Nagy a baj: az oktatási intézmények többé nem biztonságosak!

Egyre több magyar iskolában, óvodában van koronavírus-fertőzött pedagógus, miközben egymásnak ellentmondó jogszabályok mentén kellene rájönni, hogyan tovább.

Ritkán ütünk meg személyes hangot itt, a nedolgozzingyen.hu-n, de most eláruljuk, hogy e sorok írója egy budai gimnáziumban tanít, és tegnap este óta tudja, egyik kollégája koronavírus tesztje pozitív lett. Azt is tudja, hogy egy másik kollégája két igazoltan pozitív gyermeke mellett jelenleg karanténban van, de mivel nem mutat tüneteket, őt nem tesztelik. Ha e sorok írója, aki egyelőre tünetmentes, de több értekezleten is részt vett, és három órát tartott a beteg kolléga osztályában, meg szeretné tudni, hogy fertőzött-e, akkor azt kell hazudnia a háziorvosának, hogy nem érez szagokat. E sorok írója egyelőre nem tudja, mi lesz hétfőn, jelenleg a tankerület döntésére vár kollégáival és diákjaival együtt.

A vírushelyzet fokozódik

Még egy hete sincs, hogy elkezdődött a tanév, de a PDSZ-hez özönlenek a fentihez hasonló történetek, amelyek arról szólnak,

az ország vezetése valamilyen rejtélyes oknál fogva mereven ellenáll a tömeges és gyakori tesztelésnek.

Márpedig ha nyitva akarja tartani az iskolákat, óvodákat, szakszolgálatokat az lenne a minimum, hogy:

  • aki igazoltan fertőzött személy kontaktlistáján szerepel, azt automatikusan és ingyenesen tesztelik függetlenül attól, hogy mutat-e tüneteket, és csak két negatív eredmény birtokában engedik vissza a közösségbe
  • önkéntes alapon tesztelik az oktatásban dolgozó munkavállalókat minimum heti rendszerességgel, pozitív eredmény esetében pedig az előző pont lép érvénybe.

Sajnálatos módon növekszik a vírusszkeptikusok tábora is, pedig tisztán látszik:

A fertőzőképes, de tünetmentes vírushordozók már az csoportszobákban és az osztálytermekben vannak.

Tavasszal a többség leginkább csak a hírekben vagy a közösségi médiában látott koronavírusos embert, de most megjelent a betegség a személyes ismerőseink között. Egyelőre szerencsére kevés áldozatot szed, de a szakemberek általános véleménye szerint 4-5 hét múlva elér az idősebb korosztályhoz a hullám, és akkor a halálozások számának megugrása várható. Ennek csak egyféle módon mehetünk elébe: tömeges és gyakori teszteléssel.

„Nekem márpedig ne turkáljanak az orromban! Semmi értelme, másnap ugyanúgy elkaphatom a vírust a buszon!”

Sokan utasítják el a tesztelést a pedagógusok közül is mondván, hogy akár már egy nappal a tesztelés után fertőződhetnek, és fertőzhetnek. Ez igaz, ahogyan az is, hogy egy negatív teszt még nem jelent biztonságot.  De míg sokan problémáznak azon, mi lesz a tesztelés után,

azzal már kevesebben foglalkoznak, hogy mi történik a tesztelés előtt.

Márpedig ez az igazi probléma. Jelenleg ugyanis csak azokat tesztelik ingyenesen, akiknek tüneteik vannak. Az, hogy előtte akár napokig fertőző volt az illető, senkit nem érdekel, onnantól számít fertőzöttnek, hogy tünetei lettek, és pozitív lett a vírustesztje. Ez pedig baj, és egy több száz fős iskola esetében nagyon súlyos következményei lehetnek.

Anna és Marcsi esete

Az ötvenes éveiben járó Anna és Marcsi pedagógusok. Évfolyamtársak voltak az egyetemen, most más-más városban élnek és tanítanak, de tartják a kapcsolatot. Augusztus 31-én még tartottak egy nyárbúcsúztató sütizést egy aprócska cukrászdában, ahol Anna boldogan mutogatta a fényképeket a múlt heti esküvőről, amin kétszázan voltak jelen az ország minden pontjáról, és táncoltak hajnalig. Másnap mindketten elkezdték a tanévet az osztályaikban, a következő napokban pedig értekezletek sora várt rájuk, bár a szülői értekezletet például online tartották. A maszkhordási fegyelem mindkettejük iskolájában hullámzó a kollégák és a diákok körében egyaránt. Szeptember 2-án Anna rosszul lett, felment a láza, köhögött, ezért vírustesztet végeztek rajta, ami pozitív lett, kontaktszemélyként megadta Marcsit is, aki így hatósági karanténba kerül két hétre, de mivel nincsenek tünetei, nem tesztelik.

Amit tudunk: augusztus 31. és szeptember 3. között Marcsi részt vett egy nevelőtestületi értekezleten a tanáriban, egy munkaközösségi értekezleten a kistanáriban és egy kibővített vezetőségi értekezleten az igazgatói irodában. Azt is tudjuk, hogy három osztályfőnöki órát tartott a saját osztályában és négy szakórát más osztályokban. Amit továbbra se tudunk, hogy Marcsi fertőzött-e vagy sem. Ha igen, a magyarországi 2-2,5-es reprodukciós rátával számolva legalább két embernek továbbadta a vírust, még mielőtt egyáltalán tudomására jutott volna, hogy a barátnője beteg.

Annát és Marcsit mi találtuk ki, de azt az esküvőt, ami miatt be kellett zárni egy középiskolát Mohácson, nem. Annak, aki tünetmentesen hordozza a vírust, csak egyféle módon van esélye arra, hogy ne adja tovább a fertőzést:

Tesztelni, tesztelni, tesztelni!

A pedagógusok és óvodapedagógusok ebből a szempontból más megítélés alá kell essenek, mint a többi munkavállaló, hiszen naponta akár több száz emberrel kontaktálhatnak, és munkájukból kifolyólag képtelenek betartani a járványügyi ajánlásokat. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy

nincs adatnyilvánosság, nem tudjuk, hogy hol mennyi fertőzött személy van, és hányan vannak karanténban.

Márpedig csak akkor lehet biztonságos nyitva tartásról beszélni, ha tudjuk követni a járvány terjedését, és ha az intézmények lehetőséget kapnak arra, hogy csökkentsék az intézményben tanulók létszámát, vagy karantén és iskolai szünet helyett a digitális oktatásra átállással tudjuk menteni, ami menthető, ha a járványügyi adatok romlanak az adott településen.

A tömeges tesztelés összességében kevesebbe kerülne, mint az a tömeges megbetegedés fog, amit jelenleg kockáztat a kormány. Előbbivel rövidebbek lehetnének a hatósági karanténok, kevesebb lenne a diákok hiányzása, és kevesebb kollégát kellene helyettesíteni. Ráadásul így az is elkerülhető lenne, hogy végül az összes intézményt be kelljen zárni egy általános válsághelyzet miatt. Ezt ugyanis odafönt nagyon nem akarják gazdaságvédelmi okokra hivatkozva.

A gazdaságvédelemnek azonban egyéb módjai is vannak azon kívül, hogy Petri-csészévé változtatják az oktatás intézményeit.

Táppénz az egészséges gyerekkel otthon maradó szülőnek, dupla családi pótlék, alkalmi juttatások – számtalanszor leírtuk már. Ehelyett a hatalom oroszrulettet játszik velünk, gyakorlatilag a vakszerencsén múlik, ki végzi karanténban, ki lélegeztetőgépen, és ki tepsiben.

Karantén vagy digitális munkarend – mi a különbség?

Már csak azért sem tartható fent a jelenlegi állapot, mert nagyon nem mindegy, hogy karanténban vagy digitális munkarendben marad otthon diák, tanár.

Ha egy tünetmentes diák karanténba kerül mint kontaktszemély, minden egyes nap gyűlnek az igazolt hiányzásai. Ez elsőre nem tűnhet komoly problémának, de ha a járvány ilyen tempóban terjed, és nem állunk át a digitális munkarendre, könnyen megeshet, hogy pár nap iskolába járás után újabb karantén jön, akár többször is egymás után. Vagyis az alacsonyabb óraszámú tantárgyak esetében akár osztályozó vizsgára is szükség lehet, annyira felgyűlnek a hiányzások. És ez csak egy adminisztratív gond, a diákot érő pedagógiai hátrányok jóval nagyobbak, ha hetekre kimarad az iskolai tanulásból. Digitális munkarend esetén mindezek a problémák nem állnak fenn, hiszen a tanulás mindenki számára távoktatásban zajlik.

Ha egy tanár kerül karanténba, arra az időre táppénzt kap, vagyis keresőképtelennek minősül akkor is, ha egészséges. Innentől a lelkiismeretén múlik, hogy dolgozik-e otthonról fizetés helyett a táppénz összegéért, és ellátja-e mondjuk önszorgalomból digitális feladatokkal a diákjait arra az időre, amíg nem lehet köztük. Viszont akárhogyan is dönt, az iskolában helyettesíteni kell, ami a kollégáknak plusz munka, legtöbbször ingyen.

Még tovább bonyolítja a kérdést, hogy ha a tanár a munkahelyén fertőződik meg, vagy kerül karanténba azért, mert például egy igazoltan fertőzött diáknak tartott órát, akkor az elvileg munkahelyi balesetnek minősül, amire a táppénz összege az illetmény 100 százaléka. Ugyanez az eset áll fent akkor is, ha egy iskolavezető megszegve a karantén szabályait bemegy az iskolába, és megtartja az értekezletet – ahogyan erről is kaptunk hírt a napokban. A baj az, hogy ezeket az eseteket lényegében nem lehet bizonyítani.

Ki rendelheti el a digitális munkarendet az iskolákban?

Ez attól függ, melyik törvényt nézi az ember. Az országért felelős vezetők ugyanis elfelejtették összehangolni a jogszabályokat, így egymásnak ellentmondó intézkedések mentén alakulnak az események, ráadásul szokás szerint hiányzik a nyílt kommunikáció, csak lózungok vannak az állunkig érő fegyverzetről.

A köznevelési törvény szerint [27. § (1) bek.] miniszteri rendeletben lehet elrendelni a digitális munkarendet az oktatásban. Az egészségügyi törvény 232/D § paragrafusa ellenben a kormányt hatalmazza fel arra, hogy minden olyan intézmény működését beszüntesse, ami elősegíti a járvány terjedését. De ott van még a Katasztrófavédelmi törvény is, ami viszont veszélyhelyzetben nem a kormány, hanem a miniszternek nem rendeleti, hanem egyedi határozati jogkörébe utalja a köznevelési intézmények működésével, működtetésével, a nevelési év, tanítási év megszervezésével kapcsolatos döntéseket [51.§ (4) bek.].

Egyszóval teljes a káosz. Megint.

Éppen ezért egyszerre üzenjük Müller Cecíliának, Kásler Miklósnak és Orbán Viktornak:

[frame]

Az oktatási intézmények nem biztonságosak!

Követeljük a pedagógusok általános tesztelését!

Követeljük az egyértelmű és átlátható eljárásrendet és a helyi szintű döntési szabadságot a digitális munkarend elrendelésében!

Vezessenek be transzparens, átlátható tesztelési protokollt, amelynek alapján nyomon követhető az intézményben uralkodó pillanatnyi járványhelyzet!

Hatalmazzák fel az intézmények nevelőtestületeit, hogy a tesztelési adatok és a helyi sajátosságok alapján rugalmasan, az adott helyzetre reagálva dönthessenek a digitális tanrendre történő időszakos áttérésről!

[/frame]

Ne rettegj! A PDSZ nem hagy magadra!

Ahhoz, hogy megakadályozzuk a hazugságokat, hogy elérjük a céljainkat, nem kell sok, csak a te csatlakozásod. Tedd meg magadért, járulj hozzá havonta egy gyorséttermi menü árával a küzdelmekhez!

Lépj be a PDSZ-be, ne hagyd, hogy egyedül harcoljunk tovább! Segíts magadon, még ma!

[frame]

[/frame]

Hasonló cikkek

Sehogy sem jön ki a matek

A sztrájktörvény alapján kezdeményezett egyeztetés után pár héttel, 2024. május 23-án az EFOP PLUSZ Oktatási Albizottság ülésén, amelynek a PDSZ képviselője is tagja, ismét meghallgattuk

Tovább olvasom »