A kormány továbbra sem tett le a közoktatásban dolgozók, szülők és diákok körében méltán bosszútörvénynek nevezett törvényjavaslat bevezetéséről. Nem vonták vissza a törvényjavaslatot annak ellenére sem, hogy már az Unió részéről is komoly figyelmeztetéseket kaptak. A törvénnyel veszélybe kerül ugyanis a legnagyobb mértékű uniós támogatás. A PDSZ levelet írt az Európai Parlament összes magyar képviselőjének. Cikkünkben ezt a levelet olvashatjátok, de mindenekelőtt Maruzsa Zoltánhoz intézett levelünket ismertetjük, amelyben sürgősséggel kértünk információt arról, hogy igaz-e, hogy még a 2023. május 16-ai egyeztetés napján az Országgyűlés elé terjesztik a gyalázatos törvényjavaslatot. Közöljük Maruzsa Zoltán válaszát is.
Mi is történik 2023. május 16-án?
Maruzsa Zoltán 2023. május 16-ára hívta össze az újabb egyeztető tárgyalást a státusztörvényről és a köznevelési törvény módosításáról. Az ülés előtt egy nappal érkezett a kissé felkavaró, ám sajnos nem éppen meglepő hír, hogy még az egyeztetés napján a Parlament elé kerül az ez idáig írásban nem látott, módosított törvénytervezet. Maruzsa Zoltánnak azonnal levelet írtunk:
[frame]
Tisztelt Államtitkár Úr!
Kérjük, szíveskedjék cáfolni vagy megerősíteni, hogy arra készülnek, hogy a valamennyi köznevelési intézményre és abban foglalkoztatottakra vonatkozó státusztörvény tervezetét 2023. 05. 16-án az Országgyűlés elé terjesztik. A PDSZ komolyan vehető hírforrásból ugyanis ezt a hírt kapta.
Amennyiben a hír igaz, ez nemcsak meglepő, de egyben felháborító is lenne, mivel
- 2023. május 16-ára egyeztetést hívtak össze a státusztörvényről, amelynek
- még a korábbi, kormányzati visszalépésekkel egybeszerkesztett normaszöveg-változata sem ismert, az összes kormány által szóba jöhető „módosítást” az egyeztetéseken szóban ismertették velünk,
- az ülésekről készült emlékeztetők nem tükrözik az ott elhangzottakat, sőt azzal ellentétes tartalmak is szerepelnek benne,
- a törvénytervezet, amely magában foglalja a köznevelési törvény javasolt módosítását is, a visszalépések ellenére is szerzett jogokat csorbít, a nevelőtestületek döntési jogköréből még megmaradt jogköröket von el,
- összességében nem alkalmas arra, hogy a pedagóguspályát vonzóvá tegye, ellenkezőleg,
- a tervezet szerinti illetményrendszer nem biztosít kiszámítható előmenetelt és minden foglalkoztatott számára illetményemelést,
- nem csökkenti a munkaterhelést, de a féléves munkaidőkeret és a munkaidő-beosztásra vonatkozó, a munka törvénykönyvében foglaltaktól a munkavállalók számára jóval hátrányosabb szabályokat vezetne be, ezáltal növelné a munkaterhelést és a ki nem fizetett túlmunka elrendelésének lehetőségét,
- a másik intézményben való munkavégzésre akár kilenc hónapra történő átirányíthatósággal olyan alapvető jogot vesz el, mint a munkavégzés helyének közös megegyezéssel történő módosítása,
- a pedagógusok szólás- és véleménynyilvánítási szabadságának korlátozásával, a sztrájkjog gyakorlásának szankcionálásával – mert mi másért került be a tervezetbe a tanítási év akár július 15-éig történő meghosszabbításának joga, amelyet a miniszter gyakorolhat? -,
ez a törvénytervezet ellentétes a kormány EFOP PLUSZ program keretében az Európai Uniónak tett vállalásaival, amelynek teljesítése az e programon keresztül kapható kiugróan magas támogatás lehívása. E támogatás több, mint 60%-a pedagógusbérekre fordítható. Ezt veszélyeztetnék Önök és a FIDESZ-KDNP-összetételű parlamenti többség a státusztörvény keresztülvitelével.
Nem elegendő a státusztörvény tervezetében visszalépni a jelenlegi szabályozáshoz. Ne felejtsék el, hogy a sztrájkbizottság a jelenlegi szabályozás megváltoztatása érdekében jött létre, annak kezelésére, hogy a már eddig is drámai pályaelhagyást megállítsa, és a pedagóguspályát vonzóvá tevő jogszabályokkal fiatalok ezrei válasszák a pedagóguspályát úgy, hogy abból ne csak megélni tudjanak, de szabad értelmiségiként értelmes munkát végezhessenek. A közoktatás egészének átalakítása szükséges ehhez, amelynek csak első lépése a minden foglalkoztatott számára biztosított jelentős béremelés és a munkaterhelés csökkentése.
Kérjük, feltett kérdésünkre még ma válaszoljon!
Kérjük továbbá, hogy ne terjesszék be a státusztörvényt, amely ellen már hónapok óta folynak tüntetések, az Önökhöz eljuttatott levelekben 26 ezernél is többen elutasították azt.
Vonják vissza a státusztörvény tervezetét, és a jelenlegi jogállási törvényekben, a költségvetési törvény módosításában és az ágazati törvényben biztosítsanak az illetményrendszerhez igazodóan, mindenki számára illetményemelést, és az illetmények differenciálására egy elkülönített keretet, amelyet az intézmények közösségei saját maguk által elfogadott értékelési rendszer szerint oszthatnak fel! Ez volna összhangban a kormánynak az EFOP PLUSZ programban pedagógus életpályára vonatkozó vállalásaival.
Budapest, 2023. 05. 15.
Komjáthy Anna
OV-elnök
[/frame]
Maruzsa Zoltán válasza
Nem sokkal levelünk elküldése után érkezett Maruzsa Zoltán válasza:
„Információjuk téves, nem kerül sor a holnapi napon a törvényjavaslat benyújtására.
Maruzsa Zoltán”
2023. május 16-án 11 órától kezdődik az ún. egyeztetés következő fordulója. Kiváncsian várjuk, milyen üzenetekkel érkezik Maruzsa Zoltán. Egyáltalán lesz-e addigra módosításokkal egybeszerkesztett törvényjavaslat, és ha igen, milyen tartalommal? Minderről részletesen beszámolunk az egyeztetés után és még aznap este a PDSZ Facebook-oldalán élő ZOOM-közvetítésben.
Levél az Európai Parlament valamennyi magyar képviselőjének
[frame]
Tisztelt Képviselő Asszony/Úr!
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Országos Választmánya felkéri Magyarország valamennyi európai parlamenti képviselőjét – így Önt is -, hogy minden lehetséges eszközzel próbálják megakadályozni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony („státusztörvény”) törvénytervezetének benyújtását, mivel annak tartalma ellentmond az EFOP PLUSZ-megállapodásban foglaltakkal, és így veszélybe sodorja a pedagógusok bérének rendezését.
Amennyiben részletesebb indoklásra lenne szüksége véleménye kialakításához, állunk rendelkezésére.
Közreműködését előre is köszönjük.
Üdvözlettel az Országos Választmány nevében
Komjáthy Anna
Az Országos Választmány elnöke
Budapest, 2023, május 13.
[/frame]
Lépj be a PDSZ-be!
Ne feledd: a szakszervezeti tagság azért fontos, hogy EGYÜTT a mindenkori kormánnyal, a fenntartóval és adott esetben az intézményvezetővel szemben is hatékonyan képviselhessük érdekeinket! De azért is, hogy a jogászaink megvédjenek, eljárjanak a nevedben, ha jogsérelem ér. EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK. CSAK EGYÜTT VAGYUNK ERŐSEK.
Havi egy gyorséttermi menü árával bebiztosíthatod, hogy mindig legyen, aki kiáll az érdekeidért!
