Nagyon úgy néz ki, hogy az Unió által támogatott béremelés egyik eleme az ún. teljesítményértékelés alapján fog történni. Erről jelent meg nemrégiben a Magyar Közlönyben a miniszteri rendelet, és az Oktatási Hivatal honlapján a részletes szempontok és a menetrend. A PDSZ Kongresszusa határozatot hozott arról, hogy sztrájkkövetelésbe vegyük fel a teljesítményértékelésről szóló rendelet visszavonását, mivel ez nem más lesz, mint pofapénz. A Pedagógusok Szakszervezetével együtt közösen alkotott sztrájkbizottságunk a sztrájkköveteléseket kibővítette a rendelet visszavonásának követelésével.
A sztrájkbizottság követelése: Vonják vissza a „TÉR”-ről szóló rendeletet!
A két közoktatásban működő szakszervezet, a PDSZ és a PSZ kibővítette eddigi sztrájkköveteléseit, az alábbi ponttal:
Követeljük a pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló 18/2024. (IV. 4.) BM rendelet visszavonását. A Kormány az EFOP PLUSZ programban foglalt vállalásainak megfelelően a teljesítményértékelés módját a szakszervezetekkel együtt alakítsa ki!
A teljesítményértékelés az EFOP PLUSZ-ban
A pedagógusok teljesítményértékelésének rendszerét a kormány az Európai Unió felé tett vállalása szerint a pedagógus szakszervezetekkel együtt alakítja ki. Ezzel szemben a kihirdetett rendeletet a kormány előzetesen még csak nem is egyeztette a szakszervezetekkel. Az értékelési szempontok meghatározásának, teljesülésük nyomon követésének és mérésének részletes módszertana és szakmai szabályai a rendelet kihirdetésekor nem voltak ismertek. Az azonban már a rendeletből is kiderül, hogy a hatalom a pedagógusnak alárendelt, gondolkodás nélküli végrehajtó szerepet szán, a pedagógusok közösségére nem tájékozódásra, kritikai gondolkodásra és együttműködésre képes jövő generációt nevelő szabadon gondolkodó értelmiségiek testületeként, hanem felülről elrendelt utasítások végrehajtóiként tekint. E rendszer szerint fő elvárás a lojalitás.
Célja a tantestületeken belüli megosztás, a kollégák egymás elleni versengésre késztetése. Ezért a rendeletben előírt teljesítményértékelés nemcsak alkalmatlan a pedagógusmunka értékelésére, de ezzel kifejezetten ártalmas rendszert vezetnek be.
A rendelet szerkezetében nem különbözik az első tervezettől, melyről itt írtunk részletesen, és egy videóban is taglaltuk a részleteket:
A kormány nem tesz eleget az uniós vállalásoknak – EFOP Plusz-os pénzből akar alattvalókat faragni a pedagógusokból
Készítettünk két munkakörre egy összehasonlító anyagot azok számára, akik össze akarják vetni a megjelent szempontrendszert az eredeti tervezettel. Elég tanulságos, érdemes egy kis időt rászánni.
A kormány már az első tevezetet se a szakszervezetekkel együtt dolgozta ki. Ez a terv a pilotmérés során – amelynek eredményét persze nem hozták nyilvánosságra -, tudomásunk szerint nem állta ki a gyakorlat próbáját, ennek ellenére miniszteri rendeletben mégis keresztülhajtották. Csak remélni tudjuk, hogy miként azt a pilotmérésben résztvevő iskolákban tették, nem engedik a felelősségteljes igazgatók ezzel a nevetséges, mindenféle szakmaiságot nélkülöző rendszerrel megosztani a testületet, és nem fogják ostoba pontozással három csoportba sorolni a kollégákat. De ez nem elegendő. A teljesítményértékelés „tér”hódítását meg kell akadályozni más eszközökkel is!
Tegyünk együtt a „TÉR”-ről szóló rendelet visszavonásáért!
A lehetséges lépések megbeszélésére találkozókat, online és jelenléti eseményeket szervezünk. Itt elmondják szakképzésben dolgozó kollégáink, hogy milyen tapasztalataik vannak a szakképzésben már lezajlott teljesítményértékelésről, de beszámolunk arról is, hogy milyen sikereket értünk el a bíróságokon. Ez utóbbit azért, hogy arra ösztönözzünk mindenkit, hogy nem kell passzívan mindent eltűrni.
Kérjük tanulmányozzátok a rendeletet ITT, amely 2024. június 1-jén lép hatályba, és az intézménytípusokra meghatározott szempontokat ITT!
Figyelem! A „TÉR” gyakornokokon kívül mindenkit érint, aki pedagógusfokozatba van besorolva!
Olvassátok el a Civil Közoktatási Platform állásfoglalását!
Az állásfoglalás itt érhető el:
Az állásfoglalás szövege az utolsó pont kivételével aktuális. A teljesítményértekelés szempontjait ugyanis az Oktatási Hivatal honlapján már közzétették.
Mit kifogásol a teljesítményértékelés rendszerében a PDSZ?
- A pedagógia jellemzője, hogy az mindenekelőtt csapatmunka. Az eredményes iskola egymással együttműködő pedagógusok, diákok és szülők közössége. Az óvoda, pedagógiai szakszolgálat, kollégium, és minden egyéb intézmény akkor hatékony, ha autonómiával rendelkezik, a vezető a közösség tagja, és nem egy felülről irányított végrehajtó, akit mesterségesen szembeállítanak a beosztottjaival. A „TÉR rend.” – mert ez a hivatalos rövidítése a rendeletnek – ezzel ellentétes törekvéseken alapul. A felülről vezérelt és rövid pórázon tartott igazgatókon keresztül csap le „Isten ostora” azokra, akik nem hajlandóak engedelmeskedni, és megfelelni a szempontokon keresztül megjelenő szubjektív elvárásoknak.
- A „TÉR” nem az EFOP PLUSZ-ban kitűzött cél megvalósítására, a pedagóguspálya vonzóvá tételére irányul, hanem arra, hogy a kormány – immár uniós támogatás felhasználásával – további lépéseket tegyen az intézményi autonómia lebontására, a pedagógusok kiszolgáltatottságának növelése érdekében.
- A „TÉR”-rel megvalósuló bérdifferenciálási rendszer alkalmatlan a pedagóguspálya vonzerejének helyreállítására, a tanulói eredményesség növelésére, de ezzel a pedagógusbérek ígért felzárkóztatása sem valósul meg, kiszámítható életpályát, előmenetelt pedig végleg nem biztosít. Ezzel nemcsak a pályakezdők számára nem válik vonzóvá a pedagóguspálya, hanem a jelenleg évtizedek óta pályán lévő pedagógusok további elvándorlása is várható.
Mit kellene a „TÉR” helyett bevezetni?
Mindenekelőtt mérni azt kell, amit objektív módon lehetséges. Minden szubjektív elem a kiszolgáltatottságot növeli, nem ösztönöz magasabb minőségű munkára. A hatás ezzel ellenkező: ezzel alattvalókká lehet tenni a beoszottakat, ez pedig frusztrációhoz, kiégéshez vezet. Különösen így van ez, ha a béremelés mértéke múlik a pontgyűjtés eredményén. A PDSZ javaslata az, hogy
– a többletmunkát mindenkor fizessék meg, ez ne legyen mérlegelés kérdése;
– mivel a munkavégzés a munka világában nem vállalásos alapon működik, hanem azt el kell rendelni, nem pedig pluszpontokért egy majdani, bizonytalan béremelés reményében jelentkezni rá,
éppen ezért a jelenlegi teljesítményértékelési rendszer kerüljön vissza oda, ahol már egyszer landolt, a kukába! Helyette – ahogy azt a státusztörvényről szóló egyeztetésen minden szereplő elmondta a kormány képviselőjének – legyen egy differenciálásra elkülönített béralap, amelyből határozott időre, helyben meghatározott szempontok alapján, előzetes egyeztetés után, ellenőrizhető módon állapíthat meg keresetkiegészítést az igazgató.
Bizonytalanság helyett legyen kiszámítható előmenetel! Ehhez viszont vissza kell állítani az előmeneteli- és illetményrendszert a pedagógus- és nem pedagógus-munkakörökben egyaránt, mégpedig úgy, hogy annak vásárlóértéke megmaradjon. Akár a diplomás átlagbérhez, akár a minimálbérhez, akár pedig az országgyűlési képviselők vagy a miniszterelnök béréhez, de mindenképpen olyan elemhez kössék a bérrendszert, amellyel a bérek értékállósága biztosítható! Ez volna a tényleges életpályát és a pedagógusmunkaköröket vonzóbbá tevő rendszer!
És ami nagyon fontos: ha még nem tetted meg, töltsd ki a kérdőívet!
Azért töltsd ki a kérdőívet, mert adatok alapján tudunk reklamálni, ha az ígért emelés nem valósult meg. A kérdőív kitöltése pár percet igényel, teljesen anonim, de nagyon fontos ahhoz, hogy tényekkel, adatokkal tudjunk menni a következő egyeztetésre, és követelhessük, hogy mindazoknak, akik nem kapták meg a beígért béremelést, visszamenőleg korrigálják kinevezésüket, ill. munkaszerződésüket. Tovább harcolunk azokért is, akik most nem kaptak egy forint emelést sem. Ehhez további adatokra van szükségünk.
A kérdőív a képre kattintva érhető el:
Óriási probléma, hogy a pedagógus-szakképzettséggel nem rendelkező nevelést-oktatást közvetlenül segítők (NOKS-dolgozók) és ügyviteli, valamint kisegítő munkakörben lévők nem kaptak egyáltalán fizetésemelést 2024. január 1-jétől. Ebben a kormánynak lépni kell, ha máshogy nem, saját költségvetési keret terhére. Egyébként a forrásigény 40.000 főre vetítve 20%-os emelés esetén 32,85 milliárd forint, ami a központi költségvetésben egy kis tétel. Ebből is látszik, hogy ennek biztosítása csupán politikai szándék kérdése.
Erre a követelésünkre a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar képviselője is azt mondta, hogy jogos igény. Eddig minden jel arra utal, hogy várható a közeljövőben emelés ebben a foglalkozási csoportban is. Ám csak az a biztos, amit már megállapítottak és kifizettek, éppen ezért nagyon fontosak azok a kiállások és figyelemfelkeltő akciók, amit pl. a pécsi Leőwey Klára Gimnázium nevelőtestülete tett:
Sokan kimaradtak az iskolai dolgozók bérfejlesztéséből, erről szól a pécsi Leőwey Klára Gimnázium munkatársainak szolidaritási nyilatkozata
Az Rtl híradó tudósítása ITT tekinthető meg.
És ne feledd, nagyon fontos, hogy csatlakozz a PDSZ-hez!
MERT ÍGY TUDUNK KÉPVISELNI ÉS MEGVÉDENI. NE FELEDD: EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK!
KATTINTS A PDSZ MEGÚJULT HONLAPJÁRA!
Adód 1%-ával tudod támogatni a PDSZ által létrehozott alapítványt, amelynek segítségével sok száz kollégának tudtunk anyagi segítséget nyújtani, akik munkabeszüntetésben vettek részt, és emiatt anyagi veszteséget szenvedtek volna el. Számítunk további támogatásotokra!
