Miközben az ország az iskolaőrség bevezetéséről vitatkozik, az Nkt. Parlamenthez benyújtott módosító indítványában ennél sokkal súlyosabb változtatások is vannak. Ha a képviselők elfogadják a javaslatot (ami felől szemernyi kétségünk sincs), ezentúl miniszteri rendelet fogja megmondani, milyen képesítés kell az egyes pedagógusi és egyéb munkakörök betöltéséhez. És az előmeneteli rendszerrel kapcsolatban is találtunk egy érdekességet.
Ami pár hete még csak tervezet volt, immár benyújtott törvényjavaslat. Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a járványhelyzet miatti rendeleti kormányzás örve alatt pár olyan változtatás előkészítése is zajlott az oktatással kapcsolatban, aminek semmi köze a koronavírushoz, viszont tovább mélyítheti a magyar közoktatás évek óta elhúzódó válságát.
De először jöjjön két jó hír.
Nincs lex Gyöngyöspata, maradnak a tagozatok
Az iskolaőrség egy az egyben ellopta a show-t, így arról sem nagyon esik szó, ami egyértelműen pozitív változásnak tekinthető. Egyrészt kikerült a módosító javaslatból a tagozatok megszüntetésének terve. Ez azért fontos, mert így marad némi esély arra, hogy az általános iskolai oktatás során valamennyire érvényesüljenek a gyerekek életkori sajátosságai, nem ugyanazokkal az emberekkel és módszerekkel fogják tanítani a hatéves kisiskolásokat és a középiskolába készülő kamaszokat.
Azonban ennél is nagyobb fegyvertény, hogy a javaslatból végül kikerült a lex Gyöngyöspata, ami lehetővé tette volna az oktatásban elszenvedett jogsértésekért megítélt sérelemdíj oktatási szolgáltatásokkal való kiváltását. Hisszük, hogy a kormány visszakozásában az Európa felől érkező politikai nyomás mellett az
a társadalmi szintű közfelháborodás is közrejátszott, aminek a PDSZ is számtalan alkalommal hangot adott.
Így ezt a saját sikerünknek is tekintjük, egyúttal üdvözöljük a javaslat törlését a szövegből. További örömre azonban nincs okunk.
Viszlát 3. melléklet, szevasztok képesítés nélküli tanerők!
A tárgyalt törvénymódosítás nemcsak kiegészíti vagy módosítja a Nemzeti köznevelési törvény számos pontját, hanem jó pár cikkelyt hatályon kívül is helyez. Így a 98. és a 99.§ képesítésekre vonatkozó szabályait, illetve az Nkt. 3. mellékletét úgy, ahogy van. Vagyis a javaslat parlamenti elfogadásával érvényét veszti az a táblázat, ami eddig meghatározta, milyen állást milyen képesítéssel lehet betölteni.
Immár egyértelműen látszik az, amit a kormányzat folyamatosan tagad, de az oktatásban dolgozók a saját bőrükön éreznek évek óta:
az égető tanárhiány lassan ellehetetleníti a magyar oktatást.
Az, hogy a kormány ezt hogyan kívánja megoldani, egyelőre még nem világos, de a 47. § (9) bekezdés a) pontjához fűzött módosítás sejtetni enged valamit. Itt ugyanis „a 3. mellékletben foglalt” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt”.
Mint jelent mindez? Annak a reális veszélyét, hogy ezentúl olyan alapvető kérdésekben is a parlament megkerülésével dönt majd a kormányzat, mint hogy kik tölthetnek be tanári állást a magyar iskolákban. Vagyis:
ezentúl a miniszter fogja megmondani, ki taníthat, és ki nem.
[promo title=”rajott”]
Az világos, hogy a tanárhiányt valahogyan kezelni kell. De annak nem az a módja, hogy képesítés nélküli munkavállalókkal végeztetik el azt a munkát, amit egy pedagógus évekig tanul az egyetemen vagy a főiskolán. Akkor lesz elég tanár, ha a tanári pálya vonzó lesz a fiatalok számára, a rutinos pedagógusokat pedig anyagilag és erkölcsileg egyaránt megbecsülik. Akkor lesz vonzó a tanári pálya a fiatalok számára, ha nem százéves, hanem 21. századi elvek mentén, modern környezetben oktatják őket, és abban a tudatban léphetnek ki a felsőoktatás kapuján, hogy versenyképes tudásuk van, ami biztos megélhetést, kiszámítható előmenetelt és társadalmi presztízst biztosít számukra. A jelenlegi tanárok pedig akkor fognak a pályán maradni, ha ugyanezt ők is megkapják, és adott számukra a folyamatos szakmai megújulás és adott időközönként a feltöltődés lehetősége is.
Apropó tanári előmenetel.
A címzetes fokozat vajon mi?
Az Nkt. 94. § (4.) bekezdésének g. pontjához fűzött módosítás szerint „a pedagógusok előmeneteli rendszerét” szövegrész helyébe az „a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben, óraadóként foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi követelményeit, a pedagógusok előmeneteli rendszerét, az egyes fokozatokba és címzetes fokozatokba történő besoroláshoz szükséges követelményeket” lép (kiemelés tőlünk).
Arra eddig is volt gyakorlat, hogy azok a kollégák, akik legalább két cikluson át intézményvezetők voltak, megbízatásuk lejárta után, ha ottmaradtak az intézményben tanárként, címzetes intézményvezetőként megkapták korábbi pótlékuk egy részét. De hogy a címzetes fokozat elnevezés mit takar pontosan arról nincsenek információink. A bevezetése mindenesetre arra utal, hogy a pedagógus életpályamodell sem akkora sikertörténet, mint amekkorának a kormányzat igyekszik beállítani, és könnyen lehet, hogy ez az első lépés annak megváltoztatása felé.
Arról már régóta érkeznek hírek, hogy a kezdeti lelkesedés elmúltával egyre kevesebben vállalják a minősítő eljárást, ugyanis egyértelművé vált, hogy az anyagi előnyök és az óraszámkedvezmények nem arányosak a növekvő munkaterhekkel (mestertanár), illetve a minősítő eljárásba fektetett munka sem mindenkinek éri meg a magasabb bérkategóriába sorolást (Ped. II.). Annál is inkább, mivel a minősítés pontos mikéntjét máig nem szabályozza külön jogszabály, évről évre új segédletetekből és útmutatókból kell kisilabizálni, mik a portfólióírás éppen aktuális szabályai.
Ráadásul a szakképzés jelenleg zajló átalakítása is azt mutatja, hogy az egész minősítési procedúra egy tollvonással semmissé tehető.
Sok száz szakképzésben dolgozó, minősített pedagógus szembesül ugyanis most azzal, hogy a befektetett munkája hiábavaló volt, visszaminősítették oktatóvá, a beígért béralkuról pedig szó sincs.
2022-től elvileg mindazokat, akik nem minősíttették magukat a rájuk érvényes határidőn belül, ki kellene rúgni. Márpedig egészen nyilvánvaló, hogy a jelenlegi tanárhiány mellett ez könnyen az oktatás teljes bedőléséhez vezetne, így a képesítés nélküli tanerők bevonása mellett a minősítési rendszerhez is hozzá kell nyúlni valamilyen módon. Úgy gondoljuk, a címzetes fokozat bevezetése ennek a jele, bármit is jelentsen ez a titulus.
[frame]
Nem megy nélküled! Mikor akarsz végre tenni valamit?
Nem megy nélküled. Nem megy a kollégád nélkül. A PDSZ egy olyan, alulról szerveződő közösség, ahol nincsenek fizetett tisztviselők: csak az országos választmány elnöke kap – bértábla szerinti – juttatást, és még egy ember, bértábla szerinti fél juttatást. Nincsenek szolgálati autók. Itt te vagy, egyedül, a fókuszban. Mi nem állami pénzekből élünk, hanem leginkább mi dobjuk össze magunknak a pénzt, amiből a Te érdekeidet képviseljük. Itt jössz Te a képbe.
Rád három okból van szükségünk: hogy mutassuk, egyre többen vagyunk (ez így is van szerencsére), hogy egy gyorséttermi menü árával te is hozzájárulj az erőfeszítéseinkhez, és hogy részt vegyél, hogy harcolj velünk.
Csatlakozz, mert különben átlépnek rajtunk. Nincs időnk várni.
[/frame]
