– avagy miért nem jár ugyanaz a juttatás minden tankerületben?
A köznevelési intézményekben dolgozók számára a béren kívüli juttatásokat a 401/2023. (VIII. 30.) kormányrendelet sorolja fel. A rendelet számos juttatási formát nevesít, azonban ezek közül valójában csak nagyon kevés az, amely kötelezően jár minden jogosult számára. A legtöbb juttatás biztosítása a munkáltató döntésétől függ.
Pedig a köznevelési rendszer finanszírozása teljes egészében központi költségvetési forrásból történik. A tankerületek működéséhez szükséges fedezet – így az egyes juttatások forrása is – központilag kerül biztosításra. Éppen ezért nehezen indokolható, hogy az ország különböző tankerületeiben azonos jogállású dolgozók eltérő juttatásokban részesüljenek.
18 vagy 30 forint kilométerenként?
Jó példa erre a munkába járás költségtérítése. Az SZJA törvény lehetővé teszi, hogy a munkáltató akár 30 Ft/km térítést biztosítson a saját gépkocsival történő munkába járás esetén. Ugyanakkor a munkába járás költségtérítéséről szóló rendelet azt is megengedi, hogy a munkáltató ennél jóval kevesebbet, akár 18 Ft/km térítést állapítson meg.
Különalkuk tankerületenként
A közelmúltban arról szereztünk tudomást, hogy az egyik tankerületi központban a Pedagógusok Szakszervezetével kötött megállapodás alapján a dolgozók számára a magasabb, 30 Ft/km mértékű térítést biztosítják. Ez önmagában természetesen kedvező a dolgozók számára. A probléma az, hogy ilyen megállapodások tankerületenként, külön-külön születnek, ami azt eredményezheti, hogy ugyanazért a munkáért az ország különböző részein más és más juttatások járnak.
Ez a gyakorlat teljesen indokolatlan. Sem gazdasági, sem jogi oka nincs annak, hogy az egyik tankerületben több, a másikban kevesebb juttatás jusson a dolgozóknak. Ráadásul az ilyen különalkuk könnyen a szakszervezetek közötti versengést és megosztást erősíthetik, ami sem a munkavállalók, sem a tisztességes érdekegyeztetés szempontjából nem kívánatos.
Ha valaki ilyen alkukba belemegy, és tankerületenként intézi a juttatásokat, gyakorlatilag szereplőként vesz részt abban a látszatdemokratikus keretben, mintha minden tankerület külön munkáltató lenne. Valójában ez a látszat teljesen megtévesztő, hiszen a tankerületek működése központi költségvetésből finanszírozott, és semmilyen módon nem önálló gazdasági egységek. Ilyen részvétel nemcsak igazságtalan, hanem elvágja annak a lehetőségét, hogy az azonos költségvetési keretből finanszírozott munkáltatók esetében a juttatások egységesek legyenek.
A LEX PDSZ elfogadhatatlan!
Különösen problémás az a szabályozás, amely az egyeztetéseket reprezentativitáshoz, illetve annak hiányában az úgynevezett „legnagyobb” szakszervezethez köti. A munka törvénykönyve hatálya alatt ilyen szabály nincs: a munkáltatónak minden érintett szakszervezettel együtt kell működnie. A köznevelésben alkalmazott megoldás ezzel szemben a szakszervezetek közötti mesterséges hierarchiát hoz létre, amely ráadásul sok esetben ellenőrizhetetlen is.
Egységes szabályozást a jogszabályok alapján nyújtott juttatásokra!
A PDSZ ezért levélben fordult a Klebelsberg Központ elnökéhez. Arra kérjük a fenntartót, hogy a tankerületekben alkalmazott juttatási gyakorlatot egységesítsék, és biztosítsák, hogy az oktatásban dolgozók az ország minden részében azonos feltételek mellett juthassanak hozzá a béren kívüli juttatásokhoz.
Az egységes szabályozás nemcsak igazságosabb, hanem kiszámíthatóbb rendszert is teremtene – és erősítené a köznevelésben dolgozók közötti bizalmat is.
Íme a Klebelsberg Központ elnökének írt levél:
Csatlakozz a PDSZ-hez!
Ha fontos számodra a világos, átlátható és egyenes képviselet, és egy közösség része szeretnél lenni, ahol az érdekeid számítanak, nálunk a helyed. Mi nem a különalkuk vagy hátsó megállapodások világát képviseljük: célunk, hogy minél kevesebb legyen a szervezetlen dolgozó, és minél többen álljanak erős, összetartó közösségekbe.
👉 Információk, belépés: www.pdsz.hu
Együtt elérhetjük, hogy végre komolyan vegyék a NOKS- és technikai dolgozók követeléseit. Töltsétek ki a kérdőíveket, EZT és EZT, valamint osszátok meg ezeket a kollégákkal – most van itt az idő, hogy hallassuk a hangunkat
