milyen szempontok alapján született meg az intézményi döntés,
- mi indokolja az egyes dolgozók közötti jelentős eltéréseket.
Ha felmerül az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, vagy akár a hátrányos megkülönböztetés gyanúja, akkor igenis lehetőség nyílik az ügy megtámadására.
Nem lehet kibújni a válaszadás alól
Gyakori válasz, hogy az intézményvezető azzal hárít:
„nem én döntöttem, hanem a tankerületi igazgató”.
Ez azonban nem elfogadható kibúvó.
A státusztörvény 17. § (6) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy az intézményvezetőt egyetértési jog illeti meg a bérezéssel kapcsolatos döntésekben. Ez azt jelenti, hogy:
- a tankerületi igazgató nem dönthetett egyedül,
- ha nem volt egyetértés, akkor a döntést a Klebelsberg Központ elnökének kellett volna meghoznia.
Vagyis az intézményvezető nem mondhatja azt, hogy „ehhez semmi közöm” – a döntésben részt kellett vennie, és a döntés szempontjairól köteles tájékoztatást adni.
Tudni és kérdezni jogotok van
Fontos hangsúlyozni:
👉 a béretetek a ti adatotok,
👉 jogotok van egymástól megkérdezni, ki milyen emelést kapott,
👉 és jogotok van az igazgatótól megkérdezni, milyen elvek alapján született a döntés.
Ha azt látjátok, hogy indokolatlan, jelentős eltérések vannak, vagy valaki egyáltalán nem részesült emelésben, ezeket az anomáliákat tisztázni kell.
Mert minden forint számít.
A béremelés nem statisztika, nem kommunikációs sikerjelentés, hanem havi megélhetés, számlák, lakhatás, család, biztonság. Ezért számít minden egyes forint – és ezért nem mindegy, hogy a rendeletben előírt emelés hogyan és kinek valósul meg a gyakorlatban.
A szakszervezeti egyeztetés azért kulcsfontosságú, mert nélküle ezek a kérdések nem kerülnének napvilágra, nem lennének tisztázva, és nem lennének számonkérhetők. És ugyanez igaz helyi szinten is.
Miért fontos szakszervezeti csoportot alakítani?
Azért, mert helyben lehet igazán érvényesíteni az érdekeiteket.
Egy működő szakszervezeti csoporttal:
- konzultációt, egyeztetést kezdeményezhettek,
- kérdéseket tehettek fel a béremelés szempontjairól,
- és nem egyénileg, hanem közösen, szervezetten léphettek fel.
Ehhez mindössze három fő szükséges:
- három tag már megalakíthatja a szakszervezeti csoportot,
- megválaszthatjátok a csoport képviselőjét és helyettesét,
- akiket munkajogi védelem illet meg.
A csoport megalakulásával jogosultak lesztek:
- a PDSZ jogsegélyszolgálatának igénybevételére,
- valamint a zárt felületeinken elérhető iratmintákra, dokumentum-sablonokra, amelyek konkrét segítséget nyújtanak a mindennapi munkajogi helyzetekben.
Lépjetek, mert együtt erősebbek vagytok!
A jogotok megvan hozzá.
Az eszközök rendelkezésre állnak.
A tapasztalat azt mutatja: ahol van szervezettség, ott van érdekérvényesítés is.
👉 Lépjetek be a szakszervezetbe!
👉 Alakítsatok csoportot!
👉 Töltsétek ki a belépési nyilatkozatot – amelyet a képre kattintva értek el.
Mert a számok számítanak.
Az átláthatóság számít.
És igen: minden forint számít.
Együtt képesek vagyunk megvédeni egymást, és nemet mondani a félelem politikájára is.
