Első alkalommal egyeztettünk Lannert Judit miniszterrel azokról az oktatási ügyekről, amelyek jelenleg azonnali beavatkozást igényelnek. Ezek nem feltétlenül minden esetben a rendszer legsúlyosabb problémái, hanem azok a kérdések, amelyekben most, a következő hetekben-hónapokban még lehetne változtatni, mielőtt visszafordíthatatlan károk vagy újabb súlyos méltánytalanságok következnek be.
Vannak olyan ügyek, amelyek azért sürgősek, mert a tanév végéhez közeledve most lépnek a legkritikusabb szakaszba. Más kérdések esetében azért kell gyors döntés, mert ellenkező esetben tömeges jogvesztés vagy működési fennakadások következhetnek be. Az első egyeztetésen ezért elsősorban ezekre a területekre koncentráltunk.
A teljesítményértékelési rendszer felfüggesztése és megszüntetése
Az egyik legfontosabb téma a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere volt, amely a tanév végére érkezik el a legmegterhelőbb szakaszába: a dokumentumfeltöltésekhez és a tényleges értékelési folyamatokhoz.
A pedagógusok körében óriási az elégedetlenség ezzel a rendszerrel kapcsolatban. A jelenlegi TÉR egyszerre jelent rendkívül sok pluszmunkát, kiszámíthatatlan értékelési szempontokat, megalázó helyzeteket és súlyos igazságtalanságokat. Egyre erősebb az igény arra, hogy ezt a rendszert akár már idén felfüggesszék.
Az egyeztetésen elmondtuk: jogi és uniós finanszírozási szempontból sincs akadálya annak, hogy a jelenlegi központi teljesítményértékelési rendszert megszüntessék.
Az EFOP Plusz programban ugyanis – amelynek keretében a magyar kormány az uniós támogatást kapja a pedagógusbérek emelésére – nem az szerepel, hogy a jelenlegi TÉR-rendszert kell működtetni. A vállalás mindössze annyi, hogy a béremelés differenciált legyen. Semmi nem írja elő, hogy ezt kizárólag egy központi, egységes, adminisztratív terhekkel teli rendszerben lehet megvalósítani.
A differenciálás történhetne helyi, intézményi szinten kialakított teljesítményértékelési modell alapján is, amelyről az adott munkahely dönt.
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény sem magát a mostani TÉR-rendszert rögzíti. A törvény 98. § (3) bekezdése csupán annyit mond ki, hogy a munkáltató köteles a pedagógust a miniszteri rendeletben meghatározott szabályok szerint értékelni. Ez azt jelenti, hogy maga a rendelet módosítható, lecserélhető vagy akár átmenetileg fel is függeszthető.
Magyarán: sem jogi, sem uniós finanszírozási akadálya nincs annak, hogy a jelenlegi teljesítményértékelési rendszert azonnal megszüntessék, vagy legalább felfüggesszék.
A továbbképzési rendszer átalakítása
Szóba került a pedagógus-továbbképzési rendszer is, amely jelenlegi formájában szintén súlyos problémákat okoz.
A jelenlegi szabályozás szerint az ötévenként teljesítendő 120 órás továbbképzésből 60 órát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által indított képzéseken kellene eltölteni. Ezekre ráadásul nem a pedagógus jelentkezik saját szakmai érdeklődése alapján, hanem az igazgató jelöli ki.
Álláspontunk szerint ezt a rendszert meg kell szüntetni, és teljesen új továbbképzési modellt kell kialakítani. Addig pedig nem lenne szabad kötelezővé tenni az NKE által indított képzéseken való részvételt.
Lannert Judit ezzel kapcsolatban egyetértett abban, hogy a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan, és új továbbképzési struktúrát kell létrehozni.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a mostani kötelező NKE-képzési gyakorlatnak nincs szakmai legitimitása.
Az elmaradt jubileumi jutalmak ügye
Külön napirendi pont volt az elmaradt jubileumi jutalmak kérdése is.
Ez azért rendkívül sürgető ügy, mert itt már az elévülési idő problémája is megjelent. A hároméves elévülést ugyanis csak a keresetindítás szakítja meg, vagyis ha rövid időn belül nem történik megoldás, sok érintett végleg elveszítheti a jogos járandóságát.
Az érintettek azok a munkavállalók, akik a korábbi szabályozás szerint még nem voltak jogosultak jubileumi jutalomra, az új szabályozás alapján viszont már jogosultak lennének a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra — csakhogy időközben az eredeti esedékességi időpont elmúlt.
Ez rendkívül méltánytalan helyzet.
A szakszervezetek korábban öt különböző javaslatot is tettek a probléma rendezésére, de az előző kormányzat egyiket sem fogadta el.
Lannert Judit azt kérte, hogy pontosítsuk az érintetti létszámot és a várható költségvetési igényt. Jelezte ugyanakkor, hogy magának a követelésnek a jogosságát nem vitatja.
Véleményünk szerint ez az a kérdés, amelyben a kormánynak nagyon gyorsan lépnie kellene. Nem történhet meg, hogy pedagógusok és oktatási dolgozók jogos juttatásai egyszerűen elévüljenek. És még akkor is, ha jogi értelemben valamely követelés elévülne, erkölcsi értelemben akkor is indokolt lenne ezeknek az összegeknek a kifizetése.
Az érintettek nem saját hibájukból estek el ezektől a juttatásoktól — a rendszer hagyta őket cserben.
Az elmaradt jubileumi jutalmakkal kapcsolatban jelenleg nincsenek pontos országos adatok. A szakszervezetek sem tudják egyelőre teljes bizonyossággal megmondani, hány érintettje van az ügynek, és mekkora pontosan a költségvetési fedezetigény.
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő is foglalkozott az üggyel. Mint nyilvánosságra hozta, egy olyan Facebook-csoportot talált, ahol közel ötszáz érintett pedagógus jelezte, hogy hasonló módon esett el a jubileumi jutalmától. Ez azonban nyilvánvalóan nem jelent teljes körű adatot, hiszen sokan nem is tudtak erről a csoportról, illetve nem minden érintett jelezte ott az esetét.
A helyzetet az is bonyolítja, hogy nem minden érintett ugyanarra a juttatásra lett volna jogosult. Van, akinél két havi, másoknál három-, illetve akár öt havi illetményről van szó, így a teljes költségvetési igény jelenleg még nehezen becsülhető.
Korábban jelentek meg olyan becslések, amelyek szerint az elmaradt kifizetések rendezése körülbelül kétmilliárd forintos nagyságrendet jelenthetne, de ennek pontosítása érdekében további adatgyűjtésre és számításokra van szükség.
Feltehető, hogy az előző kormányzat vagy az ágazatirányítás rendelkezik azokkal az adatokkal, amelyek alapján pontosan megállapítható lenne az érintettek köre és a szükséges forrás nagysága. Véleményünk szerint ezeket az adatokat az új kormányzatnak mindenképpen az átadás-átvétel dokumentumaiból ki kell kukázni, vagy be kell gyűjteni a fenntartóktól.
A NOKS-os és egyéb dolgozók bérrendezése
Az egyik legsúlyosabb probléma a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, illetve az egyéb munkakörben foglalkoztatottak helyzete.
Az e munkakörökben dolgozók bére évek óta leszakadt. Jellemzően garantált bérminimumot plusz 7-10 százalékot kapnak csupán, míg azok a dolgozók, akiket kiszerveztek a munka törvénykönyve hatálya alá, még ezt sem, hanem pusztán a garantált bérminimumot.
Mindegy, hány éve dolgoznak a pályán, milyen végzettséggel rendelkeznek vagy milyen felelősségteljes munkát végeznek.
Ez tarthatatlan és méltánytalan helyzet.
Ezzel kapcsolatban már korábban sztrájkbizottság alakult, és elkészültek azok a számítások is, amelyek pontosan megmutatják a szükséges bérrendezés költségigényét. Az előző kormányzat maga is elismerte, hogy a számítások helyesek, és hogy az ehhez szükséges összeg a központi költségvetés egészéhez képest minimális tétel lenne — mégsem biztosították rá a fedezetet.
Álláspontunk szerint ezt a forrást sürgősen elő kell teremteni.
A problémát tovább súlyosbítja a szabadságok rendszere is. Míg a NOKS-munkakörben dolgozók évi ötven munkanap szabadságra jogosultak, addig az egyéb munkakörben foglalkoztatottak esetében még a legidősebb dolgozók sem juthatnak harminc napnál több szabadsághoz.
Vagyis ismét éppen azok járnak a legrosszabbul, akik a legkevesebbet keresik.
Az egyeztetésen vállaltuk, hogy a részletes számításokat és háttéranyagokat eljuttatjuk Lannert Juditnak. Ezek egy része már korábban elkészült és elérhető itt is:
Három ezrelék kell csak – FRISSÍTVE!
A Nemzeti Pedagógus Kar kérdése
Talán ebben a kérdésben volt a legnagyobb távolság a PDSZ álláspontja és a felvetett kormányzati elképzelések között.
A PDSZ álláspontja változatlanul az, hogy a Nemzeti Pedagógus Karnak meg kell szűnnie. Véleményünk szerint ez egy felülről létrehozott, korporatív szervezet, amelyet az előző kormányzat kényszerített rá a pedagógustársadalomra annak ellenére, hogy azt a pedagógusok kezdettől fogva elutasították.
Ennek következménye az is, hogy a pedagóguskar legitimitása rendkívül alacsony. A pedagógustársadalom túlnyomó része nem vesz részt a működésében, nem tekinti saját szakmai érdekképviseletének, és az eddigi tapasztalatok alapján a szervezet nem is képviselte érdemben a pedagógusok valós érdekeit.
A TISZA Párt programjában eredetileg az szerepelt, hogy megszűnne a kötelező tagság. Az egyeztetésen azonban elhangzott egy másik elképzelés is: a kormányzati oldalon felmerült annak lehetősége, hogy a Pedkart az orvosi kamarához hasonló kötelező kamarai rendszerré alakuljon át.
Lannert Judit egyértelművé tette, hogy ez nem az ő személyes elképzelése, hanem egy kormányzati oldalról érkező felvetés. A konstrukció lényege az volna, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar kamarai formában működne tovább, továbbra is kötelező tagsággal.
A PDSZ ezt határozottan ellenzi.
Az egyeztetésen világossá tettük, hogy amennyiben ilyen formában próbálnák fenntartani vagy átalakítani a jelenlegi rendszert, azt minden rendelkezésünkre álló szakmai és érdekvédelmi eszközzel opponálni fogjuk.
Azt is jeleztük, hogy nem vagyunk egyedül ezzel az állásponttal. Hasonlóan gondolkodik több szakmai szervezet is, köztük például a Történelemtanárok Egylete.
Álláspontunk szerint a pedagógustársadalom nem indokol olyan kötelező kamarai rendszert, mint amilyen például az egészségügyben működik. Ehelyett valódi, alulról építkező szakmai szervezetekkel kellene érdemi szakmai egyeztetéseket folytatni.
Ezekből a szervezetekből nincs kezelhetetlenül sok, és valódi szakmai legitimációval rendelkeznek.
Nagyon reméljük, hogy a kötelező pedagóguskamarai rendszer ötlete végül lekerül a napirendről.
A sztrájkjog helyreállítása
Szó esett a sztrájkjog kérdéséről is.
A PDSZ rendelkezik egy részletes szakmai és jogi tervezettel arra vonatkozóan, hogyan lehetne olyan sztrájkszabályozást kialakítani, amely az oktatásban is lehetővé teszi a valódi, látható és érzékelhető munkabeszüntetést.
A jelenlegi szabályozás gyakorlatilag kiüresítette a sztrájkjogot az oktatásban.
A PDSZ jogászai által kidolgozott javaslatot el fogjuk juttatni Lannert Juditnak.
A szakképzés problémái és a digitális bizonyítvány ügye
A szakképzés egészét érintő kérdések részletes megtárgyalására ezen az első egyeztetésen még nem került sor, mert ott nyilvánvalóan rendkívül átfogó és alapos változtatásokra van szükség. Ezeknek a problémáknak az áttekintése külön, részletes szakmai egyeztetéseket igényel.
A szakképzésben működő MIR minőségirányítási rendszer szintén komoly problémákat okoz. Álláspontunk szerint ez a rendszer sok tekintetben erősen hasonlít a közoktatásban működő TÉR-rendszerhez: túlzott adminisztrációval jár, jelentős pluszterheket rak az intézményekre, miközben szakmailag számos kérdést vet fel.
A MIR rendszer átgondolása, korszerűsítése és újraszabályozása ezért elengedhetetlen.
Ezeket a kérdéseket egy későbbi egyeztetésen mindenképpen részletesen elő fogjuk venni, immár a szakképzésért felelős szakpolitikai és ágazati szereplők bevonásával is.
Ez a munka tehát még mindenképpen előttünk áll. A PDSZ szakképzéssel kapcsolatos elvárásait itt olvashatod el:
A PDSZ szakképzésre vonatkozó elvárásai
Azonnali beavatkozást igényel a digitális bizonyítvány bevezetése a szakképzésben. A jelenlegi helyzet szerint az ehhez szükséges digitális aláírási rendszer nem működik megfelelően, nem működik stabilan az a szerverkapcsolat sem, amelyen keresztül a hitelesítés történne, miközben papíralapú bizonyítványokat már nem lehetett rendelni.
Ha ezen nagyon gyorsan nem sikerül változtatni, abból néhány héten belül komoly problémák lehetnek a tanévzárás időszakában.
Szóba került a bizonyítványok úgynevezett díszpéldányának ügye is. A jelenlegi forma szakmailag és esztétikailag is vállalhatatlanul rosszra sikerült.
Lannert Judit jelezte, hogy ezen idén már valószínűleg nem lehet változtatni, mert a nyomdai megrendelések már megtörténtek, de egyetértett abban, hogy hosszabb távon ezen mindenképpen változtatni kell.
Ezek első látásra apróságnak tűnhetnek, de valójában nagyon sokat elmondanak arról, hogyan működik jelenleg a rendszer.
Mindennapos testnevelés és a Hungarofit
A mindennapos testnevelés kérdése is előkerült.
Lannert Juditot korábban a parlamentben is interpellálták ezzel kapcsolatban, az egyeztetésen pedig felvetettük, hogy érdemes lenne megismerkedni a Hungarofit rendszerrel.
Álláspontunk szerint a Hungarofit korszerűbb és szakmailag megalapozottabb alternatívája lehetne a jelenlegi Netfit-rendszernek.
Íme egy beszélgetés a Hungarofit kidolgozójával, Dr. Fehérné Dr. Mérey Ildikóval:
A jogállási törvények teljes újragondolása
Az egyeztetés egyik legfontosabb, hosszabb távú kérdése a közfeladatellátás egészét érintő jogállási problémák ügye volt.
Az elmúlt években az előző kormányzat teljesen szétzilálta a közszféra jogállási rendszerét. Az egységes közalkalmazotti rendszer helyett ágazatonként különálló, egymással nehezen összeegyeztethető jogszabályi rendszerek jöttek létre.
Álláspontunk szerint vissza kell térni ahhoz az alapelvhez, hogy világosan különváljon egymástól a piaci szféra és a közfeladatellátás rendszere.
Újra rendezni kellene az olyan háttértörvényeket, mint a munka törvénykönyve vagy a közalkalmazotti szabályozás, és ismét egységes alkalmazotti rendszerre volna szükség. Az ágazati törvényekben csak a speciális szabályoknak kellene megjelenniük.
Ez természetesen nem kizárólag oktatási kérdés, és nem is egyetlen minisztérium hatáskörébe tartozik. Véleményünk szerint ehhez külön, átfogó kormányzati koordináció szükséges.
Az egyeztetésen ismertettük a PDSZ ezzel kapcsolatos álláspontját, amelyről kongresszusi határozat is született, illetve amely ügyében korábban levélben fordultunk Magyar Péterhez is.
És a levél Magyar Péternek:
Arra kértük Lannert Juditot, hogy segítsen abban: azok a nagy tekintélyű munkajogászok – köztük a PDSZ szakemberei is –, akik szívesen részt vennének az átfogó jogalkotási munka előkészítésében, össze tudjanak kerülni azokkal a kormányzati szereplőkkel, akik ebben illetékesek és kompetensek.
Egy ilyen átalakítás teremthetné meg hosszú távon annak a lehetőségét is, hogy visszavonható legyen a jelenlegi státusztörvény, és helyreálljon egy kiszámíthatóbb, stabilabb közszolgálati rendszer.
Ez nemcsak az oktatásban lenne kulcsfontosságú, hanem a teljes közfeladatellátásban.
Folytatódó egyeztetések
Összességében konstruktív és jó hangulatú megbeszélés volt.
A legfontosabb eredmény talán az, hogy az azonnali beavatkozást igénylő ügyekben érdemi szakmai egyeztetés indult el, és több kérdésben nyitottság mutatkozott a változtatásra.
Most annak az ígéretünknek teszünk eleget, hogy a felvetett témákhoz minél több háttéranyagot, számítást, jogi érvet és szakmai dokumentumot juttassunk el annak érdekében, hogy a döntéshozók valóban átlássák ezeknek a problémáknak a súlyát és a lehetséges megoldásait.
A PDSZ elvárásai itt olvashatók (katt a képre):
Most aztán igazán fontos a szervezettség!
A beszélgetés során előkerült a pedagógustársadalom alacsony szervezettségének kérdése, amely egyébként nemcsak erre a területre, hanem tágabban a teljes társadalomra és számos más ágazatra is jellemző.
Ez a legitimitási kérdés különösen fontossá válik abban a helyzetben, amikor valódi szakmai egyeztetésekre nyílhat lehetőség, és nem az a fajta konfrontatív, üzengetésekre és bizalmatlanságra épülő viszony folytatódik, amely az előző kormányzati időszakot sok tekintetben jellemezte.
Amennyiben a cél az, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere ne csak országos szinten, hanem fenntartói és munkahelyi szinten is működőképes legyen, ahhoz elengedhetetlen a szakmai közösségek és érdekképviseletek megerősödése.
Ezért is fontos, hogy minél többen csatlakozzanak a PDSZ-hez, helyi csoportokat, intézményi közösségeket alakítsunk. Így lehetne országos szinten is alódi súlyt adni az érdekképviseletnek és hatékonyabban képviselni a munkavállalói érdekeket.
Ebben a folyamatban nemcsak támogatásra, hanem aktív részvételre is szükség van, mert a jelenlegi helyzetben ennek a munkának végre van valódi tétje és gyakorlati eredménye is lehet.
Csatlakozz Te is!
👉 Információk, belépés: www.pdsz.hu
