2026. január 20-án a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete megkérdezte a tankerületi központokat, hogy az év végi egyszeri juttatásokat milyen szempontok alapján ítélték oda, vagy vonták meg. A válaszok jó ideig nem érkeztek, majd hirtelen, egy napon belül 48 tankerületi központtól kaptunk gyakorlatilag azonos tartalmú levelet.
A szakszervezet a levelekben több jogbiztonsági problémát is jelzett:
- Az írásbeli és szóbeli figyelmeztetés nem minősül fegyelmi szankciónak, jogkövetkezményei nem szabályozottak.
- A pedagógusokat előzetesen nem tájékoztatták, hogy bizonyos mulasztások vagy figyelmeztetések a juttatás megvonásával járhatnak.
- Ha valaki már kapott szankciót egy adott ügyben, azt nem lehet kétszeresen büntetni. Az országos ajánlás alapján ez mégis előfordult, ami az arányosság és méltányosság elvével ellentétes.
Ez az eset jól mutatja, mennyire eltávolodott a gyakorlat az intézményi autonómia tiszteletben tartásától. A teljesen központosított tankerületi rendszer az intézmények fölött gyakorolt túlzott kontrollal és egységes, előzetes egyeztetés nélküli döntéseivel erősen korlátozza az intézmények mozgásterét. Ezzel párhuzamosan az iskolákból és óvodákból is eltűnt a helyi egyeztetés gyakorlata, pedig a jövőben fontos lenne, hogy minden központi bérrendezés és országos szintű juttatás felosztásáról kötelezően helyben egyeztessenek, a szempontok pedig átláthatóan és ellenőrizhető módon legyenek rögzítve.
A PDSZ válaszában kiemeli az előzetes érdekképviseleti egyeztetés fontosságát, hogy az egyenlő bánásmód és a jogbiztonság követelményei érvényesüljenek, és a jövőben a szempontok egységesen, írásban kerüljenek rögzítésre.
A válaszleveleket itt lehet elolvasni:
Íme a PDSZ válaszlevele:
„Tisztelt Tankerületi Igazgató!
Köszönjük, hogy a 2025. decemberi egyszeri juttatások odaítélésének szempontjaira vonatkozó megkeresésünkre megküldte válaszlevelét. Az ország 34 tankerületi központjából eddig beérkezett válaszokból az derült ki, hogy a tankerületi központok egységes gyakorlatot alkalmaztak a 2025 decemberében nyújtott juttatásokkal kapcsolatos döntésnél, konkrétan a fegyelmi büntetéshez, illetve a figyelmeztetéshez kapcsolódó kizáró okok tekintetében.
A válaszokkal kapcsolatban több, munkajogi és jogbiztonsági szempontból is aggályos kérdés merült fel, amelyeket az alábbiakban szeretnénk jelezni.
Visszajelzése szerint fegyelmi büntetés esetén a juttatás odaítélése kizárt, míg figyelmeztetés esetén az igazgató mérlegelheti a juttatás megadását. Ezzel összefüggésben felhívjuk a figyelmet arra, hogy az írásbeli és szóbeli figyelmeztetés a hatályos jogszabályok szerint nem minősül fegyelmi büntetésnek, és jogkövetkezményei, valamint jogorvoslati lehetőségei nem szabályozottak olyan módon, mint a fegyelmi eljárás során kiszabott szankcióké. (A jogsegélyszolgálatunkhoz érkezett jelzések szerint az országban előfordult olyan eset is, amikor az érintett nem kapott igazolható módon értesítést a figyelmeztetésről, és csak a juttatás elmaradásakor szembesült ezzel a körülménnyel.)
További problémát jelent, hogy az érintettek előzetesen nem kaptak tájékoztatást arról, hogy bizonyos kötelezettségszegések, illetve figyelmeztetések a decemberi egyszeri juttatás elmaradásának jogkövetkezményével járhatnak. A jogbiztonság és az előreláthatóság elve – amely az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből levezethető – megköveteli, hogy a foglalkoztatottak számára a jogkövetkezmények előre kiszámíthatóak és egyértelműen rögzítettek legyenek.
Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy ha a foglalkoztatott már kapott valamiféle szankciót egy adott ügyben, akkor ugyanazon eset miatt további szankció – így az egyszeri juttatásból való kizárás – nem alkalmazható, ezzel szemben a tankerületi központok országos ajánlása szerint ez mégis előfordult, ami további jogbiztonsági problémát vet fel. Ez ellentétes az alapvető arányosság és méltányosság elvével: nem elfogadható, hogy valakit ugyanazért a cselekményért kétszeresen szankcionáljanak, főképpen, ha az egy korábbi, jogilag nem szabályozott, fegyelmi jellegű intézkedésre – figyelmeztetésre – hivatkozva történik.
Álláspontunk szerint különösen fontos az előzetes egyeztetés intézményének megerősítése. Ennek sem jogszabályi, sem szervezeti akadálya nincs. Ahol működik szakszervezeti csoport, ott kiemelten indokolt lenne, hogy az intézményvezető a helyi érdekképviselettel egyeztessen a juttatások szempontjairól, annak érdekében, hogy az egyenlő bánásmód követelménye maradéktalanul érvényesüljön, és elkerülhető legyen a szubjektív döntéshozatal gyanúja is. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését az Alaptörvény XV. cikke és az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályok is garantálják.
Kérjük, hogy a jövőben a hasonló juttatások feltételeinek meghatározása előtt kerüljön sor előzetes érdekképviseleti egyeztetésre, valamint a szempontok egységes, írásos rögzítésére és nyilvánosságra hozatalára. Egyúttal kérjük, hogy ne kerüljön sor olyan új szempont, illetve kizáró feltétel bevezetésére, amelyről a foglalkoztatottak előzetesen nem kaptak tájékoztatást.
Budapest, 2026. 02. 07.
Üdvözlettel:
Nagy Erzsébet
ügyvivő„
Mi a teendő?
Ha bármilyen központi intézkedés lehetősége vagy esélye felmerül – például országos bérrendezés, juttatások vagy más, mindenkit érintő döntés – mindig kérjetek előzetes egyeztetést! Kérjétek, hogy a szempontokról egyeztessetek, adjatok ti is javaslatokat, és követeljétek meg, hogy a folyamat ellenőrizhető legyen.
Hivatkozhattok arra, hogy az igazgatónak, a munkáltatónak, illetve a tankerületi központ igazgatójának be kell tartania az egyenlő bánásmód követelményét, az esélyegyenlőség elvét, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezéseket. A helyi szakszervezeti csoport keretein belül ti tudtok helyben érvényt szerezni ezeknek az elveknek.
Éppen ezért nagyon fontos, hogy alakítsatok helyi szakszervezeti csoportot, ami már három fővel létrehozható. Olvassátok el ezzel kapcsolatos írásainkat, és lépjetek be a PDSZ-be, hogy aktívan tudjátok képviselni az érdekeiteket.
Erről részletesen írtunk pl. itt:
Miért fontos szakszervezeti csoportot alakítani?
Azért, mert helyben lehet igazán érvényesíteni az érdekeiteket.
Egy működő szakszervezeti csoporttal:
- konzultációt, egyeztetést kezdeményezhettek,
- kérdéseket tehettek fel a béremelés szempontjairól,
- és nem egyénileg, hanem közösen, szervezetten léphettek fel.
Ehhez mindössze három fő szükséges:
- három tag már megalakíthatja a szakszervezeti csoportot,
- megválaszthatjátok a csoport képviselőjét és helyettesét,
- akiket munkajogi védelem illet meg.
A csoport megalakulásával jogosultak lesztek:
- a PDSZ jogsegélyszolgálatának igénybevételére,
- valamint a zárt felületeinken elérhető iratmintákra, dokumentum-sablonokra, amelyek konkrét segítséget nyújtanak a mindennapi munkajogi helyzetekben.
Lépjetek, mert együtt erősebbek vagytok!
A jogotok megvan hozzá.
Az eszközök rendelkezésre állnak.
A tapasztalat azt mutatja: ahol van szervezettség, ott van érdekérvényesítés is.
👉 Lépjetek be a szakszervezetbe!
👉 Alakítsatok csoportot!
👉 Töltsétek ki a belépési nyilatkozatot – amelyet a képre kattintva értek el.
Mert a számok számítanak.
Az átláthatóság számít.
És igen: minden forint számít.
Együtt képesek vagyunk megvédeni egymást, és nemet mondani a félelem politikájára is.
