Mi a teendő hőség esetén?

A közoktatási intézményekben dolgozók egyre gyakrabban kényszerülnek túlterhelt, hőségben is megterhelő körülmények között végezni a munkájukat. Ez nem egyéni teher, hanem rendszerszintű munkavédelmi kérdés. A szakszervezeti összefogás ezért nem lehetőség, hanem szükségszerűség: közös fellépés nélkül nem biztosíthatóak az emberhez méltó munkafeltételek.

Szünet elrendelése – az óvodákra is érvényes!

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 30. § (5) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy ha rendkívüli időjárás miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, rendkívüli szünetet kell elrendelni. Ez a rendelkezés az óvodákra is teljeskörűen vonatkozik.

A jogszabály célja egyértelmű: amikor az intézményekben a tartós, extrém hőterhelés miatt nem biztosíthatók az alapvető egészséges és biztonságos feltételek, a működés nem fenntartható.

A rendkívüli szünet nem a feladatok megszűnését jelenti. A fenntartó köteles gondoskodni a gyermekek felügyeletéről azok számára, akiknek ezt a szülők igénylik.

A jelenlegi hőhullámban ezért nem mérlegelhető, hanem alkalmazandó kérdésről van szó: ha az intézményekben a tartózkodás egészségre ártalmas, a törvény szerinti intézkedést meg kell hozni.

A rendkívüli szünet nem jelenti azt, hogy a gyermekek felügyelet nélkül maradnak. A fenntartó köteles megszervezni azoknak a gyermekeknek a felügyeletét, akiknek ezt a szülei igénylik, és gondoskodnia kell az ellátásukról is. A felügyeletet beárnyékolt, lehetőleg klimatizált helyiségekben kell biztosítani (nem okvetlenül az óvodában vagy az iskolában, ha ott ilyen helyiségek nincsenek).

A 30–40 °C-os csoportszobákban, tantermekben nem lehet úgy tenni, mintha a nevelés biztonságos feltételei továbbra is fennállnának. A törvény rendelkezéseit ilyenkor nem megkerülni, hanem alkalmazni kell.

Mi a helyzet a munkahelyen tartózkodással?

Az igazgató rendeli el, hogy milyen feladatokat kell a munkahelyen elvégezni. Ennek keretében tehetné meg azt, hogy pl. online értekezleteket rendel el, és az adminisztrációt engedi otthon végezni.

Státusztörvény 81. § [A munkahelyen töltendő idő]

(1) A szabad felhasználású munkaidőben a munkavégzés helyét a pedagógus jogosult meghatározni.

(2) A munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a kötött munkaidőben a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. Ennek során indokolt esetben, mérlegelési jogkörében a szabad felhasználású munkaidő tekintetében is előírhatja az intézményben történő munkavégzést.

Mivel a kinevezés, a jogviszony-megszüntetés és a rendkívüli felmentés jogán kívül minden más munkáltatói jogkört az igazgató gyakorol, ezért a fenti jogkör is az igazgatónál van. Az igzagató dolga és felelőssége az egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények biztosítása.

Ennek körében nem kérdés, hogy hőségben el kell rendelni az otthoni munkavégzést.

Milyen jogszabályokat kell betartani a munkáltatónak?

A munkavégzés biztonságos feltételeit többek között
a 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt.),
valamint a 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet írja elő.

A munkáltató felelőssége óvodai és iskolai környezetben

A köznevelési intézmény fenntartója és vezetése köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető munkakörülményeket. Magas hőmérséklet esetén ez különösen az alábbiakat jelenti:

  • a csoportszobák, foglalkoztatók és egyéb helyiségek túlzott felmelegedésének megelőzése (szellőztetés, árnyékolás, hűtés),
  • ivóvíz folyamatos biztosítása gyermekek és dolgozók számára,
  • a napirend és foglalkozások hőterheléshez igazítása (pl. kültéri tevékenységek korlátozása a legmelegebb órákban),
  • pihenőidők biztosítása a dolgozók számára,
  • a gyermekek védelme érdekében szükséges megelőző intézkedések megtétele,

A munkáltató mulasztása ebben az esetben nem szervezési kérdés, hanem munkavédelmi kötelezettségszegés.

👉 30 °C körül már kötelező a szünetek és a munkaszervezés átalakítása, 32 °C felett pedig ez már nem opcionális, hanem a szünet elrendelése egészségvédelmi szükségszerűség.

A munkavállalók (pedagógusok, NOKS-dolgozók, technikai dolgozók) jogai és kötelezettségei

A köznevelési dolgozók jogosultak:

  • biztonságos, elviselhető hőmérsékletű munkakörnyezetre,
  • megfelelő folyadékpótlásra,
  • a túlzott hőterhelés esetén pihenőidőre,
  • arra, hogy rosszullét esetén a munkavégzést megszakítsák.

A munkavállalók kötelezettségei a hőséghelyzetben is fennállnak:

  • együttműködés a munkáltatóval a biztonságos működés érdekében (Mvt. 60. §),
  • a hőség okozta rosszullét, kimerültség vagy veszélyhelyzet azonnali jelzése,
  • a gyermekek és a foglalkoztatottak egészsége veszélyeztetésének elkerülése,
  • a munkáltató által elrendelt megelőző intézkedések betartása.

Mi történik, ha a munkáltató nem intézkedik?

Amennyiben a munkáltató nem tesz eleget a munkavédelmi kötelezettségeinek, és a hőség miatti egészségveszély továbbra is fennáll, a jogszabály lehetőséget ad az utasítások megtagadására.

A státusztörvény kimondja:

69. § [Az utasítás megtagadása]
(1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, egészségét, testi épségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

(2) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy saját életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

(3) A jogviszonyban álló a megtagadás esetén is köteles rendelkezésre állni.

(4) Az utasítástól eltérés csak a károsodás elhárítása érdekében, haladéktalan tájékoztatási kötelezettséggel lehetséges.

Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha a munkavégzés a hőség miatt közvetlen egészségügyi kockázatot jelent, az utasítás nem teljesíthető jogszerűen.

Ilyen esetben a munkavállaló nem marad eszköztelen:

  • jelezni kell a munkáltató felé a veszélyhelyzetet,
  • szükség esetén a munkavédelmi hatóság felé is lehet fordulni,
  • és a helyzet súlyosságától függően az utasítás teljesítése megtagadható.

A hőség miatti munkavédelmi helyzet nem egyéni probléma, hanem intézményi felelősség.

Ha a munkáltató nem intézkedik:

  • a veszélyt jelezni kell írásban is,
  • dokumentálni kell a körülményeket (hőmérséklet, helyzet),
  • és szükség esetén be kell vonni a munkavédelmi hatóságot és a szakszervezetet. Ez utóbbi azért is fontos, mert az utasítás megtagadása, ha nem rendeltetésszerű, alapot adhat a rendkívüli felmentésre. Ezért is fontos a szakszervezeti tagság, és az, hogy tudjatok a jogsegélyszolgálatunkhoz fordulni.

Szakszervezeti álláspont

A köznevelési intézményekben a hőség kezelése nem lehet „ad hoc” megoldások kérdése. A szakszervezet elvárja, hogy:

  • minden intézmény rendelkezzen előre kidolgozott hőségprotokollal,
  • a fenntartók biztosítsák a megfelelő technikai feltételeket (árnyékolás, szellőzés, hűtés),
  • a dolgozók terhelése csökkenjen a hőhullámok idején, minden olyan munkát, amely otthon végezhető, ne az intézményben kelljen ellátni,
  • a gyermekek és munkavállalók egészsége elsőbbséget élvezzen a napi működési rutinnal szemben.

A tartósan magas hőmérsékletben végzett munka nem tekinthető normál üzemmenetnek, ezért az ehhez való alkalmazkodás nem opcionális, hanem jogszabályi kötelezettség.

A biztonságos és emberhez méltó munkakörülmények a köznevelésben is alapjogok – nem a hőséghez kell alkalmazkodni, hanem a munkaszervezésnek a hőséghez.

Állj ki magadért!

A munkahelyi biztonság és az emberi méltóság nem lehet alku tárgya.

Az óvodákban és iskolákban dolgozók ma is sokszor túlterhelten, hőségben, emberpróbáló körülmények között végzik munkájukat. Ez nem „a szakma velejárója” – ez munkavédelmi kérdés.

Elég volt abból, hogy a problémák egyéni teherként maradnak ránk.

👉 Jogunk van az egészséget nem veszélyeztető munkakörülményekhez.
👉 Jogunk van a pihenéshez, a biztonsághoz, a tisztességes feltételekhez.
👉 Jogunk van ahhoz, hogy ne maradjunk egyedül.

A változás ott kezdődik, hogy nem hallgatunk tovább.

Szerveződjünk szakszervezeti csoportokba!
Álljunk ki egymásért a munkahelyen!
Mert együtt erősebbek vagyunk, mint egyenként bármikor.

Csatlakozz Te is!

👉 Információk, belépés: www.pdsz.hu

Az emberi munkakörülmények nem kérés – alapjog.

Hasonló cikkek

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.