A 2026. július 10-ei egyeztetésen a minisztérium részéről Kókayné Lányi Marietta és Benedek Bulcsú Balázs államtitkárok vettek részt, jelen voltak továbbá az államtitkárság és a főosztály munkatársai, valamint az egyházi fenntartók képviseletében Rubovszky Rita és kollégája. A szakszervezeti oldalt Gosztonyi Gábor (PSZ) és Nagy Erzsébet (PDSZ) képviselte.
A szakszervezeti oldal elsődleges álláspontja az volt, hogy a még elégséges szolgáltatás tartalmát ne törvény szabályozza, mivel ezt a sztrájkról szóló törvény nem teszi kötelezővé. Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy a PDSZ már korábban elkészítette és eljuttatta a sztrájktörvény módosítására vonatkozó javaslatát a miniszterelnöknek, az Országgyűlés oktatási bizottsága elnökének, valamint Lannert Judit miniszternek is. Véleményünk szerint a valódi megoldást a sztrájktörvény korszerűsítése jelentené.
Erre reagálva Benedek Búcsú államtitkár jelezte, hogy a sztrájktörvény módosítása a jövőben a Szociális és Családügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik majd, ugyanakkor ennek napirendre kerülésére jelenleg nincs kilátás.
A PDSZ és a PSZ hangsúlyozta, hogy ha a jogalkotó mégis ragaszkodik ahhoz, hogy törvény szabályozza a még elégséges szolgáltatást, abból mindenképpen ki kell venni a tanítás kötelező biztosítását. A tanítás ugyanis nem olyan tevékenység, amely élet-, egészség- vagy balesetvédelmi okból elengedhetetlen lenne, ezért nem tekinthető klasszikus értelemben vett még elégséges szolgáltatásnak. Rámutattunk arra is, hogy ismereteink szerint Európában nincs olyan szabályozás, amely jogszabályban írná elő a tanítás kötelező fenntartását pedagógussztrájk idején.
Szóba került az is, hogy a kérdés jelenleg az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is folyamatban lévő ügy tárgya. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a strasbourgi bíróság a szakszervezetek álláspontját osztja, és kimondja, hogy a tanítás ilyen módon történő kötelező előírása sérti a sztrájkjogot, az a magyar kormány nemzetközi megítélésére is kedvezőtlen hatással lehet.
A minisztérium részéről ellenérvként az Alaptörvényben szereplő, a gyermekek mindenek felett álló érdekének védelmére hivatkoztak, valamint arra, hogy a tanítás elmaradása hosszabb távon veszélyeztetheti például az érettségire történő felkészülést.
Erre válaszul hangsúlyoztuk, hogy a pedagógusoknak nem céljuk az érettségi lebonyolításának vagy a tanulók vizsgáinak veszélyeztetése. Erre korábban sem volt példa. A vita tárgya ráadásul nem maga az érettségi, hanem az azt megelőző oktatási időszak, amely nem sorolható az életet vagy testi épséget közvetlenül veszélyeztető körülmények közé.
Felmerült kompromisszumos javaslatként az is, hogy az érettségi előtt bizonyos időszakban – előbb 90, majd 60 napban – ne lehessen sztrájkot tartani. A szakszervezeti oldal ezt nem támogatta, mivel ez a gyakorlatban a tanév jelentős részében ellehetetlenítené a pedagógusok sztrájkjogának gyakorlását.
Külön téma volt a tanulói felügyelet biztosítása. A törvénytervezet ugyan tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetővé teszi, hogy ettől eltérő megállapodás szülessen, azonban nem rendezi egyértelműen, hogy ki dönthet arról, mely intézményekben kötelező a felügyelet, illetve hol mellőzhető. Ennek pontosítása a PDSZ álláspontja szerint elengedhetetlen. A PDSZ ezzel kapcsolatban külön módosító javaslatot készít.
Az egyeztetésre mindössze egy óra állt rendelkezésre, és kizárólag a még elégséges szolgáltatás kérdését jelölték ki napirendi pontként. A PDSZ kezdeményezte, hogy a benyújtott törvénycsomag más aktuális problémáiról is essen szó, azonban erre már nem maradt lehetőség.
Felvetettük például azt is, hogy továbbra sem kötelező az üres pedagógus-álláshelyek nyilvános pályáztatása. Ennek következtében az intézmények sok esetben nehezebben találnak megfelelő munkavállalókat, az álláskeresők pedig nem is értesülnek minden betölthető álláshelyről. Álláspontunk szerint ezt a kérdést is indokolt lenne a jelenlegi törvénycsomag keretében rendezni.
A PDSZ a továbbiakban is benyújtja módosító javaslatait, és minden rendelkezésre álló fórumon képviseli azt az álláspontot, hogy a pedagógusok sztrájkjogát csak a szükséges és arányos mértékben lehet korlátozni, összhangban a magyar és a nemzetközi jogi követelményekkel.
Ezt a módosító javaslatot küldtük el:
„Tisztelt Benedek Bulcsú Balázs!
Küldöm a normaszöveg-javaslatot, amire a tegnapi, államtitkárokkal történt egyeztetés végén utaltam, hogy amennyiben marad a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás törvényi szabályozása, ez legyen az előírás a felügyeletet illetően.
Tehát a 16.§
„154/A. § (3) A gyermekfelügyelet biztosítható a fenntartó által fenntartott más, azonos típusú köznevelési intézményben és – legfeljebb ötven főig – összevont csoportban, osztályban is. Ettől eltérően sajátos nevelési igényű vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló esetében gyermekfelügyeletet a sztrájkot megelőzően fennállt körülmények között és helyszínen kell biztosítani.”
helyett:
„(3) A fenntartó köteles megvizsgálni, hogy a gyermekfelügyelet a fenntartó által fenntartott más, azonos típusú köznevelési intézményben biztosítható-e. Amennyiben erre lehetőség van, a gyermekfelügyeletet a sztrájkkal nem érintett, a fenntartó által fenntartott azonos típusú köznevelési intézményben kell biztosítani. A gyermekfelügyelet legfeljebb ötven főt magában foglaló összevont csoportban, osztályban is biztosítható. Ettől eltérően sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló esetében a gyermekfelügyeletet a sztrájkot megelőzően fennálló körülmények között és helyszínen kell biztosítani.”
Ezt a javaslatomat a PSZ-szel egyeztetve, egyetértésükkel teszem.
Levelemet megküldöm a Szűcs Dóra bizottsági elnöknek és az Oktatási Bizottság tagjainak is. Kérem, javaslatainkat gondolják át, és tegyenek módosító indítványokat a törvénytervezethez.
Nagyon fontos ugyanis, hogy a sztrájkjog biztosítása ne csak deklarált célként, hanem a jogszabályokban is tükröződjön.
A sztrájkról szóló törvénymódosításától szóló anyagunkat megküldeném az illetékes minisztériumnak az ígért mailcímre, amelynek megküldéséért hálás lennék.
A szakszervezeti oldal továbbra is ellenzi, hogy bekerüljön a törvénybe olyan szabályozás, amely sztrájk alatt tanítási kötelezettséget írna elő. Ismereteink szerint Európában nincs olyan szabályozás, amely jogszabályban írná elő a tanítás kötelező fenntartását pedagógussztrájk idején. A pedagógusok sztrájkjogának korlátozása jelenleg az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is folyamatban lévő ügy tárgya. Amennyiben az EJEB a szakszervezetek álláspontját osztja, és kimondja, hogy a tanítás sztrájk alatti kötelező előírása sérti a sztrájkjogot, az a magyar kormány nemzetközi megítélésére is kedvezőtlen hatással lehet.
Az ILO elvei szerint az oktatás nem minősül alapvető közszükségletnek, így a tanárok sztrájkjoga nem korlátozható a tanítás teljes vagy részleges kötelező fenntartásával..
Üdvözlettel:
Nagy Erzsébet ügyvivő (PDSZ)”
Íme a törvénytervezet:
Előrelépés a figyelmeztető sztrájk szabályainál
Az egyeztetéseknek már most is van kézzelfogható eredménye. A sztrájktörvény módosításáról szóló törvénytervezetből sikerült elérni, hogy a figyelmeztető sztrájkra ne vonatkozzanak a még elégséges szolgáltatással kapcsolatos bejelentési és határidőszabályok.
Ez azért kiemelkedően fontos, mert a hatályos sztrájktörvény szerint, ha a felek a tárgyalások megkezdését követő hét napon belül nem jutnak megállapodásra, már megtartható egy legfeljebb kétórás figyelmeztető sztrájk. Ha azonban erre is vonatkoznának az öt nappal korábbi bejelentési kötelezettséghez hasonló előírások, a figyelmeztető sztrájk a köznevelésben gyakorlatilag elveszítené a rendeltetését, és nem lenne alkalmas arra, hogy időben nyomást gyakoroljon a munkáltatóra.
Ez a probléma tavasszal is megmutatkozott, amikor a NOKS- és egyéb munkakörökben foglalkoztatottak béremeléséért szervezett figyelmeztető sztrájk során az akkori kormányzat jogi lépésekkel és bírósági eljárással fenyegetőzött. Az új szabályozás ezt a bizonytalanságot megszüntetheti, és valódi lehetőséget teremthet arra, hogy szükség esetén a köznevelésben dolgozók élhessenek a figyelmeztető sztrájk törvényben biztosított eszközével.
Bízunk benne, hogy erre nem lesz szükség, mert a kormány még az idén érdemi döntést hoz a NOKS- és egyéb munkakörökben dolgozók béremeléséről. Ugyanakkor fontos eredménynek tartjuk, hogy ha az egyeztetések nem vezetnek eredményre, a jövőben egy hatékonyabb és jogilag egyértelműbb érdekvédelmi eszköz áll majd a dolgozók rendelkezésére.
Az egyeztetésen szó volt még a nyári aktualitásokról, így arról is, milyen anomáliákat okoz, hogy nem kötelező az üres álláshelyeket meghirdetni, és erre mit lép a minisztérium.
A tárgyalások folytatódnak. A fejleményekről továbbra is tájékoztatni fogunk benneteket, a tagjainkat kicsit részletesebben is – a belső hírlevelünkben.
Csatlakozz a PDSZ-hez!
Ahhoz azonban, hogy sikert érjünk el, kellesz Te is! Nem elég kommentelgetni, panaszkodni, fontos, hogy szervezett légy, mert együtt leszünk erősek.
👉 Információk, belépés: www.pdsz.hu
