Az óvodai válság nem oldható meg újabb adminisztrációs változtatásokkal vagy egy-egy képzés átalakításával. Több szakemberre, több segítőre, rendezett bérekre és kiszámítható munkafeltételekre van szükség. – A PDSZ és a PSZ közös egyeztetésen vett részt a minisztériumban. A téma a PDSZ és a PSZ által összeállított közös követeléscsomag volt, amelyet itt olvashattok:
Az egyeztetésről közös beszámoló készült, amelyet ezúton teszünk közzé:
Egyeztetés az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban a PSZ és a PDSZ közös, óvodai nevelést érintő javaslatcsomagjáról
Augusztus 13-án dr. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztettek a Pedagógusok Szakszervezete (Makár Enikő, Országos Óvodapedagógiai Tagozat vezetője, Totyik Tamás, PSZ elnök, Tóth Tünde, PSZ alelnök) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (Vályogosné Váradi Zsuzsanna, Országos Választmányi tag és az óvodai munkacsoport vezetője és Rikk Csilla, Országos Választmányi tag és az óvodai munkacsoport tagja) tisztségviselői.
A szakszervezetek kérték, hogy a minisztérium által létrehozott Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum üléseire a PSZ és a PDSZ is kapjon meghívást. Kereki Judit államtitkár ígéretet tett arra, hogy a szakszervezeteket is bevonja a szakmai egyeztetésekbe.
Kereki Judit tájékoztatta a szakszervezeteket, hogy az államtitkársága alá került a bölcsődéken és óvodákon kívül a pedagógiai szakszolgálat is, melynek oka, hogy a szakszolgálati rendszeren belül szeretnék megerősíteni a kora gyermekkori fejlődés támogatását.
Az államtitkár ismertette, eddig mely ügyeken kezdtek el dolgozni. Egy készülő jogszabálytervezet szerint a rugalmas iskolakezdést segítenék azzal, hogy az iskolaérettség megállapításánál az Oktatási Hivatal szerepe kiiktatásra kerülne, és a szülők, pedagógusok, valamint a szakszolgálatok kapnának nagyobb szerepet.
Az óvodai nevelőkkel kapcsolatban Kereki Judit elmondta, kivezetné a képzést a rendszerből, helyette a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek képzésére helyeznék a hangsúlyt. Kidolgozás alatt áll, hogyan számítana bele az óvodai nevelő képzés elvégzése a felsőoktatásban való továbbtanulásnál. Államtitkár asszonynak jeleztük mind a bérfeszültségeket, mind a felelősségi- és feladatkörök tisztázatlanságából eredő feszültségeket az óvodai nevelőkkel kapcsolatban. A szakszervezetek és államtitkár asszony egyetértettek abban, hogy a képzést elvégzők nem szenvedhetnek hátrányt, azonban hosszútávon az óvodákban tapasztalható munkaerőhiányt nem ezzel a képzéssel kell megoldani.
Kereki Judittól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy elkészült az Óvodai nevelés országos alapprogram (ÓNOAP) módosításának első tervezete, amelyet ősszel a szülők és a szakemberek bevonásával szeretne véleményeztetni a minisztérium. A jogszabálytervezetet csak a véleményeztetést követően fogják társadalmi egyeztetésre bocsátani.
Államtitkár asszony hosszútávú elképzelése, hogy a szakszolgálatokon belül létrehozzanak és megerősítsenek kora gyermekkori nevelést segítő központokat. Az Integrált nyomonkövető rendszert (INYR) is felülvizsgálná a minisztérium, amellyel a szakszervezetek is egyetértettek.
A minisztérium augusztus végén tervez egy kérdőívet kiküldeni az óvodákban dolgozóknak, amellyel mind a személyi, mind a tárgyi ellátottságot szeretnék felmérni az intézményekben. Továbbá a minisztérium célja, hogy az adminisztrációs rendszerek összehangoltan működjenek, így arról is kapnak majd augusztus végén információt a munkavállalók, hogy az oviKRÉTÁban mely funkciókat nem kell használniuk szeptembertől. Tervezik továbbá az oviKRÉTÁban elérhető iskolaérettségi kérdőívet kivezetni, valamint egy bemért fejlődést nyomon követő kérdőívet használnának a jelenlegi helyett.
Kereki Judit tájékoztatott továbbá arról is, hogy külön főosztályt szeretnének létrehozni az óvodai területnek a minisztériumon belül.
A szakszervezetek felvetették, hogy a személyi ellátottságon is javítani kell, elengedhetetlen a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek számának növelése. Továbbá kértük, hogy az Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmények (EGYMI-k) kapacitáshiánya miatt ne maradjanak gyermekek megfelelő ellátás nélkül.
Kereki Judit erre válaszként kifejtette, hogy a felsőoktatás átalakítása is szükségszerű, és az óvodapedagógiai képzésbe a gyógypedagógiai ismereteknek is hangsúlyosabban kell bekerülnie. A szakszervezetek javasolták továbbá, hogy a gyermekek vizsgálatát a helyszínen, a közösségben végezzék az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. A személyi feltételekkel kapcsolatban a szakszervezetek azt is jelezték, hogy több konyhai kisegítőre van szükség. Az államtitkár asszony egyetértett abban, hogy a problémakör megoldásra vár.
A szakszervezetek a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítők (NOKS) és technikai munkavállalók béremelésére is felhívták a figyelmet, valamint a különböző munkakörökkel kapcsolatos problémákra is. A béremeléssel kapcsolatban államtitkár asszony nem rendelkezett pontos információkkal, azonban a minisztérium részéről a szándék megvan a bérek rendezésére.
A tagintézményvezetők csoportban letöltendő óraszámával kapcsolatos problémákat is jeleztük, kértük ennek rendezését.
A szakszervezetek elmondták, hogy az óvodai bullying is jelen van az intézményekben, amellyel fontos foglalkozni. Kereki Judit válaszként kifejtette, hogy szeretne egy korai mentális egészség munkacsoportot létrehozni, amely a probléma megoldásán dolgozna. Azt is jeleztük, hogy az intézményekben jelen van a munkahelyi zaklatás is. Javasoltuk egy intézményi garanciarendszer kidolgozását, amely lehetővé teszi egy olyan munkakörnyezet kialakítását, amelyben minden munkavállaló biztonságban, szakmai autonómiájának és emberi méltóságának tiszteletben tartása mellett végezheti munkáját. Kereki Judit felvetette az intézményvezetői pályázatok újbóli kiírását. A szakszervezetek ezzel egyetértettek, amennyiben a nevelőtestületek, a szülők és a fenntartók közös döntése alapján kerülnek majd megválasztásra a vezetők.
A szakszervezetek jelezték az átfedési idő, valamint az esélyteremtési illetményrész kifizetésével kapcsolatos anomáliákat is. Államtitkár asszony megpróbál utána járni a problémakörnek. A PSZ és a PDSZ a korábbi álláspontjaikat megerősítve elmagyarázta, hogy az átlátható bértáblarendszer újbóli bevezetésére van szükség. A szakszervezetek kifejtették továbbá, hogy a bérjegyzékek átláthatóbá tétele is nélkülözhetetlen.
Végül Kereki Judit arról is tájékoztatta a szakszervezeteket, hogy a Klebelsberg Központot a minisztérium módszertani központtá alakítaná át a jövőben, melyen keresztül képzéseket is szerveznének a jelenleg fennálló szakemberhiány pótlására a munkavállalói igények figyelembevételével. A szakszervezetek jelezték, hogy – a mesterséges intelligencia megjelenésével – a minősítéseknél aránytalanok a portfólióra és a gyakorlati ismeretekre kapható pontszámok. Államtitkár asszony egyet értett abban, hogy a hospitálásnak, a gyakorlati ismereteknek és a reflektálásnak kell nagyobb hangsúlyt kapnia a minősítéseknél.
Zárásként a PSZ és a PDSZ jelezte az egyeztetések folytatásának szükségességét. Államtitkár asszony javasolta, hogy a következő egyeztetésre a bölcsődei szakszervezeteket is meghívná, valamint az új ÓNOAP célja a zökkenőmentes iskola-óvoda átmenet elősegítése is, ezért az államtitkárságok közti együttműködés is elengedhetetlen.
Az összefoglalót a PSZ és PDSZ tárgyalódelegációinak tagjai készítették.
A minisztérium megkapta a NOKS- és egyéb munkakörökben dolgozók béremeléséhez szükséges forrásigény számítását
A forrásigényről részletesen írtunk itt is:
A minisztert korábban már tájékoztattuk arról, hogy mekkora béremelésre van szükség a NOKS- és az egyéb munkakörökben dolgozók bérrendezéséhez, és milyen számítások alapján állapítottuk meg az ehhez szükséges forrásigényt. Most Kereki Judit államtitkárt is részletesen tájékoztatjuk minderről.
Ahhoz viszont, hogy sikert érjünk el, kellesz Te is! Nem elég kommentelgetni, panaszkodni, fontos, hogy szervezett légy, mert együtt leszünk erősek.
Csatlakozz a PDSZ-hez!
👉 Információk, belépés: www.pdsz.hu
