Íme az utolsó levélváltásunk az eredetileg németszakos államtitkárral, amelyben még csak sikerült utoljára egy jóízűt csúsztatnia a leköszönő államtitkárnak.
Nagyon reméljük, hogy a jövőben érdemi egyeztetésekkel folytatjuk a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséért és méltányos szabadságááért folytatott egyeztetéseket is. Ezenkívül várjuk az önálló Oktatási Minisztériumot, és mindazokat az intézkedéseket, amelyeket összefoglaltunk a PDSZ elvárásaiban, konkrétan ITT:
Maruzsa Zoltán dr. <[email protected]> ezt írta (időpont: 2026. ápr. 2., Cs, 16:15):
„Tisztelt Elnök Asszony!
Önök sem a levelükben, sem a két szóbeli egyeztetésen egy szóval nem említették, hogy még a választások előtt sztrájkolni terveznek. Az tehát, hogy mi ezt akartuk volna megakadályozni, csupán feltételezés, utólagos magyarázkodás az Önök részéről azok felé, akik ezt a kudarcot Önökön számon kérik.
A tény az, hogy arról, hogy Önök március 30-ra hirdetnek sztrájkot, akkor értesültünk, mint bárki más: a honlapjukról, és csak a meghirdetést követően írták meg e-mailben. Mivel ez a kezdeményezésük a mi álláspontunk szerint egyértelműen jogszerűtlen volt, nem nézhettük tétlenül, hogy a támogatóikat egy téves jogértelmezés alapján felelőtlenül beleviszik egy jogellenes sztrájk munkajogi következményeibe. Azzal, hogy a kezdeményezésüktől a jogi érveink és a bírósági eljárás megindításának hatására elálltak, el is ismerték a hibájukat.
A tárca a tárgyalásokat jóhiszeműen folytatja, de megállapodási kötelezettsége nincs, ezt Önök is jól tudják. Az Önök részéről ugyanakkor okkal feltételezhető, hogy a sztrájktárgyalásokat és a sztrájkkal való fenyegetést, sőt, a sztrájk szervezését politikai célokra, a választási kampány részeként használják. Önök jó ideje egyetlen sztrájkot sem kezdeményeztek, nehezen hihető, hogy éppen most, 2026 márciusában, egy hónappal a választások előtt kellett ezzel előállniuk, aztán pedig megsértődniük, amikor a tervük a téves jogértelmezésüknek köszönhetően meghiúsult! Megtisztelő, hogy ezért bűnbaknak engem kiáltottak ki, de aki lát a pályán, annak szerintem nincs kétsége afelől, hogy ezt Önök taktikázták el.
Gulyás Gergely miniszter úr megállapításait magam is osztom, már az első tárgyaláson is jeleztem, hogy jószándékban részemről sincs hiány, de a követeléseik végrehajtásához 152 mrd Ft forrás szükséges, amit a 2026-os költségvetés nem tartalmaz. Azt is elmondtam, hogy az Országgyűlés már nem ülésezik, és mivel a javaslataik törvénymódosításokat igényelnek, ezen a téren döntések a választások előtt már nem tudnak születni. Értem én, hogy Önök olyan tárgyalópartnert szeretnének, aki ott rögtön törvénybe is iktatja és ki is hirdeti a PDSz által lediktáltakat, és akinek ilyen jogköre nincs, az Önök szerint „nem rendelkezik a szükséges döntési kompetenciával”.
A második tárgyaláson Gosztola Réka, a PDSz kijelölt tárgyalója már elmondta, hogy az Önök által javasolt bérintézkedések végrehajtására a családpolitikai intézkedésektől javasolnak forrásokat elvonni, amit mi nem támogatunk. Ezt a javaslatukat természetesen kiegészíthetik, korrigálhatják. Mivel a javaslataik nem a köznevelési költségvetést érintik (abban ugyanis nincs 152 milliárd Ft-os aranytartalék, és ezt Önök is pontosan tudják), én nem látom célravezetőnek, hogy erre a javaslattételre személyes egyeztetés keretében kerüljön sor. A javaslataikról ugyanis meg kell kérdezzük az érintett költségvetési fejezetek felelőseit, hogy az adott sorokon valóban rendelkezésre áll-e olyan szabad forrás, amit Önök felfedeztek, és ami erre a célra elvonható, erről egy ülés keretében a szükséges információ azonnal nem tud rendelkezésre állni. Ezért ismételten kérem, hogy a forrásbiztosításhoz a javaslataikat írásban tegyék meg, hogy az Önökkel folytatandó következő tárgyalásra a javaslataikról az előkészületek megtörténhessenek.
Üdvözlettel,
Maruzsa Zoltán”
És a 2026. április 10-én küldött válaszunk:
From: [email protected] 2026. ápr. 10. 2:55
„Tisztelt Államtitkár Úr!
Levelét köszönettel megkaptuk, ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy annak több állítása nem a tényeket tükrözi, hanem utólagos értelmezés, amely alkalmas lehet a felelősség áthárítására, de a valós helyzet tisztázására nem.
A sztrájkszándék előzetes „bejelentésének” hiányára hivatkozni félrevezető. A sztrájkjog nem attól függ, hogy egy minisztérium mikor és miről értesül, hanem attól, hogy mit garantál a törvény. Az Önök jogértelmezése ezzel szemben még a törvényben kifejezetten biztosított, kétórás figyelmeztető sztrájk lehetőségét is korlátozni kívánja.
Mondjuk ki világosan: ez a gyakorlat a sztrájkjog kiüresítéséhez vezet.
Különösen egy olyan foglalkozási csoportban, ahol a „még elégséges szolgáltatás” számos esetben nem is értelmezhető.
Az az állítás, hogy a sztrájk elmaradása a „hibánk elismerése”, egyszerű kommunikációs trükk. A valóság az, hogy egy jogilag vitatott helyzetben a munkavállalók védelme érdekében hoztunk felelős döntést. Ezt beismerésként beállítani nemcsak téves, hanem tudatosan félrevezető.
Ugyanilyen torzítás a második tárgyaláson elhangzottak értelmezése. A rendelkezésünkre álló hangfelvételt visszahallgatva egyértelműen megállapítható, hogy Gosztola Réka nem tett olyan javaslatot, amely családtámogatások elvonására irányult volna. Arra hívta fel a figyelmet, hogy megfelelő politikai akarat esetén jelentős költségvetési átrendezések rövid idő alatt is végrehajthatók. Ennek ellenkezőjét állítani nem félreértés, hanem az elhangzottak utólagos átértelmezése.
Levelének egy mondata ugyanakkor érdemi következtetést tartalmaz: elismeri, hogy az általunk képviselt munkavállalói kör bérrendezése indokolt. Ez a vita valódi tárgya. Nem az, hogy szükséges-e, hanem az, hogy miért maradt el.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a továbbiakban is következetesen képviseli a köznevelésben dolgozók – most különösen a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak – bérrendezését. Meggyőződésünk, hogy ez nem technikai, hanem politikai döntés kérdése, amely megfelelő akarat esetén rövid időn belül is megvalósítható.
Végezetül javasoljuk, hogy gondolják át, miként lehetett volna ezt a helyzetet még a választások előtt rendezni, és vonják le ennek tanulságait. Ezek a tanulságok a későbbi politikusi – vagy azon túli – életútjuk során is hasznosak lehetnek.
Üdvözlettel:
Nagy Erzsébet (aki csak az Országos Választmányban elnök)”
Reméljük, ezután könnyebb lesz szakszervezeti csoportot alakítani.
Mért fontos ez?
Azért, mert helyben lehet igazán érvényesíteni az érdekeiteket.
Egy működő szakszervezeti csoporttal:
- konzultációt, egyeztetést kezdeményezhettek,
- és nem egyénileg, hanem közösen, szervezetten léphettek fel.
Ehhez mindössze három fő szükséges:
- három tag már megalakíthatja a szakszervezeti csoportot,
- megválaszthatjátok a csoport képviselőjét és helyettesét,
- akiket munkajogi védelem illet meg.
A csoport megalakulásával jogosultak lesztek:
- a PDSZ jogsegélyszolgálatának igénybevételére,
- valamint a zárt felületeinken elérhető iratmintákra, dokumentum-sablonokra, amelyek konkrét segítséget nyújtanak a mindennapi munkajogi helyzetekben.
Lépjetek, mert együtt erősebbek vagytok!
A jogotok megvan hozzá.
Az eszközök rendelkezésre állnak.
A tapasztalat azt mutatja: ahol van szervezettség, ott van érdekérvényesítés is.
👉 Lépjetek be a szakszervezetbe!
👉 Alakítsatok csoportot!
👉 Töltsétek ki a belépési nyilatkozatot – amelyet a képre kattintva értek el.
