2023. április 25. és 27. között rendezték meg Washingtonban az ISTP oktatási csúcstalálkozót, ahol Magyarországot csak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete képviselte. Az esemény színvonalát az is emelte, hogy a First Lady, Dr. Jill Biden is beszédet mondott. De ne szaladjunk ennyire előre! Hogyan lehetséges az, hogy egy ilyen fontos konferenciára csak a PDSZ delegált képviselőt?
Maruzsa államtitkár inkább lemondta a részvételt, semhogy a PDSZ képviselőjét is delegálta volna az amerikai csúcstalálkozóra
Néhány hónappal ezelőtt Pintér Sándor miniszter és a két pedagógus szakszervezet is megkapta a szervező ország – az Amerikai Egyesült Államok – oktatási miniszterének meghívását a csúcstalálkozóra. Az invitálás minden országban delegációkra vonatkozott, ami magába foglalja a kormány és az érdekvédelmi szervezetek tagjait. Miután hetek elteltével sem érkezett felkeresés a Belügyminisztériumból, a PDSZ levélben érdeklődött Maruzsa Zoltánnál, hogy hol tartanak az utazás előkészületei. Az államtitkár levelében azt válaszolta, hogy a meghívás négy főre szólt és ezt a létszámot a PSZ és a kormány képviselői már kitöltötték, így a PDSZ-nek sajnos nincs lehetősége a magyar delegációval elutazni a konferenciára. Szakszervezetünk nem értett egyet ezzel a döntéssel és ragaszkodott hozzá, hogy az államtitkárság a PDSZ-nek is biztosítson helyet a magyar küldöttségben. Mikor már látszott, hogy az államtitkár a PDSZ képviselője nélkül nem tud elutazni a csúcstalálkozóra, hivatalos levélben mondta vissza a meghívást. Maruzsa Zoltán levelében az utazás költségeire – nehéz gazdasági körülmények – és bokros teendőire – a státusztörvény előkészítése! – hivatkozott. Az USA oktatási miniszterének titkársága ezt követően a PDSZ-t megfigyelőként hívta meg a csúcstalálkozóra.
A PDSZ Országos Választmánya Tóth Viktort, a PDSZ Közép-Magyarországi Régiójának választmányi tagját delegálta a csúcstalálkozóra, mivel ez egy olyan nagy jelentőségű esemény – mind oktatásügyi, mind érdekvédelmi szempontból – , amelyen úgy gondoltuk, a PDSZ-nek mindenképpen képviselnie kell álláspontját a mai magyar oktatással kapcsolatban.
Az alábbiakban Tóth Viktor beszámolóját közöljük.
Kik vettek részt az Oktatási Csúcstalálkozón?
Az ISTP (International Summit on the Teaching Profession) csúcstalálkozót idén 13. alkalommal rendezték meg az Egyesült Államokban. A világ 22 országából érkeztek delegációk (oktatási miniszterek szakszervezeti képviselőkkel) Costa Ricatól Dél-Afrikáig, Új-Zélandtól Kanadáig, Japántól Szingapúrig és számos európai országból, még Ukrajnából is. A hivatalos küldöttségeken kívül rengeteg érdeklődő – pedagógus, oktatási szakember, újságíró – vett részt a konferencián úgynevezett megfigyelői – observer – státuszban. Sajnos a PDSZ képviselője is csak ebben a státuszban lehetett jelen, hiszen – mint azt már említettük – senki sem képviselte a magyar oktatási államtitkárságot. A megfigyelők nem ülhettek a „nagy asztalhoz” és a plenáris ülésen nem szólhattak hozzá a felmerülő témákhoz. Viszont azon kívül kiváló alkalom volt az eszmecserére.
Viktor videóbejelentkezése Washingtonból
A csúcstalálkozó 1. napja: világméretű tanárhiány
Az első nap, április 25-én a résztvevők kisebb csoportokban washingtoni oktatási intézményeket – általános és középiskola, egyetem – látogattak meg és betekintést nyertek azok működésébe, oktatási koncepcióikba, mindennapi életükbe. A délután folyamán a következő napi hivatalos kezdést megelőző elő-konferenciát az Egyesült Államok Oktatási Minisztere, Miguel Cardona nyitotta meg. A résztvevők először beszámoltak a délelőtti iskolalátogatások tapasztalatairól, majd meghallgatták a tavalyi ISTP esemény spanyol szervezőinek a beszámolóját arról, hogy mit sikerült teljesíteniük a előző évi vállalásokból, majd hivatalosan is átadták a stafétát az amerikaiaknak.
Az Egyesült Államok delegációját Cardona oktatásügyi miniszter és három nagy amerikai oktatásügyi szakszervezet képviselte. A nyitóbeszédek fő üzenete a következő volt: a tanárhiány világméretű probléma és a legtöbb országban nehéz fenntartani az oktatás magas színvonalát, illetve a szakma presztízsét. Az egyetlen kivezető út az, ha a kormányok, oktatási vezetők és a szakmai szervezetek kéz a kézben, szoros kapcsolatban, egymást támogatva, együtt dolgoznak a megoldáson. Miguel Cardona ezt nevezte „intentional collaboration”-nek. (Lelki szemeim előtt látom, hogy ez pont így történik Magyarországon is.) A két társszervező, az OECD (Organization for Economic Co-operation and Development) és az EI (Education International) képviselői ugyanezt erősítették meg.
Kedd este folyamán a PDSZ képviselője még részt vett egy olyan megnyitón, amelyet az Education International, az Oktatási Világszerverzet rendezett külön a szakszervezetek részére. Itt lehetőség nyílt formális és informális beszélgetéseken keresztül elmondani egymásnak, hogy különböző országok szakszervezetei milyen nehézségekkel néznek szembe saját hazájukban.
Itt szembesültem azzal a ténnyel, hogy a különböző országok szakszervezetei a kormányaik oktatási vezetőivel érkeztek, míg Magyarországot csak a PDSZ egyszemélyes küldöttsége képviseli ezen a kiemelkedő fontosságú csúcstalálkozón.
A csútalálkozó 2. napja: Milyen kihívások elé néz az oktatás?
Három fő témában egyeztettek a résztvevők:
1. A pedagóguspálya vonzóvá tétele
2. A társadalmi felelősségvállalásra és a demokráciára való nevelés
3. A digitális technológia fejlődésének hatása az oktatásra.
Minden ország elmondta, hogy a tavalyi vállalásaikból, terveikből mit sikerült elérniük. Főképp a digitális kompetencia területén történt fejlesztések kerültek előtérbe. Ezek után az OECD kutatásainak eredményeit hallgatták meg a résztvevők, amiket elsősorban a PISA és TALIS felmérésekre alapoztak és a konferencia fő témáira reflektáltak.
A legfontosabb gondolatok a következők voltak:
– Világszerte 17 millió tanár hiányzik az oktatási rendszerekből.
– Nem mindenhol a tanári fizetés a legfontosabb faktor. Vannak olyan országok, ahol a jó fizetés mellett sem népszerű a tanári pálya. Itt inkább a munkakörülményekre panaszkodnak.
– Nagyon fontos az idegen nyelvek tanulása és azok ismerete. Segítségével optimistább (uniós) állampolgárrá válhat a tanuló. A fiatalok a diákcserék által nyitottabbak lesznek más kultúrákra és a tanulásban is aktívabbá válnak egy ilyen élményeken keresztül.
– Kevés országban zajlik a tanárképzés multikulturális közegben, pedig fontos lenne a szélesebb világszemlélet kialakításához.
– Léteznek már robotprogramok, amelyek a tanulás bizonyos területein (pl. nyelvtanulás) kifejezetten hasznosak.
– Fontos a hármas egység a fejlődéshez: diákok véleménye – tanárok támogatása – szülőkkel való együttműködés.
Néhány gondolat az Education International – az Oktatási Világszervezet – kutatásainak eredményeiből
– Még mindig az oktatás az, ami összetartja a társadalmakat.
– Az oktatásnak minden kormány programjában prioritást kellene élveznie.
– A tanárok és a diákok jólléte szoros kapcsolatban van egymással.
– Az oktatás egyik fő szerepe az lenne, hogy ösztönözze a fiatalokat arra, hogy bevonódjanak a társadalmi eseményekbe és erősödjön bennük a társadalmi felelősségvállalás érzése.
– Alapvető a globális kompetenciák kialakítása a diákokban, a(z uniós) világpolgárrá nevelés és a demokratikus értékek átadása.
– A fejlődő, rohanó világ új kihívásai miatt fontos lenne a tantervek átgondolása.
– Fontos a digitális kompetencia jelentőségének kiemelése és a digitális technika használatának etikai problémáira való felkészülés, reagálás.
A délután díszvendége Dr. Jill Biden volt, aki hivatását tekintve szintén pedagógus és még most is aktívan tevékenykedik szakmájában.
A First Lady beszédében hangsúlyozta, hogy a tanárok alappillérei a modern demokráciának. Ők azok, akik a kíváncsiságot és a kreativitás megerősítik a tanulókban, akik készségeket adnak át nekik és tájékozott állampolgárrá nevelik őket. Elmondta, hogy sajnálatos az a tény, hogy a világ számos országában tanárhiány van, amelynek különböző okai lehetnek. Hozzátette, hogy minden kormánynak azon kell dolgoznia, hogy ezek az okok megszűnjenek, hiszen a legjobb befektetés, amit a társadalmunk jövőjéért megtehetünk, az az, hogy a legkiválóbb tanárokat biztosítjuk minden egyes diák számára.
3. nap: A digitális technológia hatása az oktatásra
A csúcstalálkozó harmadik és egyben befejező napján a digitális technológia fejlődésének oktatásra tett hatásáról volt szó. Mind a 22 delegáció röviden elmondhatta, hogy ebben a témában az adott országban mit tartanak a legnagyobb kihívásnak, feladatnak (és miért), és mi okozza a legnagyobb aggodalmat. Természetesen többször hangoztak el hasonló gondolatok, így az országok említése nélkül csak felsorolás szintjén sorolom fel a legfontosabb észrevételeket.
- Fontos a teljes internetes lefedettség. Még mindig vannak területek országokon belül (pl. Ausztráliában), ahol nem érhető el azonnali, korlátlan internet. Internet minden iskolának! (OECD megjegyzés – A hátrányos helyzetű tanulóknak kifejezetten nagy segítséget jelentenek az interneten keresztül elérhető oktatatóanyagok.)
- Alapvető jelentősége van a tanárok IKT képzésének. Képzett tanárok a jó technológiával több fiatalt tudnak tanítani és elérni.
- A chatGPT legnagyobb veszélye a plagizálás elterjedése, de a (be)tiltása nem a helyes megoldás.
- A digitális technológia terjedése az iskolákban hozzájárul ahhoz, hogy a diákok egyenlő eséllyel jussanak magas szintű oktatáshoz.
- Ma sok gyakorló tanárnak okoz nehézséget a szélvész gyorsaságú technológiai fejlődés követése. Ezért szükséges a folyamatos párbeszéd a gyakorló tanárokkal a témában.
- Fontos, hogy már a tanárképzésben is megjelenjen a digitális eszközök és a különböző oktatást segítő platformok helyes és hatékony használatának képzése.
- A jövő generációja számára alapvetőek az IKT-skillek (tanulás, munka), de sok a negatív mellékhatás: a fiatalok kevesebbet olvasnak, kevésbé tudnak koncentrálni és kevesebb köztük a párbeszéd. Ezeket mind orvosolni, kontrollálni kell.
- A technológiai fejlesztéseknek az oktatás területén nem lehet célja az, hogy a cégek hatalmas haszonra tegyenek szert. A legfontosabb az oktatás javítása és a tanulók támogatása.
- Nagy gondot kell fordítani az etikai kérdésekre is a technológiai fejlesztések (mesterséges intelligencia, robottechnika) során.
- Új tanterveket, tankönyveket kell írni, amelyek már az új digitális technikák alkalmazását is beépítik. (Ez motiváló lehet a diákok számára is.)
- Arra is nagyon kell figyelni, hogy ne „toljuk túl”. Ha nem szükséges a digitális technika, akkor maradjunk a hagyományos tanítási módszereknél.
- Tulajdonképpen a tanár egy újabb szerepet kap. Fontos a két – hagyományos és IKT eszközökkel támogatott – módszer változatos használata úgy, hogy az arányok ne tolódjanak el túlzottan a digitális technológiák használata felé a tanítási, tanulási folyamatban. (A tanár lesz a védelmező.) Ez a mentális egészség megőrzésének szempontjából is kiemelkedően fontos.
- A gyors technológiai fejlődés miatt gyors reagálásra és összefogásra van szüksége a pedagógustársadalomnak világszerte. Egyrészt meg kell védeni a fiatalokat a túlzott digitalizációtól (az oktatásban), másrészt meg kell nekik adni mindent, amit a modern technológia segítségével meg lehet adni.
- Biztos, hogy a technológia (mesterséges intelligencia, robottanár, chatGPT) nem fogja egyszer a tanárt helyettesíteni?
- Már a covid-időszak (online tanulás) is bebizonyította, az emberi interakciók alapvetőek az oktatási folyamatban. A jövő oktatása valószínűleg sokkal digitálisabb lesz, de az biztos, hogy emberinek is kell maradnia.
(OECD megjegyzés: A felmérések szerint a robottechnológia sokkal kevesebb helyen szorította ki a humán munkaerőt, mint azt gondolnánk, de az biztos, hogy nagyon sok munkaterületen megváltoztatta a humán munkaerő által végzett munkafolyamatokat.)
E felsorolásból is látszik, hogy mekkora változás előtt állunk és az, hogy mekkora munka vár a pedagógusokra a jövőben. Szomorú azzal szembesülni, hogy a legtöbb országban arról szól az oktatáspolitika, hogy próbálnak felkészülni erre a hatalmas változásra, míg nálunk arról szól, hogy tinédzserek rendőrökkel folytatnak utcai harcot oktatási minimumokért.
A PDSZ felé irányuló nemzetközi szolidaritás
A konferencia hátralévő részében minden ország röviden leírta vállalásait a jövő évre és ezeket a terveket egymással is megosztották a résztvevők. Zárásként a szingapúri oktatásügyi miniszter meghívta a jelenlévőket hazájába a jövő évi ISTP csúcstalálkozóra.
Természetesen a PDSZ számára nem csak azért volt hasznos ez a csúcstalálkozó, mert tájékozodhattunk az oktatás legfontosabb kérdéseiről és legégetőbb problémáiról, hanem azért is, mert számos lehetőség nyílt külföldi – nem csak európai – szakszervezeti és oktatásügyi szervezetek vezetőivel szakmai kapcsolatot kiépíteni.
Beszámoltam kollégáinknak a magyar oktatási rendszer szörnyű állapotáról, a pedagógusok és a diákok évek óta tartó küzdelmeiről a magyar kormánnyal és a készülő státusztörvényről is.
Mind az Oktatái Világszervezet, az Education International elnöke, Susan Hopegood, mind a legnagyobb amerikai pedagógus szakszervezet (NEA) képviselője tervezik, hogy szolidaritási nyilatkozatot küldenek a PDSZ-nek.
Susan Flocken az ETUCE, az Európai Szakszervezeti Szövetség Oktatási Bizottságának igazgatója is megerősítette, hogy folyamatosan figyelik a magyar oktatáspolitika tanárokat és diákokat hátrányosan érintő változásait.
Az ISTP 2023 csúcstalálkozó honlapja az alábbi képre kattintva érhető el:
Lépj be a PDSZ-be!
Ne feledd: a szakszervezeti tagság azért fontos, hogy EGYÜTT a mindenkori kormánnyal, a fenntartóval és adott esetben az intézményvezetővel szemben is hatékonyan képviselhessük érdekeinket! De azért is, hogy a jogászaink megvédjenek, eljárjanak a nevedben, ha jogsérelem ér. EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK. CSAK EGYÜTT VAGYUNK ERŐSEK.
Havi egy gyorséttermi menü árával bebiztosíthatod, hogy mindig legyen, aki kiáll az érdekeidért!
