Miközben az érettségi kormány által kommunikált számaiból is csak a folytatódó káoszt lehet kiolvasni, a résztvevők a sorozatos jogsértések miatt könnyen támadhatják majd az eredményeket, azokkal pedig, akik betegségük, vagy a velük egy háztartásban élők miatt nem tudtak részt venni, egyáltalán nem foglalkozik az oktatásirányítás.
A kormányzat – nem kissé ízetlenül – konfettiesővel ünnepli, hogy elmentek a diákok érettségizni. Mintha az valamiféle győzelem lenne, hogy sok, valós alternatíva nélkül maradt diák kénytelen volt megjelenni ezen a példátlanul amatőr módon lebonyolított eseményen.
Egyelőre sajnos minden úgy néz ki, ahogy mi és az a harminc másik szakmai szervezet előre jelezte: felesleges kockázatot vállal az oktatásirányítás az érettségi siettetett lebonyolításával, miközben az idén érettségiző diákok arcpirító esélyegyenlőtlenségekkel kell szembenézzenek. Az alternatívák, amelyek kidolgozása a kormányzat kutya kötelessége lett volna az eljárásban hátrányosan érintett csoportok számára, egyszerűen kidolgozatlanok, egy-két „bemondást” leszámítva. És érdemes megjegyezni: nem „csak” a 2500 fővel szemben mutatkozik komoly versenyhátrány az érettségi eljárásban – de, bizony, a többséggel, azzal a 69 ezer diákkal szemben is, akik idén érettségiznek.
Nem „mindössze”, és nem „csekély mennyiség”
A közoktatást (is) irányító minisztert, Kásler Miklóst valószínűleg nem készítették fel túl jól a kollégái, amikor május 4-én az Országgyűlésben azonnali kérdésekre válaszolva ezt találta mondani: „a 86 ezer diákból összesen 80 nem jelent meg”.
Az hagyján, hogy a kormányzat az érettségizők kapcsán teljesen belezavarodik saját számaiba. Április 29-én Maruzsa közoktatási államtitkár arról számolt be, hogy május 4-én a jelentkezőknek „mindössze” három százaléka, 2455 fő döntött úgy, hogy visszalép. Hozzátesszük, az általunk becsült 30 ezer érintettnek – azoknak, akiknek nem biztos, hogy ott kellene lenniük ezen az érettségin –, ez a nyolc százaléka. Emellett a diadalittas kormányzati felütés is rossz: ezek az emberek okkal nincsenek ott, a kormányzatnak nem számháborúznia kellene, hanem már jó előre közölnie kellett volna, mik az alternatíváik azoknak, akik nem tudnak ott lenni.
Május 4-én délelőtt a kormányhoz közel álló Magyar Nemzet is hasonló felütéssel folytatja a kormányzati számháborút: „Elenyésző számban jelezték, hogy nem kívánnak érettségizni” című cikkében, cikkének címében utalva a 2455 fő visszalépőre. Más kérdés, hogy két és félezer vizsgázó nem „elenyésző” szám. Különösen nem az annak fényében, hogy a cikk is megállapítja azt, ami miatt – egyebek között – a PDSZ és más szakmai szervezetek is régóta ellenzik az érettségi ilyen lebonyolítását: „A vizsgától visszalépő diákok között volt, aki azért döntött az őszi érettségi mellett, mert tartósan beteg van a családban, illetve akadt olyan is, aki idős nagyszüleivel él.”
[promo title=”egyedul”]
Hozzátesszük, hogy a számok is számosak: elhangzott itt már 84 ezer diák, de hetvenezer is, attól függ, melyik kormányhoz közeli forrást olvassuk. Az MTI például arról írt május 4-én, hogy „középszinten 68 458-an, emelt szinten pedig 2119-en érettségiztek” május negyedikén, míg az 5-i matematika érettségin még kevesebben, csak 65 ezren jelentek meg. Természetesen nem kizárt, hogy vannak, akik már meglévő érettségijük mellé szeretnének egy újabb emelt szintűt, és ezért nem mennek el a magyar vagy a matematika érettségire, de azért élünk a gyanúperrel, hogy sokan kihasználták az államtitkár által bejelentett lehetőséget és egyszerűen nem is jelentek meg az érettségin. Márpedig ez esetben a 2455 fő akár 14-16 ezer fő is lehet – ez esetben viszont végképp érthetetlen, milyen számokkal dobálózik a kormányzati kommunikáció.
A pontos számok egyébként alapvetően lényegtelenek.
Ha Kásler emberminiszter meghökkentő zsebkendőtrükkje, a mindössze 80 fő került volna hátrányos helyzetbe az érettségi eljárásban önhibáján kívül – és az oktatási kormányzat elsietett intézkedéseinek köszönhetően –, akkor sem lenne korrekt „mindösszézni”: bagatellizálás és ködösítés helyett meg kellene oldani a problémájukat. Más kérdés, hogy itt minimum két és félezer, de inkább többször ennyi emberről van szó – ami magyar viszonylatban is egy tekintélyes méretű község lélekszáma. Ideje lenne, ha az oktatási kormányzat nekilátna eltakarítani ezt a tekintélyes problémahalmazt, amit a májusi érettségi erőltetésével előidézett. Nem lesz persze könnyű dolga.
Esélyegyenlőség: a szervezés minden résztvevővel szemben méltánytalan
Az is példátlan, hogy a kormányzat két és félezer diákról úgy nyilatkozik, hogy „elenyésző mennyiségű”. Ez nem sport: két és félezer fő nem elenyésző „mennyiség”, pláne nem az a 16 ezer, ami az érettségiző diákok közel húsz százaléka lenne. Az ő hátrányaik mind abból fakadnak, hogy a kormányzat nem volt hajlandó egyeztetni, meghallgatni a szakmai szervezetek álláspontját – az oktatási kormányzaton belül pedig láthatóan nem merül fel komolyabb szakmai igény a felmerülő kihívások objektív mérlegelésére.
Azt is elhallgatja a kormányzat, hogy valamennyi érettségiző diák esélyegyenlősége súlyosan sérül. Egyebek mellett a következő esélyegyenlőségi szempontokból tarthatatlan az idei érettségi:
1Azok a felvételizni szándékozó diákok, akik ki kellett hagyják az idei érettségit, bizonytalan helyzetbe kerültek, mivel nem lehet pontosan tudni, ki kell hagyjanak-e egy teljes vagy fél évet. Erre vonatkozóan az államtitkár szájából hangzott el, hogy „lesznek keresztféléves képzések”, de ez önmagában mit sem ér. Milyen keresztféléves képzések indulnak? Minden szakon? Minden intézményben? Ki finanszírozza ezeket a keresztféléves képzéseket? No és kérdés, hogy ez is csak egy ígéret lesz-e, mint annyi minden, ami az oktatásban elhangzik, a pedagógusi életpályamodelltől a fizetésemelésekig.
2Ha lesz később érettségi, azon nem lehet ugyanazzal a vizsgasorral vizsgáztatni, mint a májusin. Mivel nincs két egyforma vizsgalap – az átlagos eredmények jelentősen szórnak – a májusban és a később vizsgázó diákok között súlyosan sérül az esélyegyenlőség: akik a „könnyebb” érettségin vettek részt több pontot kapnak és jobbak a bejutási esélyeik egy felsőoktatási intézménybe.
3Az idén érettségiző diákoknak nem lesz esélyük javítani: nincsenek szóbelik, és nincs az ott megszerezhető extra 50 pont, ami felfelé húzhatja a jegyet. Ebből kifolyólag alacsonyabb pontszámokkal mehetnek felvételizni, mint például azok, akik tavaly érettségiztek. Azaz egy tavalyi érettségivel idén nagyobb esélye lesz bejutni valakinek, aki – teszteredményei alapján – kevesebb pontot érne el, mint az idei vizsgán érettségiző.
4Szinte minden idén végző diákkal szemben elvárható lett volna, hogy a kormányzat nem csak időt hagy a felkészülésükre, de megszervezi azt is, hogy mikor, hogyan történhet meg a nyugodt érettségi felkészülés. Az nem érv, hogy ez a másfél hónap, ami a távokatással kiesett a felkészülésből „nem számít, mert négy év alatt kellett volna felkészülni”. Aki ilyen mond, egyszerűen hiányos ismeretekkel rendelkezik: a vizsgára felkészítés része, hogy drillezzék a diákot a vizsgára. Az utolsó másfél hónap pedig nem hogy „nem számít”, hanem kimondottan lényeges az eredményes vizsga szempontjából. Egy későbbi időpontban kiszámíthatóbban lehetett volna szervezni nem csak az érettségit, de a felkészülést is.
5Egészen hajmeresztő azoknak a diákoknak az esete, akik nem, vagy csak korlátozott mértékben fértek hozzá megfelelő módon a távoktatás széles körben elterjedt megoldásaihoz. Ez a probléma sokkal szélesebb kört érint, mint ahogy az oktatásirányítás gondolja: érinti a mélyszegénységben élő családokat, de azokat a nagycsaládokat is, ahol nincs elég eszköz, azokat, ahol valamelyik családfenntartó elvesztette az állását. Ezek a diákok a képességeiken alul fognak teljesíteni ezen a vizsgán. Nekik is egy kiszámíthatóbb, későbbi időpont, vagy akár másik lebonyolítási módszer jelentette volna a korrekt és fair megoldást.
Nem tetszik az érettségi eredménye? A szervezési bakik miatt szinte minden eredmény nyugodtan óvható
Az érettségi nem csak egy „megmérettetés”, hanem egyben egy komoly jogi aktus is. Azért van ez így, mert az érettségi bizonyítvány sok helyen, sokféle eljárásban követelmény, de például a felsőoktatási felvételhez is az érettségi eredménye szolgáltatja a jelentkezők sorrendjének megállapításához szükséges információkat is.
Éppen ezért az érettségi lebonyolítása szigorú jogszabályi feltételek alapján történik. A feltételek igen részletesen vannak megfogalmazva attól kezdve, hogy például az érettségi alatt a folyosókon az érettségi elnökön kívül más nem tartózkodhat egészen addig, hogy milyen határidővel kell elpostázni a diákoknak szóló értesítőket.
Ahogy többször is jeleztük, szabályszerű érettségi szervezéséhez több időre lenne szükség, és az érettségizőkkel szemben több szempontból sem méltányos az eljárás – kezdve attól, hogy alig három héttel az kitűzött időpont előtt is még csak lebegtették, hogy egyáltalán megrendezik-e, addig, hogy a felkészülés sem történhetett meg rendes körülmények között.
Elgondolkodtató, hogy a jelek szerint az oktatási kormányzat végig tudatában volt annak, hogy a májusi érettségi rohamtempóban történő megszervezése súlyos akadályokba ütközik. Ezeket inkább elkendőzték, de a többségükkel nem nagyon tudtak mit kezdeni. Ezek azok a problémák, amelyek támadhatóvá teszik az eredményt, ha valakinek nem annyira tetszik majd a megszerzett jegy. A vizsgabizottság döntés ellen ugyanis – kizárólag jogszabálysértésre hivatkozással – úgynevezett törvényességi kérelmet lehet benyújtani a kormányhivatalnak, vagy az Oktatási Hivatalnak. Márpedig jogszabálysértés akadt bőven.
Milyen pontokon volt jogszabályellenes az érettségi lebonyolítása?
1Nem érkeznek meg időben az értesítők. Az érettségiről szóló értesítést legkésőbb az érettségi előtti 15. napon postázni kellene. Ez az értesítés sok esetben jóval később, alig egy héttel az érettségi előtt postázták.
2Nincs érettségi elnök – nincs érettségi: az érettségi elnök felel az érettségi lebonyolításának jogszerűségéről, éppen ezért bejelentés nélkül megjelenhet az iskolában és ellenőrizheti a lebonyolítás körülményeit. Hiányában nem lehet biztosítani, hogy az érettségi szabályszerűen történjék. Az érettségi elnökök megbízólevelét a lebonyolítást megelőző 15. napon át kell adni a számukra. A hozzánk érkező jelzésekből egyértelmű, hogy ezt a határidőt alig tartották be néhány helyen, de olyan iskoláról is tudunk, ahol május 4-én reggel kilencig még nem volt kijelölt elnök.
3Nincsenek képzett felügyelőtanárok. A felügyelőtanárokról is rendelkezik a jogszabály, akiknek messze nem az a feladatuk, hogy figyeljék, hogy az érettségizők ne puskázzanak. A pontos, szakszerű adminisztráción az érettségi érvényessége múlik. Nekik is legalább két héttel az érettségi előtt kézhez kellett volna adni a megbízást. Ez nemcsak formai előírás, hanem eztán kellett volna felkészíteni a felügyelő tanárokat a feladatra. Különösen most, amikor más intézménytípusból, sőt az ágazaton kívüli munkahelyekről – pl. kormányhivatalokból – is nagy létszámban toboroztak erre a feladatra – reméljük – tanári szakképzettséggel rendelkező személyeket. És remek, hogy a jogszabályt sikerült módosítani annak érdekében, hogy ne kelljen óránként cserélődniük a felügyelő tanároknak, növelve ezzel a kontaktusok számát, de a rendelet-módosítás május 1-jén, pénteken jelent meg, és addig a beosztáshoz használt szoftver nem engedte ugyanazt a nevet egymás után beírni. A korrekcióra hétvégén kerülhetett csak sor, ha egyáltalán…
A káosz és annak következményei elkerülhetőek lettek volna, ha az oktatási kormányzat hajlandó egyeztetni a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel, illetve ha a hibákat, problémákat nem porhintéssel próbálja elkendőzni, hanem világosan, transzparensen és őszintén kommunikál.
[frame]
Az érettségi, a NAT, a túlórák, a bérek, az óvodai dolgozók, a pedagógusi életpályamodell… Szeretnéd, ha a Te érdekeid is megjelennének ezekben az ügyekben? Egy mód van csak erre: csatlakozz hozzánk most!
Ezekben az órákban mindannyian megfeszítetten dolgozunk azon, hogy tovább oktassuk diákjainkat. Tudnunk kell, hogy sokunknak veszélybe kerülhet a megélhetése, sokunknak az egészsége. Kiemelten fontos, hogy az érdekképviselet ezekben az időkben is képes legyen ellátni a feladatát. Ehhez bizony te kellesz. Csatlakozz hozzánk még ma!
[/frame]
